Népszava, 2005. július (132. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-01 / 152. szám
NÉPSZAVA Politológusok szerint csak a választási év elején aktivizálódhatnak a bizonytalanok Hisztériába is fordulhat a mostani apátia Nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni a júniusi közvélemény-kutatási adatokból arról, hogy mekkora a pártok támogatása - állítják politológusok. Ennek oka: nagy a bizonytalanok tábora, de ez természetes jelenség egy évvel a választások előtt. Ám a pártok sem mutatták még meg, mire képesek, mennyi szavazót tudnak mozgósítani. A politológusok jövő év elejére jósolják a helyzet drámai változását, amikor az apátia akár hisztérikus politizálásba is fordulhat. Nem tekinti meghatározónak a legfrissebb közvélemény-kutatási eredményeket Ágh Attila politológus. Szerinte még nem kezdődött el a kampány, az emberek érdektelennek tekintik azt a kérdést, hogy kire szavaznának, ha most vasárnap lennének a választások. így véli Debreczeni József politológus is, aki szerint még nyitott kérdés, hogy ki fog nyerni a választásokon. Nemcsak a pártszimpátia, a párttámogatottság, hanem a politikai erők mozgósító ereje is befolyásolja majd a végeredményt. Beszámoltunk róla, hogy elemzők a politikai apátiának, az országos politika iránt érzett közömbösségnek tulajdonítják, hogy a Szonda Ipsos júniusi felmérése szerint minden eddiginél alacsonyabb, csupán 35 százalék a biztos pártválasztók aránya a teljes népességen belül. Ugyanez olvasható ki a Gallup legfrissebb adataiból. A közvélemény-kutató felmérése szerint a pártokba vetett bizalom rekordmélységekbe süllyedt. Ezt a közvélemény-kutató szerint elsősorban a pártok szavazótáborának a zsugorodása és a bizonytalanok arányának a növekedése jelzi. A Tárki szerint a bizonytalan pártpreferenciájú válaszadók és a válaszmegtagadók aránya az összes megkérdezett körében együttesen 36 százalék. Ágh és Debreczeni is természetesnek veszik, hogy egy évvel a választások előtt egyfajta apátia lett úrrá a választókon. Ágh szerint ennek oka: nincs új felhozatal, eddig még kipróbálatlan párt a politikai palettán. De az uniós csatlakozás is okozott - nem látványos - sokkhelyzetet. Szerinte az emberek azt látják, hogy a magyar politikai rendszer nem volt igazán felkészülve a belépésre. Ágh a politikától való eltávolodás harmadik okának a két nagy párt választótáborának elbizonytalanodását tartja. Debreczeni szerint közrejátszhat az is, hogy a médiában oly sokszor méltatlannak kikiáltott köztársaságielnök-választás rányomta a bélyegét a szavazási hajlandóságra. Mindkét politológus a jövő év elejére várja a folyamat megfordulását. Ágh szerint a bizonytalanság oldódni fog, és az apátia átcsaphat „hisztérikus átpolitizálásba”. A Gallup szerint egyébként a Fidesz változatlanul tartja a teljes népességben mért tíz százalékpontos előnyét az MSZP előtt, de az ellenzéki pártot is csak a felnőtt magyarok 29 százaléka támogatja. Az MSZP-t 19 százaléknyian választják. A Gallup adatai szerint a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz-előny még artikuláltabb: 51-36 az MSZP-vel szemben. A Szonda adatai ettől nem sokkal térnek el: a Fidesznek 52 százalékos, az MSZP-nek 37 százalékos szavazótábora van, az SZDSZ pedig négy százalékon áll. A Tárki és a Századvég közös, júniusi felmérése szerint az MSZP - hibahatáron belüli - egyszázalékos csökkenést könyvelhetett el, így az összes megkérdezett körében 25 százalékon áll, míg a Fidesz 30 százalékos támogatottsága nem változott az előző hónap óta. Népszava-információ Gondok a bizottsági meghallgatásokkal (Folytatás az 1. oldalról) A vita abból adódott, hogy a testület fideszes elnöke meghívókat küldött