Népszava, 2013. szeptember (140. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-11 / 212. szám
Ismét igazgatókinevezési botrány egy fővárosi nemzetiségi intézményben Némaságra ítélt iskolák Egy fővárosi német nemzetiségi iskolában a német kisebbségi önkormányzat támogatása ellenére visszadobta a tankerület annak az igazgatójelöltnek az érvényes pályázatát, akit a tantestület is támogatott. Az ehhez hasonló ügyek miatt az iskolaigazgatók alig mernek nyilatkozni a sajtónak, június óta pedig jogszabály kötelezi hallgatásra a Nemzeti Pedagógus Kar tagjait. MOLNÁR RICHÁRD A XVII. kerületi Német Nemzetiségi Önkormányzat tiltakozása ellenére nevezett ki egy iskolaigazgatót a köznevelési államtitkár az Újlaki utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolába - értesült a Népszava. Bár az intézmény január óta állami fenntartásba került, a helyi német kisebbségi önkormányzat részben azóta is finanszírozza az iskolát, ezért a személyi döntéseknél egyetértési joggal rendelkezik. Ezért is érthetetlen, hogy miért dönthetett másként a tankerület. A kerületi önkormányzatnak, a szülői munkaközösségnek és a tantestületnek csupán véleményezési joga volt az intézményvezetői pályázatok elbírálásakor, az iskolai dolgozók nagy többséggel Mosolygó Zoltánné - korábbi igazgatóhelyettes - pályázatát támogatták. Azonban a helyi tankerület - arra hivatkozva, hogy a pedagógus erkölcsi bizonyítványa nem eredeti -, visszadobta a pályázatot, és egy évre - az új igazgatói pályázat kiírásáig - a másik pályázót, Sarkadi Nagy Adriennt bízták meg az intézmény vezetésével. Bár Mosolygó Zoltánné bizonyította erkölcsi bizonyítványa eredetiségét, ennek ellenére sem írtak ki új pályázatot, hiába kérte azt levélben többek között Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkártól az iskola 62 pedagógusa. Ilyen és ehhez hasonló esetekről már több médium is beszámolt. Lapunk többször foglalkozott a fővárosi Centenáriumi Általános Iskola és Szakiskola esetével, ahol a helyi fideszes önkormányzat által törvényellenesen eltávolított igazgatót, Kaszás Zoltánt a bíróság jogerős döntése visszahelyezte intézményvezetői tisztségébe. Hoffmann azonban trükkös megoldáshoz folyamodott: Kaszást augusztus 28-i hatállyal kinevezte (és levelében gratulált is ehhez), majd augusztus 30-i hatállyal fel is mentette az igazgatói tisztségből. Az ügy tanulsága, hogy az államosított iskolákban csak az lehet intézményvezető, aki legalább a tankerületi igazgató vagy kormánypárti önkormányzat támogatását élvezi. Ilyen légkörben nem csoda, hogy a sorra kirobbanó botrányok ellenére alig van olyan pedagógus, aki névvel vagy név nélkül merne nyilatkozni a médiának. Erre a jelenségre fantáziadús magyarázatot adott a hét elején A többség „név nélkül" sem mer nyilatkozni Hoffmann. Szerinte azért nem nyilatkoznak szívesen az igazgatók, mert „aki nem rutinos nyilatkozó, abban valóban lehet félelem, mert egy rosszul megválasztott szó félremagyarázható, és aztán az terjed, burjánzik”. A köznevelési államtitkár ezután azt állította, hogy soha nem tiltották meg az intézményvezetőknek a nyilatkozatot. Ezzel szemben az Országgyűlés nyár eleji, rendkívül ülésszakán elfogadott köznevelésitörvény-módosítás értelmében a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai - vagyis szeptembertől minden, állami fenntartású intézményben dolgozó pedagógus - számára korlátozott a nyilatkozattétel. A nehezen értelmezhető passzus úgy szól: „A Kar tagja olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a Kar érdekei, illetve működése, valamint a közszolgálat érdekei, illetve működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott a tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra, és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységében semmilyen módon nem használhatja fel (...) A Kar tagja a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a Kar jogos érdekeinek, működésének, a közszolgálat érdekeinek, működésének veszélyeztetése, valamint a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.” Mivel a jogszabály