Népszava, 2012. november (139. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-08 / 261. szám

Az önkormányzati hitelek átvállalásáról tárgyalt a kormány, de részletek még nem dőltek el Homályos konszolidáció Várhatóan ma derül ki, változtatott-e a kormány tegnapi ülésén az önkor­mányzati adósságkonszolidáció azon változatán, amelyet korábban a minisz­terelnök bejelentett. A teljes, mintegy 1200 milliárdos hitelállomány felének állami átvállalásán, illetve annak részletein egy-egy önkormányzatnál milliár­­dok is múlhatnak. A bankoknál pedig még nagyobb a tét, hiszen csak most kezdődik a szkanderezés a pénzintézetekkel, mivel a kormány „lealkudná" a kölcsönök összegét. Eközben nem tudni, mit lép a kormány a BKV finanszíro­zásával kapcsolatban. C­sak ma árul el részleteket a kormány arról, pontosan milyen keretek között vég­legesítette tegnapi ülésén az önkormányzati adósságkonszo­lidációs programot. Márpedig az Orbán Viktor október végi bejelentése szerint az önkor­mányzati szféra teljes, mintegy 1200 milliárd forintos tartozá­sának felét, 612 milliárdnyi kölcsön átvállalását ígérő intéz­kedés részletei egyáltalán nem mellékesek. Egy kisebb telepü­lésnél az eddig ismertetett felté­telek átírása százmilliós, míg egy nagyobb városnál milliár­dos változást is jelenthet. A kor­mányülésen véglegesíteni ter­vezett döntés az önkormányza­tok reményei szerint az adós­ságátvétel egy sor eddig homá­lyos szempontját is tisztázza. Ha mindez sikerül, akkor jön csak a java, hiszen a kormány, illetve az Államadósság-kezelő Központ (ÁAK) tárgyalásokat kezd majd a hitelnyújtó pénzin­tézetekkel. Megírtuk: aligha­nem „visszautasíthatatlan” ajánlatot tesznek a bankoknak, amelyek így „diszkont áron”, vagyis az eredeti tartozás töre­dékén kell számítsák a telepü­lések adósságát. A különadók­kal amúgy is sújtott pénzügyi szektor előzetes aggodalma jo­gos lehet: részben le kell nyelni­ük az átvett hiteleket. Azt ugyan Giró-Szász András kor­mányszóvivő rémhírnek nevez­te, hogy a kormány ne fizetné ki a pénzt, ám utalt arra is: „más kérdés, hogy élve pozíció­jával és politikai mozgásterével (...) könnyebb alkupozícióba ke­rül a bankokkal szemben”. Sőt a Fidesz részéről ennél konkré­tabb utalás is elhangzott a na­pokban: a Hír Tv-ben Pokorni Zoltán alelnök - egyben a XII. kerület polgármestere­­ azt mondta, „a bankok bizonyosan nem lesznek boldogok”, hiszen mivel az önkormányzati hitele­ik egy részét amúgy is kocká­zatosként tartják nyilván és tartalékalapot is képeztek mi­atta, szerinte a kormány mond­hatja, hogy „90 vagy 85 száza­lékban vállalja csak át őket”. A Fidesz másik alelnöke, Kósa Lajos debreceni polgármester is utalt arra, hogy a bankoknak a hitelátvállalás „talált pénz”. Az eddig - a kormányfő ere­deti bejelentéséből­­ ismert részletek szerint első körben - még az idén - az 5000 fő alatti települések hitelét vállalja át az állam teljes egészében, amit ki is fizet a bankoknak. Ez 1673 önkormányzat 97,3 milliárdnyi kölcsönét érinti. Hosszabb - Kósa szerint csak február végé­ig lezárható - folyamat lesz a nagyobb önkormányzatok dif­ferenciált adósságátvállalása, vélhetően „diszkont áron”. Ez 283 település 514,9 milliárdnyi adósságát érinti. Fedezetként az ÁAK mindkét esetben állam­­kötvényt bocsáthat ki. Az ön­­kormányzati szféra fő hitelező­je három nagybank, az OTP, a Raiffeisen és az Erste: az OTP önmaga az önkormányzati hi­telek több mint 20 százalékát adta. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Nem tudni, milyen ötlettel áll elő a kormány a BKV finanszírozásával kapcsolatban fotó tóthyergy A BKV sorsáról nem tudni Ugyan a várakozások szerint a kormányülésen szóba kellett ke­rülnie a BKV finanszírozásának is, a kérdés megoldása valószínű­leg tovább várat magára. Pedig - részint az időközben aláírt, ám fedezettel csak részben rendelkező busztenderszerződés miatt - sürgető lenne a rendezés. Annál is inkább, mert jelenleg a fő­városi közösségi közlekedés 140 milliárd forintos jövő évi bü­dzséjéből mintegy 70 milliárdnyi forrás hiányzik. A Magyar Köz­lönyben tegnap csak egyetlen, a BKV-t és a fővárost érintő kor­mányhatározat jelent meg, ami a kiemelt közlekedési beruházá­sok támogatásáról szólt. Eszerint - másik három projekt mellett -jóváhagyta a kabinet a 42,7 milliárdos villamos és trolibusz jár­műfejlesztési programot. Ez 37 új, alacsony padlós villamos, to­vábbá 24 új, csuklós trolibusz beszerzését, valamint három villamoskocsiszín fejlesztését teszi lehetővé. RÖVIDEN Népszavazást akarnak a felcsúti stadionról Országos népszavazást tartana az MSZP a felcsúti stadion építé­se ügyében. Mesterházy Attila, az ellenzéki párt elnöke tegnap nyújtotta be a kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét az Országos Választási Bizottsághoz. A kér­dést várhatóan egy hét múlva tárgyalják. ► MTI Medián: 14 százalékon az Együtt 2014 A Medián szerint az Együtt 2014 Mozgalom színre lépése új hely­zetet teremtett a „szavazóközön­ség attitűdjeiben". A HVG számá­ra készített elemzés egyebek kö­zött azt tartalmazza, hogy ha csak az eddig is csatasorban lévő pártokra lehetne szavazni, az ok­tóber végi pártpreferenciák nem sokban térnének el a szeptem­beriektől. A Fideszre a szavazó­­korúak 22 százaléka voksolna, az MSZP 17, a Jobbik 10, míg az LMP 4 százalékot kapna. Bajnaiék szervezete azonban a teljes vá­lasztókorú népesség 14 százalé­kának támogatására számíthat­na (az MSZP pedig 10 százalék­ra), ami a választani tudó „biztos" szavazók csoportjában 22 száza­léknyi voksot jelent az Együtt 2014-nek. A Medián adatai sze­rint a politikusok népszerűségi listáját Áder János vezeti, őt Bajnai követi. ► népszava Az LMP is társulhat Bajnaiékkal Noha eddig az LMP nyilatkozatai­ból az derült ki, hogy a párt nem kér a Milla, a Szolidaritás és a Bajnai Gordon-féle Haza és Hala­dás Egyesület alkotta formáció­ból, az ökopárt frakcióvezetője tegnap már az Együtt 2014 vá­lasztói együttműködéssel való tárgyalás lehetőségéről beszélt. Jávor Benedek szerint „történel­mi felelőtlenség lenne", ha erre kísérletet sem tennének Magyar­­ország jelenlegi súlyos krízishely­zetében. Az együttműködés for­májáról az LMP november 17-18-i kongresszusa dönt, ahol a válasz­tási stratégia és a jelöltállítási sza­bályzat lesz a fő téma. Jávor fel­hívta a figyelmet arra: az LMP el­követheti azt a hibát, hogy olyan együttműködésekbe megy bele, amelyek során fel kell adnia stra­tégiai céljait, de az is hiba lenne, ha mereven elzárkózna minden olyan együttműködéstől, amely segíthet programja végrehajtá­sában. Az Együtt 2014 egyébként ma jelenti be új akcióját, mellyel az együttműködés támogatóit szólítaná meg. ►MTI Voksolás lesz a Horthy parkról Január 6-án népszavazáson dönthetnek a gyömrőiek a helyi Horthy park elnevezéséről, mi­után a terület átkeresztelése el­len tiltakozók összegyűjtötték a megfelelő számú hiteles aláírást. Az ügy előzménye, hogy még áprilisban a képviselő-testület egyetlen jobbikos tagjának ja­vaslatára határoztak arról, hogy a Szabadság tér júniustól Horthy Miklós nevét viselje, de a lakos­ság egy részének tiltakozása mi­att végül csak a téren lévő parkot nevezték át. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA Sajnálják a munkát is a rokkantaktól Több megyében tíz megválto­zott munkaképességű ember­ből csak egy dolgozik, ám most az ő állásukat is veszélybe so­dorta a kormány - jelentette ki Korózs Lajos. A szocialista szakpolitikus ezt azzal magya­rázta, hogy a kabinet a szociá­lis területről 1 milliárd 653 ezer 700 forintot von el az év utolsó két hónapjában. Ebből csak­nem egymilliárd forint a meg­változott munkaképességűek bértámogatását, 122,7 millió forint pedig a fogyatékosok esélyegyenlőségét támogató programokat érinti. Egy szoci­ológiai felmérésre utalva meg­jegyezte, a hazai cégek 20 szá­zaléka tervezte, további 18 szá­zaléka