azoknak, akiket szerinte meg kellett hallgatni. A kormányoldal kivonult a tanácskozásról, mint mondták, meghallgatást a bizottsági tagok kétötödének írásbeli kérésére lehet tartani, napirendre vételéről pedig szavazni kell. Mindez azonban nem történt meg. Demeter szerint viszont nem meghallgatásról volt szó, hanem a testület létrehozásáról rendelkező határozatban foglalt egyes feladatok elvégzéséről. A bizottság ellenzéki tagjai végül meg is hallgatták többek között Orbán Viktort, Áder Jánost, Kövér Lászlót és Demeter Ervint is, mint az Orbán-kormány titokminiszterét. A testület egy későbbi ülésén pedig az ellenzék nem szavazta meg több, a kormánypártok által javasolt személy meghallgatását, így nem beszélgethettek például Polt Péter legfőbb ügyésszel. Az Országgyűlésnek egyébként a vizsgálóbizottságok kapcsán nem csak napi konfliktusokkal kell számolnia. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a parlament mulasztásos alkotmánysértésben van, mert nem alkotta meg a vizsgálóbizottságok működésére vonatkozó törvényt. Erre azért lenne szükség, mert bár jelenleg mindenkinek, akit meghívnak, meg kell jelennie a vizsgálóbizottság előtt, ennek elmulasztása esetére nincs semmilyen szankció. Nemrég az MSZP-s Szabó Zoltán és az SZDSZ-es Eörsi Mátyás javaslatot nyújtott be a parlamentnek a távolmaradások és a hamis tanúzás szankcionálásáról. A Fidesz azonban nem támogatta az előterjesztés sürgős tárgyalását. Szabó szerint ezzel menlevelet adott mindenkinek, aki nem kíván megjelenni a testületek előtt. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezetőhelyettese viszont korábban lapunkban úgy vélte, a javaslat mindössze törvényi szintre emelné a házszabályt, egyetlen passzussal kiegészítve. Úgy tudjuk egyébként, hogy az ügyrendi bizottságnak a házszabály módosítását előkészítő albizottsága folyamatosan foglalkozik a vizsgálóbizottságokra vonatkozó szabályok megalkotásával. Gyurcsány Ferenc elment a vagyongyarapodását vizsgáló bizottság szerdai ülésére, így ott ezzel nem volt problémaFotó: Isza Ferenc Egyelőre megoldatlan maradt az ügynökkérdés Debrecenben Továbbra sem tudni, hogy a debreceni önkormányzatnál kik lehetnek érintettek (ha vannak egyáltalán) ügynökügyben. Bár a helyi ellenzéki frakciók tagjai nyilatkoztak már múltjukról, a többségben lévő fideszes képviselők azonban ezt eddig csak „egymás közt” tették meg. Leszavazta a fideszes többségű etikai bizottság Debrecenben, hogy Gondola Zsolt (Független Fórum) képviselő javaslatára minden önkormányzati frakció tagja személyesen nyilatkozzon arról: volt-e kapcsolata az egykori állambiztonsági szolgálatokkal. A cívis ügynökügy még tavasszal robbant ki, amikor Gondola sajtótájékoztatón számolt be azokról a helyi „pletykákról”, miszerint a megyei jogú város önkormányzati képviselői között ketten is érintettek lehetnek. A politikus neveket nem említett, Kósa Lajos fideszes polgármester mégis alantas politikai szándékból elkövetett rágalmazásnak minősítette nyilatkozatát, és bepanaszolta az etikai bizottságnál. Gondola válaszul szintén a testülethez fordult. A botrány kirobbanása után szinte mindegyik frakció tagjai nyilatkozatot tettek arról, hogy képviselőik között nincsenek érintettek. A szabad demokraták még átvilágítási papírjaikat is közzétették az interneten, hogy így bizonyítsák tisztaságukat. A fideszes politikusok egyelőre nem hozták nyilvánosságra ezzel kapcsolatos állásfoglalásukat, igaz, állításuk szerint egymás között (azaz a polgármester és a frakcióvezető előtt) már nyilatkoztak a kérdésben. Úgy tudni, egyikük sem vallotta magát érintettnek. A hét elején a város etikai bizottsága is tárgyalta a kérdést, de a fideszes többség leszavazta azt