Népszava, 2010. szeptember (137. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-17 / 217. szám

Moziünnep másként Idén nem lesz egységes Mozi­ünnep, de a nagy üzemeltetők és az art-mozik már tegnaptól szeptember 20-ig saját prog­rammal és kedvezményekkel várják a nézőket. A Budapest Film négy mozijában: a Corvin Budapest Filmpalotában, a Mű­vész, a Puskin és a Toldi art­­mozikban kedvezményes hely­árak várják a közönséget. A Corvin külön programmal, a Művész mozi találkozókkal és premier előtti vetítésekkel vár­ja a nézőket, 550 forintos belé­pővel. A normál filmekre a Pus­kinban, a Toldiban és a Corvin­ban 590, a 3D-s filmekre 790 forint a jegy. A Cinema City és a Palace Cinemas ugyancsak saját moziünnepes programmal várja a nézőket. A Cinema City Allee-ben és a Cinema City Aré­nában az akciós ár a normál előadásokra 500 forint, a digi­tális 3D-vetítésekre 700 forint. Az ország nyolc budapesti és három vidéki Palace mozijában az akciós jegyár 590 forint, a 3D-s filmeké 790 forint. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Jézus Krisztus szupersztár a Madách Színházban Ma tartják a premierjét a Madách Színházban a Jézus Krisztus szupersztár című Andrew Lloyd Webber-Tim Rice-musicalnek. Az ősbemu­tató 1971-ben volt New Yorkban. Egy évvel később már Londonban is hódított a darab. A Madáchban hármas szereposztásban adják a mu­sicalt, Szirtes Tamás rendezésében. Jézusként Csengeri Attilát, Feke Pált (képünkön), Tóth Attilát láthatjuk. Júdásként Serbán Attila, Szá­raz Tamás, Varga Lajos, Mária Magdolnaként Balogh Anna, Gallusz Nikolett, Pólyák Lilla (képünkön) lép fel fotó:K2 press Elhúzódó dalszínházi szappanopera kölcsönös vádaskodásokkal - Vita egy szerződéstervezetről Harangozó kérte átvilágítását Harangozó Gyula balettművész tegnapi sajtótájé­koztatóján korrupcióval vádolta meg Keveházi Gá­bort, az Opera balettigazgatóját egy tanácsadói szerződés kapcsán, Keveházi szerint azonban az inkriminált dokumentum valójában nem tanács­adói, hanem balettmesteri szerződéstervezet. HAMVAY PÉTER H­arangozó Gyula tegnap sajtótájékoztatót hívott össze, hogy megmagya­rázza a kinevezése körüli kér­déseket. A balettművész el­mondta, Szőcs Géza államtit­kár szóban kérte fel, hogy le­gyen az operaház miniszteri biztosa, ezért jelent meg au­gusztus 23-án a házban. Az első napon rábukkant Keveházi Gábor balettigazgató tanácsadójának tavaly február­ban kelt, általa gyanúsnak vélt szerződésére, melyről azonban a dokumentumok szerint csak négy nap múlva értesítette le­vélben Vass Lajos főigazgatót. (Ebben nem korrupcióra, ha­nem felelőtlen gazdálkodásra utal.) Ám Keveházit már aznap felmentette a munkavégzés alól. A Harangozó által tegnap a saj­tónak átadott iratokból nem de­rült ki, hogy ki a 10 hónapos, összesen 11-12 milliós tanács­adói szerződés kedvezménye­zettje. Felhívtuk hát Keveházi Gábort, aki szerint a világhírű orosz Eldar Aliev balettmesteri, próbavezetői és tanácsadói szerződéstervezetéről van szó. Ám Keveházi szerint munkavi­szonyban ellátható feladatra nem lehet külsős munkatársat felvenni, ezért került be az első szerződéstervezetbe csupán a tanácsadói munka. Az összeg­ről pedig megjegyezte, ez a nemzetközi sztenderd. Keveházi azt állította, Eldar Aliev au­gusztus 25-én saját maga adta át Harangozó számára a terve­zetet, hozzátette, a balettmester a sajtótájékoztatón is megje­lent, de nem engedték be. Horváth Ádám miniszteri biztos megerősítette, nincs alá­írt szerződés. Főző Virág, az operaház jogásza szerint azért, mert elhúzódott a tárgyalás, s közben a kormányzati morató­rium megtiltotta a szerződés­­kötést. (Harangozó később egy másik, hétmilliós tanácsadói szerződésről is szót ejtett, de erről nem árult el többet.) Hiába végzett ilyen gyors munkát Harangozó, a miniszté­rium mégsem őt, hanem Hor­váth Ádámot nevezte ki