Népszava, 2012. szeptember (139. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-11 / 213. szám

Ügyvédje szerint az ügyészség bizonyítékai nem alapoznak meg semmilyen gyanúsítást Elszámoltatják Biszkut „Több ember ellen elkövetett emberölésre való felbujtás" háborús bűntet­tének gyanújával vette őrizetbe tegnap Biszku Bélát a Budapesti Nyomozó Ügyészség: az egykori belügyminisztert az 1956-os forradalmat követő meg­torlással kapcsolatban két sortűzzel hozták összefüggésbe. Ibolya Tibor meg­bízott fővárosi főügyész a büntető igazságszolgáltatás „jelentős mérföldkövé­nek" nevezte a 91 éves volt politikus meggyanúsítását. T­egnap reggel fél kilenckor vitte el II. kerületi lakásá­ról, és vette őrizetbe a rendőrség Biszku Béla egykori belügyminisztert, az 1956-os forradalom megtorlásának egyik kulcsszereplőjét: a Fővá­rosi Főügyészség több ember el­len elkövetett emberölésre való felbujtás háborús bűntettével gyanúsítja. A 91 éves nyugdíjas politikust két sortűzzel hozták összefüggésbe, melyeket az el­fogást bejelentő Ibolya Tibor megbízott főügyész szerint rá is tudnak bizonyítani. A Nyugati pályaudvarnál 1956. december 6-án 5 ember életét kioltó, va­lamint a december 8-án Salgó­tarjánban 46 halálos áldozatot követelő sortüzek az ügyészség szerint részben Biszku dönté­sein alapultak. Az ügyész sze­rint életfogytiglant is kaphat a volt belügyi vezető. Biszku nem tett ugyan vallo­mást, de tagadta a bűncselek­mények elkövetését, és panas­­­szal élt a gyanúsítás ellen. A volt politikus Zámbó Gyula ügyvédet bízta meg a védelmé­vel, aki lapunkat arról tájékoz­tatta, hogy az ügyészség ugyan házi őrizet elrendelését kezde­ményezte Biszkuval szemben, a Budai Központi Kerületi Bíró­ság ezt nem tartotta megala­pozottnak, és csak lakhelyel­hagyási tilalmat rendelt el. Vagyis engedély nélkül nem hagyhatja el Budapestet. Életfogytiglant is kaphat a volt belügyminiszter Biszku Béla szerint semmi nem alapozza meg a vele szemben felhozott gyanút, és „azt kell mondanom, a jelenleg rendel­kezésre álló ügyészségi bizonyí­tékok alapján ebben neki igaza van” - fogalmazott az ügyvéd, hozzátéve, hogy talán „sok más emberrel szemben” megállhat­na a gyanúsítás, de ők „már nem feltétlenül vannak élet­ben”. A megbízott fővárosi főügyész tegnap sajtótájékoztatót hívott össze, ahol „a rendszerváltás utáni magyar büntető igazság­szolgáltatás jelentős mérföldkö­vének” nevezte Biszku meggya­núsítását, és az 56-os megtor­lások „fő irányítójaként és fele­lőseként” jelölte meg a volt bel­ügyminisztert, annak ellenére, hogy elismerte: az ilyen típusú háborús bűntettek nehezen bi­zonyíthatók. Kitért arra is, hogy történészek szerint abban kon­szenzus van, hogy belügymi­niszterként Biszku befolyásolta az igazságszolgáltatást, és konk­rét büntetőeljárásokban is sze­repe volt, ám ezek ebben a nyo­mozásban „nem érik el” a meg­alapozott gyanút. Ugyanakkor azt mondta, „nem tettünk arról le”, hogy ezeket bizonyítani tud­juk. Ibolya szerint azonban, ha élnének, a gyilkos sortüzekkel szintén összefüggésbe hozhat­nák Kádár Jánost, Apró Antalt, Marosán Györgyöt. Mindeneset­re Biszku lehet az első olyan kommunista politikus, aki volt pártállami vezetőként a vádlot­tak padjára kerülhet a megtor­lások miatt. Biszku az elmúlt években többször - így Skrabski Fruzsina és Novák Tamás róla szóló dokumentumfilmjében, a Bűn és büntetlenségben - meg­ismételte, hogy nem bánt meg semmit, nincs miért bocsánatot kérnie, Nagy Imre pedig szerinte „megérdemelte a sorsát”. A nyomozó hatóság jobbikos képviselők feljelentése nyomán indított eljárást február végén. Hogy miért nem korábban, ar­ra Ibolya Tibor nem adott vá­laszt, de szerinte nemzetközi szerződések alapján korábban is vád alá lehetett volna helyez­ni Biszkut. A kommunista rend­szer bűneinek elévülhetetlensé­­géről szóló jogszabályt pedig csak tavaly