Népszava, 2017. január (144. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-14 / 12. szám
Igazat adott az államfőnek az Alkotmánybíróság, működik a jogállami színház Elkaszálták a mutyibíróságot Alkotmányellenesek a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezései - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap, összhangban Áder János köztársasági elnök indítványával. A meglepően gyors eljárás ugyanakkor leginkább arra utalhat, Áder államfői megítélését igyekezhettek javítani, hiszen a Fidesz- KDNP tudatosan sértett Alaptörvényt, amivel várhatóan ismét meg fog próbálkozni. Alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által 2016. december 6-án elfogadott, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény támadott, a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó rendelkezései - határozott az Alkotmánybíróság (Ab). A testület tegnapi nyilvános ülésén kihirdetett határozat felidézte: Áder János köztársasági elnök a törvény közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó egyes rendelkezéseinek előzetes alkotmányossági vizsgálatát kérte, mert megállapítása szerint azok ellentétesek az Alaptörvénnyel. Az államfő szerint a közigazgatási felsőbíróság lényegében egy új bíróság, ezért a bírósági szervezetrendszerről szóló sarkalatos törvény módosítása nélkül, egyszerű többségű törvénnyel nem lehet alkotmányosan létrehozni. Másrészt úgy vélte, hogy a törvény olyan hatáskört ad a közigazgatási felsőbíróságként eljáró Fővárosi Törvényszéknek, amelyet a médiatörvény sarkalatos törvényi rendelkezése korábban már más bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe utalt. A köztársasági elnök harmadrészt azt állította, hogy a törvény alaptörvény-ellenes módon utalja a választási bizottságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság hatáskörébe. Az Ab a köztársasági elnök indítványának teljes körűen helyt adott, és megállapította, hogy a törvény támadott rendelkezései alaptörvény-ellenesek. A testület szerint a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, valamint az Alaptörvény sarkalatos törvényekre és a bíróságok szervezetének szabályozására vonatkozó előírásait. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az érintett szabályokat a minősített többséget igénylő törvények megalkotására irányadó eljárást Trócsányiék megint trükköznek rendben kellett volna elfogadni. A határozat rögzítette azt is, hogy a sarkalatos törvényben biztosított hatáskör és kizárólagos illetékesség egyszerű többséggel nem módosítható. A határozathoz Dienes Oehm Egon alkotmánybíró különvéleményt, Pokol Béla, Stumpf István, Varga Zs. András és Juhász Imre pedig párhuzamos indokolást csatolt. Decemberben Áder azért nem írta alá a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, mert egyszerű többségű törvénnyel nem lehet új bíróságot létrehozni alkotmányosan, márpedig a törvény egyszerű többséggel elfogadott passzusaival sarkalatos jogszabályokban foglalt rendelkezéseket módosít. Az államfő kifogásolta azt is, hogy az új bíróságok hatásköröket vonnának el már meglévőktől, így például határoznának minden, a politika számára kényes ügyhöz köthető állami intézmény döntésének jogszerűségéről, és a hatósági intézkedések elleni fellebbezések, a választási ügyek és a közérdekű adatokért indított perek is az új testület elé kerülnének. Az Országgyűlés által megszavazott, de ki nem hirdetett törvényt, amely 2018. január 1-jén lépett volna hatályba, az Ab döntése nyomán a törvényhozásnak újra kell tárgyalnia. Mindez persze nem zárja ki, hogy a Fidesz-KDNP ne próbálkozzon újra, hiszen a közigazgatási különbíróságoknak ez már így is a finomított terve volt. Az eredeti változatot a bíróságokon is hevesen támadták, mondván indokolatlan, alaptörvény-ellenes, megbontja a bírósági szervezetrendszert, különleges, minden más ítélkező fölé emelt bírói státust hozna létre, a bírósági szervezetet és a bírókat a napi politika színpadára húzhatja. