Népszava, 2013. szeptember (140. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-11 / 212. szám

Ismét igazgatókinevezési botrány egy fővárosi nemzetiségi intézményben Némaságra ítélt iskolák Egy fővárosi német nemzetiségi iskolában a német kisebbségi önkormányzat támogatása ellenére visszadobta a tankerület annak az igazgatójelöltnek az érvényes pályázatát, akit a tantestület is támogatott. Az ehhez hasonló ügyek miatt az iskolaigazgatók alig mernek nyilatkozni a sajtónak, június óta pedig jogszabály kötelezi hallgatásra a Nemzeti Pedagógus Kar tagjait. MOLNÁR RICHÁRD A XVII. kerületi Német Nem­zetiségi Önkormányzat til­takozása ellenére nevezett ki egy iskolaigazgatót a közne­velési államtitkár az Újlaki ut­cai Általános, Német Nemzeti­ségi és Magyar-Angol Két Taní­tási Nyelvű Iskolába - értesült a Népszava. Bár az intézmény január óta állami fenntartásba került, a helyi német kisebbsé­gi önkormányzat részben azóta is finanszírozza az iskolát, ezért a személyi döntéseknél egyetér­tési joggal rendelkezik. Ezért is érthetetlen, hogy miért dönthe­tett másként a tankerület. A ke­rületi önkormányzatnak, a szü­lői munkaközösségnek és a tan­testületnek csupán véleménye­zési joga volt az intézményveze­tői pályázatok elbírálásakor, az iskolai dolgozók nagy többség­gel Mosolygó Zoltánné - korábbi igazgatóhelyettes - pályázatát támogatták. Azonban a helyi tankerület - arra hivatkozva, hogy a pedagógus erkölcsi bizo­nyítványa nem eredeti -, vis­­­szadobta a pályázatot, és egy évre - az új igazgatói pályázat kiírásáig - a másik pályázót, Sarkadi Nagy Adriennt bízták meg az intézmény vezetésével. Bár Mosolygó Zoltánné bizonyí­totta erkölcsi bizonyítványa eredetiségét, ennek ellenére sem írtak ki új pályázatot, hiá­ba kérte azt levélben többek kö­zött Hoffmann Rózsa közneve­lési államtitkártól az iskola 62 pedagógusa. Ilyen és ehhez hasonló ese­tekről már több médium is be­számolt. Lapunk többször fog­lalkozott a fővárosi Centená­riumi Általános Iskola és Szak­iskola esetével, ahol a helyi fideszes önkormányzat által törvényellenesen eltávolított igazgatót, Kaszás Zoltánt a bí­róság jogerős döntése visszahe­lyezte intézményvezetői tisztsé­gébe. Hoffmann azonban trük­kös megoldáshoz folyamodott: Kaszást augusztus 28-i hatál­­­lyal kinevezte (és levelében gra­tulált is ehhez), majd augusz­tus 30-i hatállyal fel is mentet­te az igazgatói tisztségből. Az ügy tanulsága, hogy az államo­sított iskolákban csak az lehet intézményvezető, aki legalább a tankerületi igazgató vagy kor­mánypárti önkormányzat tá­mogatását élvezi. Ilyen légkör­ben nem csoda, hogy a sorra kirobbanó botrányok ellenére alig van olyan pedagógus, aki névvel vagy név nélkül merne nyilatkozni a médiának. Erre a jelenségre fantáziadús magyarázatot adott a hét elején A többség „név nélkül" sem mer nyilatkozni Hoffmann. Szerinte azért nem nyilatkoznak szívesen az igaz­gatók, mert „aki nem rutinos nyilatkozó, abban valóban lehet félelem, mert egy rosszul meg­választott szó félremagyarázha­tó, és aztán az terjed, burján­zik”. A köznevelési államtitkár ezután azt állította, hogy soha nem tiltották meg az intéz­ményvezetőknek a nyilatkoza­tot. Ezzel szemben az Ország­­gyűlés nyár eleji, rendkívül ülésszakán elfogadott köznevelé­­sitörvény-módosítás értelmében a Nemzeti Pedagógus Kar tag­jai - vagyis szeptembertől min­den, állami fenntartású intéz­ményben dolgozó pedagógus - számára korlátozott a nyilatko­zattétel. A nehezen értelmezhe­tő passzus úgy szól: „A Kar tagja olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a Kar érdekei, illetve működé­se, valamint a közszolgálat ér­dekei, illetve működése védel­mében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással ho­zott a tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvá­nosságra, és azt az e törvény­ben meghatározott célok eléré­sén kívüli tevékenységében semmilyen módon nem hasz­nálhatja fel (...) A Kar tagja a tevékenysége során tudomásá­ra jutott információkat csak a Kar jogos érdekeinek, működé­sének, a közszolgálat érdekei­nek, működésének veszélyezte­tése, valamint a személyhez fű­ződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.” Mivel