fogadta el a parla­ment. Érdekesség, hogy a 15 ezer 700 zsidó deportálásában való közreműködéssel összefüggés­be hozott Csatáry László volt csendőrparancsnok júliusi őri­zetbe vételét nem kísérte ekko­ra felhajtás; ugyancsak Ibolya Tibor kommunikált az ügyben, de nem nevezte mérföldkőnek egy feltehetően náci háborús bűnös meggyanúsítását. B.L.N. Távozóban a bírósági meghallgatásról - házi őrizetet nem, csak lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el fotó: mti/marjai János RÖVIDEN Új feladatot kapott Lázár János Szeptember elseje óta a Minisz­terelnökséget vezető államtitkár, Lázár János gyakorolja az Infor­mációs Hivatal (IH) irányításával kapcsolatos jogköröket - közölte a Kormányszóvivői Iroda, így az államtitkár feladata lesz többek között a hivatal feladatainak meghatározása, gazdálkodásá­nak, törvényes és rendeltetés­­szerű működésének ellenőrzése. Az IH egy polgári hírszerző szol­gálat, amely elsődlegesen az or­szághatáron kívül tevékenyke­dik. Általános rendeltetése, hogy a külföldre vonatkozó vagy kül­földi eredetű bizalmas informá­ciók megszerzésével segítse elő a magyar nemzeti érdekek érvé­nyesülését. ► MTI Botrány a MÁV beszerzése miatt Két komoly változás is történt a MÁV Zrt.-nél, az Index.hu infor­mációi szerint mindkettő össze­függésben lehet egy vitatott közbeszerzéssel. Először arról számolt be tegnap a hírportál, hogy az állami vasúttársaságnál - melyet a GYSEV-től érkezett Dávid Ilona irányít - megszünte­tik a szabályozás, etika és kocká­zatmenedzsment (compliance) osztályt. Ez a szervezeti egység volt hivatott őrködni a közbe­szerzések tisztasága és afelett, hogy a MÁV betartja-e a jogsza­bályokat. Mindezzel a korrupció lehetőségét csökkentették. Né­hány órával később az Index már arról, a MÁV által is megerősített hírről számolt be, hogy leváltot­ták Katus Gábort a MÁV Informa­tika Zrt. éléről. A hírportál szerint azért, mert ellenezte egy 144 millió forintos új hardver, egy tűzfal beszerzését, hiszen már „raktáron hevert" egy hasonló program a MÁV-nál. A hírek sze­rint a beszerzést a megszünte­tett compliance osztály is bírálta. ► NÉPSZAVA Strasbourghoz fordulnak az LMP-sek A magukat még decemberben az Országház parkolója elé lán­coló LMP-sek úgy látják, az ügyükben hozott közkegyelmi törvény sérti alkotmányos és emberi jogaikat, ezért a múlt hé­ten tizenegyen alkotmányjogi panaszt tettek, tegnap pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságá­hoz fordultak. Jogi képviseletü­ket a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ civil jogvédő szervezet látja el. Ismert, az LMP képviselői és aktivistái tavaly, december 23- án láncolták le magukat - ké­sőbb további ellenzéki politiku­sok csatlakoztak hozzájuk míg a rendőrök el nem vitték őket, így kívántak tiltakozni az ellen, hogy a kormánypártok a tör­vényhozási hajszával tovább rombolják a demokráciát és a jogállamot. A tiltakozók ellen személyi szabadság megsértése miatt indult büntetőeljárás, bár szerintük tettük a véleménynyil­vánítás keretei között maradt. Később kormánypárti javaslatra az Országgyűlés eljárási kegyel­met gyakorolt velük szemben, noha jelezték: nem kérnek eb­ből. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA „Minden rendben volt” Cegléden - véli az ORFK Törvényes, szakszerű és hatá­rozott - röviden így foglalta ös­­­sze a szélsőségesek által hetek­kel ezelőtt megszállt Cegléden történt rendőri intézkedéseket Garamvölgyi László. Az ORFK szóvivője - aki az erről készült jelentést ismertette - úgy vélte, „a rendőrök jól dolgoztak”, és „kimondottan jól” kezelték a konfliktust, ennek köszönhető, hogy nem került sor atrocitás­ra, és megakadályozták a to­vábbi jogsértéseket. Megírtuk, Hatala József or­szágos rendőrfőkapitány au­gusztus 22-én rendelt el vizs­gálatot a Pest megyei városban történtek miatt. Augusztus 18- án