Népszava, 2012. szeptember (139. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-11 / 213. szám
Ügyvédje szerint az ügyészség bizonyítékai nem alapoznak meg semmilyen gyanúsítást Elszámoltatják Biszkut „Több ember ellen elkövetett emberölésre való felbujtás" háborús bűntettének gyanújával vette őrizetbe tegnap Biszku Bélát a Budapesti Nyomozó Ügyészség: az egykori belügyminisztert az 1956-os forradalmat követő megtorlással kapcsolatban két sortűzzel hozták összefüggésbe. Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész a büntető igazságszolgáltatás „jelentős mérföldkövének" nevezte a 91 éves volt politikus meggyanúsítását. Tegnap reggel fél kilenckor vitte el II. kerületi lakásáról, és vette őrizetbe a rendőrség Biszku Béla egykori belügyminisztert, az 1956-os forradalom megtorlásának egyik kulcsszereplőjét: a Fővárosi Főügyészség több ember ellen elkövetett emberölésre való felbujtás háborús bűntettével gyanúsítja. A 91 éves nyugdíjas politikust két sortűzzel hozták összefüggésbe, melyeket az elfogást bejelentő Ibolya Tibor megbízott főügyész szerint rá is tudnak bizonyítani. A Nyugati pályaudvarnál 1956. december 6-án 5 ember életét kioltó, valamint a december 8-án Salgótarjánban 46 halálos áldozatot követelő sortüzek az ügyészség szerint részben Biszku döntésein alapultak. Az ügyész szerint életfogytiglant is kaphat a volt belügyi vezető. Biszku nem tett ugyan vallomást, de tagadta a bűncselekmények elkövetését, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A volt politikus Zámbó Gyula ügyvédet bízta meg a védelmével, aki lapunkat arról tájékoztatta, hogy az ügyészség ugyan házi őrizet elrendelését kezdeményezte Biszkuval szemben, a Budai Központi Kerületi Bíróság ezt nem tartotta megalapozottnak, és csak lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. Vagyis engedély nélkül nem hagyhatja el Budapestet. Életfogytiglant is kaphat a volt belügyminiszter Biszku Béla szerint semmi nem alapozza meg a vele szemben felhozott gyanút, és „azt kell mondanom, a jelenleg rendelkezésre álló ügyészségi bizonyítékok alapján ebben neki igaza van” - fogalmazott az ügyvéd, hozzátéve, hogy talán „sok más emberrel szemben” megállhatna a gyanúsítás, de ők „már nem feltétlenül vannak életben”. A megbízott fővárosi főügyész tegnap sajtótájékoztatót hívott össze, ahol „a rendszerváltás utáni magyar büntető igazságszolgáltatás jelentős mérföldkövének” nevezte Biszku meggyanúsítását, és az 56-os megtorlások „fő irányítójaként és felelőseként” jelölte meg a volt belügyminisztert, annak ellenére, hogy elismerte: az ilyen típusú háborús bűntettek nehezen bizonyíthatók. Kitért arra is, hogy történészek szerint abban konszenzus van, hogy belügyminiszterként Biszku befolyásolta az igazságszolgáltatást, és konkrét büntetőeljárásokban is szerepe volt, ám ezek ebben a nyomozásban „nem érik el” a megalapozott gyanút. Ugyanakkor azt mondta, „nem tettünk arról le”, hogy ezeket bizonyítani tudjuk. Ibolya szerint azonban, ha élnének, a gyilkos sortüzekkel szintén összefüggésbe hozhatnák Kádár Jánost, Apró Antalt, Marosán Györgyöt. Mindenesetre Biszku lehet az első olyan kommunista politikus, aki volt pártállami vezetőként a vádlottak padjára kerülhet a megtorlások miatt. Biszku az elmúlt években többször - így Skrabski Fruzsina és Novák Tamás róla szóló dokumentumfilmjében, a Bűn és büntetlenségben - megismételte, hogy nem bánt meg semmit, nincs miért bocsánatot kérnie, Nagy Imre pedig szerinte „megérdemelte a sorsát”. A nyomozó hatóság jobbikos képviselők feljelentése nyomán indított eljárást február végén. Hogy miért nem korábban, arra Ibolya Tibor nem adott választ, de szerinte nemzetközi szerződések alapján korábban is vád alá lehetett volna helyezni Biszkut. A kommunista rendszer bűneinek elévülhetetlenségéről szóló