Népszava, 2016. szeptember (143. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-27 / 227. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2016. SZEPTEMBER 27., KEDD Még mindig kevesen jutnak a molekuláris diagnózisra épülő célzott terápiához Az idő a rákbetegek ellenfele Újabb kutatás bizonyítja, hogy a rákbetegség pontos megállapításának késlekedése miatt sokszor nem sikerül időben megkezdeni a megfelelő onkológiai terápiát. A Szinapszis Kft. azt vizsgálta, milyen pontokon kellene javítani az ellátást, hogy a mainál több beteg kezelése legyen sikeres. GULYÁS ERIKA A legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokat csak korlátozott számban támogatja az egészségbiztosító, pedig sokszor csak így kaphatnának pontos információkat az onkológusok a rákbetegek megfelelő célzott kezelésének megkezdéséhez. Ez az egyik legfontosabb megállapítása a Szinap• Méltányosság és kapacitáshiány • A közös döntés felelőssége • Megcsonkított test és lélek szís Kft. tegnap nyilvánosságra hozott kutatásának, amely szakorvosok, betegek és családtagjaik véleménye alapján kereste a választ arra, hogyan lehetne a mainál eredményesebb a daganatos betegek hazai ellátása. A kérdés másfél éve napirenden van, de a helyzet nem sokat javult azóta, hogy tavaly nyártól Zombor Gábor akkori egészségügyi államtitkár kötelezővé tette, két héten belül el kell jutni a rákgyanús pácienseknek valamilyen képalkotó diagnosztikai, CT- vagy MR-vizsgálatra. Ha ennyiből pontos diagnózishoz lehetne jutni, minden bizonnyal már célzott kezeléseket kapna az a hatvanas évei elején járó sportember is, aki a Népszavának elpanaszolta, lassan egy éve nem tudja senki, pontosan mi baja van. Gyanakodtak tüdődaganatra, de három mintavétel sem hozott eredményt, a következő tipp a csecsemőmirigy rákos elváltozása volt, de ezt sem igazolta biztosan egyetlen vizsgálat sem. Fél évvel azután, hogy már biztosan tudták a szakorvosok, valamilyen rákfajtával állnak szemben, jött a sörétes puska, vagyis kemoterápiával kezdték lőni a folyamatosan növekvő daganatot, az első sikeres dózis után a tumor a felére csökkent, csakhogy majdnem leállt a veséje, a következő, gyengébb kezelések eredményére pedig épp most vár. Ő és a barátok is folyton az internetet kutatják, hová, kihez fordulhatna segítségért, pontos diagnózisért, célzott kezelésért. Sokan vannak, megengedhetetlenül sokan, akik nem jutnak időben megfelelő terápiához. A Szinapszis felmérésébe bevont szakorvosok arról panaszkodtak, hogy túl sok a beteg, kevés az idő egy-egy páciens ellátására, rengeteg adminisztrációs teher hárul rájuk, a legmodernebb molekuláris diagnosztikai eljárásokhoz való hozzáférés is túlzottan bonyolult, így sokszor még azt sem tudják elmondani a pácienseknek, ha saját pénzükön magánúton is elvégeztethetnék a speciális vizsgálatot. A ma még sokszor csak méltányossági eljárás keretében elérhető molekuláris diagnosztika tovább nyújtja a célzott kezelés megkezdéséig eltelt időt, ezért választják az onkológusok a sportemberünknél említett mindenre lövő kemoterápiát, mondván, a semminél biztosan jobb ez is. A bajt tovább tetézi, hogy a legújabb onkológiai készítmények egy része is csak méltányossági eljárás keretében jut el a rászorulók köréhez. Nem véletlenül ugrott több mint duplájára, egy év alatt tízezer fölé az ilyen kérések száma 2015-ben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzései szerint a következő két évtizedben várhatóan 70 százalékkal emelkedik a daganatos megbetegedések száma a Földön, így nálunk is, erre pedig csak a szűrések, a korszerű diagnosztikai eljárások és új, célzott kezelések elterjesztésének gyorsításával lehet felvenni a küzdelmet - vallják a szakemberek. Sokan hozzáteszik, hiába gyorsult fel a képalkotó diagnózisok megszerzése, ha a betegnek kapacitáshiány miatt várnia kell a műtétre vagy a sugárkezelésre. A mostani kutatás azt is megerősítette, hogy a betegek és családtagjaik is felerészben az interneten tájékozódnak a lehetséges kezelési módokról, mert a kezelőorvosoknak alig van idejük elbeszélgetni a páciensekkel. Ez azért is veszélyes, mert a sokféle alternatív készítményt reklámozó portálok soha nem említik a „csodaszerek” mellékhatásait, pedig azok önmagukban is lehetnek károsak vagy összeveszhetnek az ellátórendszerben kapott gyógyszerekkel. Több orvos, eszköz, idő kellene, hogy orvos és