minisz­teri biztossá. Ezt korábban ne­hezményezte is, most azonban megvédte a minisztériumot: nem a korrupciós ügy felderíté­se miatt lett kegyvesztett, a koncepció változott közben, és a tárca kettéválasztotta a mi­niszteri biztosi funkciót és az átvilágítást. Az ezt végző bizott­ság élére felkérték, de addig, amíg Keveházit át nem világít­ja a bizottság, nem foglalja el az elnökséget, nehogy részrehaj­lással vádolhassák. (Kinevezé­si okmányát még nem vette át.) Keveházi Gábor - lapunkban is és a miniszterhez küldött le­velében is - több vádat fogal­mazott meg Harangozó korábbi budapesti balettigazgatói mű­ködéséről. Harangozó erre vo­natkozó kérdésünkre hosszan sorolta hazai és nemzetközi si­kereit, még egy magas osztrák kitüntetést is megmutatott. Azt állította, ellenfelei rágalomhad­járattal próbálták megakadá­lyozni kinevezését. Majd arról beszélt, hogy kérte saját átvilá­gítását. Néhány perc múlva már úgy fogalmazott, nem zár­kózna el egy esetleges átvilágí­tástól. Kiderült azért néhány konk­rétum is. Horváth Ádám felada­ta az évad szervezése, bemuta­tók előkészítése, szerződésköté­sek, a tényfeltáró bizottság pe­dig a ház elmúlt 25-30 évét te­kinti át - mondta Harangozó. Aki szerint nem arra töreked­nek, hogy hibákat és bűnösö­ket találjanak. A vizsgálódás feladata, hogy a ház további működésére vo­natkozó javaslatukat megala­pozzák. Harangozó Gyula az idén kapott Osztrák Becsületkeresztet is meg­mutatta a tájékoztatón fotó: K2 press RÖVIDEN Bláthy Ottó öröksége Idén ünnepeljük Bláthy Ottó Ti­tusz, a transzformátort megalko­tó „triász" - Déry Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly - leg­fiatalabb tagja születésének 150. évfordulóját, és idén 125 éve mutatták be nyilvánosan a nagy magyar találmányt, a transzfor­mátort. A jubileum alkalmából mától október 7-ig kiállítást ren­deznek a Magyar Szabadalmi Hi­vatal épületében (Budapest V., Garibaldi u. 2.). ► népszava Filmjeink nemzetközi fórumokon Ma kezdődik Rigában, a lett fő­városban az Arsenals nemzetkö­zi filmfesztivál, amelyen Kocsis Ágnes Cannes-ban is elismert filmsikere, a Pál Adrienn vesz részt a versenyprogramban. Pater Sparrow és Köves Krisztián Károly első játékfilmje díjat nyert a fantasztikus filmek Brazíliában, Sao Paulóban megrendezett éves seregszemléjén. A Cine­­fantasyt ötödik alkalommal ren­dezték meg, és több mint száz mozgókép szerepelt a program­ján. Pater Sparrow 1 című filmje, amelyet Stanislaw Lem regénye alapján készített a rendező, a legjobb sci-fi díját nyerte el Sao Paulóban. Köves Krisztián Károly Halálkeringő című thrillere (ké­pünk) a közönségszavazás har­madik helyezettje lett a Cine­­fantasyn. ► népszava Elhunyt Bokor Ildikó Meghalt Bokor Ildikó kolozsvári születésű színész. A Pesti Magyar Színház művészét vasárnap 17 órakor búcsúztatják Budapesten, a Nagy Ignác utcai Unitárius Templomban, majd másnap 14 órakor helyezik végső nyuga­lomra az erdélyi Bánfihunyadon. A művészt 61 éves korában, hosszas betegség után érte a ha­lál. Bokor Ildikó 1973-ban vég­zett a marosvásárhelyi színmű­vészeti főiskolán. Négy évig a te­mesvári Állami Magyar Színház tagja, 1976 és 1992 között a szat­márnémeti társulat, a későbbi Harag György Színház művész­nője volt. 1992-től játszott Ma­gyarországon. Először a Kis­­váradi Várszínház, majd a debre­ceni teátrum, 2000-től a Magyar Színház előadásaiban, Beke Sán­dor, Sík Ferenc, Iglódi István, Csi­szár Imre, Pinczés István rende­zéseiben. ► MTI FORRÁS: SZUEZ FILM Eredménytelen pécsi bohózat BARABÁS BÉLA T­eljes kudarc lett az ered­ménye a Pécsi Nemzeti Színház igazgatói posztjá­ra kiírt pályázatnak. Nem szü­letett politikai megegyezés, így sem a szakmai zsűri által tá­mogatott két jelölt, Balikó Ta­más és Márton András, sem a titkos favoritnak tartott Dörner György nem kapott többséget, így eredménytelen