Népszava, 2010. szeptember (137. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-17 / 217. szám
Moziünnep másként Idén nem lesz egységes Moziünnep, de a nagy üzemeltetők és az art-mozik már tegnaptól szeptember 20-ig saját programmal és kedvezményekkel várják a nézőket. A Budapest Film négy mozijában: a Corvin Budapest Filmpalotában, a Művész, a Puskin és a Toldi artmozikban kedvezményes helyárak várják a közönséget. A Corvin külön programmal, a Művész mozi találkozókkal és premier előtti vetítésekkel várja a nézőket, 550 forintos belépővel. A normál filmekre a Puskinban, a Toldiban és a Corvinban 590, a 3D-s filmekre 790 forint a jegy. A Cinema City és a Palace Cinemas ugyancsak saját moziünnepes programmal várja a nézőket. A Cinema City Allee-ben és a Cinema City Arénában az akciós ár a normál előadásokra 500 forint, a digitális 3D-vetítésekre 700 forint. Az ország nyolc budapesti és három vidéki Palace mozijában az akciós jegyár 590 forint, a 3D-s filmeké 790 forint. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Jézus Krisztus szupersztár a Madách Színházban Ma tartják a premierjét a Madách Színházban a Jézus Krisztus szupersztár című Andrew Lloyd Webber-Tim Rice-musicalnek. Az ősbemutató 1971-ben volt New Yorkban. Egy évvel később már Londonban is hódított a darab. A Madáchban hármas szereposztásban adják a musicalt, Szirtes Tamás rendezésében. Jézusként Csengeri Attilát, Feke Pált (képünkön), Tóth Attilát láthatjuk. Júdásként Serbán Attila, Száraz Tamás, Varga Lajos, Mária Magdolnaként Balogh Anna, Gallusz Nikolett, Pólyák Lilla (képünkön) lép fel fotó:K2 press Elhúzódó dalszínházi szappanopera kölcsönös vádaskodásokkal - Vita egy szerződéstervezetről Harangozó kérte átvilágítását Harangozó Gyula balettművész tegnapi sajtótájékoztatóján korrupcióval vádolta meg Keveházi Gábort, az Opera balettigazgatóját egy tanácsadói szerződés kapcsán, Keveházi szerint azonban az inkriminált dokumentum valójában nem tanácsadói, hanem balettmesteri szerződéstervezet. HAMVAY PÉTER Harangozó Gyula tegnap sajtótájékoztatót hívott össze, hogy megmagyarázza a kinevezése körüli kérdéseket. A balettművész elmondta, Szőcs Géza államtitkár szóban kérte fel, hogy legyen az operaház miniszteri biztosa, ezért jelent meg augusztus 23-án a házban. Az első napon rábukkant Keveházi Gábor balettigazgató tanácsadójának tavaly februárban kelt, általa gyanúsnak vélt szerződésére, melyről azonban a dokumentumok szerint csak négy nap múlva értesítette levélben Vass Lajos főigazgatót. (Ebben nem korrupcióra, hanem felelőtlen gazdálkodásra utal.) Ám Keveházit már aznap felmentette a munkavégzés alól. A Harangozó által tegnap a sajtónak átadott iratokból nem derült ki, hogy ki a 10 hónapos, összesen 11-12 milliós tanácsadói szerződés kedvezményezettje. Felhívtuk hát Keveházi Gábort, aki szerint a világhírű orosz Eldar Aliev balettmesteri, próbavezetői és tanácsadói szerződéstervezetéről van szó. Ám Keveházi szerint munkaviszonyban ellátható feladatra nem lehet külsős munkatársat felvenni, ezért került be az első szerződéstervezetbe csupán a tanácsadói munka. Az összegről pedig megjegyezte, ez a nemzetközi sztenderd. Keveházi azt állította, Eldar Aliev augusztus 25-én saját maga adta át Harangozó számára a tervezetet, hozzátette, a balettmester a sajtótájékoztatón is megjelent, de nem engedték be. Horváth Ádám miniszteri biztos megerősítette, nincs aláírt szerződés. Főző Virág, az operaház jogásza szerint azért, mert elhúzódott a tárgyalás, s közben a kormányzati moratórium megtiltotta a szerződéskötést. (Harangozó később egy másik, hétmilliós tanácsadói szerződésről is szót ejtett, de erről nem árult el többet.) Hiába végzett ilyen gyors munkát Harangozó, a minisztérium mégsem őt, hanem Horváth Ádámot