nem tisztázza, hogy mi minősül a Kar „jogos érdekének”, illetve az érdek „veszélyeztetésének”, a tanárok nem tudhatják, hogy a Kar etikai eljárást indíthat-e ellenük például akkor, ha a jövőben az igazgatói pályázatokhoz hasonló ügyeket közölnek a sajtóval. Intézményvezetők köszöntése augusztusban a Szépművészeti Múzeumban nem beszélhetnek fotó: Kielik István RÖVIDEN Konferencia az antiszemitizmusról Nemzetközi konferenciát rendez október 1-2. között a Tom Lantos Intézet Budapesten. A „Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában" című rendezvényen „a nemzetközi politikai élet számos kiemelkedő szereplője, a téma legkiválóbb szakértői, akadémikusok és a nonprofit szektor képviselői" is részt vesznek. Felszólal többek között Martonyi János külügyminiszter, valamint Annette Lantos, az egykori magyar származású amerikai politikus özvegye is. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Kán Mór, Izrael budapesti nagykövete, továbbá Erdő Péter bíboros is ott lesz az eseményen. A népszava Segítséget sürgetnek a Pető Intézetnek Ötszázmillió forinttal emelné - az országvédelmi alap terhére - az Emberi Erőforrások Minisztériumának költségvetési keretét az Együtt-PM színeiben politizáló Szabó Tímea, aki az összeget a Nemzetközi Pető Intézetnek utaltatná át. Az idei évi büdzsé módosítását kezdeményező független képviselő szerint a kiegészítő normatíva első része legkorábban novemberben érkezhet meg, addig viszont sem fizetéseket nem tudnak utalni, sem a fenntartási költségeket nem tudják kifizetni. A képviselő elmondta, hogy írásbeli kérdéssel fordult Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterhez arról érdeklődve, mikor rendezik az intézmény helyzetét. A napokban az MSZP-s Havas Szófia beszélt arról: miközben a kormány milliárdokat költ felesleges stadionok építésére, hagyja csődbe menni a világhírű Nemzetközi Pető Intézetet. ► NÉPSZAVA Zagyva távozhat a politikából Sem egyéniben, sem listán nem indul jövőre a választásokon Zagyva György Gyula jobbikos képviselő - számolt be az Origó. A portálnak két elnökségi tag is azt mondta, Zagyva maga döntött arról, hogy befejezi, és ez találkozott a pártvezetés elképzeléseivel. A Jobbik ugyanakkor továbbra is együttműködik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, amelynek Zagyva a tiszteletbeli elnöke - írta az Origó. A népszava Jogerősen is nyert Hanti Vilmos Jogerőssé vált az az ítélet, melyben a bíróság becsületsértés miatt elmarasztalta és egy év próbára bocsátotta az elhunyt Csurka István egykori MIÉP-elnök élettársát. Papolczy Gizella 2011 októberében a Magyar Fórum szerkesztőjeként engedélyezte egy olyan, manipulált fotósorozat publikálását, amely Hanti Vilmost, a MEASZ elnökét horogkeresztes kitűzővel ábrázolta. A valóságban Hanti az Új Színház vezetése elleni, 2011. október 22-i tüntetésen antifasiszta jelképként - egy piros vonallal áthúzott horogkeresztet ábrázoló kitűzőt viselt. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA A szabadsággal is kampányol a Fidesz MUHARI JUDIT Ne csak a választás évére szóljon a szabadsággal kapcsolatos könnyítés, legyen ez egy általános szabály. Egyebek között erről adott be módosító javaslatot a parlamentnek Lamperth Mónika szocialista képviselő, válaszul Kósa Lajos indítványára. A Fidesz alelnöke arról nyújtott be önálló képviselői indítványt, hogy a köz- és a versenyszférában dolgozók a 2014. január 1- jét megelőzően keletkezett és ki nem adott szabadságukat 2014. február 1-jéig pénzben megválthassák. Az indoklás szerint a szigorúbb szabályok alkalmazásához túl rövid volt az idő, ezért „indokolt a munkáltatók és munkavállalók számára egy egyszeri lehetőség biztosítása a felhalmozódott szabadságok helyzetének rendezésére”. Mint ismert, az új Munka törvénykönyvével a parlament megszüntette azt, hogy a ki nem vett szabadságot pénzben lehessen megváltani. A munkáltató és a munkavállaló csak abban állapodhat meg, hogy a tárgyévi szabadság egyharmadát átviheti a dolgozó a következő évre. Ezen a szabályon akar egyszeri, a választások előtti