páciens közösen dönthessen a terápiáról, de kórházvezetők is elismerik, jobb szervezéssel, a betegek és a munkatársak pszichés felkészítésével, gondozásával is javulhatna a mostani helyzet. Aki tud, segítséget kér Tele vannak a közösségi oldalak segélykiáltásokkal, olyan daganatos betegek eseteivel, amelyekről mindenki azt mondja: ilyen nem lehetséges az egészségügyben. Különösen kihegyezi az olvasók érzékenységét, ha fiatal emberek kálváriájáról értesülnek. A napokban küldte el szerkesztőségünkbe is egy fiatal nő a Facebook-oldalán zárt körben közzétett kérést, hogy mellimplantátumához kellene pénzhez jutnia, mert a magyar állami egészségbiztosító a beavatkozást nem akarja kifizetni. Neki és családjának az eddigi műtétekre elment az összes pénze. Rita 30 éves, és másfél éve találtak a bal mellében csomót. Az onkológián azonban azt mondták, nagyon kicsi a göb, és biztos, hogy jóindulatú, pénz sincs rá, tehát felesleges műteni. Fél év alatt, tavaly szeptemberre a csomó 10 centis lett, és kiderült, hogy mégis rosszindulatú, sürgősségi beavatkozással távolították el, de az igazi baj csak ezután derült ki. Rita genetikai pozitív, a nála diagnosztizált ráktípusnál általában százszázalékos az esély arra, hogy kiújuljon a betegség a másik mellben is. Flogy ez három éven belül megtörténjen, annak 80 százalékos a lehetősége. Külföldön már általános gyakorlat, hogy ilyen esetben a még nem beteg mellet is leoperálják, megelőzendő a későbbi rákos burjánzást. Rita is úgy döntött, végezzék el a műtétet a most még ép mellén is. Az életmentő beavatkozások után viszont az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) nem fizeti a korrekciós műtétek költségét, ezeket a betegnek magának kell állni, ha tudja. A fiatal nő azért borult ki, mert ha valaki pszichológiai szakvéleményt visz arról, hogy ő férfitestbe született nő, akkor a mellkorrekciót elvégzik a társadalombiztosítás terhére. Rita most lelkileg is próbálja magát összerakni, és keresi az utat, hogyan tud nőként továbbélni megcsonkított testében. Segítséget vár ismerősöktől és ismeretlenektől, ha már a magyar ellátórendszertől nem kaphat. ► R.s: Az idejében felfedezett betegség nagyobb eséllyel gyógyítható fotó: europress/gettyimages/thinkstock RÖVIDEN Kevesebb túlélőnek jut kárpótlás Legfeljebb 4-500 embert érint Magyarországon az az új német jogszabály, amelynek alapján egyszeri 2500 eurós juttatást kapnak azok, akiket német állampolgárságuk vagy nemzetiségük miatt külföldi hatalom kényszermunkára hurcolt 1939. szeptember 1 -je és 1956. április 1 -je között - mondta napirend előtt az Országgyűlésben Ritter Imre német nemzetiségi szószóló. Szerinte félrevezetőek és tévesek voltak a több tízezer jogosultról szóló korábbi sajtóhírek, mert az érintettek többsége meghalt már, örökösök pedig csak a 2015. november 27-e után elhunytak esetében vehetik fel a pénzt. Ritter bejelentette: javasolni fogja a parlamentnek, hogy hozzon hasonló jogszabályt a „málenkij robot" még élő magyar és más nemzetiségű magyarországi áldozatai érdekében. ► NÉPSZAVA Újabb milliárdok a közmédiának Újabb, hétmilliárd forintos pótlólagos támogatást biztosított a közszolgálati média részére Karas Mónika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHFI) elnöke - tudta meg a Népszabadság. A közmédia az idén az 77,7 milliárd forintból gazdálkodott volna, ám ezt az összeget finanszírozási nehézségek miatt 84,7 milliárd forintra emelték. Az NMFIPI közölte, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kérelmében az idei világsportesemények (olimpia, futball Európabajnokság) közvetítési költségeire, valamint az M5 nevű csatorna elindítására hivatkozva kért további anyagi segítséget. Nem ez az első eset, hogy év közben tömik ki alaposan a közmédia zsebét: tavaly Karas Mónika 10,6 milliárd forinttal növelte az MTVA egyébként is rekordösszegű, 80 milliárdos költségvetési támogatását, továbbá a kormány a köztévé 47,2 milliárd forintos adósságát is átvállalta. ► NÉPSZAVA Mégsem lesz választás Érpatakon Mégsem kell új választást tartani Érpatakon. A kormányhivatal ugyanis utólagos normakontrollra küldte a testület önfeloszlatását tartalmazó jegyzőkönyvet, amelynek tanúsága szerint az ülést vezető polgármester nem tette fel szavazásra a napirendet, így annak hiányában volt egy testületi ülés, amely jogilag nem minősül annak - tudta meg a