Népszava, 2017. január (144. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-14 / 12. szám

Igazat adott az államfőnek az Alkotmánybíróság, működik a jogállami színház Elkaszálták a mutyibíróságot Alkotmányellenesek a közigazgatási perrend­tartásról szóló törvény közigazgatási felsőbíró­ságra vonatkozó ren­delkezései - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap, összhang­ban Áder János köztár­sasági elnök indítványá­val. A meglepően gyors eljárás ugyanakkor leg­inkább arra utalhat, Áder államfői megítélé­sét igyekezhettek javí­tani, hiszen a Fidesz- KDNP tudatosan sértett Alaptörvényt, amivel várhatóan ismét meg fog próbálkozni. A­laptörvény-ellenesek az Országgyűlés által 2016. december 6-án elfogadott, a közigazgatási perrendtartás­ról szóló törvény támadott, a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó ren­delkezései - határozott az Al­kotmánybíróság (Ab). A testület tegnapi nyilvános ülésén kihir­detett határozat felidézte: Áder János köztársasági elnök a tör­vény közigazgatási felsőbíró­ságként eljáró bíróságra vonat­kozó egyes rendelkezéseinek előzetes alkotmányossági vizs­gálatát kérte, mert megállapí­tása szerint azok ellentétesek az Alaptörvénnyel. Az államfő szerint a közigazgatási felsőbí­róság lényegében egy új bíró­ság, ezért a bírósági szervezet­­rendszerről szóló sarkalatos törvény módosítása nélkül, egyszerű többségű törvénnyel nem lehet alkotmányosan lét­rehozni. Másrészt úgy vélte, hogy a törvény olyan hatáskört ad a közigazgatási felsőbíróság­ként eljáró Fővárosi Törvény­széknek, amelyet a médiatör­vény sarkalatos törvényi ren­delkezése korábban már más bíróság hatáskörébe és kizáró­lagos illetékességébe utalt. A köztársasági elnök harmad­részt azt állította, hogy a tör­vény alaptörvény-ellenes mó­don utalja a választási bizott­ságok közigazgatási tevékeny­ségével kapcsolatos pereket a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság hatáskörébe. Az Ab a köztársasági elnök indítványának teljes körűen helyt adott, és megállapította, hogy a törvény támadott ren­delkezései alaptörvény-ellene­sek. A testület szerint a táma­dott rendelkezések sértik a jog­­biztonságot, valamint az Alap­törvény sarkalatos törvényekre és a bíróságok szervezetének szabályozására vonatkozó elő­írásait. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az érintett szabályokat a minősített több­séget igénylő törvények megal­kotására irányadó eljárást Trócsányiék megint trükköznek rendben kellett volna elfogadni. A határozat rögzítette azt is, hogy a sarkalatos törvényben biztosított hatáskör és kizáró­lagos illetékesség egyszerű többséggel nem módosítható. A határozathoz Dienes Oehm Egon alkotmánybíró különvéle­ményt, Pokol Béla, Stumpf Ist­ván, Varga Zs. András és Ju­hász Imre pedig párhuzamos indokolást csatolt. Decemberben Áder azért nem írta alá a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, mert egyszerű többségű tör­vénnyel nem lehet új bíróságot létrehozni alkotmányosan, márpedig a törvény egyszerű többséggel elfogadott passzusa­ival sarkalatos jogszabályok­ban foglalt rendelkezéseket mó­dosít. Az államfő kifogásolta azt is, hogy az új bíróságok ha­tásköröket vonnának el már meglévőktől, így például hatá­roznának minden, a politika számára kényes ügyhöz köthe­tő állami intézmény döntésének jogszerűségéről, és a