Népszava, 2011. december (138. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-03 / 283. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2011. DECEMBER 3., SZOMBAT Meggátolja az ellenzék a Fidesz tervét, hogy a kínos jogszabályokat éjszaka tárgyalják Lassítás a rohamtempón Amíg ellenzéki képviselő be tud menni a parlamentbe, addig el fogja monda­ni, mit tehet a kétharmad és mit nem - mondta lapunknak Tóbiás József. Az MSZP általános frakcióvezető-helyettese kifejtette, a héten a kormánypárt rá­jöhetett arra, hogy nem lehet egyeztetés nélkül a Ház elé vinni a milliók életét meghatározó törvényjavaslatokat, majd éjfél utánra halasztani a vitát. Az el­lenzék előbb keddre virradóra akadályozta a gyors törvénygyártást, majd a szerdai ülés tartott péntek hajnalig. FAZEKAS ÁGNES M­ásfél éve gyakorlattá vált az Országgyűlésben, hogy a Fidesz a kéthar­maddal élve néhány óra alatt hozza meg a törvényeket, ami mára elfogadhatatlanná vált - jelentette ki lapunknak Tóbiás József, az MSZP általános frak­cióvezető-helyettese. Sőt, a kor­mány a számára kínos jogsza­bályokat éjszaka akarja megvi­tatni, amikor arra senki nem figyel - tette hozzá. A Munka törvénykönyvével is ezt akarták tenni, amihez viszont 500 mó­dosító indítványt nyújtottak be a szocialisták. Tóbiás szerint ez a törvény pontos képet ad ar­ról, hogyan gondolkodik a kor­mány. Az MSZP azt kérte a házbi­zottságtól, ne hajnalra tegyék ennek a fontos jogszabálynak a részletes vitáját, de a Fidesz ezt nem engedte, így nem maradt más lehetőség, mint a lehet­séges parlamenti eszközöket igénybe véve megpróbálni el­mondani, mit gondolnak a tör­vényről a szocialisták. A politi­kus kijelentette, előre nem egyeztettek a többi ellenzéki párttal, de szerencsére azok csatlakoztak a vitához, amely végül másnap délig tartott. Utána pedig szerda reggel nyolc órától péntek hajnali ötig szin­te egyhuzamban ülésezett a parlament. Korántsem öncélú ez a ma­gatartás - hangoztatta Tóbiás. Mint fogalmazott, nem lehet egyebek mellett az igazságszol­gáltatást, a köznevelést, a vá­lasztási rendszert úgy átalakí­tani, hogy az csak a kormány­pártnak feleljen meg. Ha szep­temberben, októberben komo­ Nem feleslegesen szaporítják a szót az ellenzékiek újabb munka folyt volna a Ház­ban, talán nem kellene éjsza­kázni, bár arra már többször felhívták a figyelmet, hogy ezt a lehetetlen tempót nem lehet tartani a „törvénygyárban”. Úgy vélte, ha a Fidesz nem változ­tat, az év végéig ilyen lesz a helyzet, a kapkodás közben pe­dig mindenki számára ki fog derülni, hogy a „fülkeforrada­lom” elveszítette az erejét. Az LMP-s Vágó Gábor lapunknak azt mondta, a szó klasszikus értelmében nem obstrukció az, ami a parlamentben zajlik. Nem húzzák az időt, nem sza­porítják feleslegesen a szót, ha­nem fontos törvényjavaslatok­ról mondják el a véleményüket. A Fidesz azonban nem akar időt adni arra, hogy ezt megte­hessék, ezért minden lehetsé­ges eszközt fel kell használni, hogy lefolytathassák a vitákat. Akkor is megkeresik ennek a lehetőségét, ha a kormánypár­ti többség csorbítja az ellenzék jogosítványait. Vágó úgy vélte, ami most történik, arra odafi­gyelnek azok is, akik eltávolod­tak a politikától. Lázár János fideszes frakció­­vezető viszont arról próbálta meggyőzni tegnap a nyilvános­ságot, hogy létezik együttmű­ködés az MSZP és a Jobbik kö­zött, továbbá az LMP a Jobbik­kal is képes megtalálni a közös nevezőt. Kijelentette, az ellenzé­ki pártok egész héten „egymás kezét szorítva küzdöttek, hogy miért, az már egy kétséges do­log”. Azt is mondta, a Fidesz képviselői annyian vannak, hogy infantilis lenne azt gon­dolni, el fognak fáradni a par­lamenti vitákban. Tóbiás cáfol­ta, hogy az ellenzéki pártok egyeztették volna lépéseiket. Lázár nyilatkozatát figyelemel­terelésnek tartja, mert épp a lé­nyegről nem beszélt. Arról, hogy változtatni kell a törvény­­javaslatok tárgyalási rendjén. Szocialista képviselők az ülésteremben­­ nem hagyják, hogy át­menjen rajtuk a fideszes úthenger fotó: Vajda József Mindent átzavarnak A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János tegnap bejelen­tette: december 23-ig min­den olyan törvény megszü­letik, amely az új alaptör­vény hatálybalépését meg­alapozza. Arról is beszélt, hogy nem terveznek parla­menti üléseket a két ünnep között. RÖVIDEN Kockáztatnák a nők életét A legkiszolgáltatottabb nők egészségét vagy akár az életét is kockáztatná az a KDNP-s javas­lat, amely elvonná a költségve­tésben a művi terhesség megsza­kításokra szánt összeget és azt örökbefogadások ösztönzésére és gyermekvédelemre fordítaná - hívta fel a figyelmet több jog­védő szervezet. Jelenleg ugyanis azok a nők kapnak támogatást a 29 ezer 700 forintba kerülő mű­téthez, akik szociálisan rászorul­nak. Most ezt vennék el tőlük. A jogvédők úgy fogalmaztak: az ál­lami támogatás elvonása kép­mutató, mert az állam semmi­lyen fogamzásgátló eszközt nem támogat. A KDNP szerint viszont félreértették őket a civil szerve­zetek, javaslatukkal ugyanis nem vonnak el forrást, csak nem külö­nítenének el erre külön összeget az Egészségbiztosítási Alapban. „Ahogy nem lehet előre tervezni a lábtörések számát, úgy az egészségügyileg indokolt be­avatkozások számát sem." Csak­hogy a civil szervezetek közle­ménye nem az egészségügyileg, hanem a szociálisan indokolt abortuszokról szólt. ► népszava Megszabják, mi a család A család a természetes személyek érzelmi és gazdasági közössége, alapja egy férfi és egy nő házas­sága, vagy az egyenes ági rokoni kapcsolat, vagy a családba foga­dó gyámság - ezt is tartalmazza a családvédelmi törvény terve­zete, melyet tegnap nyújtott be a parlament elé a KDNP. A kiseb­bik kormányzópárt javaslata -amelyet mások mellett Harrach Péter frakcióvezető nyújtott be - egyebek mellett azt is tartalmaz­za, hogy a magzat életét a fo­gantatástól kezdve védelem, tisztelet és támogatás illeti meg. Az alap- és középfokú oktatási intézményekben oktatnak az emberi élet értékéről, az egész­séges életmódról, a házasságra való felkészítésről és a felelős­ségteljes párkapcsolatról szóló ismereteket. ► MTI Baloldali maradhat a Népszabadság Attól, hogy az MSZP-hez köthető Szabad Sajtó Alapítvány kurató­riuma úgy döntött, megfelelő ajánlat esetén eladja Népszabad­ság­ részvényeit a többségi tulaj­donos Ringier-nek, a napilap még nem feltétlenül szűnik meg baloldalinak lenni. Erről az ala­pítványnak a döntés ellen szava­zó elnöke, Földes György beszélt az fn24.hunak adott interjújá­ban. Mivel a Ringier nemcsak az alapítvány 27,7 százalékos tulaj­donrészét venné meg, hanem a dolgozói 2 százalékot is, a kiadó korlátozás nélküli tulajdonos len­ne, amivel megváltoztathatja a lap irányvonalát. Földes megje­gyezte: az alapítvány elnökeként felelős volt a lapért és értékeinek megtartásáért, ám döntésével az alapítvány lemondott erről a fe­lelősségről, ő pedig lemondott az elnökségről. Flozzátette: „üze­nem a baloldali tőkéseknek, de az egyszerű előfizetőknek is, hogy pont most nem volna sza­bad a sorsára hagyni a Népsza­badságot." ► NÉPSZAVA www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Két hét múlva ítélet a Sukoró-perben? December 16-ra napolta el a bí­róság a Sukoró-ügyben a telek­csere arányosságáról döntő pol­gári per tárgyalását; informá­cióink szerint akkor elsőfokú íté­let várható. A pert az állam sukorói földterületeit Joav Blum üzletember pilisi és albertirsai ingatlanjaira cserélő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) indította még 2009 no­vemberében, kérve a bíróságtól a telekcsere értékaránytalansá­gának megállapítását, illetve az eredeti állapot visszaállítását. A perben négy értékbecslés áll szemben eggyel: négy, az MNV számára készült szakértői anyag szerint értékarányos volt a cse­re, míg a most a bíróság által ké­szíttetett becslés szerint nem, és - bár ez független a polgári per­től - a Sukoró-ügyben nyomozó ügyészség által készíttetett ötö­dik szakértői irat szerint is „rá­fizetett” az állam a cserére. A perben egyébként a bíróság által kirendelt szakértő nem vi­tatta az MNV-s becslések szak­maiságát, bár az ő számai azoktól eltértek. A tegnapi tár­gyaláson a bíró elutasította Blum ügyvédjének indítványát, hogy - Oszkó Péter volt pénz­ügyminiszterhez hasonlóan - tanúként hallgassák meg Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt kormányfőket. Az ügyet jól ismerők arra számíta­nak, hogy a bíróság a nem jog­erős ítéletben aránytalannak ítéli a cserét, amely „jól jöhet” hivatkozási alapként az ügyész­ségnek, amikor vélhetően még decemberben befejezi a telek­cserével kapcsolatos nyomo­zását - melynek gyanúsítottja Gyurcsány Ferenc is - és az év elején vádemelési javaslatot nyújthat be. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Hoffmann-krach a felsőoktatásban is Sok száz lényegi ponton változ­tathatják meg a Hoffmann Ró­zsa oktatási államtitkár nevé­vel fémjelzett, ám Orbán Viktor személyes jóváhagyását élvező oktatási törvénytervezeteket. A köznevelési javaslat a héten is komoly feszültségeket váltott ki a kormánypártokon belül, és ismét terítékre került a felsőok­tatás is. Utóbbi kormányjavaslathoz összesen 330 módosító javaslat érkezett első körben, ezek kö­zül csaknem 80-at a szocialis­ta Hiller István, 149-et viszont a Fidesz valamely képviselője nyújtott be. A kormánypárti politikusok a többi között szor­galmazzák, hogy nyelvvizsga nélkül is be lehessen kerülni alap-, illetve osztatlan képzés­re. Az oktatási államtitkárság eredetileg azt akarta, hogy a 2016 szeptemberében induló el­ső évfolyamoknál a nyelvvizs­gát már felvételi követelmény­ként írják elő. Egy másik fideszes módosító törölné a tör­vényjavaslatból, hogy a felvéte­lizők csak öt helyre jelentkez­hetnek. A nyelvvizsgával nem rendel­kező diákokat érintő könnyítést javasol a fideszes szakpolitikus, Pósán László is. Szerinte az alapképzés végén sokan a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják megszerezni a diplomát, és ezért nem tudnak elhelyez­kedni. Ezért javasolja: alapkép­zésben a diploma feltételeként ne írják elő a középfokú nyelv­vizsgát, mivel a végzettséghez kötött munkakörök jelentős ré­sze nem igényel ilyen szintű nyelvtudást. Pósán azt is ki­mondaná, hogy a főiskolák nemcsak alap- és felsőoktatási szakképzést, hanem mester- és osztatlan képzést is folytathat­nak, így lehetőség nyílna a fő­iskolai pedagógusképzésre. Ja­vaslatai között szerepel az is, hogy az állami ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges mellett a költségtérítéses kép­zés lehetőségét is nevesítse a törvény. A szintén fideszes Révész Máriusz pedig úgy pon­tosítaná: a részösztöndíjjal tá­mogatott hallgatók képzési költ­ségének nem a felét, hanem leg­alább 50 százalékát téríti meg az állam. Közben a Magyar Rektori Konferencia elnöke arról be­szélt, hogy a felsőoktatási tör­vény tervezete nem ad választ a felsőoktatási jelenlegi problé­máira. Bódis József elégedet­lenségét hangoztatta azzal kap­csolatban, hogy a tervek szerint a struktúraváltással összefüg­gő több fontos kérdést pusztán kormányrendelettel kíván sza­bályozni a kabinet. Kiemelte: összesen több mint 300 ponton szeretnék elérni a tervezet mó­dosítását. De több mint 80 mó­dosítást javasol az új felsőokta­tási törvényhez az ELTE hallga­tói önkormányzata is. Elnökük, Kalina Gergely kijelentette: az Országgyűlés egy olyan terve­zetet tárgyal, amely még töme­ges korrekciókat követően sem lesz lényegesen jobb a jelenlegi­nél. A hallgatói érdekképviselet a többi között azt indítványoz­za, a döntéshozók szakítsanak a hallgatói munkavégzés „meg­sarcolásával”, állítsák vissza az ehhez kapcsolódó adó- és járu­lékkedvezményeket. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS FOTÓ: NÉPSZAVA Kedden dőlhet el a köznevelési módosítók sorsa A Fidesz-KDNP-frakció kedd reggeli ülésén tárgyal a köznevelési törvényjavaslathoz benyújtott, több mint 180 fideszes és KDNP-s módosító indítványról; a tanácskozáson Orbán Viktor miniszter­­elnök is részt vesz. Lázár János frakcióvezető tegnap annyit mondott: egyelőre sok mindenben nem értenek egyet.

Next