Népszava, 2009. január (136. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-13 / 10. szám

2 Cseh euroszkeptikus párt alakult Szabad Polgárok Pártja (SSO) néven a szorosabb európai integrációt elutasító új cseh jobboldali párt megalakulását jelentették be hétfőn Prágában. Helyi megfigyelők szerint Václav Klaushoz közeli politikai csoportosu­lásról van szó. A cseh államfő december elején szakított az általa alapított, jelenleg kormány­zó Polgári Demokratikus Párttal (ODS), mert annak mai politikáját már nem tudja elfogadni. Az új párt elutasítja a Lisszaboni Szerződést, mert úgy véli, hogy az a Cseh Köztársaság számára hátrányos. Támogatja viszont az ame­rikai radarállomás megépítését, ami szerinte erősítheti Csehország euroatlanti kapcsolatait - közölte Petr Mach, a párt megalakulását előkészítő bizottság elnöke. (MTI) Mégis folytatódik Zuma pere Folytatódhat a Jacob Zuma, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnevezésű dél-af­rikai kormánypárt vezetője (képünkön) elleni korrupciós per - döntött tegnap az ország fellebbviteli bírósága. Korábban egy alacsonyabb szintű bíróság olyan határozatot hozott, hogy a politikus nem bűnös, sőt ellenlábasa, Thabo Mbeki volt államfő Zumával szemben beavatkozott az eljárásba. Mbeki akkor ezért lemondásra kényszerült, posztját a tervek szerint még az idén Zuma veheti át. Noha most a főállamügyész kijelentette, Zuma továbbra is vádlott, az ANC többsége kiáll mellette. (Népszava) Kína megü­nnepli Tibet bekebelezését Kínában valószínűleg ünnepnappá nyilvánít­ják Tibet „felszabadításának” az évfordulóját - közölte hétfőn a helyi sajtó az esemény ötve­nedik évfordulója küszöbén. A kínai hivatalos értékelés szerint Tibetet 1959 márciusában felszabadították az istenkirályi kormányzati rendszer és a jobbágyság alól. (MTI) Vízum vagy előzetes engedély Hétfőtől csak vízummal vagy - ahogy az a magyar állampolgárok esetében már érvény­ben van - előzetes elektronikus beutazási engedéllyel (ESTA) látogathatnak külföldiek az Egyesült Államokba. Míg a magyarok esetében a korábbi vízumkötelezettség és a vízumkérelmi díj eltörlése a beutazás kön­­­nyítését jelentette, az ESTA egységessé tételét a már korábban is vízummentességet élvező országok, például a nyugat-európai államok a beutazás megnehezítéseként élik meg. (MTI) Párbeszédet sürget Tőkés László Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke már jövő héten tárgyalni szeretne az RMDSZ-szel az erdélyi magyarok „közös dolgairól”. Tőkés értetlenségét fejezte ki a Markó Bélának küldött nyílt levelében, hogy az RMDSZ elnöke miért „nem tekinti prioritásnak az elmúlt években elkezdett párbeszéd folytatását”, miközben szerinte pár­beszédre és megegyezésre van a legnagyobb szükség most. A román Szociáldemokrata Párt hétfőn megvonta a bizalmat Gabriel Oprea belügyminisztertől, majd a párt állandó veze­tőtanácsa tagságától is megfosztotta Opreát. Opreának azt róják fel, hogy a nagykoalíciós egyezség megkerülésével nevezett ki állam­titkárokat a belügyi tárcához. (Lokodi Imre, Marosvásárhely) Békéltető eljárást javasol Türk Békéltető eljárást javasolt hétfőn a szlovén elnök a Zágráb uniós csatla­kozási tárgyalásait is akadályozó szlovén­­horvát határvitában, ahelyett hogy a felek választott bírósághoz forduljanak. Ha a hágai Nemzetközi Bíróság elé viszik az ügyet - ahogy azt Zágráb már régóta javasolja -, ott az eljárás évekig is elhúzódna. Emellett az is lehet, hogy csak az egyik félre nézve lenne kedvező az ítélet. Egy békéltető eljárás­ból ezzel szemben akár mindkét fél győztesen kerülhet ki - mondta a képünkön látható Danilo Türk. (MTI) Bush utolsó sajtótájékoztatója A nyolc nap múlva hivatalából távozó George W. Bush amerikai elnök hétfőn megtartotta utolsó sajtótájékoztatóját, amelyen egyebek között a gázai válságról, a gazdaság helyze­téről és Irakról beszélt. Bush azt mondta a tudósítóknak, hogy időnként nem tetszett neki, amit írtak vagy jelentettek róla, de tiszteletet érez munkájuk iránt. (MTI) VILÁG 