a javaslatot, hogy a testület minden képviselőt kötelezzen nyilvános nyilatkozattételre. Az etikai bizottság napirendjén a Kosa kontra Gondola és a Gondola kontra Kosa feljelentés is szerepelt, utóbbiakat azonban nem tárgyalták, mert kiderült: a kifogásolt ügyekben sajtó-helyreigazítási per van folyamatban, amelyet a független képviselő ugyan első fokon megnyert, az ítélet azonban egyelőre nem jogerős. Úgy tudjuk, hogy a fideszes képviselők - nem egységes - álláspontja szerint egyelőre azért nem kívánnak nyilvános és személyenkénti nyilatkozatot tenni, mert egyik megyei jogú város képviselői sem tették meg ugyanezt, és nem akarnak ők elsők lenni az ügyben. Kovács László, a helyi szabad demokrata frakció vezetője lapunknak azt mondta: azt tartaná ésszerűnek, ha minden képviselő közszereplőnek vallaná magát, és így nemcsak a III/III-as, de egyéb érintettség is kutathatóvá válna. Szalay Tamás Lajos 2005. JÚLIUS 1., PÉNTEK BELFÖLD Változások a Panaszbizottságban Megkezdte működését egy új, a munka minőségét és egységét szolgáló fórum, a tanácselnökök ülése a médiahatóság Panaszbizottsága kötelékében. Fő feladata, hogy megvitassa a Panaszbizottság munkájában észlelt ellentmondásokat. A többi között erről számolt be az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságának leköszönő soros elnöke, Rauschenberger Péter a Panaszbizottság második negyedévi működése kapcsán. Rauschenberger úgy véli, a közvéleményt a közelmúltban a „Kudlikügyben” hozott döntésük foglalkoztatta leginkább. A Panaszbizottság eljáró tanácsa szerint összeegyeztethetetlen a médiatörvény szellemével, hogy az RTL Klub „Házon kívül” című politikai magazinműsorában, a Kudlik Júliával készült riportban a riporter többször is a riportalany Fideszhez való viszonyát firtatta. Az eljáró tanács úgy látta, Kotroczó Róbert ezzel megsértette a médiatörvény tárgyszerűségre és pártatlanságra vonatkozó alapelveit. Ezzel szemben Kotroczó megkeresésére a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Etikai Bizottsága úgy foglalt állást, hogy az újságíró nem követett el hibát, az ORTT Panaszbizottsága viszont nyilatkozatával megsértette a véleménynyilvánítás szabadságát. Mivel a Panaszbizottság véleményével szemben nincs lehetőség jogorvoslatra, a tagok azt javasolták a testületnek, hogy változtassanak ezen a gyakorlaton. A második negyedéves beszámolóból kiderült az is: a Panaszbizottság korábban bizonytalan volt abban, hogy egy beadványt milyen formai feltételek alapján tekinthet panasznak. Úgy döntöttek: bizonyos ügyekben a panaszos érintettségét kell figyelembe venni. A beadvány készítője pedig előbb a műsorszolgáltatóval próbálja meg rendezni a problémát azért, hogy a médium a Panaszbizottság eljárása nélkül orvosolhassa a sérelmet. Népszava-információ Megvédi a kuratórium az elnököt A Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) közleményben tudatta, hogy a közmédium elnöke, Cselényi László vezette új menedzsment nem önkényes létszámleépítést, hanem a korábban határozatban rögzített és a parlament által is sürgetett szervezeti átalakítást hajtott végre. A Duna Tv szervezeti átalakításáról és a műszaki fejlesztésekről a kuratórium még tavaly döntött, és az Országgyűlés 800 millió forinttal támogatta a terveket. A HTVKA az elnökválasztási nehézségek miatt a szervezet racionalizálását az új elnök feladatává tette. Népszava-információ 3 Csak augusztusban jöhet haza Varga Tamás Augusztus elejénél korábban nem kerülhet Magyarországra a nemzetközi körözés alapján áprilisban Hollandiában elfogott Varga Tamás (képünkön) - tudta meg a távirati iroda. A holland fővárosban csaknem három hónapja átadási őrizetben tartott magyar vállalkozó (a