valószínűsítette, hogy még az idén alkalmazna meg­változott munkaképességűt. Ám erre csak akkor képesek, ha állami támogatást is kap­nak. Korózs Lajos elmondta, jelen­leg 767 ezer 15 és 64 év közötti megváltozott munkaképességű van az országban, ebből 185 ezren gazdaságilag aktívak. Ez nem azt jelenti, hogy ennyien dolgoznak, ugyanis csak 139 ezer embernek van munkája, a csaknem 50 ezren regisztrált álláskeresők. A legkevesebben Nógrád és Hajdú-Bihar megyé­ben dolgoznak. Korózs szerint egyértelműn ott van esélyük a megváltozott munkaképessé­gűeknek, ahol az egészségesek is el tudnak helyezkedni. Úgy fogalmazott: egy kevés odafi­gyeléssel akár 100 ezer ember találhatna állást, ám éppen ez ellen tesz a kormány a forráski­vonással. Pál Tibor szocialista képvise­lő a parlamentben tegnap napi­rendre kerülő, a gyermekvédel­mi szakellátást nyújtó intézmé­nyek átvételéről szóló törvényről beszélt. Ezzel kapcsolatban azt mondta: a jogszabály „gyermek­­védelmi köntösbe bújtatott in­­gatlanlenyúlás”. A törvény alap­ján úgy veszik el az állami gon­dozott gyermekeknek otthont nyújtó ingatlanokat az önkor­mányzatoktól, hogy lehetőséget teremtenek azok piaci értékesí­tésére - hívta fel a figyelmet. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Holnaptól nem védik Orbán Viktor villáját Holnap éjfélkor hatályát veszti az a „személy- és létesítmény­biztosítási intézkedés”, melyet a Terrorelhárítási Központ főigaz­gatója rendelt el a miniszterel­nök házának fokozott védelmé­re - tudta meg a Népszava. Or­bán Viktor villájának utcáját teljes hosszában - mintegy fél kilométeren - lezárták a Béla király út és a Kútvölgyi út kö­zött. Lezárták a Cinege út és a Csipke utca kereszteződését, és őrzik az ott található Budapes­ti Német Iskola gépkocsibe­járatát is. Először 2011-ben, az év végi ünnepek idejére rendelték el az őrzést, mert - az indokolás sze­rint - ebben az időszakban „a XII. kerület, Cinege út 5. szám alatti épületben védett személy tartózkodik”. Idén augusztus­ban pedig októberig rendeltek el újabb ugyanilyen biztonsági intézkedést, majd ezt november 9-ig meghosszabbították. Hogy miért éppen eddig és hogy ter­­veznek-e további lezárást, nem sikerült megtudnunk. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Csaknem félmillió a rendszámtábláért Mintegy 435 ezer forintba ke­rült, hogy ismét egyedi rend­szám legyen a Nemzeti Adatvé­delmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének, Péterfalvi Attilának autóján. Ennyit utalt át a „NAIH-01” táblákért eljárási díj címén a hatóság az ügyben illetékes Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hi­vatalának. A hatóság szerint az egyedi rendszám a nyilvános­ságot szolgálja, célja, hogy azo­nosíthatóak legyenek a hivata­li autók. A NAIH-nál csak ez az egy, az Alkotmánybíróságon viszont jelenleg 21 egyedi rendszám van használatban. Az Ab hiva­tala 1993 óta használja az MKA-s jelzéseket, 001-től 030- ig lefoglalva. Autócserekor a rendszámok átkerülnek az új gépkocsikra. Az igénylésről az Alkotmánybíróság testülete döntött 93-ban. Akkor csak a táblák legyártása jelentett da­rabonként 18 ezer forint plusz áfa egyszeri kiadást, összesen nettó 1 millió 80 ezer forintot. Az MSZP szerint nem bír le­állni a luxushatalom a költeke­zéssel. A Matolcsy-csomagok közepén, az orbáni megszorítá­sok szűkülő hálójában folya­matosan elfogadhatatlan ki­adásokra fordítanak pénzt. Az ellenzéki párt szóvivője, Török Zsolt úgy fogalmazott: nem elég, hogy a fideszes képviselők dupla költségtérítést vettek fel, hogy hetvenmilliárd forintot költöttek haszontalan minisz­tériumi beszerzésekre, hogy ál­lami pénzen utaztak az Azori­­szigetekre vagy állami autóval és megtérített benzinköltséggel Görögországba, hogy kétszáz­­milliót tapsoltak el nevetséges anti-IMF-kampányra, még ilyen „marhaságokra” is futja. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Péterfalvi Attila fotó: népszava

Next