Népszava, 2014. október (141. évfolyam, 229-254. szám)
2014-10-09 / 236. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2014. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK A vezetőknek alig van beleszólásuk az intézmények átalakításába Költségtakarékossági okokból hamarosan összevonná két cégét, a Duna Televízió Nonprofit Zrt.-t és a Magyar Televízió Zrt.-t a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) - értesült lapunk. Az átszervezéssel a távirati irodát erősítenék, és a lépés leépítésekkel is járhat. Információnkat az MTVA egyelőre nem kommentálta. Közmédiás forrásaink szerint mivel a jövőjükről minden „felsőbb szinteken" dől el, nagy a bizonytalanság, a választások után számítanak komoly változásra. Újabb jelentős átszervezésre készül a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA): információink szerint költségtakarékossági okokból összevonnák a köztelevíziókat működtető cégeket, a Duna Televízió Nonprofit (Duna Tv) Zrt.-t és a Magyar Televízió (MTV) Zrt.-t, így a jövőben lényegében egyetlen cég gyártaná, gyártatná, szerkesztené a műsort. A lépés leépítésekkel is járhat, amelynek mértékéről ellentmondó információkat kaptunk. Mivel a céginformációs adatbázis júniusi adatai szerint a korábban szinte teljesen kiüresített Duna Tv Zrt.-nél és az MTV Zrt.-nél egyaránt 42-42 fő a teljes létszám, az esetleges elbocsátások után is meglehetősen szűk kapacitás állna az egységesített médium rendelkezésére. Megkeresésünkre az MTVA lapzártánkig nem reagált, többek között az átszervezés pontos okát szerettük volna megtudni és azt, valóban lehet-e számítani elbocsátásokra. Forrásaink szerint az MTVA vezetősége az új közmédiarendszerben is mindössze egymilliárd forint körüli költségvetésből gazdálkodó távirati irodát kívánja erősíteni, esetleg több pénzt adna a működésére, miközben az MTVA-nak évi 78 milliárd a kerete. Emlékezetes, 2011-ben a közmédia addigi struktúrájának lebontásakor a korábbi négy közszolgálati intézmény - az MTV, a Duna Tv, a Magyar Rádió és az MTI - dolgozóit és vagyonát az MTVA-ba vonták össze, és komoly pozícióharc is folyt Böröcz István és Belénessy Csaba, az MTVA és az MTI akkori vezérigazgatója között. Ugyanis az átszervezések után az MTI költségvetését 2012-re a felével csökkentette a vagyonkezelő alap: a 2011-es 2,5 milliárdról 1,3-ra. Az MTI létszámát akkor csökkentették 49 főre, miközben 110-120 további dolgozójuk átkerült az MTVA- hoz, amely a 900 embert érintő kirúgássorozat után is 2300 dolgozót tudott foglalkoztatni. Korábban a Népszabadság is írt arról, hogy az egyes intézmények csontvázintézményekké, ötven főnél kevesebbet foglalkoztató társaságokká zsugorodtak, amelyek lényegében a saját műsorstruktúrájukat állítják össze, „és ehhez megrendelik a produkciókat a médiaszolgáltatási alaptól”. A költségvetésük is ennek függvénye volt. „Gyakran csak akkor derül ki számunkra is, hogy mi lesz, amikor odafent valaki bead egy módosítót” - kommentálta értesüléseinket a közmédia és a távirati iroda működését ismerő forrásunk, kiemelve: „teljes a bizonytalanság, minden felsőbb szinteken dől el”. Utalt arra, hogy az összevonás ugyanannyira igaz lehet, mint amennyire az ellenkezője, mivel a távirati iroda és az MTVA vezetőinek - Gazsó L. Ferencnek és Szabó László Zsoltnak - gyakorlatilag alig van ráhatása azokra a folyamatokra, amelyek az intézmények strukturális változásait érintik. Forrásunk szerint nyár óta egyébként is állandó a találgatás a dolgozók között, akik leginkább a választások után számítanak komoly változásokra. Újabb információnk birtokában megkerestük az ügyben a Miniszterelnökséget is, vannak-e terveik az MTVA-val és az érintett társaságokkal, de telefonon annyit közöltek, „sajnálják”, nem tudnak segíteni, majd az MTVA-hoz irányították lapunkat. B.L.N. Leépítéssel járhat az összevonás • A dolgozók a választásra