Népszava, 2014. november (141. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-21 / 271. szám

Nyugodt szívvel bünteti a kormánypárt azokat a településeket, ahol nem kormánypárti polgármestert választottak A Fidesz csak az erőszakból ért kisebbségben nehezen fognak boldogulni a füg­getlen polgármesterek Tétényi Éva szerint. Eszter­gom volt vezetője arról beszélt, hogy a Fidesz nyugodt szívvel bünteti azokat a településeket, ahol nem kormánypárti polgármestert választot­tak. Ők az előző négy évben kétharmados ellen­szélben maradtak talpon úgy, hogy közben lex Tétényit és lex Esztergomot is hozott az Ország­­gyűlés. A független polgármestereket ennek elle­nére arra biztatja, csinálják végig az előttük álló öt évet, és mutassák meg, hogyan lehet szépen politizálni. FAZEKAS ÁGNES E­sztergom sorsára juthat­nak azok a települések, ahol nem kormánypárti polgármestert választottak. A XV. kerületben még a bizottsá­gi helyekről sem tudtak megál­lapodni, és a jobboldali többség nagyon kevés jogot akar meg­szavazni a DK-s Hajdú László­nak. A baloldali polgármester november 27-re ismét összehív­ta a képviselő-testületet, mert nem adja fel, és jegyzőnek teg­nap kinevezte Lamperth Móni­ka korábbi belügyminisztert. Siófokon a város független ve­zetője viszont jól vette az első akadályt, a képviselő-testület viharos alakuló ülése után si­került megállapodni a kor­mánypárti többséggel, így meg­választották a két alpolgármes­tert és a bizottsági elnököket. Lengyel Róbert Facebook-olda­­lán közölte, hogy az „Eszter­­gom-szindróma felhői véko­nyodtak Siófok felett”. Tétényi Éva, Esztergom volt polgármes­tere ezt részsikernek nevezte, amihez megfelelő alkukra volt szükség. Véleménye szerint Len­gyel jól ismeri a szereplőket, ezért tudott velük megállapod­ni, az igazi kérdés viszont az, hogyan lesz képes majd a mindennapokban boldogulni. A valóban független polgár­­mesterek kisebbségben nagyon nehezen fognak előre jutni - fo­galmazott lapunknak Eszter­gom volt vezetője, akiről az el­múlt négy évben az egész or­szág tudta, hogy kétharmados ellenszélben maradt talpon úgy, hogy közben lex Tétényit és lex Esztergomot is hozott az Or­szággyűlés. A városban kiderült, hogy ha egyetlen párt sem támogatja a polgármestert, akkor szinte le­hetetlen a konszolidált műkö­déshez szükséges háttéralku­kat megkötni, a fideszes több­ség minden eszközzel ellehetet­leníti a települést azért, hogy a következő ciklusban a válasz­tóknak eszükbe se jusson újra­választani a független vezetőt. Tétényi szerint az ellehetet­lenítés az ilyen településen élők megbüntetésének eszköze. A módszereik elég egyformák, és azok nem változtak az októbe­ri önkormányzati választás óta. A kormánypártot a városokban lakók sorsa nem érdekli, csak a hatalom. Esztergomban a tör­vényi szankcióktól sem riadtak vissza, négy éven át sanyargat­ták a várost, nem szavaztak meg semmit, ennek ellenére a független polgármesternek volt esélye az újrázásra. Tétényi szerint, aki pártszí­nekben győzött, annak kisebb­ségben is egyszerűbb a helyze­te, ha a párt elég erős a háttér­alkukhoz. A jelenlegi kormány­párt csak az erőből, az erőszak­ból ért - mondta, hozzátéve, ha rá van kényszerítve, hogy meg­egyezzen, akkor ezt fogja tenni. Botka László, Szeged szocialis­ta polgármestere az előző cik­lusban tudott boldogulni a fide­szes többséggel, a XV. kerület­ben azonban a volt esztergomi városvezető kevés esélyt lát ar­ra, hogy a Fidesz és a baloldal egyezségre jut. Vele is az volt a baj, hogy nem állt mögötte olyan erő, amellyel alkudni lehetett. Esz­tergomban arra lett volna szük­ség, hogy a helyi képviselők meghajoljanak a választók aka­rata előtt, vagy legalább belás­sák, hogy annak, aki később is politizálni akar, nem érdemes az emberek ellen tenni. Ez ugyanis hosszú távon nem ki­fizetődő. A városban ezt nem akarta tudomásul venni a kor­mánypárt, amelyik most bizal­mat kapott, de nem tudni, mi lesz a következő ciklusban - je­lentette ki a volt polgármester. Azt is elmondta, hogy a lehe­tetlen helyzet fenntartása ér­dekében a törvényt sem tartot­ták be, különben fel kellett vol­na oszlatni a helyi testületet, és új választást kiírni, a Fi­desznek azonban nem ez volt az érdeke. Tállai András, aki az előző ciklusban az önkormányza­tokért felelt, egyszer azt mond­ta Esztergom első emberének, hogy a törvényt azért nem kell olyan komolyan venni. 