Népszava, 2011. december (138. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-03 / 283. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2011. DECEMBER 3., SZOMBAT Meggátolja az ellenzék a Fidesz tervét, hogy a kínos jogszabályokat éjszaka tárgyalják Lassítás a rohamtempón Amíg ellenzéki képviselő be tud menni a parlamentbe, addig el fogja mondani, mit tehet a kétharmad és mit nem - mondta lapunknak Tóbiás József. Az MSZP általános frakcióvezető-helyettese kifejtette, a héten a kormánypárt rájöhetett arra, hogy nem lehet egyeztetés nélkül a Ház elé vinni a milliók életét meghatározó törvényjavaslatokat, majd éjfél utánra halasztani a vitát. Az ellenzék előbb keddre virradóra akadályozta a gyors törvénygyártást, majd a szerdai ülés tartott péntek hajnalig. FAZEKAS ÁGNES Másfél éve gyakorlattá vált az Országgyűlésben, hogy a Fidesz a kétharmaddal élve néhány óra alatt hozza meg a törvényeket, ami mára elfogadhatatlanná vált - jelentette ki lapunknak Tóbiás József, az MSZP általános frakcióvezető-helyettese. Sőt, a kormány a számára kínos jogszabályokat éjszaka akarja megvitatni, amikor arra senki nem figyel - tette hozzá. A Munka törvénykönyvével is ezt akarták tenni, amihez viszont 500 módosító indítványt nyújtottak be a szocialisták. Tóbiás szerint ez a törvény pontos képet ad arról, hogyan gondolkodik a kormány. Az MSZP azt kérte a házbizottságtól, ne hajnalra tegyék ennek a fontos jogszabálynak a részletes vitáját, de a Fidesz ezt nem engedte, így nem maradt más lehetőség, mint a lehetséges parlamenti eszközöket igénybe véve megpróbálni elmondani, mit gondolnak a törvényről a szocialisták. A politikus kijelentette, előre nem egyeztettek a többi ellenzéki párttal, de szerencsére azok csatlakoztak a vitához, amely végül másnap délig tartott. Utána pedig szerda reggel nyolc órától péntek hajnali ötig szinte egyhuzamban ülésezett a parlament. Korántsem öncélú ez a magatartás - hangoztatta Tóbiás. Mint fogalmazott, nem lehet egyebek mellett az igazságszolgáltatást, a köznevelést, a választási rendszert úgy átalakítani, hogy az csak a kormánypártnak feleljen meg. Ha szeptemberben, októberben komo Nem feleslegesen szaporítják a szót az ellenzékiek újabb munka folyt volna a Házban, talán nem kellene éjszakázni, bár arra már többször felhívták a figyelmet, hogy ezt a lehetetlen tempót nem lehet tartani a „törvénygyárban”. Úgy vélte, ha a Fidesz nem változtat, az év végéig ilyen lesz a helyzet, a kapkodás közben pedig mindenki számára ki fog derülni, hogy a „fülkeforradalom” elveszítette az erejét. Az LMP-s Vágó Gábor lapunknak azt mondta, a szó klasszikus értelmében nem obstrukció az, ami a parlamentben zajlik. Nem húzzák az időt, nem szaporítják feleslegesen a szót, hanem fontos törvényjavaslatokról mondják el a véleményüket. A Fidesz azonban nem akar időt adni arra, hogy ezt megtehessék, ezért minden lehetséges eszközt fel kell használni, hogy lefolytathassák a vitákat. Akkor is megkeresik ennek a lehetőségét, ha a kormánypárti többség csorbítja az ellenzék jogosítványait. Vágó úgy vélte, ami most történik, arra odafigyelnek azok is, akik eltávolodtak a politikától. Lázár János fideszes frakcióvezető viszont arról próbálta meggyőzni tegnap a nyilvánosságot, hogy létezik együttműködés az MSZP és a Jobbik között, továbbá az LMP a Jobbikkal is képes megtalálni a közös nevezőt. Kijelentette, az ellenzéki pártok egész héten „egymás kezét szorítva küzdöttek, hogy miért, az már egy kétséges dolog”. Azt is mondta, a Fidesz képviselői annyian vannak, hogy infantilis lenne azt gondolni, el fognak fáradni a parlamenti vitákban. Tóbiás cáfolta, hogy az ellenzéki pártok egyeztették volna lépéseiket. Lázár nyilatkozatát figyelemelterelésnek tartja, mert épp a lényegről nem beszélt. Arról, hogy változtatni kell a törvényjavaslatok tárgyalási rendjén. Szocialista képviselők az ülésteremben nem hagyják, hogy átmenjen rajtuk a fideszes úthenger fotó: Vajda József Mindent átzavarnak