lett a pályá­zat. A posztra hatan pályáztak. Balikó Tamás jelenlegi direktor mellett a felkért szakmai zsűri Márton Andrást támogatta, mindkettőt egyenlő arányban, míg Dörner Györgynek, akinek a grémium előtti szerepléséről nem túl hízelgő folyosói plety­kák szólnak, egyetlen pártfogó­ja akadt az ítészek között. Az önkormányzat kulturális bizottságának keddi ülésén a két, szakmailag támogatott je­lölt nem nyerte el a jobboldali többségű bizottsági tagok tá­mogatását. Simon István, a színház igazgatási vezetője ak­kor úgy nyilatkozott: már ma­ga sem tudja, ki lesz az igazga­tó. Nem is lett senki. A pécsi közgyűlés tegnapi ülésén sem Balikó, sem Márton nem kapta meg a jobboldali városvezető frakció támogatását, ezáltal a szükséges többséget sem. A baloldal hosszan érvelt a két, szakmai alapon támogatható aspiráns mellett, mindhiába. Tóth Bertalan szocialista frak­cióvezető kifakadt. - Ez egy bo­hózat - mondta Páva Zsoltnak, Pécs polgármesterének, és nyil­vánvalóan a jobboldali frakció­hoz intézve szavait. - Szavaz­zunk az összes jelöltről, és vá­lasszák meg Dörner Györgyöt, vállalják a döntést. Vagy ha ennyire fontos volt eddig, akkor kérdezzük meg most a pécsie­ket telefonon, hogy szeretnék-e őt igazgatónak. Gonda Tibor MSZP-s képvi­selő szerint az is kérdésessé teszi Dörner alkalmasságát, hogy rendszeresen szerepel a Jobbik rendezvényein, ami a videómegosztó portálokon is látható. Tóth a városban egyre kézzelfoghatóbb pletykákra utalva azt a reményét fejezte ki, hogy nem elég, ha leszól egy házelnök ahhoz, hogy va­lakiből igazgató legyen. Mivel a pályázat érvénytelenítése sem kapott kellő támogatást a sza­vazáskor, így a négy fennma­radó jelöltről is egyenként kel­lett voksolniuk a városatyák­nak. Az igen és tartózkodó sza­vazatok nagyjából egyenlően oszlottak el mindenkinél, kivé­ve Dörner Györgyöt, aki csak tartózkodó és nemleges vokso­­kat kapott. KÖZBEVETVE Cseppnyi nemzeti büszkeség HAMVAY PÉTER A nagy állami ünnepeknek az volna a funk­ciójuk, hogy erősítsék a nemzeti identi­tást, hogy átélhessük, magunkénak te­kinthessük országunk felemelő, sorsfordító pil­lanatait. Az átpolitizáltság csak az egyik oka, hogy egyre inkább elhidegülünk ezektől az ün­nepektől, posztmodern korunkban nehéz közel kerülni a szoborba vésett történelmi hősökhöz. Ám az elmúlt évek teremtek néhány olyan ün­nepet, melyeken nincsenek beszédek, nincs po­litika, melyeket nem lehet kisajátítani, és nem is lehet kirekeszteni senkit. A Múzeumok Éjsza­káján vagy a Magyar Dal Napján százezrek le­pik el a magyar városokat, hogy megfürödje­­nek nemzeti kultúránkban. Mi a titka ezeknek a rendezvényeknek? Talán a magától értetődő demokratizmus, hogy nem akar fenemód ünne­pélyes lenni, nem emelvényről, fölényesen kö­zelít az emberekhez. Úgy kínálja a kultúrát, mint a mindennapi kenyeret. Persze hozzáiga­zítva a XXI. századi befogadói igényekhez, szenzációkat, kivételes alkalmat ígér, norma­­szegést. Ilyen ünnep lesz a mostani hét végén is: a Kulturális Örökség Napja. Az ötlet egysze­rű, az év egy napján kinyílnak azok az épüle­tek, melyek az év többi napján nem vagy csak korlátozottan látogathatók. Nemcsak pöffesz­­kedő, historikus minisztériumok, szecessziós paloták vonzzák a népet, hanem megnyílnak az ipari műemlékek is, a villamosremízek, trafó­házak, erőművek, megmutatva a szépség és história sokszínűségét. Évről évre nézem és ál­lom a hosszú sorokat, melyek például a Nem­zeti Bank, a Sándor-palota előtt kígyóznak ezen a napon, és azt gondolom, nemcsak a kí­váncsiság hajtja az embereket, hogy bekuk­kantsanak a köztársasági elnök dolgozószobá­jába vagy a pénz birodalmába, hanem el akar­ják foglalni, ha csak két napra is, azt a vala­mit, amit nemzeti kulturális örökségnek neve­zünk. Elfoglalni s egy darabot hazavinni belő­le. Egy cseppnyi nemzeti büszkeséget.

Next