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 32 oldalas, a HVG birtokába került elemzése alapján a bírák szerint az átszervezésnek nincs sem szakmai, sem jogi, sem költségvetési indoka, és vele a jogalkotó „egy bevált, jól teljesítő bírósági szervezetrendszert semmisítene meg”. Már csak azért is fontos kérdés ez, hiszen - mint megírtuk - a közigazgatási perekben döntenek egyebek mellett arról, hogy a különböző állami vagy önkormányzati hivatalok határozatai jogszerűek-e, de ezek a bírói testületek határoznak a közérdekű adatigénylési perekben is. Márpedig ez a Fidesz-KDNP számára kiemelkedően fontos kérdés, így előfordulhat, hogy valamilyen újabb, jogalkotási csellel próbálkozik majd. Ezt erősíti az is: az Igazságügyi Minisztérium „üdvözölte, hogy az Ab a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény vizsgálata során megállapította, hogy szükség van a közigazgatási eljárásjog és perjog teljes megújítására, továbbá az önálló közigazgatási perrendtartási kódex megalkotása az európai jogfejlődés útja”. A minisztérium közölte: kezdeményezni fogja az Ab által a formai eljárási követelmények be nem tartása miatt kifogásolt rendelkezések korrigálását, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényről az Országgyűlés még most februárban újra szavazhasson, és így Magyarország első, önálló közigazgatási perrendtartási kódexe 2018. január elsején hatályba léphessen. Csakhogy az Ab kifogásai korántsem formai eljárási hibákra vonatkoznak, azt pedig elég nehéz lenne „korrigálni”, hogy egy kétharmados törvénymódosítást feles többséggel fogadtak el. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Alkotmánybíróság kihirdette határozatát fotó:tóth gergő MSZP: sem így, sem úgy „Orbán Viktornak, Trócsányi Lászlónak és az egész Fidesznek meg kellene végre értenie, hogy miután a választók elvették tőlük a kétharmadot, nem lesz fideszes pártbíróság. Sem így, sem úgy" - közölte Bárándy Gergely. A szocialista képviselő kiemelte: az MSZP - ahogy a többi ellenzéki párt - „nem támogatta s továbbra sem támogatja, hogy strukturális átalakítás ürügyével fideszes pártkatonákat ejtőernyőzzenek a bírósági szervezetbe. A bíróságok érinthetetlenségét minden erőnkkel védeni és őrizni fogjuk." Az pedig külön „szégyenteljes, hogy éppen az igazságügyi miniszter adta a nevét ahhoz, hogy a kétharmados törvényt - előre láthatóan és tudhatóan - alkotmányellenesen megkerülve intézzenek újabb támadást a bírói függetlenség ellen. Ez még a fideszes köztársasági elnöknek és Alkotmánybíróságnak is sok volt" - fogalmazott. RÖVIDEN Tisztújítás az LMP-ben A hét végi tisztújításon kiderül, kikkel vág neki a választásoknak a Lehet Más a Politika (LMP). A két társelnök közül Szél Bernadett nyugodtan várhatja az eredményt, ugyanis neki nincs kihívója - az LMP-t egy férfi és egy női társelnök vezeti az alapszabály szerint. A másik társelnöki posztért Hadházy Ákos mellett Csárdi Antal is ringbe száll. A Fővárosi Közgyűlés képviselője többször is kritizálta a jelenlegi társelnököt amiatt, mert többször beszélt a baloldali pártokkal való együttműködésről - a Népszabadság bezárásakor fel is szólalt az Együtt és a PM tüntetésén. „Amikor Ákos olyanokat nyilatkozik, hogy beszélgetni kell a baloldali pártokkal, amikor nem zárja ki egyértelműen a velük való együttműködést, azzal árt az LMP-nek" - mondta Csárdi a Mandinernek. A társelnökök mellett a titkárt, az országos elnökséget, az országos politikai tanácsot, az etikai, a felügyelő- és a fegyelmi bizottságot is újraválasztják. ► NÉPSZAVA Utalvány a világ körül F Hol váltható be Sydney-ben az Erzsébet-utalvány? - tette fel a kérdést Molnár Csaba DK-alelnök, miután kiderült, hogy a kormány több mint 300 millió forintnyi karácsonyi utalványt postázott szét a világ más tájain regisztrált magyar nyugdíjasoknak, összesen 71 országba. Az RTL Híradó derítette ki, hogy Orbán Viktor tízezer forintos karácsonyi ajándékát 52,2 millió forintért küldték szét külföldre, ebből 32 550 küldeményt adtak fel, amelyet átlagosan 1600 forintért kézbesítettek. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint a kormánynak az volt a célja, hogy lakcímtől függetlenül mindenki megkapja az utalványt. Molnár emlékeztetett, eközben ötvenezer magyarországi nyugdíjas még mindig nem jutott hozzá a kormányfő ajándékához. ► NÉPSZAVA Újra vizsgáltatnák Rogán vagyonát Újra kezdeményezte Rogán Antal vagyonvizsgálatát az Együtt alelnöke. „Az előző kezdeményezést-amelyet 109-en küldtünk el - azzal utasították el, hogy nem található olyan rubrika, amiben a propagandaminiszternek fel kellett volna tüntetnie a pénzét" - írta Juhász Péter a Facebookon, hozzátéve: „belátom, hibáztam, amikor azt gondoltam, hogy képes egy összefüggő írás értelmezésére az, aki Németh Szilárd vagy Kósa Lajos szövegeihez van