szabolcsihir.hu. Az is kiderült: a közmunkások bérét a jogszabály szerint alszámlán kellett volna tartani, ám azt átutalták a főszámlára, így történhetett meg, hogy inkasszóval eltűnt az érpataki önkormányzat számlájáról a közmunkások bére. A települést a szélsőséges nézeteiről és furcsa öltözeteiről elhíresült Orosz Mihály Zoltán vezeti, anépszava Tanodát támogat a lovagkeresztes Nem az Igazgyöngy Alapítványra akarta fordítani a lovagkeresztjének eladásából származó összeget, „most azonban az élet mégis úgy hozta, hogy ezt kell tennem" - írta Facebook-oldalán L. Rítók Nóra. Az alapítvány vezetője közölte, „mivel sok más működő tanodához hasonlóan a mi pályázatunkat is elutasította az Emmi, a tanoda fenntartásához kell, hogy gyűjtsék. Az öt éve működő Toldi Tanodához, ahol eredményesen, innovatív módszerekkel, önkéntes egyetemistákkal és négy munkaviszonyban alkalmazott fejlesztő pedagógussal dolgozunk." Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője korábban már bejelentette, hogy Bayer Zsolt kitüntetése miatt ő is lemond a lovagkeresztjéről, és árverésre bocsátja azt. Ez nem hagyományos értelemben vett licit lesz, hanem L. Ritók úgynevezett „lovagjegyeket" készít, amelyek emléklapjai lesznek az egész gyűjtésnek, és amelyeket névre szólóan elküld mindenkinek, aki bármilyen összeggel támogatja a tanodát. Aki a legtöbbet ajánlja fel, az megkapja majd az eredeti lovagkeresztet. ► NÉPSZAVA G. E. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Baloldali kiáltvány a településekről Fideszes polgármesterek is elmentek a Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) balatonszemesi konferenciájára, ezzel is jelezve, hogy pártállástól függetlenül aggódnak az önkormányzatok jövője miatt. A szervezet ügyvezető alelnöke a Népszavának úgy nyilatkozott, az Alaptörvényben kellene rögzíteni az önkormányzatok jogait, hogy a kormány végre befejezze a települések pénzügyi mozgásterének csorbítását, feladataik államosítását. Szentgyörgyi József, Halásztelek polgármestere arról tájékoztatott, a helyi vezetők körében erős az aggodalom, hogy ha 2018-ban ismét a mostani koalíció kap felhatalmazást a kormányzásra, a 2019-es helyi választásig meg is szüntethetik a polgármester-választást, például az államfő nevezné ki a települési vezetőket. A polgármesterek követelik az önkormányzatok gazdálkodási önállóságának visszaadását, hogy legyen lehetőségük saját fejlesztéseik megtervezésére, ahogyan azt is elvárják, hogy ahol a település képes fenntartani iskoláját, ott az állam adja vissza a fenntartói jogokat. A helyi hivatalok munkatársainak 30 százalékos béremelését is várják. A BÖK rendezvényén megjelent Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere arról számolt be, hogy Lázár János kancelláriaminiszter a korábbi ígéretek ellenére nem fogadta, hogy erről tárgyaljanak. A baloldali kiáltvány végül követeli a települési személyi jövedelemadó-bevételek 8 százalékának és a gépjárműadónak a visszaadását az önkormányzatoknak, mert most csak kiadásaik vannak ennek beszedésével, de annyi pénz sem marad helyben, hogy a községek belső úthálózatát rendben lehessen tartani. ítélet első fokon az Eclipse-ügyben Az Eclipse-ügy tizenkét vádlottja közül nyolcat adócsalás miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélt, négyet viszont felmentett a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében. Három éve már volt egy elsőfokú ítélet, de akkor másodfokon új eljárást rendeltek el. A bíróság összességében milliárdos vagyonelkobzást, illetve pénzbüntetést is kiszabott. A vádirat szerint az Eclipse 2005 és 2009 között nagy értékű informatikai közbeszerzési pályázatokat nyert el gépkocsik eredetiségvizsgálatára és biometrikus útlevelek elkészítésére, amelyek alapján 2007 és 2009 között 11 milliárd forintot meghaladó árbevétele volt. 2006 után fiktív szerződések, teljesítési igazolások, számlák segítségével formálisan alvállalkozókat vontak be, akiknek fizettek, majd ezeket az összegeket továbbutalták és készpénzben felvették. Az ügyészség szerint a bűnszervezetben elkövetett adócsalás következtében több mint egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be az Eclipse. A cégben közbeszerzésekért felelős projektvezető volt Pintér Sándor belügyminiszter lánya, Pintér Hajnalka, ám őt nem hallgatták ki az ügyben. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