mintegy 400 szélsőséges, fő­leg a Jobbikhoz köthető szerve­zetek - így a Szebb Jövőért Pol­gárőr Egyesület - tagjai jelen­tek meg helyi romák házainál. Már napok óta a településen ál­lomásoztak, mire a rendőrséget értesítették. Ezután viszont csak a rendőrségi sorfal akadá­lyozta meg, hogy konfliktus alakuljon ki. Egyes hírek sze­rint azonban az egyik roma házban éles lőszereket találtak, amit gárdisták hajíthattak el, és egyes beszámolók szerint több lőszer is „kézről kézre” járt Cegléden. A szélsőségesek állítólag he­lyiek hívására mentek Cegléd­re, arra hivatkozva, hogy meg­szaporodott az elmúlt időben a lopások száma, és ezeket sze­rintük cigányok követhették el. Hatala az esetleges rendőri mu­lasztások feltárására rendelte el a vizsgálatot, ám ugyanezt máig nem tette meg a Deve­­cseren történtek miatt, amikor nem léptek közbe rendőrök ak­kor sem, mikor a romák házá­nál a halálbüntetés visszaállí­tását követelő, köveket dobáló, A devecseri ügyben nem volt vizsgálat, pedig azt sokan szorgalmazták mintegy kétezres szélsőjobbol­dali tömeg a rendőrkordont is elsodorta. Talán ez a vizsgálat nem zárult volna ilyen meg­nyugtató eredménnyel. A devecseri vizsgálat - melyet nemzetközi jogvédő szervezetek is sürgettek - elmaradására Garamvölgyi sem tért ki, arra viszont igen, hogy „ettől függet­lenül” a Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság két nyomozást is elrendelt a ceglédi események után. Az egyiket lőszerrel vis­­­szaélés miatt, feltehetően a ta­lált lőszerek ügyében, a mási­kat csoportosan elkövetett ga­rázdaság miatt. Ez utóbbi eljá­rásban eddig 40 személyt hall­gattak ki, de gyanúsított még nincs. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Ma döntenek a BKV átszervezéséről Általánosságban támogatta a BKV átszervezését a cég felügyelőbizottsága (fb), de a részletekkel szakmailag nem mindenki értett egyet a testület tegnapi ülésén. A tervezett át­alakítás szerint jövő év január­jától a fővárosi közlekedési cé­gen belül elkülönítenék az egyes területeket - busz, villa­mos, troli, hév, metró -, átlát­hatóbbá téve gazdálkodásukat. Ezzel alapvetően egyetért az fb munkavállalói delegáltja, ám Szabó István lapunknak nyilat­kozva azt már bírálta, hogy a BKK javaslatára a trolit a bu­szos egységhez tennék, noha a trolibusz a felső vezetéke miatt a KRESZ alapján is kötött pá­lyás járműnek számít. Kritizál­ta a tervet amiatt is, mert csak a járművek kerülnének a bu­szos részleghez, az infrastruk­túra nem. Beszámoltunk róla: a szak­mai logika és a BKV-nál ké­szült előzetes terv a kötött pá­lyás ágazatok, illetve a nem kö­tött pályás buszágazat szétvá­lasztását javasolta egy-egy kü­lön igazgatóságba: előbbin be­lül a villamos, a metró, a hév és a trolibusz működött volna önálló divíziókként, míg az au­tóbusz üzemeltetési igazgatósá­gon belül a négy buszgarázs lett volna egy-egy önálló rész­leg. Szabó szerint van rá esély, hogy a BKV igazgatósága végül megfontolja azt: ha már a bu­szos divízióhoz kerül a troli, akkor legyen ott mindenestül. Az átszervezés első lépéseit a BKV igazgatóságának mai, a Vitézy Dávid vezette Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) vezető testületével közös ülésén véglegesítik. A közös igazgatósági tanács­kozás másik fontos témája a busztender lesz. Megírtuk: pa­píron ugyan a VT-Transman Kft.-t kellene kihirdetni a 150 autóbusz alvállalkozói üzemel­tetésére kiírt tenderen, mivel az előminősítésen túljutott három érdeklődő cég közül végül csak a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó vállalkozás adott be ajánlatot. Ám heves vita várha­tó arról: megéri-e ez a konst­rukció, ugyanis a belső számí­tások mást mutatnak. Éves szinten akár milliárdos összeg­gel lenne olcsóbb, ha a BKV maga üzemeltetné és nem szer­vezné ki a szolgáltatást. L.T. Nem tudni, merre indulnak fotó:tóth gergő

Next