2012- ben nem véletlenül mondta, hogy Magyarországon vége van az alkotmányos rendnek, hi­szen olyan dolgok történhetnek meg, amik nyilvánvalóan szem­bemennek a jogszabályokkal, és nem szól senki - fogalmazott Tétényi, aki szerint amíg nem elég tudatosak a választók, ez így fog maradni. A Duna-parti városban pedig ők sok mindent megpróbáltak a hatalommal szemben, mégsem értek célt. Népgyűlésen szólították fel a fi­­deszeseket, hogy ne tegyenek az esztergomiak ellen. Változást követelve Budapestre gyalogol­tak, árnyéktestületet hoztak létre a helyi kormánypárti több­séggel szemben, de rájöttek, hogy demokráciában csak vá­lasztáson lehet igazi eredmény elérni. A kisebbségben lévő polgár­­mesterek állandó erőszaknak vannak kitéve, mert „lekötözött lábbal” kell haladniuk a volt polgármester szerint. A függet­len városvezetőket ennek elle­nére arra biztatja, csinálják vé­gig az előttük álló öt évet, és mutassák meg, hogyan lehet szépen politizálni. A kisebbség­ben lévő vezetők eldönthetik, hogy kitartanak-e, vagy félre­állnak. Aki marad, az állóhá­borúra számíthat, viszont ha 2018 tavaszán Magyarországon a szavazók leváltják a Fideszt, akkor a következő másfél év­ben az önkormányzatok is más irányt vehetnek. Tétényi saját bevallása szerint azért is kitar­tott, hogy megmutassa, hisz a személyes kiállás erejében, a demokráciában. Az viszont más kérdés, hogy az adott települé­sek, kerületek lakói hogyan élik meg ezt. • Kisebbségben nehéz a függetleneknek • Csak erős párttal a háttérben lehet megegyezni • Az ellehetetlenítés eszközei eléggé egyformák Tétényi Éva Esztergomban megpróbálta... fotó tóthgergő Teleki bírálja a büdzsét Ez a visszarendeződés költség­­vetése -jelentette ki lapunknak a cigánypolitikával foglalkozó szocialista Teleki László. A kép­viselő szerint a legszegényeb­bek és közöttük a romák még kilátástalanabb helyzetbe ke­rülnek, mert kevesebb pénz jut majd oktatásra. A politikus, aki tegnap méltányosabb büdzsét sürgetett a parlamentben azt fejtegette, vissza kellene állíta­ni a 18 éves korig tartó tankö­telezettséget. Nem véletlenül ta­nácsolja ezt Magyarországnak az unió is. A gimnáziumi okta­tást nem szabad korlátozni, a szakmunkásképzőkben pedig több közismereti órára van szükség. A politikus elfogadha­tatlannak nevezte, hogy több, romákat támogató közalapít­ványt megszüntettek, mert így sok tehetséges, de szegény ci­gánytól elvették a tanulás le­hetőségét. Teleki szerint a 2015-ös költségvetésből nem derül ki, mennyi pénz jut ösz­töndíjra, illetve a romák isko­láztatására. Láthatóvá kell végre tenni a felzárkózásra szánt a forráso­kat - mondta a képviselő, aki szerint a jövő évi büdzsé tovább mélyíti a társadalmi szakadé­kot. Közmunka helyett valódi munkahelyekre van szükség, mert különben a foglalkozta­tással kapcsolatos gondok hos­­­szú éveken át nem fognak meg­oldódni. Azt javasolta, adjanak kedvezményeket azoknak a vál­lalkozóknak, akik romákat fog­lalkoztatnak, és ne csak a fideszes holdudvar jólétével tö­rődjön a kormány. F.