nevezte ki miniszteri biztossá. Ezt korábban nehezményezte is, most azonban megvédte a minisztériumot: nem a korrupciós ügy felderítése miatt lett kegyvesztett, a koncepció változott közben, és a tárca kettéválasztotta a miniszteri biztosi funkciót és az átvilágítást. Az ezt végző bizottság élére felkérték, de addig, amíg Keveházit át nem világítja a bizottság, nem foglalja el az elnökséget, nehogy részrehajlással vádolhassák. (Kinevezési okmányát még nem vette át.) Keveházi Gábor - lapunkban is és a miniszterhez küldött levelében is - több vádat fogalmazott meg Harangozó korábbi budapesti balettigazgatói működéséről. Harangozó erre vonatkozó kérdésünkre hosszan sorolta hazai és nemzetközi sikereit, még egy magas osztrák kitüntetést is megmutatott. Azt állította, ellenfelei rágalomhadjárattal próbálták megakadályozni kinevezését. Majd arról beszélt, hogy kérte saját átvilágítását. Néhány perc múlva már úgy fogalmazott, nem zárkózna el egy esetleges átvilágítástól. Kiderült azért néhány konkrétum is. Horváth Ádám feladata az évad szervezése, bemutatók előkészítése, szerződéskötések, a tényfeltáró bizottság pedig a ház elmúlt 25-30 évét tekinti át - mondta Harangozó. Aki szerint nem arra törekednek, hogy hibákat és bűnösöket találjanak. A vizsgálódás feladata, hogy a ház további működésére vonatkozó javaslatukat megalapozzák. Harangozó Gyula az idén kapott Osztrák Becsületkeresztet is megmutatta a tájékoztatón fotó: K2 press RÖVIDEN Bláthy Ottó öröksége Idén ünnepeljük Bláthy Ottó Titusz, a transzformátort megalkotó „triász" - Déry Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly - legfiatalabb tagja születésének 150. évfordulóját, és idén 125 éve mutatták be nyilvánosan a nagy magyar találmányt, a transzformátort. A jubileum alkalmából mától október 7-ig kiállítást rendeznek a Magyar Szabadalmi Hivatal épületében (Budapest V., Garibaldi u. 2.). ► népszava Filmjeink nemzetközi fórumokon Ma kezdődik Rigában, a lett fővárosban az Arsenals nemzetközi filmfesztivál, amelyen Kocsis Ágnes Cannes-ban is elismert filmsikere, a Pál Adrienn vesz részt a versenyprogramban. Pater Sparrow és Köves Krisztián Károly első játékfilmje díjat nyert a fantasztikus filmek Brazíliában, Sao Paulóban megrendezett éves seregszemléjén. A Cinefantasyt ötödik alkalommal rendezték meg, és több mint száz mozgókép szerepelt a programján. Pater Sparrow 1 című filmje, amelyet Stanislaw Lem regénye alapján készített a rendező, a legjobb sci-fi díját nyerte el Sao Paulóban. Köves Krisztián Károly Halálkeringő című thrillere (képünk) a közönségszavazás harmadik helyezettje lett a Cinefantasyn. ► népszava Elhunyt Bokor Ildikó Meghalt Bokor Ildikó kolozsvári születésű színész. A Pesti Magyar Színház művészét vasárnap 17 órakor búcsúztatják Budapesten, a Nagy Ignác utcai Unitárius Templomban, majd másnap 14 órakor helyezik végső nyugalomra az erdélyi Bánfihunyadon. A művészt 61 éves korában, hosszas betegség után érte a halál. Bokor Ildikó 1973-ban végzett a marosvásárhelyi színművészeti főiskolán. Négy évig a temesvári Állami Magyar Színház tagja, 1976 és 1992 között a szatmárnémeti társulat, a későbbi Harag György Színház művésznője volt. 1992-től játszott Magyarországon. Először a Kisváradi Várszínház, majd a debreceni teátrum, 2000-től a Magyar Színház előadásaiban, Beke Sándor, Sík Ferenc, Iglódi István, Csiszár Imre, Pinczés István rendezéseiben. ► MTI FORRÁS: SZUEZ FILM Eredménytelen pécsi bohózat BARABÁS BÉLA Teljes kudarc lett az eredménye a Pécsi Nemzeti Színház igazgatói posztjára kiírt pályázatnak. Nem született politikai megegyezés, így sem a szakmai zsűri által támogatott két jelölt, Balikó Tamás és Márton András, sem a titkos favoritnak tartott Dörner György nem kapott többséget, így eredménytelen lett a