Népszava, 2009. január (136. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-13 / 10. szám
2 Cseh euroszkeptikus párt alakult Szabad Polgárok Pártja (SSO) néven a szorosabb európai integrációt elutasító új cseh jobboldali párt megalakulását jelentették be hétfőn Prágában. Helyi megfigyelők szerint Václav Klaushoz közeli politikai csoportosulásról van szó. A cseh államfő december elején szakított az általa alapított, jelenleg kormányzó Polgári Demokratikus Párttal (ODS), mert annak mai politikáját már nem tudja elfogadni. Az új párt elutasítja a Lisszaboni Szerződést, mert úgy véli, hogy az a Cseh Köztársaság számára hátrányos. Támogatja viszont az amerikai radarállomás megépítését, ami szerinte erősítheti Csehország euroatlanti kapcsolatait - közölte Petr Mach, a párt megalakulását előkészítő bizottság elnöke. (MTI) Mégis folytatódik Zuma pere Folytatódhat a Jacob Zuma, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnevezésű dél-afrikai kormánypárt vezetője (képünkön) elleni korrupciós per - döntött tegnap az ország fellebbviteli bírósága. Korábban egy alacsonyabb szintű bíróság olyan határozatot hozott, hogy a politikus nem bűnös, sőt ellenlábasa, Thabo Mbeki volt államfő Zumával szemben beavatkozott az eljárásba. Mbeki akkor ezért lemondásra kényszerült, posztját a tervek szerint még az idén Zuma veheti át. Noha most a főállamügyész kijelentette, Zuma továbbra is vádlott, az ANC többsége kiáll mellette. (Népszava) Kína megünnepli Tibet bekebelezését Kínában valószínűleg ünnepnappá nyilvánítják Tibet „felszabadításának” az évfordulóját - közölte hétfőn a helyi sajtó az esemény ötvenedik évfordulója küszöbén. A kínai hivatalos értékelés szerint Tibetet 1959 márciusában felszabadították az istenkirályi kormányzati rendszer és a jobbágyság alól. (MTI) Vízum vagy előzetes engedély Hétfőtől csak vízummal vagy - ahogy az a magyar állampolgárok esetében már érvényben van - előzetes elektronikus beutazási engedéllyel (ESTA) látogathatnak külföldiek az Egyesült Államokba. Míg a magyarok esetében a korábbi vízumkötelezettség és a vízumkérelmi díj eltörlése a beutazás könnyítését jelentette, az ESTA egységessé tételét a már korábban is vízummentességet élvező országok, például a nyugat-európai államok a beutazás megnehezítéseként élik meg. (MTI) Párbeszédet sürget Tőkés László Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke már jövő héten tárgyalni szeretne az RMDSZ-szel az erdélyi magyarok „közös dolgairól”. Tőkés értetlenségét fejezte ki a Markó Bélának küldött nyílt levelében, hogy az RMDSZ elnöke miért „nem tekinti prioritásnak az elmúlt években elkezdett párbeszéd folytatását”, miközben szerinte párbeszédre és megegyezésre van a legnagyobb szükség most. A román Szociáldemokrata Párt hétfőn megvonta a bizalmat Gabriel Oprea belügyminisztertől, majd a párt állandó vezetőtanácsa tagságától is megfosztotta Opreát. Opreának azt róják fel, hogy a nagykoalíciós egyezség megkerülésével nevezett ki államtitkárokat a belügyi tárcához. (Lokodi Imre, Marosvásárhely) Békéltető eljárást javasol Türk Békéltető eljárást javasolt hétfőn a szlovén elnök a Zágráb uniós csatlakozási tárgyalásait is akadályozó szlovénhorvát határvitában, ahelyett hogy a felek választott bírósághoz forduljanak. Ha a hágai Nemzetközi Bíróság elé viszik az ügyet - ahogy azt Zágráb már régóta javasolja -, ott az eljárás évekig is elhúzódna. Emellett az is lehet, hogy csak az egyik félre nézve lenne kedvező az ítélet. Egy békéltető eljárásból ezzel szemben akár mindkét fél győztesen kerülhet ki - mondta a képünkön látható Danilo Türk. (MTI) Bush utolsó sajtótájékoztatója A nyolc nap múlva hivatalából távozó George W. Bush amerikai elnök hétfőn megtartotta utolsó sajtótájékoztatóját, amelyen egyebek között a gázai válságról, a gazdaság helyzetéről és Irakról beszélt. Bush azt mondta a tudósítóknak, hogy időnként nem tetszett neki, amit írtak vagy jelentettek róla, de tiszteletet érez munkájuk iránt. (MTI) VILÁG 