hatósági intézkedések elleni fellebbezé­sek, a választási ügyek és a közérdekű adatokért indított perek is az új testület elé kerül­nének. Az Országgyűlés által megszavazott, de ki nem hirde­tett törvényt, amely 2018. janu­ár 1-jén lépett volna hatályba, az Ab döntése nyomán a tör­vényhozásnak újra kell tárgyal­nia. Mindez persze nem zárja ki, hogy a Fidesz-KDNP ne próbál­kozzon újra, hiszen a közigaz­gatási különbíróságoknak ez már így is a finomított terve volt. Az eredeti változatot a bí­róságokon is hevesen támad­ták, mondván indokolatlan, alaptörvény-ellenes, megbontja a bírósági szervezetrendszert, különleges, minden más ítélke­ző fölé emelt bírói státust hoz­na létre, a bírósági szervezetet és a bírókat a napi politika színpadára húzhatja. Az Orszá­gos Bírósági Hivatal (OBH) 32 oldalas, a HVG birtokába ke­rült elemzése alapján a bírák szerint az átszervezésnek nincs sem szakmai, sem jogi, sem költségvetési indoka, és vele a jogalkotó „egy bevált, jól teljesí­tő bírósági szervezetrendszert semmisítene meg”. Már csak azért is fontos kérdés ez, hiszen - mint megírtuk - a közigazga­tási perekben döntenek egye­bek mellett arról, hogy a külön­böző állami vagy önkormány­zati hivatalok határozatai jog­­szerűek-e, de ezek a bírói tes­tületek határoznak a közérde­kű adatigénylési perekben is. Márpedig ez a Fidesz-KDNP számára kiemelkedően fontos kérdés, így előfordulhat, hogy valamilyen újabb, jogalkotási csellel próbálkozik majd. Ezt erősíti az is: az Igazság­ügyi Minisztérium „üdvözölte, hogy az Ab a közigazgatási per­­rendtartásról szóló törvény vizsgálata során megállapítot­ta, hogy szükség van a közigaz­gatási eljárásjog és perjog teljes megújítására, továbbá az önál­ló közigazgatási perrendtartási kódex megalkotása az európai jogfejlődés útja”. A minisztéri­um közölte: kezdeményezni fog­ja az Ab által a formai eljárási követelmények be nem tartása miatt kifogásolt rendelkezések korrigálását, hogy a közigazga­tási perrendtartásról szóló tör­vényről az Országgyűlés még most februárban újra szavaz­hasson, és így Magyarország első, önálló közigazgatási per­rendtartási kódexe 2018. janu­ár elsején hatályba léphessen. Csakhogy az Ab kifogásai ko­rántsem formai eljárási hibák­ra vonatkoznak, azt pedig elég nehéz lenne „korrigálni”, hogy egy kétharmados törvénymó­dosítást feles többséggel fogad­tak el. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Alkotmánybíróság kihirdette határozatát fotó:tóth gergő MSZP: sem így, sem úgy „Orbán Viktornak, Trócsányi Lászlónak és az egész Fidesznek meg kellene végre értenie, hogy miután a választók elvették tő­lük a kétharmadot, nem lesz fideszes pártbíróság. Sem így, sem úgy" - közölte Bárándy Gergely. A szocialista képviselő kiemelte: az MSZP - ahogy a többi ellenzéki párt - „nem támogatta s to­vábbra sem támogatja, hogy strukturális átalakítás ürügyével fideszes pártkatonákat ejtőernyőzzenek a bírósági szervezetbe. A bíróságok érinthetetlenségét minden erőnkkel védeni és őriz­ni fogjuk." Az pedig külön „szégyenteljes, hogy éppen az igaz­ságügyi miniszter adta a nevét ahhoz, hogy a kétharmados tör­vényt - előre láthatóan és tudhatóan - alkotmányellenesen megkerülve intézzenek újabb támadást a bírói függetlenség el­len. Ez még a fideszes köztársasági elnöknek és Alkotmánybíró­ságnak is sok volt" - fogalmazott. RÖVIDEN