jogszabályt pedig csak tavaly fogadta el a parlament. Érdekesség, hogy a 15 ezer 700 zsidó deportálásában való közreműködéssel összefüggésbe hozott Csatáry László volt csendőrparancsnok júliusi őrizetbe vételét nem kísérte ekkora felhajtás; ugyancsak Ibolya Tibor kommunikált az ügyben, de nem nevezte mérföldkőnek egy feltehetően náci háborús bűnös meggyanúsítását. B.L.N. Távozóban a bírósági meghallgatásról - házi őrizetet nem, csak lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el fotó: mti/marjai János RÖVIDEN Új feladatot kapott Lázár János Szeptember elseje óta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János gyakorolja az Információs Hivatal (IH) irányításával kapcsolatos jogköröket - közölte a Kormányszóvivői Iroda, így az államtitkár feladata lesz többek között a hivatal feladatainak meghatározása, gazdálkodásának, törvényes és rendeltetésszerű működésének ellenőrzése. Az IH egy polgári hírszerző szolgálat, amely elsődlegesen az országhatáron kívül tevékenykedik. Általános rendeltetése, hogy a külföldre vonatkozó vagy külföldi eredetű bizalmas információk megszerzésével segítse elő a magyar nemzeti érdekek érvényesülését. ► MTI Botrány a MÁV beszerzése miatt Két komoly változás is történt a MÁV Zrt.-nél, az Index.hu információi szerint mindkettő összefüggésben lehet egy vitatott közbeszerzéssel. Először arról számolt be tegnap a hírportál, hogy az állami vasúttársaságnál - melyet a GYSEV-től érkezett Dávid Ilona irányít - megszüntetik a szabályozás, etika és kockázatmenedzsment (compliance) osztályt. Ez a szervezeti egység volt hivatott őrködni a közbeszerzések tisztasága és afelett, hogy a MÁV betartja-e a jogszabályokat. Mindezzel a korrupció lehetőségét csökkentették. Néhány órával később az Index már arról, a MÁV által is megerősített hírről számolt be, hogy leváltották Katus Gábort a MÁV Informatika Zrt. éléről. A hírportál szerint azért, mert ellenezte egy 144 millió forintos új hardver, egy tűzfal beszerzését, hiszen már „raktáron hevert" egy hasonló program a MÁV-nál. A hírek szerint a beszerzést a megszüntetett compliance osztály is bírálta. ► NÉPSZAVA Strasbourghoz fordulnak az LMP-sek A magukat még decemberben az Országház parkolója elé láncoló LMP-sek úgy látják, az ügyükben hozott közkegyelmi törvény sérti alkotmányos és emberi jogaikat, ezért a múlt héten tizenegyen alkotmányjogi panaszt tettek, tegnap pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. Jogi képviseletüket a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ civil jogvédő szervezet látja el. Ismert, az LMP képviselői és aktivistái tavaly, december 23- án láncolták le magukat - később további ellenzéki politikusok csatlakoztak hozzájuk míg a rendőrök el nem vitték őket, így kívántak tiltakozni az ellen, hogy a kormánypártok a törvényhozási hajszával tovább rombolják a demokráciát és a jogállamot. A tiltakozók ellen személyi szabadság megsértése miatt indult büntetőeljárás, bár szerintük tettük a véleménynyilvánítás keretei között maradt. Később kormánypárti javaslatra az Országgyűlés eljárási kegyelmet gyakorolt velük szemben, noha jelezték: nem kérnek ebből. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA „Minden rendben volt” Cegléden - véli az ORFK Törvényes, szakszerű és határozott - röviden így foglalta össze a szélsőségesek által hetekkel ezelőtt megszállt Cegléden történt rendőri intézkedéseket Garamvölgyi László. Az ORFK szóvivője - aki az erről készült jelentést ismertette - úgy vélte, „a rendőrök jól dolgoztak”, és „kimondottan jól” kezelték a konfliktust, ennek köszönhető, hogy nem került sor atrocitásra, és megakadályozták a további jogsértéseket. Megírtuk, Hatala József országos rendőrfőkapitány augusztus 22-én rendelt el vizsgálatot a Pest megyei városban történtek miatt. Augusztus 18- án