várnak • Kérdéseinkre nem kaptunk választ Egyetlen cég része lesz a Duna Tévé is fotó:vajda József www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Moszkvai ingatlanügy: elnapolták a tárgyalást Elnapolta a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) a moszkvai kereskedelmi képviselet épületének értékesítése miatt indult büntetőpert szerdán. A harmincoldalas vádirat ismertetése után a vádlottak és védőik bejelentették: a vád szerintük nem törvényes, nem tartalmazza azokat a tényeket, amelyek alapján a történteket el lehetne bírálni, így az eljárás megszüntetését kérték. A bíróság ezt elutasította, bár elismerte: a konkrét tényállási pontok megfogalmazása valóban pontatlan. A vádlottak és védőik fellebbeztek, s Papp Gábor, a másodrendű vádlott védője indítványozta: amíg a fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla nem bírálja el, a bíróság ne folytasson bizonyítási eljárást, ehhez a többi védő is csatlakozott. A bíróság ezek után napolta el a tárgyalást várhatóan november 12-ig. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) tavaly májusban emelt vádat a moszkvai kereskedelmi képviselet épülete értékesítésének ügyében, amely 2005 októbere és 2008 márciusa között zajlott le. A vád szerint a volt moszkvai nagykövet 2008. március 14-i dátummal, felettesei tudta nélkül írt alá adásvételi szerződést a Diamond Air társaság képviselőjével az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról. A szerződés szerint a vételár 23 689 585 dollár volt, amelyből a vevő 2,4 millió dollárt 2005 decemberében kifizetett, a fennmaradó több mint 21 millió dollárt pedig 2008 márciusában utalta át a magyar államnak. A szerződés megkötése, teljesítése és bejegyzése folytán azonban az ügyészség szerint az államnak több milliárd forintnyi hátránya keletkezett, amely nem térült meg. A moszkvai ingatlan egy 2008-as értékbecslés alapján ugyanis több mint 108 millió dollárt ért. Ezért Székely Árpád volt nagykövetet különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta volt államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolták meg. Az MNV Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst, volt értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát társtettesként elkövetett bűnpártolás és magánokirat-hamisítás vétségével vádolják. A BÉT tavaly május végén függesztette fel az ügyben az eljárást, mert újabb bizonyítékok nélkül érdemben nem tartotta elbírálhatónak a cselekményt. Keresztes Imre, a KNyF vezetője az idén februárban a Magyar Nemzetnek azt mondta: megérkeztek a válaszok a jogsegélykérelemre, folytatódhat az eljárás. A beszerzett információk igazolják a gyanút, hogy az ügylet során százmillió dolláros rés mutatkozik: ennyivel többért - 3,5 milliárd rubelért - vásárolta meg utóbb az orosz állam az ingatlant a Diamond Airtől, mint amennyiért neki a magyar fél eladta. Császy Zsolt tegnap lapunknak azt mondta: az ügyészség képtelen tudomásul venni, hogy a Diamond Air a magyar féltől csak az épületet vette meg (az orosz állam jóváhagyásával, ami nélkül az üzlet létre sem jöhetett volna, s a telket el sem adhatták), míg az orosz állam az épületet és a telket egyaránt megvásárolta, nyilván nem ugyanakkora összegért. Hozzátette: tragikomikus politikai indíttatást lát az ügy mögött, azzal az ellentmondással, hogy a per kezdetekor az orosz elnök még ellenség volt, mára barát lett. Sajtóhírek szerint pedig az épülettel Putyin belső köréhez tartozó személy üzletelt. NÉPSZAVA-MTI-INFORMÁCIÓ RÖVIDEN Medián: Fidesz, Jobbik A Medián legfrissebb felmérése szerint a választásra jogosultak kevesebb mint 50 százaléka tervezi, hogy részt vesz a vasárnapi önkormányzati választáson. A Fidesz-KDNP a választók 37 százalékának bizalmát élvezi, a választani tudók 50 százaléka szavazna rájuk. Az MSZP veszített népszerűségéből: tavasszal még a teljes népesség 