Népszava, 2015. szeptember (142. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-16 / 217. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2015. SZEPTEMBER 16., SZERDA Nincs vita, ha az illető betegsége végleges, vagy a papírokból egyértelmű az állapota Felülvizsgált vizsgálatok Kevesebb rokkantat hívnak személyes felülvizsgálatra, nem csak a lakóhely szerinti hatóság hozhat döntést, és a bizottság kimehet az illető lakására is. A kormány próbálja gyorsítani a megváltozott munkaképességű emberek komplex felülvizsgálatát, mert négy év alatt sem sikerült lezárni az ellenőrzéseket. GULYÁS ERIKA Tovább egyszerűsödik a rokkantak állapotának felülvizsgálata, és a kormány engedményeket tett a szakértői bizottságok összetételének meghatározásában is. Félévente próbálkoznak, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról (NRSZH) szóló rendelet újabb és újabb átszabásával felgyorsítsák a rokkantak felülvizsgálatát, aminek már régen le kellett volna zárulnia. A legutóbbi módosítás az egyik múlt heti Magyar Közlönyben jelent meg, és azonnal hatályba is lépett, miközben a szakértői bizottságok munkájának márciusi változtatása javarészt éppen szeptember 1-jétől módosította a feladatok elvégzésének menetét. Az új kormányrendelet szerint sokkal ritkábban kényszerítik arra a mozgásukban korlátozott vagy egyéb ok miatt rossz állapotban lévő embereket, hogy személyesen jelenjenek meg a szakértői bizottság előtt. Mellőzni lehet a személyes vizsgálatot, ha „a rehabilitációs hatóság vagy jogelődje által ki• kevés az orvos • Még betegebbek lettek a betegek • Le kellene zárni végre az eljárást állított szakvéleményekben, hatósági állásfoglalásban vagy határozatban foglaltak szerint az érintett személy állapota végleges”, vagy a rendelkezésre álló leletek és egyéb orvosi papírok alapján egyértelműen megállapítható a betegsége és megítélhető az állapota. Az ország egyes megyéit nem egyformán érintik a felülvizsgálatok. A leterheltebb bizottságoknak jelenthet könnyebbséget, hogy mostantól máshol is meg lehet hozni a döntést, ha a papírok alapján egyértelmű a helyzet. Ha pedig szükség van a személyes vizsgálatra, az illető átmehet másik megyébe is. Az ágyhoz vagy lakáshoz kötött betegek mozgatása sem okozhat mostantól gondot, mert a módosítás értelmében a bizottság kimehet az illetőhöz, ha azt akarja ellenőrizni, vajon mennyire képes ellátni és kiszolgálni magát. Kötelessége is a szakértőknek ezt tenni, ha a beteg háziorvosa igazolja, hogy nem tud elutazni a vizsgálatokra. Az eljárások gyorsítására a kormány azt is elfogadta, hogy csak a bizottságok elnökének kell kormányalkalmazottnak lennie, illetve hogy ha komplex felülvizsgálatot tartanak szükségesnek, és kevés az NRSZH szakemberbázisa, akkor a kiegészítő és képességfelmérő vizsgálatot külső szolgáltató is elvégezheti. A Magyar Idők című kormányzati napilap pedig arról számolt be tegnapi számában, hogy nyugdíjas orvosokat is lehet ezentúl rehabilitációs orvos szakértőként foglalkoztatni, mert ők kivételesen nyugellátásuk mellett is kaphatnak fizetést munkájukért. Más szakemberek nem is nagyon tolonganak, ezzel is magyarázható, hogy miért nem sikerült még mindig végezni a rokkantellátás 2012. januártól érvényes módosításához kapcsolódva kötelezővé tett felülvizsgálatokkal. Az ellenőrzéseket másodfokon végző országos hivatalnál 27 orvos szakértő dolgozik, az első fokon eljáró kormányhivataloknál alkalmazott orvosokról viszont nem kaptunk adatokat. Negyedik éve tart a felülvizsgálat, de több tízezren még nem kerültek sorra. Jelenleg több mint 142 ezren kapnak rokkantsági és csaknem 93 ezren rehabilitációs ellátást Magyarországon. Az új rendszer bevezetésekor több mint 186 ezer olyan 57 év alatti embert regisztráltak, aki a kormány szerint esetleg