Tisztújítás az LMP-ben A hét végi tisztújításon kiderül, kikkel vág neki a választásoknak a Lehet Más a Politika (LMP). A két társelnök közül Szél Berna­dett nyugodtan várhatja az ered­ményt, ugyanis neki nincs kihí­vója - az LMP-t egy férfi és egy női társelnök vezeti az alapsza­bály szerint. A másik társelnöki posztért Hadházy Ákos mellett Csárdi Antal is ringbe száll. A Fő­városi Közgyűlés képviselője többször is kritizálta a jelenlegi társelnököt amiatt, mert több­ször beszélt a baloldali pártokkal való együttműködésről - a Nép­­szabadság bezárásakor fel is szó­lalt az Együtt és a PM tüntetésén. „Amikor Ákos olyanokat nyilat­kozik, hogy beszélgetni kell a baloldali pártokkal, amikor nem zárja ki egyértelműen a velük va­ló együttműködést, azzal árt az LMP-nek" - mondta Csárdi a Mandinernek. A társelnökök mellett a titkárt, az országos el­nökséget, az országos politikai tanácsot, az etikai, a felügyelő- és a fegyelmi bizottságot is újra­választják. ► NÉPSZAVA Utalvány a világ körül F Hol váltható be Sydney-ben az Erzsébet-utalvány? - tette fel a kérdést Molnár Csaba DK-alel­­nök, miután kiderült, hogy a kor­mány több mint 300 millió fo­rintnyi karácsonyi utalványt pos­tázott szét a világ más tájain re­gisztrált magyar nyugdíjasok­nak, összesen 71 országba. Az RTL­­ Híradó derítette ki, hogy Or­bán Viktor tízezer forintos kará­csonyi ajándékát 52,2 millió fo­rintért küldték szét külföldre, eb­ből 32 550 küldeményt adtak fel, amelyet átlagosan 1600 forintért kézbesítettek. A Kormányzati Tá­jékoztatási Központ szerint a kor­mánynak az volt a célja, hogy lak­címtől függetlenül mindenki meg­kapja az utalványt. Molnár emlé­keztetett, eközben ötvenezer magyarországi nyugdíjas még mindig nem jutott hozzá a kor­mányfő ajándékához. ► NÉPSZAVA Újra vizsgáltatnák Rogán vagyonát Újra kezdeményezte Rogán An­tal vagyonvizsgálatát az Együtt alelnöke. „Az előző kezdeménye­zést-amelyet 109-en küldtünk el - azzal utasították el, hogy nem található olyan rubrika, amiben a propagandaminiszter­nek fel kellett volna tüntetnie a pénzét" - írta Juhász Péter a Facebookon, hozzátéve: „belá­tom, hibáztam, amikor azt gon­doltam, hogy képes egy össze­függő írás értelmezésére az, aki Németh Szilárd vagy Kósa Lajos szövegeihez van szokva. A gyen­gébbek kedvéért most ezért be­leírtam, azt is, hogy mik azok a kérdések, amikre a választ keres­sük." Az ellenzéki politikus kíván­csi, miből finanszírozta a résztu­lajdonában lévő balatonlellei in­gatlan több mint 15 millió forin­tos felújítását. ► NÉPSZAVA Még nincs gyanúsított Simonka-ügyben „A sajtóhírekben említett nyo­mozást a Központi Nyomozó Fő­ügyészség 1. Nyom. 86/2016. számon folytatja, különösen je­lentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. Az ügyben gya­­núsítotti kihallgatás még nem történt, konkrét személlyel szemben még nem folyik eljá­rás" - közölte Polt Péter az LMP társelnökének írásbeli kérdésére. Fiadházy Ákos arra volt kíváncsi: van-e folyamatban büntetőeljá­rás olyan ügyben, ahol Simonka György testvére, unokatestvére, más rokona vagy olyan cég érin­tett, amelynek a fideszes képvi­selő (rész)tulajdonosa vagy tulaj­donosa volt, és ha igen, milyen bűncselekmény gyanújával fo­lyik az eljárás. A NÉPSZAVA Bell búcsúja Ádernél Áder János köztársasági elnök búcsúlátogatásán fogadta teg­nap, a Sándor-palotában Colleen Bell leköszönő amerikai nagykö­vetet. ► MTI FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD Politikusok maradtak talpon Nagyot ferdített a közmédia saj­tóosztálya, amikor azt állítot­ták, a Maradj talpon! című mű­soruknál mindig arra töreked­tek, hogy „bármilyen elkötele­zettségű hivatásos pártpoliti­kus ne szerepeljen” a produkció­ban, szerintük ugyanez vonat­kozik „minden politikai tömö­rülés választott tagjára, tiszt­ségviselőjére vagy közhatalmat gyakorló személyére” is. Ám ezek ellenére a vetélkedőben helyet kapott többek között egy fideszes háttérember, Holbok Sándor, aki a Mengyi Roland korrupciós ügyében érintett Public Sector Consulting Kft. egyik tulajdonosa, több állami cégben is feltűnt, 2006-tól Habony Árpád kampánycsapa­tának tagja, Szájer József kabi­netfőnöke is volt, 2010-ben pe­dig a Honvédelmi Minisztérium tanácsadója, valamint a tárca két cégének felügyelőbizottsági elnöke, továbbá a HM Arzenál Elektronikai Zrt. igazgatósági tagja lett - írta az Alfahír. Holboknak a kormány egyik kedvenc kommunikációs cégé­nek tulajdonosával, Kuna Ti­borral is volt közös érdekeltsé­ge. Emellett a cégadatok szerint felügyelőbizottsági tag a Rogán Antal gyerekét nevelő Gubicza Ágoston cégében, az Exim­­banknál egyedüli ajánlattevő­ként sikeresen pályázó GB & Partners Kockázati Tőkealap­kezelő Zrt.-ben, amely így egy 16 milliárdos tőkealapot kezel­het. Holbok egyébként kétmillió forintot is nyert a műsorban, amelyet az Apropó Média Kft. készít, a cégben tavaly januárig részesedése volt a Habonnyal jó kapcsolatot ápoló Halkó Gabri­ellának, aki most a TV2 gazda­sági és stratégiai igazgatója. A portál emlékeztetett, a közmé­dia a jobbikos Varga Dánielt vé­gül nem engedte szerepelni, ho­lott a válogató után már be is hívták a forgatásra. Az MTVA ezzel kapcsolatban annyit kö­zölt, hogy a politikus a váloga­tón „nem mondott el mindent magáról”, nem említette, hol dolgozik. Nem a Habony-ember az egyetlen, politikával kapcsolat­ba hozható személy, aki szere­pelt a kvízműsorban: szerdán az Országház egyik osztályve­zetője, Udvarhelyi Péter volt az este főjátékosa. Az Index sze­rint szerepelt a műsorban: Czibulya Balázs, Sokorópátka polgármestere, Tóth Róbert, a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízotti kabinet tagja, Safiánné Maginyecz Dó­ra szlovák önkormányzati kép­viselő, a kesztölci Reznyik Zsu­zsi szintén szlovák nemzetiségi képviselő, Kopornaky Sándor pedig Kercaszomor település független polgármestere is. Sze­repelt a Századvég külpolitikai igazgatója, Szabó Dávid József is, illetve Csatári Bence, a fideszes Nemzeti Emlékbizott­ság történésze, aki hét évig volt MTI vallásügyi tudósítója. Sze­repelt még Kántor Erzsébet, a sülysápi polgármester testületi ügyintézője, és Bak Ákos Péter az Emmi, OH, Felsőoktatási Kutatás-fejlesztési Főosztály vezetője is. Megkérdeztük a köztévét, hogy tudták-e, hogy az említet­tek politikusok, tisztviselők. Il­letve ha nem, ki hibázott és en­gedte őket szerepelni. Kobza Miklós sajtófőnök azt felelte, az összeállításban független alpol­gármesterek és képviselők sze­repelnek, a köztisztviselők pe­dig nem politikusok, „a produk­ció továbbra is fenntartja ma­gának a jogot, hogy dönthessen arról, kiket szerepeltet a mű­veltségi vetélkedőben”. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ

Next