A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János tegnap bejelentette: december 23-ig minden olyan törvény megszületik, amely az új alaptörvény hatálybalépését megalapozza. Arról is beszélt, hogy nem terveznek parlamenti üléseket a két ünnep között. RÖVIDEN Kockáztatnák a nők életét A legkiszolgáltatottabb nők egészségét vagy akár az életét is kockáztatná az a KDNP-s javaslat, amely elvonná a költségvetésben a művi terhesség megszakításokra szánt összeget és azt örökbefogadások ösztönzésére és gyermekvédelemre fordítaná - hívta fel a figyelmet több jogvédő szervezet. Jelenleg ugyanis azok a nők kapnak támogatást a 29 ezer 700 forintba kerülő műtéthez, akik szociálisan rászorulnak. Most ezt vennék el tőlük. A jogvédők úgy fogalmaztak: az állami támogatás elvonása képmutató, mert az állam semmilyen fogamzásgátló eszközt nem támogat. A KDNP szerint viszont félreértették őket a civil szervezetek, javaslatukkal ugyanis nem vonnak el forrást, csak nem különítenének el erre külön összeget az Egészségbiztosítási Alapban. „Ahogy nem lehet előre tervezni a lábtörések számát, úgy az egészségügyileg indokolt beavatkozások számát sem." Csakhogy a civil szervezetek közleménye nem az egészségügyileg, hanem a szociálisan indokolt abortuszokról szólt. ► népszava Megszabják, mi a család A család a természetes személyek érzelmi és gazdasági közössége, alapja egy férfi és egy nő házassága, vagy az egyenes ági rokoni kapcsolat, vagy a családba fogadó gyámság - ezt is tartalmazza a családvédelmi törvény tervezete, melyet tegnap nyújtott be a parlament elé a KDNP. A kisebbik kormányzópárt javaslata -amelyet mások mellett Harrach Péter frakcióvezető nyújtott be - egyebek mellett azt is tartalmazza, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem, tisztelet és támogatás illeti meg. Az alap- és középfokú oktatási intézményekben oktatnak az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a házasságra való felkészítésről és a felelősségteljes párkapcsolatról szóló ismereteket. ► MTI Baloldali maradhat a Népszabadság Attól, hogy az MSZP-hez köthető Szabad Sajtó Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, megfelelő ajánlat esetén eladja Népszabadság részvényeit a többségi tulajdonos Ringier-nek, a napilap még nem feltétlenül szűnik meg baloldalinak lenni. Erről az alapítványnak a döntés ellen szavazó elnöke, Földes György beszélt az fn24.hunak adott interjújában. Mivel a Ringier nemcsak az alapítvány 27,7 százalékos tulajdonrészét venné meg, hanem a dolgozói 2 százalékot is, a kiadó korlátozás nélküli tulajdonos lenne, amivel megváltoztathatja a lap irányvonalát. Földes megjegyezte: az alapítvány elnökeként felelős volt a lapért és értékeinek megtartásáért, ám döntésével az alapítvány lemondott erről a felelősségről, ő pedig lemondott az elnökségről. Flozzátette: „üzenem a baloldali tőkéseknek, de az egyszerű előfizetőknek is, hogy pont most nem volna szabad a sorsára hagyni a Népszabadságot." ► NÉPSZAVA www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Két hét múlva ítélet a Sukoró-perben? December 16-ra napolta el a bíróság a Sukoró-ügyben a telekcsere arányosságáról döntő polgári per tárgyalását; információink szerint akkor elsőfokú ítélet várható. A pert az állam sukorói földterületeit Joav Blum üzletember pilisi és albertirsai ingatlanjaira cserélő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) indította még 2009 novemberében, kérve a bíróságtól a telekcsere értékaránytalanságának megállapítását, illetve az eredeti állapot visszaállítását. A perben négy értékbecslés áll szemben eggyel: négy, az MNV számára készült szakértői anyag szerint értékarányos volt a csere, míg a most a bíróság által készíttetett becslés szerint nem, és - bár ez független a polgári pertől - a Sukoró-ügyben nyomozó ügyészség által készíttetett ötödik szakértői irat szerint is „ráfizetett” az állam a cserére. A perben egyébként a bíróság által kirendelt szakértő nem vitatta az MNV-s becslések szakmaiságát, bár