pályázat. A posztra hatan pályáztak. Balikó Tamás jelenlegi direktor mellett a felkért szakmai zsűri Márton Andrást támogatta, mindkettőt egyenlő arányban, míg Dörner Györgynek, akinek a grémium előtti szerepléséről nem túl hízelgő folyosói pletykák szólnak, egyetlen pártfogója akadt az ítészek között. Az önkormányzat kulturális bizottságának keddi ülésén a két, szakmailag támogatott jelölt nem nyerte el a jobboldali többségű bizottsági tagok támogatását. Simon István, a színház igazgatási vezetője akkor úgy nyilatkozott: már maga sem tudja, ki lesz az igazgató. Nem is lett senki. A pécsi közgyűlés tegnapi ülésén sem Balikó, sem Márton nem kapta meg a jobboldali városvezető frakció támogatását, ezáltal a szükséges többséget sem. A baloldal hosszan érvelt a két, szakmai alapon támogatható aspiráns mellett, mindhiába. Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető kifakadt. - Ez egy bohózat - mondta Páva Zsoltnak, Pécs polgármesterének, és nyilvánvalóan a jobboldali frakcióhoz intézve szavait. - Szavazzunk az összes jelöltről, és válasszák meg Dörner Györgyöt, vállalják a döntést. Vagy ha ennyire fontos volt eddig, akkor kérdezzük meg most a pécsieket telefonon, hogy szeretnék-e őt igazgatónak. Gonda Tibor MSZP-s képviselő szerint az is kérdésessé teszi Dörner alkalmasságát, hogy rendszeresen szerepel a Jobbik rendezvényein, ami a videómegosztó portálokon is látható. Tóth a városban egyre kézzelfoghatóbb pletykákra utalva azt a reményét fejezte ki, hogy nem elég, ha leszól egy házelnök ahhoz, hogy valakiből igazgató legyen. Mivel a pályázat érvénytelenítése sem kapott kellő támogatást a szavazáskor, így a négy fennmaradó jelöltről is egyenként kellett voksolniuk a városatyáknak. Az igen és tartózkodó szavazatok nagyjából egyenlően oszlottak el mindenkinél, kivéve Dörner Györgyöt, aki csak tartózkodó és nemleges voksokat kapott. KÖZBEVETVE Cseppnyi nemzeti büszkeség HAMVAY PÉTER A nagy állami ünnepeknek az volna a funkciójuk, hogy erősítsék a nemzeti identitást, hogy átélhessük, magunkénak tekinthessük országunk felemelő, sorsfordító pillanatait. Az átpolitizáltság csak az egyik oka, hogy egyre inkább elhidegülünk ezektől az ünnepektől, posztmodern korunkban nehéz közel kerülni a szoborba vésett történelmi hősökhöz. Ám az elmúlt évek teremtek néhány olyan ünnepet, melyeken nincsenek beszédek, nincs politika, melyeket nem lehet kisajátítani, és nem is lehet kirekeszteni senkit. A Múzeumok Éjszakáján vagy a Magyar Dal Napján százezrek lepik el a magyar városokat, hogy megfürödjenek nemzeti kultúránkban. Mi a titka ezeknek a rendezvényeknek? Talán a magától értetődő demokratizmus, hogy nem akar fenemód ünnepélyes lenni, nem emelvényről, fölényesen közelít az emberekhez. Úgy kínálja a kultúrát, mint a mindennapi kenyeret. Persze hozzáigazítva a XXI. századi befogadói igényekhez, szenzációkat, kivételes alkalmat ígér, normaszegést. Ilyen ünnep lesz a mostani hét végén is: a Kulturális Örökség Napja. Az ötlet egyszerű, az év egy napján kinyílnak azok az épületek, melyek az év többi napján nem vagy csak korlátozottan látogathatók. Nemcsak pöffeszkedő, historikus minisztériumok, szecessziós paloták vonzzák a népet, hanem megnyílnak az ipari műemlékek is, a villamosremízek, trafóházak, erőművek, megmutatva a szépség és história sokszínűségét. Évről évre nézem és állom a hosszú sorokat, melyek például a Nemzeti Bank, a Sándor-palota előtt kígyóznak ezen a napon, és azt gondolom, nemcsak a kíváncsiság hajtja az embereket, hogy bekukkantsanak a köztársasági elnök dolgozószobájába vagy a pénz birodalmába, hanem el akarják foglalni, ha csak két napra is, azt a valamit, amit nemzeti kulturális örökségnek nevezünk. Elfoglalni s egy darabot hazavinni belőle. Egy cseppnyi nemzeti büszkeséget.