2009. JANUÁR 13., KEDD NÉPSZAVA Fokozzák a Hamászra gyakorolt nyomást • Megosztott az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Izrael beveti a tartalékosokat Gázában Az izraeli hadsereg megkezdte a tartalékos erők bevonását a Gázai övezetben zajló hadműveletekbe. Tegnap a palesztin iszlámista Hamász szervezet harcosainak otthonaiban létesített fegyverraktárakat, a Gázai övezet és Egyiptom határa alatt ásott csempészalagutakat és az iszlámista szervezet harcosainak csoportjait támadta az izraeli légierő. A szárazföldi csapatok is összecsaptak palesztin fegyveresekkel az övezet területén. Az izraeli kormány már egy héttel ezelőtt elrendelte több tízezer tartalékos mozgósítását. A kabinet akkori döntése arról szólt, hogy a tartalékosok a Gázai övezetbe átcsoportosított katonák helyére kerülnek, többségüket az északi határ térségébe és a Jordán folyó nyugati partjára vezénylik. A tartalékosok eddig harci cselekményekben nem vettek részt, de a BBC hírszolgálata idézett egy izraeli katonai szóvivőt, aki szerint egyre jobban bevonják őket a harcokba. Már meghaladja a kilencszázat az izraeli hadművelet palesztin halálos áldozatainak száma - mondta hétfőn újságíróknak a gázai övezeti palesztin mentőszolgálat vezetője. Muavíja Haszanein szerint hétfőn reggel tizenöt palesztin életét oltották ki az izraeli katonai csapások, s ezzel 905-re emelkedett a 17. napja tartó izraeli offenzíva palesztin halálos áldozatainak száma. A Haszanein által közölt mérleg szerint 277 gyermek, 95 nő és 92 hajlott korú férfi volt a halálos áldozatok között. A legfrissebb mérleg szerint több mint 3950 palesztin sebesült meg az offenzíva kezdete óta. Palesztin fegyveresek legalább 15 rakétát, illetve aknagránátot lőttek ki tegnap Izrael déli területeire. Sem halálos áldozatuk, sem sérültjük nem volt a támadásoknak. Legalább egy nappal elhalasztották Ehud Barak izraeli védelmi miniszter főtanácsadójának egyiptomi látogatását - közölte hétfőn a tárca. Ámosz Gilád hétfőn találkozott volna Omar Szuleimánnal, az egyiptomi titkosszolgálat vezetőjével, hogy a gázai övezeti tűzszünet megteremtéséről folytasson vele megbeszélést. A közszolgálati rádió értesülése szerint azért döntöttek az izraeli vezetők a magas rangú védelmi tisztségviselő látogatásának elnapolása mellett, hogy fokozzák a Hamászra gyakorolt nyomást. Cipi Livni izraeli külügyminiszter kijelentette egy hétfői nyilatkozatában, hogy hazája maga akarja meghatározni a gázai övezeti fegyvernyugvás kezdetének időpontját. „Nem fogadom el, hogy az ENSZ döntse el, mikor kell befejezni egy terror elleni háborút” — mondta az izraeli rádiónak adott nyilatkozatában az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) pénteken elfogadott, 1860-as számú határozatára utalva. (E határozat azonnali és tartós tűzszünetre szólította fel Izraelt és a Hamászt.) Homlokegyenest szemben áll Ehud Olmert izraeli miniszterelnök offenzívával kapcsolatos véleménye Cipi Livni külügyminiszterével és Ehud Barak védelmi miniszterével - értesült a Haarec. Az izraeli lap úgy tudja, míg a kormányfő folytatni akarja a katonai akciót, Livni azonnal leállítaná, Barak pedig ugyancsak ellenzi a további támadásokat. A Haarec szerint a teljes kabinetben egyértelmű támogatásra számíthat Óimert. Livni nem felelt arra a kérdésre, közel van-e befejezéséhez Izrael gázai övezeti offenzívája. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hétfői genfi határozatában erélyesen elítélte a Gázai övezet ellen indított izraeli hadműveletet. A dokumentumra 33 tagállam képviselője igennel, egy Kanada - nemmel szavazott, 13 európai tagállam pedig tartózkodott, vagyis a kérdés erősen megosztotta a szervezethez csatlakozott országokat, és a szokásokkal ellentétben a tanács ezúttal nem tudott konszenzusos döntésre jutni. A nyugati államok küldöttei ugyanis kifogásolták, hogy a határozattervezet nem domborította ki a Gázát igazgató Hamász Izraelellenes rakétatámadásainak szerepét a válságban. Népszava-összeállítás Izraeli lőszerhüvelyek a legkülönfélébb kaliberekben - tűz alatt tartja a Gázai övezetet a hadsereg folyamatosan Fotó: Reuters Szimpátiatüntetés a nagykövetség előtt Együttérzésüket fejezhetik ki a meggyilkolt izraeli áldozatok hozzátartozóinak, a megsebesítetteknek, az óvóhelyekre kényszerített óvodásoknak, iskolásoknak azok, akik elmennek ma 15 órára Budapesten a II. kerület, Fullánk utcában lévő izraeli nagykövetség elé. A demonstrálók ma együtt mondják ki: a provokáló Hamász terrorista fegyveresei az okai a gázai emberek szenvedéseinek. A gázai események kapcsán fellángoló antiszemita és izraelellenes megnyilvánulások miatt a magyar pünkösdista keresztények közleményben fejezték ki szolidaritásunkat az Izraelben és a diaszpórában élő zsidósággal. Elsődleges a civil lakosság védelme a gázai harcokban, a béke megteremtésében Európának is szerepet kell vállalnia - mondta Szili Katalin házelnök, azt követően, hogy hétfőn fogadta a budapesti izraeli nagykövetet. Magyarország abban érdekelt, hogy hosszú távú és békés megoldás szülessen a Gázai övezetben, a civil lakosság védelmének elsődleges szempontnak kell lennie - hangsúlyozta Szili Katalin. Izrael célja továbbra is a Hamász meggyengítése, a zsidó állam egyúttal sajnálatosnak tartja, hogy a harcoknak civil áldozatai is vannak. Izrael arra törekszik, hogy ne legyenek civil áldozatok, a Hamász azonban élő pajzsként használja a lakosságot - hangsúlyozta Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet. Medvegyev elmarasztalta Putyint Először fordult elő, hogy Dmitrij Medvegyev orosz elnök nyilvánosan, bár csak közvetetten bírálta Vlagyimir Putyin kormányfőt. Az államfő az elődje által vezetett kabinetet a hétvégén restséggel vádolta a válság kezelésével kapcsolatban. Orosz hírügynökségek tegnap jelentették, hogy Medvegyev szerint a kormány a három hónapja meghirdetett kríziskezelő, gazdaságélénkítő intézkedéseknek csak a harminc százalékát foganatosította. „Sok mindent szükségtelenül lassan végeznek el” - fogalmazott az elnök. Medvegyev kifakadása megfigyelők szerint roppant szokatlan, hiszen eddig kivétel nélkül azt hangsúlyozta, mennyire teljes a bizalma Putyin iránt. A volt elnök javasolta államfőjelöltnek Medvegyevet, aminek következtében az addig ismeretlennek számító politikus könnyűszerrel megnyerte a márciusi választásokat. Putyin azóta a miniszterelnöki poszt mellett az Egységes Oroszország elnevezésű kormánypárt vezetői tisztségét is betölti. A Financial Times című gazdasági napilap által megkérdezett kremlinológusok szerint Medvegyev nyilatkozata az elnök önállósodását jelzi. Eddig ugyanis a tényleges irányítást még mindig a kezében tartó Putyin megakadályozta Medvegyev saját kezdeményezéseit, de az elnök már egy hónapja jelezte, hogy „a döntéseimért végső soron engem terhel a felelősség, amit nem oszthatok meg mással”. Népszava-információ Freedom House: hazánk tavaly is stabil demokrácia volt Magyarország tavaly is a világ stabil demokráciái közé tartozott, maximális pontszámot ért el a politikai, valamint a polgári jogok tiszteletben tartása terén is a Freedom House amerikai szervezet hétfőn közzétett világjelentése szerint. A washingtoni központú független kutatóintézet Magyarország demokráciateljesítményét 2007-hez hasonlóan a legmagasabb pontszámmal értékelte mindkét vonatkozásban, a politikai és a polgári jogok tekintetében (az 1-től 7-ig terjedő skálán ez 1-es osztályzatot jelent). A Freedom House besorolása szerint Magyarország a vizsgált 193 országból azon 89 közé tartozik, amely szabadnak minősül. Az intézet szerint az egykori Szovjetunió térsége az egyetlen, ahol az utóbbi évtizedben folyamatosan visszaszorult a szabadság és a demokrácia. Ennek legfőbb tényezőjeként említette az úgynevezett „olaj-önkényuralmi” rendszereket, például Oroszországot, Kazahsztánt és Azerbajdzsánt, továbbá a Szovjetunió zsarnoki örökségét és Oroszország erős befolyását szomszédaira. MTI-információ