újra alkalmas lehet munkavégzésre. A szakértői felülvizsgálatok többségükben éppen a munkaképességük romlását állapították meg. Több éve vizsgálódnak, de nem haladnak fotoeuropress/gettyimages/thinkstock RÖVIDEN Alkotmányellenes a „Férfi 40" Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése szerint alkotmányellenes a Kúria azon döntése, amely lehetővé tette a férfiak - nőkhöz hasonlóan - 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést, így nem lehet megtartani az erről szóló népszavazást. ► MTI Ötvenezer lesz a minimálbéres nyugdíj Mintegy havi 50 ezer forint nyugdíjra számíthatnak azok a középkorú adózók, akik egész életükben minimálbérre voltak bejelentve vagy kényszervállalkozóként dolgoztak ekkora jövedelem mellett - írta a Magyar Hírlap az Aegon felmérésére hivatkozva. A felmérésből az is kiderül, hogy a jobban keresők negyede szerint családi támogatás nélkül nem lesz elég pénze a nyugdíjas éveiben, a válaszadók harmada pedig attól tart, hogy nem fogja tudni kifizetni a gyógyszereit vagy más egészségügyi költségeket öregkorára. ► NÉPSZAVA Borzalmas viszonyok a rabkórházban Túlzsúfolt kórtermek, fáradt személyzet, állandósult szakemberhiány, lesújtó higiénés körülmények - lázat, testsúlyt, vérnyomást néha hetekig nem mérnek a tököli rabkórházban, ahol ezért alapjogok is sérülhetnek - írta a Magyar Nemzet Székely László jelentésére hivatkozva. Az alapvető jogok biztosa tavasszal vizsgálta meg a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházát. A jelentés szerint a szakemberhiány miatt még az egyszerűbb töréseket, zúzódásokat is külső egészségügyi intézményekben kell ellátni. Az intézményi létszám sem elegendő a feladatok ellátásához, a végrehajtó állomány tagjainál a „börtönstressz" tüneteit is észlelték. Az alapvető jogok biztosa az állapotok javítása érdekében felkérte a kormányt, hogy teremtse meg a tököli rabkórház bővítésének és korszerűsítésének pénzügyi feltételeit. ► NÉPSZAVA Nem sérült a fideszes jó hírneve Galbács Mihály gyulai fideszes önkormányzati képviselő és tanácsnok a rendszerváltás előtti állampárt, az MSZMP erőszakszervezetének a tagja volt, ezért az idén márciusi gyulai képviselő-testületi ülésen egy vitában tett hasonló kijelentésével Bod Tamás (Együtt-MSZP) képviselő nem sértette meg Galbács jó hírnévhez fűződő jogát - mondta ki hétfőn a Gyulai Törvényszék a fideszes politikus által indított polgári perben. Az ítélet indoklásában a bíróság idézte Marx államról alkotott nézetét, mely szerint: „Az állam az uralkodó osztály politikai hatalmának legfőbb szerve, amelynek feladata az uralkodó osztály érdekeinek védelme." A bíróság teljes egészében elutasította Galbács keresetét, indoklásában leszögezte: Bod nem tett olyan kijelentést, amely sértette volna Galbács jó hírnevét, egyben jelezte, hogy a közszereplőknek a demokratikus vita keretei között többet kell eltűrniük, mint a magánembereknek. A tanácsvezető bíró megjegyezte, hogy politikai viták rendezésének nem a bíróság a színtere. ►népszava www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu A volt kormányfő, szocialista pártelnök mellszobra fotó: népszava Horn-szobrot avattak Brüsszelben, az EP-ben Gyula nagy magyar, nagy ember, nagy európai volt - mondta Jean-Claude Juncker az Európai Parlamentben (EP), Horn Gyula mellszobrának tegnapi ünnepélyes avatásán, az uniós döntéshozó testület Horn Gyula-terme előtt adták át ünnepélyesen a volt kormányfő, az MSZP egykori elnökére emlékező alkotást. Az Európai Bizottság elnöke váratlanul tisztelte meg jelenlétével az eseményt, de beszédével is okozott meglepetést. Két szót „kért” csak, ezekkel pedig azonnal a Horn és közte lévő barátság alapját, az ajándék Unicumot emelte ki. Beszélt arról, ő ugyan kereszténydemokrata, Horn pedig szocialista