Népszava, 2013. február (140. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-14 / 38. szám

Folytatódik a Fidesz hadjárata Simor ellen Képtelen a Fidesz anélkül kine­vezni a március első napjaiban posztjáról leköszönő Simor András utódát, hogy még utol­jára ne próbálna egy jókorát belerúgni a Magyar Nemzeti Bank elnökébe. E célból az Or­szággyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága elé kí­vánják citálni őt, indokul pedig felhasználják az Állami Szám­vevőszék (ÁSZ) tegnap ismerte­tett jelentését a jegybankról. A dokumentumban néhány olyan, úgymond törvénysértés­ről esik szó, amelyet az MNB később tételesen cáfolt. Az adok-kapok azonban ezzel nem ért véget, este az ÁSZ közölte: fenntartja álláspontját. RÉSZLETEK AZ 5. OLDALON L. Simon László nem tud róla, hogy mennie kell L. Simon László kulturális ál­lamtitkár reggel cáfolta távozá­sát, majd közleményt adott ki, mely szerint nem nyilatkozott ilyet. Később újságírók előtt mégis cáfolta, hogy távozni kényszerülne az emberi erő­források minisztériumának kulturális államtitkári széké­ből. A tárca péntekre ígért hiva­talos választ a minisztériumnál „történő változásokkal kapcso­latban”. Úgy tudjuk, L. Simon azért bukott meg, mert túlsá­gosan kíváncsi volt a Vigadó fel­újításával kapcsolatban, s le­cserélte az épület rekonstruk­cióját végző, MMA közeli alapít­vány kuratóriumát. CIKKÜNK A 6. OLDALON Pénzhiány miatt idén mintegy 400 önkormányzat működése válik bizonytalanná Csapdában a települések: minden tizedik bedőlhet Minden tizedik önkormányza­tot - jobbára kistelepülést - fe­nyegeti az a veszély, hogy bár­mennyire is spórol, „vegetál”, az év vége előtt elfogy a pénze, működése pedig ellehetetlenül, gazdálkodása „bedől”. Ennek oka, hogy mintegy 150 milliárd forint hiányzik az önkormány­zati szférából - mondta lapunk­nak Gémesi György. A helyha­tósági költségvetés témájában tegnap konferenciát szervező Magyar Önkormányzatok Szö­vetségének elnöke szerint sok helyen a kötelezően ellátandó feladatokra - például a közvilá­gításra - sincs elég pénz, mert az állam több forrást vont el, mint amennyi feladatot átvett. Az önkormányzatok jelentős ré­sze most talán nagyobb bajban van, mint amikor tavaly ősszel Orbán Viktor ígéretet tett a „megmentésükre”. Az adósság­konszolidáció ráadásul csaló­dás volt a kistelepüléseknek, mert az ígért 95 helyett csak mintegy 70 milliárdnyi tartozá­sukat vette át az állam. INFORMÁCIÓINK A 3. OLDALON Az egyik kezével adott, a másikkal elvett a kormány­­ októberben még az önkormányzatok megmentését ígérte Orbán fotó:szalmás Péter Cselekvő kormányzást ígér Barack Obama Barack Obama második hiva­tali idejének első elnöki üzene­tében a nagyobb kormányzati felelősségvállalás mellett állt ki. A tavaly novemberben újravá­lasztott demokrata elnök ambi­ciózus, bár nehezen teljesíthető, a liberális értékeket, a szolida­ritást hangsúlyozó programot adott a következő négy évre. A középosztály megerősítését tűzte ki célul, állásteremtést, közmunkaprogramokat, a mi­nimálbér emelését ígérte. Újra szorgalmazta a fegyverhaszná­lat szigorítását. HÁTTÉR A 12. OLDALON Ritka pillanat - kétpárti egyetértés a pódiumon. Obama elnök, Biden alelnök és Boehner republikánus házelnök a karzat vendégei előtt tiszteleg fotó: europress/getty images HETI KÉRDÉS Miért csökkent Magyarország uniós támogatási kerete? SAÁGHY PÁL, az Equilor elemzője: A következő hétéves költség­­vetés novemberi verziójában még arról volt szó, hogy Ma­gyarország támogatási kere­tének csaknem 30 százaléká­tól esik el. Ehhez viszonyítva pozitívan alakult a helyze­tünk. Figyelembe kell venni azt is, hogy a teljes uniós költ­ségvetés keretösszege is ki­sebb lett, mint a jelenlegi, 2007 és 2013 közötti pénzügyi ciklusban volt, mert a nettó befizető országok a jövőre nézve az eddiginél kevesebb kötelezettséget vállaltak. En­nek eredményeként a kedvez­ményezett országoknak, így Magyarországnak is kisebb tá­mogatási keret jut. Káosz a közszférában a nyugdíjszabályok miatt Fokozódik a bizonytalanság a közszférát sújtó, új nyugdíj­sza­bályok körül. A tavaly év végén elfogadott törvény némileg el­lentmond a néhány nappal ké­sőbb életbe lépett kormányha­tározatnak, míg az érintettek­nek úgy kellett nyilatkozniuk továbbdolgozási szándékukról, hogy annak semmilyen jogsza­bályi részlete nem ismert. Újabb kérdéseket vet fel az egészség­­ügyi dolgozók továbbfoglalkoz­tatásának módja is, hiszen ága­zati kedvezmény továbbra sincs, de egyelőre még arról sincs adat, hogy hányan vá­lasztanák a miniszterelnöki en­gedélyhez kötött munkát a biz­tos nyugdíjukkal szemben. BŐVEBBEN A 2. OLDALON AJÁNLÓ Csak a békemenet helyezhet ki molinókat Megakadályozták tegnap az Egymillióan a sajtósza­badságért (Milla) aktivis­táit, hogy kifeszítsék saját óriásmolinójukat a parla­ment mellett. Hétfőn vi­szont a békemeneteket is szervező Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány, il­letve a Civil Összefogás Fórum éhségmenetet pro­vokáló molinója egy napig lehetett ugyanazon a he­lyen, méghozzá - mint ki­derült - illegálisan. ► 3. OLDAL Miért a postás az óraleolvasó? Nem késnek a levelek amiatt, hogy a postások olvassák le a villany- és gázórákat. Az a kétszáz fő, aki ezt a feladatot látja el a jövőben, valószínűleg létszámleépítés áldozata lett volna. Szerettük vol­na megtudni a szerződés részleteit, ám a posta nem adta át az adatokat. ► 11. OLDAL Tegnap sem szereztek Audit a terrorelhárítók Nem tudta „az igazság minden részletét” a Mi­niszterelnökség, ezért mondott nemet a Terror­elhárítási Központ (TEK) Audi-beszerzési szándé­kára - ebben a remény­ben döntötte el Hajdú Já­nos, a TEK főigazgatója, hogy tesz még egy próbát Lázár Jánosnál, hátha engedélyezi az Audikat. Az államtitkárt azonban nem sikerült meggyőzni. ► 16. OLDAL Ismét drágul a gázolaj Két forinttal emeli hol­naptól a gázolaj nagyke­reskedelmi listaárát a Mol, a benziné viszont nem változik. A dízel át­lagára literenként 434 fo­rint lesz, a benzinért pe­dig továbbra is átlag 433 forintot kell majd fizetni. ► 4. OLDAL A benzi­n ára változatlan:433 Ft/1 ÍHI Mii

Next