szokva. A gyengébbek kedvéért most ezért beleírtam, azt is, hogy mik azok a kérdések, amikre a választ keressük." Az ellenzéki politikus kíváncsi, miből finanszírozta a résztulajdonában lévő balatonlellei ingatlan több mint 15 millió forintos felújítását. ► NÉPSZAVA Még nincs gyanúsított Simonka-ügyben „A sajtóhírekben említett nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség 1. Nyom. 86/2016. számon folytatja, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. Az ügyben gyanúsítotti kihallgatás még nem történt, konkrét személlyel szemben még nem folyik eljárás" - közölte Polt Péter az LMP társelnökének írásbeli kérdésére. Fiadházy Ákos arra volt kíváncsi: van-e folyamatban büntetőeljárás olyan ügyben, ahol Simonka György testvére, unokatestvére, más rokona vagy olyan cég érintett, amelynek a fideszes képviselő (rész)tulajdonosa vagy tulajdonosa volt, és ha igen, milyen bűncselekmény gyanújával folyik az eljárás. A NÉPSZAVA Bell búcsúja Ádernél Áder János köztársasági elnök búcsúlátogatásán fogadta tegnap, a Sándor-palotában Colleen Bell leköszönő amerikai nagykövetet. ► MTI FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD Politikusok maradtak talpon Nagyot ferdített a közmédia sajtóosztálya, amikor azt állították, a Maradj talpon! című műsoruknál mindig arra törekedtek, hogy „bármilyen elkötelezettségű hivatásos pártpolitikus ne szerepeljen” a produkcióban, szerintük ugyanez vonatkozik „minden politikai tömörülés választott tagjára, tisztségviselőjére vagy közhatalmat gyakorló személyére” is. Ám ezek ellenére a vetélkedőben helyet kapott többek között egy fideszes háttérember, Holbok Sándor, aki a Mengyi Roland korrupciós ügyében érintett Public Sector Consulting Kft. egyik tulajdonosa, több állami cégben is feltűnt, 2006-tól Habony Árpád kampánycsapatának tagja, Szájer József kabinetfőnöke is volt, 2010-ben pedig a Honvédelmi Minisztérium tanácsadója, valamint a tárca két cégének felügyelőbizottsági elnöke, továbbá a HM Arzenál Elektronikai Zrt. igazgatósági tagja lett - írta az Alfahír. Holboknak a kormány egyik kedvenc kommunikációs cégének tulajdonosával, Kuna Tiborral is volt közös érdekeltsége. Emellett a cégadatok szerint felügyelőbizottsági tag a Rogán Antal gyerekét nevelő Gubicza Ágoston cégében, az Eximbanknál egyedüli ajánlattevőként sikeresen pályázó GB & Partners Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.-ben, amely így egy 16 milliárdos tőkealapot kezelhet. Holbok egyébként kétmillió forintot is nyert a műsorban, amelyet az Apropó Média Kft. készít, a cégben tavaly januárig részesedése volt a Habonnyal jó kapcsolatot ápoló Halkó Gabriellának, aki most a TV2 gazdasági és stratégiai igazgatója. A portál emlékeztetett, a közmédia a jobbikos Varga Dánielt végül nem engedte szerepelni, holott a válogató után már be is hívták a forgatásra. Az MTVA ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy a politikus a válogatón „nem mondott el mindent magáról”, nem említette, hol dolgozik. Nem a Habony-ember az egyetlen, politikával kapcsolatba hozható személy, aki szerepelt a kvízműsorban: szerdán az Országház egyik osztályvezetője, Udvarhelyi Péter volt az este főjátékosa. Az Index szerint szerepelt a műsorban: Czibulya Balázs, Sokorópátka polgármestere, Tóth Róbert, a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízotti kabinet tagja, Safiánné Maginyecz Dóra szlovák önkormányzati képviselő, a kesztölci Reznyik Zsuzsi szintén szlovák nemzetiségi képviselő, Kopornaky Sándor pedig Kercaszomor település független polgármestere is. Szerepelt a Századvég külpolitikai igazgatója, Szabó Dávid József is, illetve Csatári Bence, a fideszes Nemzeti Emlékbizottság történésze, aki hét évig volt MTI vallásügyi tudósítója. Szerepelt még Kántor Erzsébet, a sülysápi polgármester testületi ügyintézője, és Bak Ákos Péter az Emmi, OH, Felsőoktatási Kutatás-fejlesztési Főosztály vezetője is. Megkérdeztük a köztévét, hogy tudták-e, hogy az említettek politikusok, tisztviselők. Illetve ha nem, ki hibázott és engedte őket szerepelni. Kobza Miklós sajtófőnök azt felelte, az összeállításban független alpolgármesterek és képviselők szerepelnek, a köztisztviselők pedig nem politikusok, „a produkció továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy dönthessen arról, kiket szerepeltet a műveltségi vetélkedőben”. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