volt, de a kettejük közötti beszélgetésekben ezt el tudták felejteni - vagy legalábbis általában humorizált. Juncker ezzel a jó kapcsolattal, s Horn politikai teljesítményével is indokolta megjelenését. Meg kell próbálni segíteni mindenkinek, s szolidaritást gyakorolni, ahogyan Horn Gyula is tette mindig - mondta Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselő, aki nemcsak kezdeményezője volt, hanem személyes adományaként maga készíttette el a szobrot, arról beszélt, a jelenlegi hatalomnak bőven lenne miért példát venni Hornról. Az eseményen részt vett az EP alelnöke, a román Ioan Pascu és ifjabb Horn Gyula is. Ott volt az MSZP több volt politikusa is, sokak mellett Mesterházy Attila, Hiller István és Kovács László, valamint Újhelyi István szocialista EP-képviselő is. B. I.M. Sokba vannak az ultrák Több mint 166 millió forintba került a rendőrségnek a szeptember 4-ei Magyarország-Románia futballmérkőzés biztosítása és a zavargások megfékezése - közölte lapunk kérdésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) sajtóosztálya. A „békés” szurkolók két hete földi pokollá változtatták a Népliget környékét, a legjelentősebb kár a TIT Budapesti Planetáriumának az épületében keletkezett: a rendbontók akkor rongálták meg az épületet, amikor a Groupama Arénától a Népliget felé szorították vissza őket. A tömeg több bejárati ajtót betörve, a Planetárium tetejére és párkányára felmászva randalírozott. Az ultrák szétszedték az épület lépcsőit, majd annak köveit dobálták, a biztonsági berendezéseket szétverték, a kamerákat és az antennákat használhatatlanná tették. Az épület oldalfalát pedig tiltott önkényuralmi szimbólumokkal csúfították el. Lapunk megkeresésére a Planetárium közölte: a károk összegét pontosan nem tudni, de a betört ajtó, a megrongált antennák és kamerák, a kőpárkányok és a fal helyreállítása több millióba is kerülhet. Emellett a huligánok több autót is megrongáltak a környéken - köztük egy rendőrautót is. népszava-információ Vajna a TV2 kapujában Andy Vajna meglépte azt a lépést, amelyről tegnap beszámoltunk: a kormánybiztos tulajdonában lévő Magyar Broadcasting Co. Kft. szándéknyilatkozatot fogalmazott meg a TV2 Média Csoport Kft. megvásárlására - tudta meg a VS.hu. Az ügylethez a vállalat egy osztrák tulajdonú magyarországi banktól vesz fel hitelt, a szerződéskötés csak ezt követően várható. A vételár nem ismert, de a TV2 régóta anyagi problémákkal küszködik, és csupán a tulajdonosi hitelek tartották életben, így vélhetően a kormánybiztos jó áron juthat hozzá a csoporthoz. Simon Zsolt és Yvonne Dederick annak idején úgy vette meg a televíziót az előző tulajdonos Pro7Sat1-től (P7S1), hogy a német médiavállalat meghitelezte nekik a vételárat - akkor 5 milliárd forint körüli összegről szóltak a pletykák. A törlesztés nehézkesen ment, mivel az állami megrendelések elmaradása és a reklámadó miatt a csatorna bevételei lényegesen megcsappantak. Emellett a Napi.hu emlékeztetett: a TV2 tavaly 7,9 milliárdos hitelt kapott egy külső vállalkozástól a tevékenységéhez. A kötelezettségállománya év végén meghaladta a 15,1 milliárd forintot. A VS információi szerint a kaszinóiból is jócskán profitáló Vajnának nem kell sokáig aggódnia a bevételek miatt: készül ugyanis az a kormányrendelet, amely terjesztési díjat szab ki a kábeltévé-szolgáltatókra, amelyek ezentúl nem ingyen kapják meg a lehetőséget, hogy kínálatukban benne legyenek a nagy nézettséget hozó kereskedelmi csatornák, köztük a TV2. Ezt elvileg január óta szedhetnék, ám egy tavalyi kormányrendelet végül megakadályozta - sokak szerint a kormányzati körök többek közt így akarták döntéskényszerbe hozni Simonékat. Ez önmagában évente akár 5 milliárd forintnál is nagyobb összeget hozhat Vajnának. népszava-összeállítás