Fidesz egykori gazdasági tanácsadója) ügyében az illetékes bírói testület július közepén tart újabb ülést. Az eddigi két tanácskozáson még nem tudtak dönteni arról, hogy eleget tegyenek-e a magyar kiadatási kérelemnek. Nem kizárt, hogy a holland jogszabályok értelmében még hazahozatala előtt kiengedhetik a Fidesz egykori gazdasági tanácsadóját. Amennyiben ugyanis július ötödikéig nem határoznak az átadatásáról, akkor a szabályok értelmében nem lehet tovább előzetesben tartani (Hollandiában a fogva tartás maximális időtartama hatvan nap, amit rendkívüli esetben harminc nappal meg lehet hosszabbítani). Varga ez esetben sem hagyhatná el Hollandiát. A vállalkozót hat éven át körözték négy nemzetközi elfogatóparancs alapján. Összesen öt év letöltendő szabadságvesztés vár rá és egy újabb eljárás egy majd’ kétmilliárdos áfacsalás ügyében. MTI-Népszava-információ A „magyar javaslat” mellett lobbiznak Két héten belül Budapestre várja Csehország, Szlovákia és Lengyelország kormányfőit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a visegrádi Négyek soros elnöke - közölte a kormányszóvivő. Batiz András elmondta, hogy a miniszterelnöki csúcson várhatóan részt vesz majd Ausztria és Szlovénia kormányfője is. A megbeszélések témája az uniós költségvetés és a „Budapesti kompromisszum” néven ismert magyar javaslat lesz. A szóvivő szerint ezt a legtöbb tagország ésszerűnek és konstruktívnak tartja. (MTI) Lelesz helyett Ónodi Ónodi János, az eddigi helyettes lett Debrecen rendőrkapitánya Lelesz György helyett. A változtatást tegnap reggel rendkívüli állományülésen jelentették be. Bene László országos rendőrfőkapitány előtte indoklás nélkül menesztette Leleszt. A leköszönő kapitány, valamint Sutka Sándor volt Hajdú-Bihar megyei főkapitány és két helyettese ellen nemrég vádat emelt az ügyészség. Az új debreceni kapitány öt éve szolgál a cívisvárosban. (Népszava) Várják Orbán válaszait Egy héten keresztül ismerteti az Orbán család gazdagodását vizsgáló bizottság azokat a kérdésköröket, amelyekre választ vár Orbán Viktortól jövő szerdán - közölte Molnár László, a bizottság szocialista elnöke. Szabó Zoltán, a bizottság szocialista tagja azzal indokolta a nyílt kérdésfeltevést: nem akarják, hogy a volt kormányfő csapdától tartson. Répássy Róbert szerint az MSZP-s politikusok lejárató kampányt folytatnak a volt miniszterelnök ellen, olyan kérdéseket feltéve, amelyekről a bíróság egyértelműen döntött a Tokaj-Hegyalja kontra Élet és Irodalom perben. (MTI) Aggódik az Alkotmánybíróság elnöke Tizenhat hónap múlva hat alkotmánybíró mandátuma jár le, ezért óriási problémává válhat a testület szakmai folytonosságának további biztosítása. Erre hívta fel a figyelmet az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke egy szegedi előadásán. Holló András (képünkön) úgy fogalmazott: 2003 augusztusa óta szép csendben fogy a testület létszáma, csaknem egy éve pedig kiélezett határesethez érkeztek határozatképességük és a testületi működés szempontjából. Az elnök azt javasolta: az Ab hiányzó tagjait még a mandátumok lejárta előtt meg kellene választani vagy pedig a mandátumokat kellene meghosszabbítani. (MTI) Cáfolták Farkas Roland szavait Cáfolhatóak Farkas Roland azon észrevételei, amelyekkel az időközben leszerelt százados nyilvánosan bírálta az afganisztáni magyar katonai missziót - állapította meg a Budapesti Katonai Ügyészség. Szóvivőjük elmondta: törvényességi vizsgálatot végeztek, mely nem büntetőügy keretében zajlott, kizárólag a jogszerűség kérdését érintette és nem terjedt ki szakmai, illetve pénzügyi szempontú értékelésére. Ács Tibor százados az ügyészség megállapításait nem indokolta meg, részletekkel nem szolgált. (MTI)