2009. JANUÁR 13., KEDD NÉPSZAVA Fokozzák a Hamászra gyakorolt nyomást • Megosztott az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Izrael beveti a tartalékosokat Gázában Az izraeli hadsereg megkezdte a tartalékos erők bevonását a Gázai övezetben zajló hadműveletek­be. Tegnap a palesztin iszlámista Hamász szervezet harcosainak otthonaiban létesített fegyver­raktárakat, a Gázai övezet és Egyiptom határa alatt ásott csem­­pészalagutakat és az iszlámista szervezet harcosainak csoportjait támadta az izraeli légierő. A szá­razföldi csapatok is összecsaptak palesztin fegyveresekkel az öve­zet területén. Az izraeli kormány már egy hét­tel ezelőtt elrendelte több tízezer tartalékos mozgósítását. A kabinet akkori döntése arról szólt, hogy a tartalékosok a Gázai övezetbe átcsoportosított katonák helyére ke­rülnek, többségüket az északi határ térségébe és a Jordán folyó nyugati partjára vezénylik. A tartalékosok eddig harci cselekményekben nem vettek részt, de a BBC hírszolgálata idézett egy izraeli katonai szóvivőt, aki szerint egyre jobban bevonják őket a harcokba. Már meghaladja a kilencszázat az izraeli hadművelet palesztin halálos áldozatainak száma - mondta hétfőn újságíróknak a gázai övezeti palesz­tin mentőszolgálat vezetője. Muavíja Haszanein szerint hétfőn reggel tizenöt palesztin életét oltották ki az izraeli katonai csapások, s ezzel 905-re emelkedett a 17. napja tartó izraeli offenzíva palesztin halálos ál­dozatainak száma. A Haszanein által közölt mérleg szerint 277 gyermek, 95 nő és 92 hajlott korú férfi volt a halálos áldozatok között. A legfris­sebb mérleg szerint több mint 3950 palesztin sebesült meg az offenzíva kezdete óta. Palesztin fegyveresek legalább 15 rakétát, illetve aknagránátot lőttek ki tegnap Izrael déli területeire. Sem halálos áldozatuk, sem sérültjük nem volt a támadásoknak. Legalább egy nappal elhalasztot­ták Ehud Barak izraeli védelmi mi­niszter főtanácsadójának egyiptomi látogatását - közölte hétfőn a tárca. Ámosz Gilád hétfőn találkozott vol­na Omar Szuleimánnal, az egyiptomi titkosszolgálat vezetőjével, hogy a gázai övezeti tűzszünet megteremté­séről folytasson vele megbeszélést. A közszolgálati rádió értesülése szerint azért döntöttek az izraeli vezetők a magas rangú védelmi tisztségviselő látogatásának elnapolása mellett, hogy fokozzák a Hamászra gyako­rolt nyomást. Cipi Livni izraeli külügyminiszter kijelentette egy hétfői nyilatkoza­tában, hogy hazája maga akarja meghatározni a gázai övezeti fegy­vernyugvás kezdetének időpontját. „Nem fogadom el, hogy az ENSZ döntse el, mikor kell befejezni egy terror elleni háborút” — mondta az izraeli rádiónak adott nyilatkozatá­ban az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) pénteken elfogadott, 1860-as számú határozatára utalva. (E hatá­rozat azonnali és tartós tűzszünetre szólította fel Izraelt és a Hamászt.) Homlokegyenest szemben áll Ehud Olmert izraeli miniszterelnök offen­­zívával kapcsolatos véleménye Cipi Livni külügyminiszterével és Ehud Barak védelmi miniszterével - érte­sült a Haarec. Az izraeli lap úgy tudja, míg a kormányfő folytatni akarja a katonai akciót, Livni azonnal leállíta­ná, Barak pedig ugyancsak ellenzi a további támadásokat. A Haarec sze­rint a teljes kabinetben egyértelmű támogatásra számíthat Óimert. Livni nem felelt arra a kérdésre, kö­zel van-e befejezéséhez Izrael gázai övezeti offenzívája. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hétfői genfi határozatában erélyesen elítélte a Gázai övezet ellen indított izraeli hadműveletet. A dokumen­tumra 33 tagállam képviselője igennel, egy­­ Kanada - nemmel szavazott, 13 európai tagállam pe­dig tartózkodott, vagyis a kérdés erősen megosztotta a szervezethez csatlakozott országokat, és a szoká­sokkal ellentétben a tanács ezúttal nem tudott konszenzusos döntésre jutni. A nyugati államok küldöttei ugyanis kifogásolták, hogy a hatá­rozattervezet nem domborította ki a Gázát igazgató Hamász Izrael­­ellenes rakétatámadásainak szerepét a