13-15 százalékát tudhatta maga mögött, most viszont 11 százalék körül jár (a választani tudók 15 százaléka támogatja a pártot). A Jobbik végkép elhódítani látszik a második helyet: a teljes népesség 15 százaléka, a biztos szavazó választani tudók 21 százaléka szimpatizál a párttal. A baloldali ellenzékből most az Együtt-PM a népszerűbb: a teljes népesség 4, a választani tudó biztos szavazók 6 százalékával. A DK-nál ez az arány 3, illetve 4, az LMP- nél 3-3 százalék. A felmérést a csütörtöki HVG hozza nyilvánosságra. ► NÉPSZAVA Karácsony pert nyert a Magyar Hírlap ellen Helyreigazításra kötelezte keddi elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék a Magyar Hírlapot, mert 2014. szeptember 4-i számában valótlanul állította, hogy Karácsony Gergely II. kerületi lakásának eladását követően azt közpénzből visszabérelte. A valóságban Karácsony és családja 2011 végén értékesítette a lakást, és utána máshol kerestek maguknak albérletet, ahol azóta is laknak. Az újság három nappal a cikk megjelenése után interjút készített Karácsonnyal, de ebben a lap készítői nem ismerték el, hogy a cikk „kitalációra épült", ezért Zugló polgármesterjelöltje a per megindítása mellett döntött. Elsőfokú ítéletében az eljáró bíróság helyt adott a keresetnek, és helyreigazításra kötelezte a lapot. ► NÉPSZAVA Milliók semmiért a Fidesz holdudvarának Az RTL Klub információi szerint a Naphold-2006 nevű, egyetlen főt foglalkoztató korlátolt felelősségű társaság a Miniszterelnökségtől 7 650 000 forint, míg a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától 15 900 000 forint értékben kapott állami megrendelést. Ez ugyanaz a cég, amely korábban mintegy 50 millió forint közpénzből fejleszthette a semmilyen tartalmat nem szolgáltató fideszfrakcio.hu oldalt. Az Együtt-PM tegnap kiadott közleményében Rogán Antaltól, a Fidesz frakcióvezetőjétől vár érdemi választ: igaz-e, hogy a Naphold-2006 vezetője, Faur Kálmán a Fidesz rendszergazdája, informatikai tanácsadást végzett a cég a kormánynak, valamint hogy mi indokolta a Fidesz-frakció honlapjának csaknem 50 milliós fejlesztését és miért nem fut azon semmilyen tartalom? ► népszava Ab-bíró fia a nyelvbotrányban Az Alkotmánybíróság frissen kinevezett bírájának, Czine Ágnesnek a fia is érintett a nyelvvizsgamaffia-ügyben - írja a Blikk. F. Bálint egyike azoknak, akik több százezer forintért megvásárolták az angol nyelvvizsgát. A fiatalembert megrovásban részesítették. A gyanúsítottak között van Répássy Róbert államtitkár kabinetfőnöke, Szíjgyártó Judit, akit nemrégiben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezető munkatársává neveztek ki. Ugyancsak gyanúsított lett az egyik neves, az ellenzékhez köthető őrző-védő cég vezetője is - neki két évig kell „jó magaviseletről" bizonyságot adnia, hogy elkerülje a felelősségre vonást. Az 1009 gyanúsítottból mindössze 40 került a vádlottak padjára, míg 914 érintett esetében vádelhalasztással élt az ügyészség, ami azt jelenti, hogy ha két évig nem követnek el más bűncselekményt, elkerülik a felelősségre vonást - írja a Blikk. A népszava Vitézy leszólta Demszkyt Demszky Gábor keddi nyílt fórumán élesen kritizálta Vitézy Dávidot, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatóját, valamint a főváros vezetését. A volt főpolgármester röpiratban fogalmazta meg az elmúlt évek autóbusz-beszerzésének költségvetésre gyakorolt káros hatásait, vagyis hogy Vitézy és Tarlós István hogyan vitték csődbe a fővárost. Vitézy a kiadványra hivatalos Facebook-oldalán reagált. Kifejtette, nem gondolta volna, hogy 2014-ben pont Demszkyvel kell majd vitatkoznia, de szerinte a volt főpolgármesternek nem ezzel kellene foglalkoznia. Ahogy a rövid, ám annál élesebb magyarázatából kiderül, szerinte a volt főpolgármesternek bőven akad elszámolnivalója előző ciklusából. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA