Népszava, 2012. június (139. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-30 / 152. szám
Esély a tönkretett nyerőgépágazatnak Több hónapos késéssel jelent meg a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény végrehajtási rendelete, melyet az ágazat már várt, hiszen e nélkül az üzemeltetők nem tudnak átállni az államilag szigorúan kontrollált új rendszerre, a szerveralapú pénznyerő automatákra. A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) elnöke tegnap üdvözölte a rendeletet, mondván: a piac szűkebb keretek között, de elkezdheti újraépíteni magát. Schreiber István emlékeztetett, hogy amíg az új rendszer részleteit tisztázó szabályokra vártak, „rohamosan megfogyatkoztak” a nyerőgépek az országban: a tavaly őszi 22 ezerről az idén június végére 4 ezerre csökkent a pénznyerő automaták száma. Ez összefügg azzal is, hogy a gépek havi fix összegű játékadóját novembertől a korábbi ötszörösére, 500 ezer forintra emelték. A szövetség szerint a gépek számának drasztikus csökkenése miatt - a megemelt adó ellenére is - havonta 1,9-2 milliárd forint adóbevételtől esett el az állam, de az üzemeltetőket tömörítő szervezet úgy becsüli, ha gyors engedélyeztetéssel három hónap alatt startolhat az új rendszer, már az idén kalkulálhat a szerveralapú üzemeltetésből származó játékadó-bevételekkel a kormány. Az új modellel az adó mértéke is változik: a fix játékadót a tiszta játékbevétel 33 százalékának megfelelő fizetnivaló váltja fel. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Először függesztett fel törvényt az Ab Az Alkotmánybíróság (Ab) felfüggesztette a családvédelmi törvény törvényes öröklésről szóló rendelkezésének hatályba lépését; a vizsgálatot az alapvető jogok biztosa kezdeményezte. Határozatával az Ab először élt az új alkotmánybírósági törvényben biztosított jogkörével, amely révén a még nem hatályos törvények hatálybalépését átmenetileg felfüggesztheti, ha a testület vizsgálata során az alaptörvény-ellenesség fennállását valószínűsíti. A felfüggesztés súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése, az alaptörvény vagy a jogbiztonság védelme érdekében történhet. Az Ab a döntést azzal indokolta, hogy a törvényes öröklés kérdésében a polgári törvénykönyv (Ptk.) és a július elsején hatályba lépő, a családok védelméről szóló törvény (Csvt.) között nincs összhang. A Ptk. öröklési rendje szerint a bejegyzett élettárs egyértelműen a házastárssal azonos szinten örököl, míg a Csvt. normaszövege „elsősorban” a rokonok és a házastárs öröklésére utal, és ezzel súlyos bizonytalanságot okoz, így előfordulhat, hogy - leszármazó hiányában - a Ptk. alapján az örökhagyó bejegyzett élettársa, míg a Csvt. alapján az örökhagyó testvére a törvényes örökös. MTI-INFORMÁCIÓ Navracsics továbbra is a pártokkal fizettetne A jövőben mindig a pártoknak kellene állniuk a kártérítést, ha Magyarországot az európai emberi jogi bíróság elmarasztalja az önkényuralmi jelképek használatának tiltásáért. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter tegnap nyújtott be módosítót ahhoz az általa beadott határozati javaslathoz, amelynek elfogadásával az Országgyűlés rögzítené, nem ért egyet a strasbourgi bíróságnak a Fratanolo kontra Magyarország ügyben hozott ítéletével és a büntető törvénykönyv ilyen értelmű módosításával. Az említett ítélet arra kötelezte az államot, hogy június 8-ig fizessen kártérítést a vöröscsillag-viselés miatt itthon elmarasztalt Fratanolo Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének. A márciusban véglegessé vált ítélet szerint a pervesztes magyar államnak négyezer euró kártérítést és kétezer-négyszáz euró perköltséget kell fizetnie. Ezt a parlament által