a jogszabály nem tisz­tázza, hogy mi minősül a Kar „jogos érdekének”, illetve az ér­dek „veszélyeztetésének”, a ta­nárok nem tudhatják, hogy a Kar etikai eljárást indíthat-e el­lenük például akkor, ha a jövő­ben az igazgatói pályázatokhoz hasonló ügyeket közölnek a saj­tóval. Intézményvezetők köszöntése augusztusban a Szépművészeti Múzeumban­­ nem beszélhetnek fotó: Kielik István RÖVIDEN Konferencia az antiszemitizmusról Nemzetközi konferenciát rendez október 1-2. között a Tom Lan­tos Intézet Budapesten. A „Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Eu­rópában" című rendezvényen „a nemzetközi politikai élet szá­mos kiemelkedő szereplője, a té­ma legkiválóbb szakértői, akadé­mikusok és a nonprofit szektor képviselői" is részt vesznek. Fel­szólal többek között Martonyi János külügyminiszter, valamint Annette Lantos, az egykori ma­gyar származású amerikai politi­kus özvegye is. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, K­án Mór, Izrael bu­dapesti nagykövete, továbbá Er­dő Péter bíboros is ott lesz az eseményen. A népszava Segítséget sürgetnek a Pető Intézetnek Ötszázmillió forinttal emelné - az országvédelmi alap terhére - az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának költségvetési keretét az Együtt-PM színeiben politizá­ló Szabó Tímea, aki az összeget a Nemzetközi Pető Intézetnek utaltatná át. Az idei évi büdzsé módosítását kezdeményező füg­getlen képviselő szerint a kiegé­szítő normatíva első része legko­rábban novemberben érkezhet meg, addig viszont sem fizetése­ket nem tudnak utalni, sem a fenntartási költségeket nem tud­ják kifizetni. A képviselő elmond­ta, hogy írásbeli kérdéssel for­dult Balog Zoltán emberierő­­forrás-miniszterhez arról érdek­lődve, mikor rendezik az intéz­mény helyzetét. A napokban az MSZP-s Havas Szófia beszélt ar­ról: miközben a kormány milliár­dokat költ felesleges stadionok építésére, hagyja csődbe menni a világhírű Nemzetközi Pető Inté­zetet. ► NÉPSZAVA Zagyva távozhat a politikából Sem egyéniben, sem listán nem indul jövőre a választásokon Zagyva György Gyula jobbikos képviselő - számolt be az Origó. A portálnak két elnökségi tag is azt mondta, Zagyva maga dön­tött arról, hogy befejezi, és ez ta­lálkozott a pártvezetés elképze­léseivel. A Jobbik ugyanakkor to­vábbra is együttműködik a Hat­vannégy Vármegye Ifjúsági Moz­galommal, amelynek Zagyva a tiszteletbeli elnöke - írta az Origó. A népszava Jogerősen is nyert Hanti Vilmos Jogerőssé vált az az ítélet, mely­ben a bíróság becsületsértés miatt elmarasztalta és egy év pró­bára bocsátotta az elhunyt Csur­­ka István egykori MIÉP-elnök élettársát. Papolczy Gizella 2011 októberében a Magyar Fórum szerkesztőjeként engedélyezte egy olyan, manipulált fotósoro­zat publikálását, amely Hanti Vil­most, a MEASZ elnökét horogke­resztes kitűzővel ábrázolta. A va­lóságban Hanti az Új Színház ve­zetése elleni, 2011. október 22-i tüntetésen­­ antifasiszta jelkép­ként - egy piros vonallal áthú­zott horogkeresztet ábrázoló ki­tűzőt viselt. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA A szabadsággal is kampányol a Fidesz MUHARI JUDIT Ne csak a választás évére szól­jon a szabadsággal kapcsolatos könnyítés, legyen ez egy általá­nos szabály. Egyebek között er­ről adott be módosító javaslatot a parlamentnek Lamperth Mó­nika szocialista képviselő, vála­szul Kósa Lajos indítványára. A Fidesz alelnöke arról nyújtott be önálló képviselői indítványt, hogy a köz- és a versenyszférá­ban dolgozók a 2014. január 1- jét megelőzően keletkezett és ki nem adott szabadságukat 2014. február 1-jéig pénzben megvált­hassák. Az indoklás szerint a szigo­rúbb szabályok alkalmazásá­hoz túl rövid volt az idő, ezért „indokolt a munkáltatók és munkavállalók számára egy egyszeri lehetőség biztosítása a felhalmozódott szabadságok helyzetének rendezésére”. Mint ismert, az új Munka törvénykönyvével a parlament megszüntette azt, hogy a ki nem vett szabadságot pénzben lehessen megváltani. A mun­káltató és a munkavállaló csak abban állapodhat meg, hogy a tárgyévi szabadság egyharma­­dát átviheti a dolgozó a követ­kező évre. Ezen a szabályon akar