Á. Elveszhet a kétharmad Meghosszabbíttatná a 3-as metrót Káposztásmegyerig Horvá­th Imre, aki az MSZP jelöltje a vasárnapi időközi országgyűlési választáson. Horváth azt ígérte, ha győz, harcolni fog a korrup­ció, a a gyermekszegénység ellen, és tenni akar az idősek prob­lémáinak megoldásáért, a kerület közbiztonságáért. Mesterhá­­zy Attila, az MSZP volt elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az újpesti és a jövő év elején esedékes veszprémi időközi or­szággyűlési választást is elvesztik a kormányzó pártok, elvész a kétharmados többség. A politikus mindenkit arra kért a „de­mokratikus oldalon", hogy vasárnap voksoljon a szocialista je­löltre. Kunhalmi Ágnes, a párt budapesti elnöke megismételte: „Nincs az a demonstráció, amelyik ki tudna váltani egy szava­zatot." Siófoki siker Siófok nem lesz Esztergom - tudatta a város lakóival Lengyel Ró­bert. Ráadásul a főállású alpolgármester az ő választottja lett. A fideszes többség a polgármester számos jogosítványát megpró­bálta elvonni, végül ezt nem tették meg, részben azért, mert a megyei kormányhivatal nem engedte. Lengyel, aki hisz abban, hogy együtt tud majd működni a fideszes képviselőkkel, lapunk­nak azt mondta, egyes pontokon ugyan még súrlódások van­nak, de lassan beindul a gépezet. Az alakuló ülésen patthelyzet alakult ki, azután elkezdődött az egyeztetés, és két hét múltán megteremtették a működés feltételeit­, és azt hiszem most ez a legfontosabb" - írta. A polgármester részt akar venni a bizottsá­gi üléseken, mert fontosnak tartja, hogy ott legyen, ahol a javas­latokat kidolgozzák. Elsősorban munkahelyeket szeretne a vá­rosban teremteni, mert jelentős a munkanélküliség. Emellett szeretné visszaszorítani a „buliturizmust", és fizetőképes vendé­geket csábítani Siófokra. RÖVIDEN Tarlós kiüti Vitézyt Végső csapást mérhet Vitézy Dá­vidra Tarlós István: a Budapesti Közlekedési Központ felszámolá­sát javasolja ugyanis abban az előterjesztésben, amelyet a jövő heti közgyűlésen vehetnek napi­rendre - írja a nol.hu. A főpolgár­mester - mint arról a Népszava már beszámolt - egybeolvaszta­ná a BKK-t és a BVK-t, vagyis a Budapesti Városüzemeltetési Központot. A Budapesti Város­igazgatóság Zrt. létrehozásának részletei még nem ismertek, de a BKK feladatainak felülvizsgála­­tára vonatkozó előterjesztés már elkészült. A tervezet gyakorlati­lag kiürítené a BKK-t, városigaz­gatónak a BVK volt vezetőjét, Bán Tamást jelöli Tarlós. ► NÉPSZAVA Az MTV elzárkózott A magyar köztévé nem közvetí­tette azt a hétfő esti prágai gála­műsort, amelyen a Post Bellum civil szerveződés a kommunista rezsim aktív ellenállóinak élet­műdíjat adott át - írja a Népsza­badság. A bársonyos forradalom 25. évfordulóján rendezett ün­nepséget élőben sugározta a cseh, a szlovák, a német és a len­gyel köztévé, amit az MTV azzal utasított vissza, hogy még felvé­telről sem fér bele az adásidejé­be. A csehek kérték a Terror Há­zának támogatását, amelynek il­letékesei, miután megtudták, hogy a Nemzetek Emlékezete­­díjat Magyarországról Kenedi Já­nos nyerte el, elzárkóztak az együttműködéstől, s célozgattak arra is, hogy ha nem Orbán Vik­tor lesz a kitüntetett, akkor ne­héz lesz partnert találni. ► NÉPSZAVA Változás a Balassi Intézet élén Felmentették főigazgatói tisztsé­géből Hatos Pált, a Balassi Inté­zet vezetőjét, az új főigazgató ki­választása folyik - közölte a Kül­gazdasági és Külügyminiszté­rium (KKM) sajtófőosztálya. A Ba­lassi Intézet vezetését az új fő­igazgató kinevezéséig a gazda­sági főigazgató-helyettes látja el. Az intézet jövőbeni működésé­ről a KKM az új főigazgatóval egyeztetve kíván dönteni. „Azt azonban kiemeljük, hogy a KKM új vezetése a jövőben fokozot­tabban kíván támaszkodni a Ba­lassi Intézetre és a külföldi ma­gyar intézetekre a pozitív Ma­­gyarország-kép formálásában" - közölte a tárca, amit Tátrai: koncepciós vád Tátrai Miklós harmadrendű vád­lott szerint koncepciós vádak alapján folyik az eljárás a moszk­vai ingatlanügyben. A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezér­­igazgatója erről a kereskedelmi képviselet áron aluli eladásának vádjával indult büntetőper csü­törtöki tárgyalásán, a Budapest Környéki Törvényszéken beszélt. A tárgyaláson eredménytelen szembesítés zajlott le közte és Horváthné Fekszi Márta másod­rendű vádlott, volt külügyi ál­lamtitkár között arról, hogy utóbbi miről tájékoztatta Tátrai Miklóst. Abban viszont egyetér­tettek, hogy az adásvételről szó­ló szerződés semmis volt. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA­ ­ [UNK] Le

Next