mintegy 400 szélsőséges, főleg a Jobbikhoz köthető szervezetek - így a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület - tagjai jelentek meg helyi romák házainál. Már napok óta a településen állomásoztak, mire a rendőrséget értesítették. Ezután viszont csak a rendőrségi sorfal akadályozta meg, hogy konfliktus alakuljon ki. Egyes hírek szerint azonban az egyik roma házban éles lőszereket találtak, amit gárdisták hajíthattak el, és egyes beszámolók szerint több lőszer is „kézről kézre” járt Cegléden. A szélsőségesek állítólag helyiek hívására mentek Ceglédre, arra hivatkozva, hogy megszaporodott az elmúlt időben a lopások száma, és ezeket szerintük cigányok követhették el. Hatala az esetleges rendőri mulasztások feltárására rendelte el a vizsgálatot, ám ugyanezt máig nem tette meg a Devecseren történtek miatt, amikor nem léptek közbe rendőrök akkor sem, mikor a romák házánál a halálbüntetés visszaállítását követelő, köveket dobáló, A devecseri ügyben nem volt vizsgálat, pedig azt sokan szorgalmazták mintegy kétezres szélsőjobboldali tömeg a rendőrkordont is elsodorta. Talán ez a vizsgálat nem zárult volna ilyen megnyugtató eredménnyel. A devecseri vizsgálat - melyet nemzetközi jogvédő szervezetek is sürgettek - elmaradására Garamvölgyi sem tért ki, arra viszont igen, hogy „ettől függetlenül” a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság két nyomozást is elrendelt a ceglédi események után. Az egyiket lőszerrel visszaélés miatt, feltehetően a talált lőszerek ügyében, a másikat csoportosan elkövetett garázdaság miatt. Ez utóbbi eljárásban eddig 40 személyt hallgattak ki, de gyanúsított még nincs. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Ma döntenek a BKV átszervezéséről Általánosságban támogatta a BKV átszervezését a cég felügyelőbizottsága (fb), de a részletekkel szakmailag nem mindenki értett egyet a testület tegnapi ülésén. A tervezett átalakítás szerint jövő év januárjától a fővárosi közlekedési cégen belül elkülönítenék az egyes területeket - busz, villamos, troli, hév, metró -, átláthatóbbá téve gazdálkodásukat. Ezzel alapvetően egyetért az fb munkavállalói delegáltja, ám Szabó István lapunknak nyilatkozva azt már bírálta, hogy a BKK javaslatára a trolit a buszos egységhez tennék, noha a trolibusz a felső vezetéke miatt a KRESZ alapján is kötött pályás járműnek számít. Kritizálta a tervet amiatt is, mert csak a járművek kerülnének a buszos részleghez, az infrastruktúra nem. Beszámoltunk róla: a szakmai logika és a BKV-nál készült előzetes terv a kötött pályás ágazatok, illetve a nem kötött pályás buszágazat szétválasztását javasolta egy-egy külön igazgatóságba: előbbin belül a villamos, a metró, a hév és a trolibusz működött volna önálló divíziókként, míg az autóbusz üzemeltetési igazgatóságon belül a négy buszgarázs lett volna egy-egy önálló részleg. Szabó szerint van rá esély, hogy a BKV igazgatósága végül megfontolja azt: ha már a buszos divízióhoz kerül a troli, akkor legyen ott mindenestül. Az átszervezés első lépéseit a BKV igazgatóságának mai, a Vitézy Dávid vezette Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) vezető testületével közös ülésén véglegesítik. A közös igazgatósági tanácskozás másik fontos témája a busztender lesz. Megírtuk: papíron ugyan a VT-Transman Kft.-t kellene kihirdetni a 150 autóbusz alvállalkozói üzemeltetésére kiírt tenderen, mivel az előminősítésen túljutott három érdeklődő cég közül végül csak a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó vállalkozás adott be ajánlatot. Ám heves vita várható arról: megéri-e ez a konstrukció, ugyanis a belső számítások mást mutatnak. Éves szinten akár milliárdos összeggel lenne olcsóbb, ha a BKV maga üzemeltetné és nem szervezné ki a szolgáltatást. L.T. Nem tudni, merre indulnak fotó:tóth gergő