egyszeri, a választások előtti időre szóló könnyítést ad­ni Kósa. Lamperth Mónika viszont azt javasolta, hogy március végéig továbbra is kivehessék az előző évről maradt szabadságukat a dolgozók, a pénzzel való meg­váltásra pedig minden év július elseje után legyen lehetőségük. Az ellenzéki képviselő módosí­tója indoklásában úgy fogalma­zott: Kósa Lajos törvényjavasla­ta a közszférában és az állami cégeknél dolgozók jutalmazásá­nak egy különleges jogalapját teremti meg. Arról van szó, hogy ha valakinek még a 2014- es országgyűlési választás előtt megszűnik a jogviszonya, úgy jogosult a szabadság megváltá­sára, hogy nem kell utána 98 százalékos büntetőadót fizet­nie. Ha viszont a jogviszony nem szűnik meg, az érintettnek megmarad a joga a ki nem adott szabadságra, így tehát a jogviszony esetleges későbbi megszűnésekor a 98 százalékos különadó alapjába ez az összeg már beszámít. „Ez a törvényja­vaslat nem más, mint a politi­kailag lojális, ám szakmailag elfogadhatatlan tisztviselők és a politikai tanácsadók hivata­losan ki nem vett szabadságá­nak kompenzálása még a par­lamenti választás előtt. Ezt bi­zonyítja, hogy Kósa Lajos csu­pán 2014-re kívánja alkalmaz­ni ezt a szabályt” - érvelt Lam­perth Mónika. Újabb propaganda az etikatankönyvben Abortuszellenes filmet ajánl a hetedik évfolyamos gyerekek­nek a Bánhegyi Ferenc által írt etikatankönyv - számolt be a Kettős Mérce blog. (A tárgy ezen az évfolyamon csak választha­tó, és nem azonos a kötelező er­kölcstannal - a szerk.) A film a magzat „szemszögéből” mutat­ja be az abortuszt. A tankönyv úgy fogalmaz: „A tinédzserkori terhességek számának riasztó növekedéséért, az ebből adódó tragédiákért a szülőkön kívül egyre többen a társadalmat és a média túlzott engedékenysé­gét okolják.” Mint beszámol­tunk róla, a Bánhegyi által írt erkölcstankönyv világnézetileg elfogult, általánosító megállapí­tásokat tartalmaz. Az Együtt-PM szövetség teg­nap követelte, hogy vonják vis­­­sza az ötödik osztályos általá­nos iskolások számára készített erkölcstankönyv engedélyét - közölte Erőss Gábor. A szakpo­litikus szerint a könyvben „vál­­lalhatatlan szövegek szerepel­nek”, és leplezetlen formában je­lenik meg „a jobboldali agymo­sásra való törekvés”. Karácsony Gergely, a PM politikusa hozzá­tette, „egy erkölcstelen hatalom ne akarja erkölcsre oktatni a gyerekeinket”. A képviselő el­mondta, hogy a 2014-es válasz­tások után felül akarják vizs­gálni a hit- és erkölcstanokta­tás jelenlegi rendszerét. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Koraszülöttek halála: senki sem felelős? Jelenleg is tart a vizsgálat a miskolci koraszülöttek ügyével kapcsolatban, „az eredmények­ről annak lezárultát követően adnak tájékoztatást”. Ezt kö­zölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azután, hogy a Magyar Nemzet kórhá­zi forrásokból úgy értesült: nem találtak sem fertőzésre, sem szakmai-emberi mulasz­tásra utaló jeleket a koraszü­löttek halála ügyében. Mint arról beszámoltunk, augusztusban a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház kora­szülöttosztályán néhány nap alatt kilenc koraszülött hunyt el. A belső vizsgálat idejére felfüggesztették tisztségéből Csiba Gábor főigazgató-főor­vost, aki a Magyar Nemzet sze­rint már jövő hétfőn visszatér­het a kórház élére. Az intéz­mény szóvivője azonban kö­zölte, hogy nincs információ­juk Csiba Gábor visszatérésé­ről, erről „sem hivatalos, sem félhivatalos, sem pedig háttér­értesítést” nem kaptak. Az ugyanakkor tény, hogy az igaz­gatót szeptember 15-ig mente­sítették a munkavégzés alól, igaz, ez az időpont meghos­­­szabbítható. Csiba Gábor felfüggesztésé­re a hivatalos tájékoztatás sze­rint a miniszterelnök közvetle­nül utasította a Gyógyszeré­szeti és Egészségügyi Minőség­és Szervezetfejlesztési Intéze­tet, amikor augusztus 12-én elrendelte a rendkívüli vizsgá­latot. Szócska Miklós egész­ségügyi államtitkár még aznap este Miskolcon kijelentette, hogy a kórház koraszülötteket ellátó osztályának bezárása nem volt indokolt. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda is eljá­rást indított. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Next