korábban támogatott kormánypárti módosító javaslat szerint a pártok költségvetési támogatásából kell kifizetni. A történet előzménye, hogy Fratanolo egy 2004. május elsejei pécsi szakszervezeti rendezvényen a zakója hajtókáján egy nagyjából két centiméter átmérőjű, ötágú vörös csillaggal vonult fel, majd nyilatkozott a helyi televíziónak, így a jelképet a nézők is láthatták. Emiatt 2007-ben büntetőeljárás indult ellene, és végül megrovásban részesítették. Ő azonban a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult, amely - a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogának megsértése miatt - jogsértőnek minősítette elítélését. MTI-NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ A miniszter saját javaslatát módosítaná fotó: Kielik István Kevesebb pénzt kapnak jövőre az egyetemek, és a gyakorlóiskoláikat is elveszi az állam Több tízezerrel kevesebb diák kaphat ösztöndíjat, ha a felsőoktatási helyettes államtitkár tervei alapján valóban csak a „legkiválóbb" hallgatók részesülhetnek a legfontosabb alapjuttatásnak számító pénzből. Jövőre újabb 23 milliárd forinttal kevesebbet fordít a kormány az egyetemekre, miközben az államosításra ítélt gyakorlóiskolák a létükért küzdenek. MOLNÁR RICHÁRD Drasztikusan kevesebb államilag finanszírozott képzésben lévő hallgató kaphatna tanulmányi ösztöndíjat, ha a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szándékai szerint a jövőben csak a „legkiválóbbak” vehetik igénybe a juttatást. Kis Norbert tegnap a Magyar Rektori Konferencia (MRK) egri tanévzáró ülésén úgy fogalmazott, hogy „ma szinte alanyi jogon, minden második államilag támogatott hallgatónak jár az ösztöndíj”. Az önkényesen megemelt követelmények miatt azonban több tízezer átlagos, de stabil teljesítményt nyújtó diák veszítheti el egyik legfontosabb bevételi forrását. A legkiválóbb tanulmányi eredményt elérő hallgatók eddig is részesülhettek magasabb juttatásokban, például a Köztársasági Ösztöndíjban, a diákokat jobb eredményekre sarkalló, a gyengébben tanuló diákok tandíjából finanszírozott ösztöndíjrendszer pedig éppen a Fidesz által kezdeményezett 2008-as népszavazás nyomán szűnt meg. A helyettes államtitkár ugyan azt ígérte, hogy az ösztöndíjakra fordítandó normatíva nem fog csökkenni, a tanácskozáson azonban azt is bejelentette: jövőre 23 milliárd forinttal csökken a felsőoktatásra fordított költségvetési támogatás. Kis Norbert azt nem részletezte, hogy az államilag finanszírozott képzési helyek újabb jelentős csökkentésével, intézménybezárásokkal vagy elbocsátásokkal akar-e spórolni a kormány. Annyi bizonyos, hogy az országos felsőoktatási „fejlesztési pólusok” létrehozásával - ami alapján egyes szakokat, szakcsoportokat egy adott régióban csak adott egyetemek, főiskolák indíthatnak - intézmények szűnhetnek meg, darabolódhatnak fel. A tervek szerint a Budapesti Corvinus Egyetem karai több pólushoz kerülnének, de azt egyelőre nem tudni, hogy ez a nemzetközi hírű egyetem bezárásához vezethet-e. A hallgatóilétszám-alapú (fejkvóta) finanszírozás megszűnése a további megszorítások bevezetése mellett lehetőséget adhat az autonóm felsőoktatási intézmények feletti kormányzati hatalom kiterjesztésére is. Normatív alapú támogatás helyett ugyanis „feladatfinanszírozásra” áll át az állam, azaz az egyes egyetemeknek, felsőoktatási pólusoknak nyújtandó támogatások összegéről a kormány kizárólag saját hatáskörben, az ott tanuló diákok létszámától függetlenül dönthet majd, így a rektorok csak politikai háttéralkuk révén biztosíthatják intézményeik fennmaradását. A Radnóti Gyakorlóiskola épülete - mindenre ráteszi a kezét az állam fotó: szabadkai Zoltán Magas színvonalú intézmények A helyettes államtitkár a rektori konferencia ülése után nem beszélt a felsőoktatási intézmények gyakorlóiskoláinak államosításáról. Mint megírtuk, a konferencia tagjai levélben fordultak a szaktárcához, hogy a pedagógushallgatók szakmai gyakorlati helyét biztosító, magas színvonalú oktatást nyújtó gyakorlóiskolák és gimnáziumok fenntartói jogai az egyetemeknél maradhassanak. A Magyar Narancs információi szerint ugyanis a kormány már döntött az elitiskolák állami fenntartásba vételéről. Bácsi János, a Gyakorlóiskolák Szövetségének elnöke a Klubrádióban azt mondta: a tárca egy hónapja tényként közölte velük ez irányú terveit, de kérte az egyetemek állásfoglalását, erre volt válasz az MRK levele. Az ELTE Apáczai és Trefort Gyakorlóiskolájának igazgatója lapunkkal közölte: ők csak a sajtóból értesültek az ügyről. A felsőoktatást érintő megszorítások miatt egyébként már most bajban vannak ezek az intézmények: mivel az ELTE csökkentette a Radnóti Gyakorlóiskola támogatását, az igazgató a szülők segítségét kérte a közüzemi számlák kifizetéséhez. RÖVIDEN Káosz jöhet az oktatásban Akár oktatási órák megtartása is veszélybe kerülhet a tanárok kötelező nyugdíjazása miatt - közölte tegnap Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke figyelmeztetett: a kérdésben mást mond a nemzetgazdasági miniszter és mást az oktatási államtitkár. Az érdekvédő a közelmúltban zárult tanévet értékelve kijelentette: lassan egy éve dúl számháború arról, a pedagóguséletpályamodell életbe léptetése pontosan mennyibe kerül és hány pedagógussal számolnak az indulásakor - azaz hány intézményt, tagozatot vonnak össze, hány tanár kerül az utcára. ► NÉPSZAVA Nyugdíjjal is díjaznák a gyerekvállalást El kellene ismerni a gyermekvállalás költségeit a nyugdíjrendszerben - ezt az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF) vezetője mondta - írta a hvg.hu. Mészáros József a Budapesti Corvinus Egyetem és az ONYF közös konferenciáján beszélt arról is, hogy pluszban honorálná, ha a gyerek diplomázik. A rendezvényen nyugdíjszakértők vitatták meg, hogy milyen mértékben kellene elismernie a gyermekvállalás költségeit egy esetleges nyugdíjreformnak. Az ONYF főigazgatója szerint az, hogy ez hozzájárul-e a népesség növekedéséhez, nem tudni biztosan. De szerinte nem ez a lényeg, hanem az, hogy méltányos és igazságos rendszert hozzanak létre. Ez olyannyira nem elméleti törekvés, hogy már törvényjavaslat is készül erről - tette hozzá. ► NÉPSZAVA Tüntetnek vasárnap a rokkantak Kérjen bocsánatot a kormány az ártatlanul csalónak nevezett betegektől, és állítsa vissza a társadalombiztosításon alapuló, kiszámítható rokkantsági nyugdíjat - a többi között ezt követelik a H Hősök terén vasárnap 14 órától demonstrálók. A pártpolitikától mentes rendezvényen a kormány rokkantakat és fogyatékkal élőket érintő „embertelen" intézkedéseire hívják fel a figyelmet. A demonstráció szervezői elfogadhatatlannak tartják a rokkantsági nyugdíj eltörlését. A helyébe lépő alacsony - sok esetben 28 ezer forint - összegű havi ellátás az életben maradáshoz is kevés, nemhogy gyógyszerre, álláskeresésre jutna belőle. Kijelentették, a kormány a felülvizsgálatokat követően úgy csökkenti, vonja el féllábú, bénult, daganatos beteg emberek ellátását, hogy esélyük sincs munkát találni, miközben rehabilitációra, az érintettek foglalkoztatására lényegesen kevesebbet tervez. Az intézkedések már eddig is emberi tragédiákhoz vezettek: volt, aki öngyilkos lett vagy a rehabilitációra alkalmasnak minősítése után belehalt az évek óta tartó súlyos betegségébe, de mind a négy végtagjára bénult fiatalemberről is döntöttek már úgy, hogy nem jár neki semmilyen ellátás. ►népszava FOTÓ: NÉPSZAVA