Népszava, 2013. szeptember (140. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-16 / 216. szám

Mesterházy: „most már az emberekre kell koncentrálni" és Orbán elzavarására Pecsét az egyezségen Ellenszavazat nélkül fogadta el szombaton az MSZP választmánya az Együtt- PM-mel kötött választási megállapodást. A testület arról is döntött, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választási listáról október 12-én mon­danak véleményt, amelyet az október 19-i kongresszus szentesít majd. Mesterházy Attila pártelnök bejelentette, hogy az őszi önkormányzati válasz­táson induló jelöltjeiket december 10-ig választják ki a szocialisták. FAZEKAS ÁGNES T­eljes volt az egység az MSZP szombati választ­mányi ülésén, a résztve­vők ellenszavazat nélkül fogad­ták el az Együtt-PM-mel kötött választási megállapodást, illet­ve azt, hogy a Demokratikus Koalícióval, a liberálisokkal és a szociáldemokratákkal nem lesz együttműködés. Az ülést követően Botka László, a testü­let elnöke elmondta: a szokat­lanul rövid ülésen nem volt ko­molyabb vita az egyezségről, amely szerint az MSZP és Bajnai Gordon pártja külön lis­tán indul, de a 106 egyéni vá­lasztókerületben közösen állí­tanak jelöltet. Botka azt is be­jelentette, hogy a szocialista párt október 19-én tartja kong­resszusát, ahol elfogadják a vá­lasztási programot, és végleges döntést hoznak az országgyű­lési és az európai parlamenti választási listáról. Ez azt jelen­ti, hogy október közepére befe­jezik a választási felkészülést. A választmány elnöke hangsú­lyozta, hogy a 2014-es válasz­tást az egyéni körzetekben kell megnyerni. Mesterházy Attila az ülés után arról beszélt, hogy a lis­tákra a pártelnökség tesz ja­vaslatot, amelyet a választmány október 12-én véleményez, a kongresszus elé pedig a két tes­tület közös javaslata kerül majd. A pártelnök-frakcióveze­tő elmondta, legalább százfős listát állít az MSZP, amelyen legkevesebb húsz nő és húsz, 35 évesnél fiatalabb politikus kap helyet. Kijelentette: jelenleg a szocialista párt az egyetlen politikai erő, amelynek - vá­lasztási szövetségesével egyez­tetett - programja van arra, ho­gyan lehet segíteni a négymillió szegény ember helyzetén, ho­gyan lehet megszüntetni a gyermekéhezést, emellett kép­viseli a nők, a fiatalok, a nyug­díjasok, a munkavállalók és a kis- és közepes vállalkozók ér­dekeit. Hozzátette, a jövőben csak „rendkívül szűkszavúan” fogják kommentálni más pár­tok ellenzéki együttműködéssel kapcsolatos nyilatkozatait, „most már az emberekre kell koncentrálni, és a kormányra meg Orbán Viktorra, mert még­iscsak azt szeretnénk, hogy őt elzavarjuk a csudába”. Hozzá­tette: Bajnai Gordonhoz hason­lóan ő is sajnálja, hogy a DK nem csatlakozott az ellenzéki összefogáshoz, de „ez most már történelem”. A választmány a jelöltek ki­választásának szempontjairól is döntött szombaton. A jelöl­tekkel kötött megállapodás ré­sze, hogy elfogadják az MSZP programját, vezető testületei­nek sarkalatos kérdésekben képviselt álláspontját és az alapszabályban meghatározott erkölcsi normákat. Emellett előzetes etikai és vagyonnyilat­kozatot kérnek a képviselőjelöl­tektől. A pártelnök arról is be­számolt, hogy december 10-ig kiválasztják az őszi önkor­mányzati választáson induló je­löltjeiket. A választmányi döntéssel hi­vatalossá vált a két legnagyobb ellenzéki erő választási együtt­működése - reagált a testület döntéseire az Együtt-PM szö­vetség. Bajnai Gordonék szerint a megállapodás „fontos és meg­nyugtató hírt küld Magyaror­szág minden, változást akaró polgárának: mától garancia van arra, hogy 2014-ben ellen­zéki szavazat nem vész el”, és arra is, hogy a sokféle világné­zetű választópolgár egyaránt erős képviseletre találhat az el­lenzéki szövetségben. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója minderre azt mond­ta: ez a választási megállapo­dás semmi jót nem jelent a ma­gyar embereknek. Botka László és Mesterházy Attila a választmányi ülés után­­ teljes volt az egység fotó: K2 press Nem kell „dumaszínház” Hiába az utólagos magyarázkodás, a cél egyértelmű - írta Kövér László rendeleti kormányzással kapcsolatos kijelentéseiről Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke heti politikai elemzésében emlékeztetett, első miniszterelnöksége idején Orbán úgy gon­dolta: „Működik a parlament ellenzék nélkül is." Mesterházy sze­rint ettől csak egy lépés, hogy az ország meg működjön parla­ment nélkül. Szerinte a kormány a jogszabályalkotás maradék nyilvánosságát is megszüntetné, és a parlamentet „dumaszín­házzá alakítaná át, ahol nem dől el semmi". RÖVIDEN LMP: fiatalok tömegei emigrálnának Megkétszereződött 2010 óta az országot regisztráltan elhagyó fiatalok aránya - közölte Osztoly­­kán Ágnes. Az Országgyűlés ok­tatási bizottságának LMP-s alel­­nöke szerint egyre többen van­nak, akik külföldön akarnak to­vábbtanulni, illetve az érettségi után a diákok harmada külföl­dön képzeli el jövőjét. Minden ötödik magyar telepedne le és vállalna munkát más országban, a huszonévesek csaknem fele szeretne külföldre költözni és ott dolgozni. „Tragikus folyamat ez, amelynek kialakulásához a ma­gyar felsőoktatás helyzete is hozzájárult, például az, hogy pár év alatt a felsőoktatásra fordított források negyven százaléka tűnt el a rendszerből" - tette hozzá. Az LMP-s politikus úgy vélte, a diplomás emberek számát te­kintve az ország még mindig ko­moly lemaradásban van az EU-s átlaghoz képest. a népszava MSZP: összeomlás előtt az egészségügy A pénzkivonás, az intézmények államosítása, az osztálybezárá­sok és az orvoselvándorlás miatt összeomlás előtt áll az egészség­ügy a szocialisták szerint. Havas Szófia, a párt szakpolitikusa fel­idézte, az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár adatai szerint re­­kordhosszúságúak a várólisták, több évet kell várni egyes műté­tekre, hónapokat ultrahang­vagy laboratóriumi vizsgálatok­ra. Az MSZP-s politikus ezt dön­tően az osztálybezárásoknak és az orvosok, egészségügyi dolgo­zók elvándorlásának tulajdoní­totta. Beszélt arról is, a kórházak adóssága minden korábbinál na­gyobbra, 120 milliárd forintra nőtt, és nemcsak gyógyszergyá­raknak, nagykereskedőknek tar­toznak, hanem helyenként már a takarítócégeket sem tudják fizet­ni. Havas Szófia azt mondta, a kormány három év alatt több mint 300 milliárd forintot vont ki az egészségügyből, így az ága­zat az összeomlás szélére jutott, a betegellátás a mélyponton van. A Fidesz közleménye mind­erre azzal reagált, hogy „a szo­cialista kormányzás végzetes rombolása után" jelenleg „lába­dozik, erősödik" az ágazat. ► MTI Ötödször módosítják az alaptörvényt Ma tartják az alaptörvény ötödik módosításának zárószavazását az Országgyűlésben. A javaslat elfogadásával egyebek közt vál­toznak a politikai hirdetések sza­bályai. Szintén ma döntenek a képviselők a Pénzügyi Szerveze­tek Állami Felügyelete és a Ma­gyar Nemzeti Bank egyesítésé­ről, valamint a következő ombudsman személyéről. Áder János államfő a távozó Szabó Máté helyére korábban Székely Lászlót jelölte a posztra. Az ELTE jogi karának oktatóját az Ország­­gyűlés kétharmados támogatás­sal választhatja meg. Ezután két képviselő - a korábban fideszes, jelenleg független Balogh József és a jobbikos Zagyva György Gyula - mentelmi jogának fel­függesztéséről dönthet a parla­ment. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA Lehetséges az alku az Orbán utáni Fidesszel Kormányra kerülve visszauta­­síthatatlan ajánlatot akar ten­ni a kétharmados törvények megváltoztatása érdekében a „friss ellenzéknek” Bajnai Gor­don. Az Együtt-PM szövetség vezetője egy óbudai lakossági fórumon kijelentette: ha nem lesz kétharmaduk, az új kor­mánynak valamilyen politikai alkuban akkor is el kell tudnia érni a sarkalatos szabályok új­raírását. Szigetvári Viktor, a szövetség társelnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorá­ban azt mondta: a kétharma­dos törvények módosítása csak megfelelő társadalmi támoga­tottsággal, jogállami eszközök­kel lehetséges, de a fékek és egyensúlyok rendszerét min­denképpen, akár egy 2014 utá­ni előrehozott választással is helyre kell állítani. - Ezek szerint Orbán Viktor­nak akar adott esetben vissza­­utasíthatatlan ajánlatot tenni az Együtt? - kérdeztük Sziget­vári Viktort. - Az Orbán utáni Fidesznek, ha nem lesz kétharmadunk. Jogállami korrekcióra van szükség, helyre kell állítani a fékek és egyensúlyok rendsze­rét, amihez kétharmad kell, mert hitünk szerint a rendszer csak így helyreállítható. Ha a demokratikus ellenzék ilyen többséget szerez a választáson, akkor az alaptörvény megvál­toztatásához nincs szükség a majdani ellenzékre, de a szava­zóikra igen. Legutóbb Kis János filozófus is arra figyelmeztetett, hogy nyitottabb, konszenzusos alkotmányra van szükség. - Miért gondolják, hogy a Fi­deszt rávehetik arra, hogy saját „emlékművüket" lerombolják? - Egy másik Fidesszel meg lehet állapodni, a jelenlegivel nincs alku. Orbán buta és er­kölcstelen politikát folytat, de a választói nem feltétlenül vallják azt, amit a miniszterelnök. Ha a bukás után is Orbán marad a pártelnök, akkor kizárt a po­litikai megállapodás. De ha va­laki 2014-ben nyerni akar, ak­kor arra is készülni kell, ho­gyan veheti rá a Fideszt, hogy segítsen saját kétharmados tör­vényeit megváltoztatni.­­ Mi történik, ha a jelenlegi kormány erre ellenzékben sem hajlandó?­­ Akkor úgy kell politizálni, hogy a következő választáson az emberek nekünk adjanak kétharmados felhatalmazást. Ha pedig a közhivatalok Fidesz által kinevezett vezetői miatt már a ciklus közben sem tud megfelelően működni az or­szág, előrehozott választáson kell meggyőző többséget szerez­ni. F.Á. Szigetvári Viktor fotó: k 2 press Gyurcsány: korábban kellett volna lemondani Orbán Viktor nem jobbközép demokrata, hanem „az önkény maga”, és aki kompromisszu­mot köt vele, az „bemocskolódik az önkény undorával” - jelen­tette ki Gyurcsány Ferenc szombaton a Szabadság hídon, ahol a Demokratikus Koalíció (DK) évadnyitó nagygyűlését tartotta. A pártelnök felidézte, hogy a napokban Orbán Viktor szűkebb pátriájába, Felcsútra látogatott, ahol azt tapasztalta: a településen megtalálható mindannak a „hazugságnak és mocsoknak az egyvelege”, ami most az országra jellemző. A volt miniszterelnök szerint az utazás legfőbb tanúsága az volt, hogy ez a hatalom a saját­jait is „szembeköpi”. A DK elnöke szerint az Or­­bán-kormány tönkreteszi az oktatást és az egészségügyet. A határon túli magyarok szava­zati jogával kapcsolatban kije­lentette: akik nem élnek ve­lünk, azok ne döntsenek a sor­sunkról, hiszen döntésük csak a mi életünket befolyásolja, az övékét nem. Hozzátette: mi sem akarunk arról dönteni, hogy miként éljenek Sepsiszentgyör­­gyön vagy Kolozsvárott. „Nem hiszek a makogóknak, a bár­gyúknak, a taktikázóknak, a szenvedély nélkülieknek, mert ilyen politikusokkal nem lehet leváltani a mostani rendszert. Aki hideg és langyos, az üljön föl a gázsütőre” - mondta Gyurcsány. A nagygyűlés után a DK el­nöke az ATV Fórum című mű­sorának kijelentette: úgy látja, már 2008-ban, a népszavazás után le kellett volna mondania. Arról beszélt, erős különbségek voltak az akkori pártja és kö­zötte, de ez a múlt. Akkor kön­­­nyű reformpolitikát csináltak, de - mint mondta - nem volt kellően erős ahhoz, hogy meg­hozza a döntést a távozásról. F.Á. A DK elnöke szerint a hatalom a sajátjait is szembeköpi fotó: K2 press

Next