az ő számai azoktól eltértek. A tegnapi tárgyaláson a bíró elutasította Blum ügyvédjének indítványát, hogy - Oszkó Péter volt pénzügyminiszterhez hasonlóan - tanúként hallgassák meg Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt kormányfőket. Az ügyet jól ismerők arra számítanak, hogy a bíróság a nem jogerős ítéletben aránytalannak ítéli a cserét, amely „jól jöhet” hivatkozási alapként az ügyészségnek, amikor vélhetően még decemberben befejezi a telekcserével kapcsolatos nyomozását - melynek gyanúsítottja Gyurcsány Ferenc is - és az év elején vádemelési javaslatot nyújthat be. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Hoffmann-krach a felsőoktatásban is Sok száz lényegi ponton változtathatják meg a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nevével fémjelzett, ám Orbán Viktor személyes jóváhagyását élvező oktatási törvénytervezeteket. A köznevelési javaslat a héten is komoly feszültségeket váltott ki a kormánypártokon belül, és ismét terítékre került a felsőoktatás is. Utóbbi kormányjavaslathoz összesen 330 módosító javaslat érkezett első körben, ezek közül csaknem 80-at a szocialista Hiller István, 149-et viszont a Fidesz valamely képviselője nyújtott be. A kormánypárti politikusok a többi között szorgalmazzák, hogy nyelvvizsga nélkül is be lehessen kerülni alap-, illetve osztatlan képzésre. Az oktatási államtitkárság eredetileg azt akarta, hogy a 2016 szeptemberében induló első évfolyamoknál a nyelvvizsgát már felvételi követelményként írják elő. Egy másik fideszes módosító törölné a törvényjavaslatból, hogy a felvételizők csak öt helyre jelentkezhetnek. A nyelvvizsgával nem rendelkező diákokat érintő könnyítést javasol a fideszes szakpolitikus, Pósán László is. Szerinte az alapképzés végén sokan a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják megszerezni a diplomát, és ezért nem tudnak elhelyezkedni. Ezért javasolja: alapképzésben a diploma feltételeként ne írják elő a középfokú nyelvvizsgát, mivel a végzettséghez kötött munkakörök jelentős része nem igényel ilyen szintű nyelvtudást. Pósán azt is kimondaná, hogy a főiskolák nemcsak alap- és felsőoktatási szakképzést, hanem mester- és osztatlan képzést is folytathatnak, így lehetőség nyílna a főiskolai pedagógusképzésre. Javaslatai között szerepel az is, hogy az állami ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges mellett a költségtérítéses képzés lehetőségét is nevesítse a törvény. A szintén fideszes Révész Máriusz pedig úgy pontosítaná: a részösztöndíjjal támogatott hallgatók képzési költségének nem a felét, hanem legalább 50 százalékát téríti meg az állam. Közben a Magyar Rektori Konferencia elnöke arról beszélt, hogy a felsőoktatási törvény tervezete nem ad választ a felsőoktatási jelenlegi problémáira. Bódis József elégedetlenségét hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint a struktúraváltással összefüggő több fontos kérdést pusztán kormányrendelettel kíván szabályozni a kabinet. Kiemelte: összesen több mint 300 ponton szeretnék elérni a tervezet módosítását. De több mint 80 módosítást javasol az új felsőoktatási törvényhez az ELTE hallgatói önkormányzata is. Elnökük, Kalina Gergely kijelentette: az Országgyűlés egy olyan tervezetet tárgyal, amely még tömeges korrekciókat követően sem lesz lényegesen jobb a jelenleginél. A hallgatói érdekképviselet a többi között azt indítványozza, a döntéshozók szakítsanak a hallgatói munkavégzés „megsarcolásával”, állítsák vissza az ehhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezményeket. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS FOTÓ: NÉPSZAVA Kedden dőlhet el a köznevelési módosítók sorsa A Fidesz-KDNP-frakció kedd reggeli ülésén tárgyal a köznevelési törvényjavaslathoz benyújtott, több mint 180 fideszes és KDNP-s módosító indítványról; a tanácskozáson Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz. Lázár János frakcióvezető tegnap annyit mondott: egyelőre sok mindenben nem értenek egyet.