válságban. Népszava-összeállítás Izraeli lőszerhüvelyek a legkülönfélébb kaliberekben - tűz alatt tartja a Gázai övezetet a hadsereg folyamatosan Fotó: Reuters Szimpátiatüntetés a nagykövetség előtt Együttérzésüket fejezhetik ki a meggyilkolt izraeli áldozatok hozzátartozóinak, a megsebesítetteknek, az óvóhelyekre kényszerített óvodásoknak, iskolásoknak azok, akik elmennek ma 15 órára Budapesten a II. kerület, Fullánk utcában lévő izra­eli nagykövetség elé. A demonstrálók ma együtt mondják ki: a provokáló Hamász terrorista fegyveresei az okai a gázai emberek szenvedéseinek. A gázai események kapcsán fellángoló antiszemita és izrael­­ellenes megnyilvánulások miatt a magyar pünkösdista keresz­tények közleményben fejezték ki szolidaritásunkat az Izraelben és a diaszpórában élő zsidósággal. Elsődleges a civil lakosság védelme a gázai harcokban, a béke megteremtésében Európának is szerepet kell vállalnia - mondta Szili Katalin házelnök, azt követően, hogy hétfőn fogadta a bu­dapesti izraeli nagykövetet. Magyarország abban érdekelt, hogy hosszú távú és békés megoldás szülessen a Gázai övezetben, a civil lakosság védelmének elsődleges szempontnak kell lennie - hangsúlyozta Szili Katalin. Izrael célja továbbra is a Hamász meggyengítése, a zsidó állam egyúttal sajnálatosnak tartja, hogy a harcoknak civil áldozatai is vannak. Izrael arra törekszik, hogy ne legyenek civil áldozatok, a Hamász azonban élő pajzsként használ­ja a lakosságot - hangsúlyozta Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet. Medvegyev elmarasztalta Putyint Először fordult elő, hogy Dmitrij Medvegyev orosz elnök nyilvánosan, bár csak közvetetten bírálta Vlagyi­mir Putyin kormányfőt. Az államfő az elődje által vezetett kabinetet a hétvégén restséggel vádolta a válság kezelésével kapcsolatban. Orosz hírügynökségek tegnap jelentették, hogy Medvegyev szerint a kormány a három hónapja meghirdetett krí­­ziskezelő, gazdaságélénkítő intéz­kedéseknek csak a harminc száza­lékát foganatosította. „Sok mindent szükségtelenül lassan végeznek el” - fogalmazott az elnök. Medvegyev kifakadása megfigye­lők szerint roppant szokatlan, hiszen eddig kivétel nélkül azt hangsúlyoz­ta, mennyire teljes a bizalma Putyin iránt. A volt elnök javasolta állam­főjelöltnek Medvegyevet, aminek következtében az addig ismeretlen­nek számító politikus könnyűszerrel megnyerte a márciusi választásokat. Putyin azóta a miniszterelnöki poszt mellett az Egységes Oroszország elnevezésű kormánypárt vezetői tisztségét is betölti. A Financial Times című gaz­dasági napilap által megkérdezett kremlinológusok szerint Medvegyev nyilatkozata az elnök önállósodását jelzi. Eddig ugyanis a tényleges irá­nyítást még mindig a kezében tartó Putyin megakadályozta Medvegyev saját kezdeményezéseit, de az elnök már egy hónapja jelezte, hogy „a döntéseimért végső soron engem ter­hel a felelősség, amit nem oszthatok meg mással”. Népszava-információ Freedom House: hazánk tavaly is stabil demokrácia volt Magyarország tavaly is a világ stabil demokráciái közé tartozott, maximális pontszámot ért el a poli­tikai, valamint a polgári jogok tiszteletben tartása terén is a Freedom House amerikai szervezet hét­főn közzétett világjelentése szerint. A washingtoni központú független kutatóintézet Magyarország demokráciateljesítményét 2007-hez hasonlóan a legmagasabb pontszámmal értékelte mindkét vo­natkozásban, a politikai és a polgári jogok tekinte­tében (az 1-től 7-ig terjedő skálán ez 1-es osztály­zatot jelent). A Freedom House besorolása szerint Magyarország a vizsgált 193 országból azon 89 közé tartozik, amely szabadnak minősül. Az intézet szerint az egykori Szovjetunió térsége az egyetlen, ahol az utóbbi évtizedben folyamato­san visszaszorult a szabadság és a demokrácia. En­nek legfőbb tényezőjeként említette az úgynevezett „olaj-önkényuralmi” rendszereket, például Orosz­országot, Kazahsztánt és Azerbajdzsánt, továbbá a Szovjetunió zsarnoki örökségét és Oroszország erős befolyását szomszédaira. MTI-információ

Next