időre szóló könnyítést adni Kósa. Lamperth Mónika viszont azt javasolta, hogy március végéig továbbra is kivehessék az előző évről maradt szabadságukat a dolgozók, a pénzzel való megváltásra pedig minden év július elseje után legyen lehetőségük. Az ellenzéki képviselő módosítója indoklásában úgy fogalmazott: Kósa Lajos törvényjavaslata a közszférában és az állami cégeknél dolgozók jutalmazásának egy különleges jogalapját teremti meg. Arról van szó, hogy ha valakinek még a 2014- es országgyűlési választás előtt megszűnik a jogviszonya, úgy jogosult a szabadság megváltására, hogy nem kell utána 98 százalékos büntetőadót fizetnie. Ha viszont a jogviszony nem szűnik meg, az érintettnek megmarad a joga a ki nem adott szabadságra, így tehát a jogviszony esetleges későbbi megszűnésekor a 98 százalékos különadó alapjába ez az összeg már beszámít. „Ez a törvényjavaslat nem más, mint a politikailag lojális, ám szakmailag elfogadhatatlan tisztviselők és a politikai tanácsadók hivatalosan ki nem vett szabadságának kompenzálása még a parlamenti választás előtt. Ezt bizonyítja, hogy Kósa Lajos csupán 2014-re kívánja alkalmazni ezt a szabályt” - érvelt Lamperth Mónika. Újabb propaganda az etikatankönyvben Abortuszellenes filmet ajánl a hetedik évfolyamos gyerekeknek a Bánhegyi Ferenc által írt etikatankönyv - számolt be a Kettős Mérce blog. (A tárgy ezen az évfolyamon csak választható, és nem azonos a kötelező erkölcstannal - a szerk.) A film a magzat „szemszögéből” mutatja be az abortuszt. A tankönyv úgy fogalmaz: „A tinédzserkori terhességek számának riasztó növekedéséért, az ebből adódó tragédiákért a szülőkön kívül egyre többen a társadalmat és a média túlzott engedékenységét okolják.” Mint beszámoltunk róla, a Bánhegyi által írt erkölcstankönyv világnézetileg elfogult, általánosító megállapításokat tartalmaz. Az Együtt-PM szövetség tegnap követelte, hogy vonják vissza az ötödik osztályos általános iskolások számára készített erkölcstankönyv engedélyét - közölte Erőss Gábor. A szakpolitikus szerint a könyvben „vállalhatatlan szövegek szerepelnek”, és leplezetlen formában jelenik meg „a jobboldali agymosásra való törekvés”. Karácsony Gergely, a PM politikusa hozzátette, „egy erkölcstelen hatalom ne akarja erkölcsre oktatni a gyerekeinket”. A képviselő elmondta, hogy a 2014-es választások után felül akarják vizsgálni a hit- és erkölcstanoktatás jelenlegi rendszerét. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Koraszülöttek halála: senki sem felelős? Jelenleg is tart a vizsgálat a miskolci koraszülöttek ügyével kapcsolatban, „az eredményekről annak lezárultát követően adnak tájékoztatást”. Ezt közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azután, hogy a Magyar Nemzet kórházi forrásokból úgy értesült: nem találtak sem fertőzésre, sem szakmai-emberi mulasztásra utaló jeleket a koraszülöttek halála ügyében. Mint arról beszámoltunk, augusztusban a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház koraszülöttosztályán néhány nap alatt kilenc koraszülött hunyt el. A belső vizsgálat idejére felfüggesztették tisztségéből Csiba Gábor főigazgató-főorvost, aki a Magyar Nemzet szerint már jövő hétfőn visszatérhet a kórház élére. Az intézmény szóvivője azonban közölte, hogy nincs információjuk Csiba Gábor visszatéréséről, erről „sem hivatalos, sem félhivatalos, sem pedig háttérértesítést” nem kaptak. Az ugyanakkor tény, hogy az igazgatót szeptember 15-ig mentesítették a munkavégzés alól, igaz, ez az időpont meghosszabbítható. Csiba Gábor felfüggesztésére a hivatalos tájékoztatás szerint a miniszterelnök közvetlenül utasította a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségés Szervezetfejlesztési Intézetet, amikor augusztus 12-én elrendelte a rendkívüli vizsgálatot. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár még aznap este Miskolcon kijelentette, hogy a kórház koraszülötteket ellátó osztályának bezárása nem volt indokolt. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda is eljárást indított. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS