Népszava, 2017. február (144. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-23 / 46. szám
Dugott egy kis pénzt a kormány a svájci modellbe - év végéig így még kitart a program Bajban az alapellátás Egyelőre az év végéig adott a kormányzat pénzt a Svájci Alap támogatásával működtetett alapellátásimodell-kísérlet folytatására. A hátrányos helyzetű településeken zajló programmal - a szervezők szerint - az ott élők kevesebbet járnak szakorvoshoz, mozognak, és jobban érzik magukat, mint öt éve. DANDANA Segélykiáltásnak szánták a szervezők az alapellátási modellről rendezett szerdai konferenciát, ahol a tervek szerint bejelentették volna, hogy a Svájci Alap támogatásával négy éve zajló kísérlet eddig tartott. Forrás híján március elsején bezárnak. A működtetők a modell sorsával kapcsolatos kezdeményezéseire a kormányzat nem reagált. A konferencia megnyitóján azonban az egészségügyért felelős államtitkárság képviseletében megjelenő Ladányi Márta helyettes államtitkár bejelentette: a kormány év végéig biztosítja a modell működtetéséhez szükséges összeget. Lapunk úgy tudja: 140-170 millió forintot csoportosítottak át az utolsó pillanatban a célra. A kísérlet „csendes lélegeztetőgépre kapcsolása” azért is furcsa, mert éveken keresztül ezt a programot úgy kezelték, mint az alapellátás fejlesztésnek legfontosabb, legígéretesebb hazai modelljét. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár hivatalba lépése napján, két éve még arról beszélt: arra készül, hogy országossá fejlesztik a modellt. A Svájci Alap támogatásával működő programban 16 észak- és kelet-magyarországi település összesen 24 háziorvosa állt össze négy praxisközösséggé, Borsodnádasd, Berettyóújfalu, Heves és Jászapáti központtal. A cél az volt, hogy a többszörösen is hátrányos körülmények között élő helyiek tudatosan foglalkozzanak saját egészségükkel. Ebben a modellben a háziorvos munkáját egészségőrök, táplálkozással és mozgással foglalkozó szakemberek, védőnők segítik. A program hatására a mintegy 40 ezer embert érintő praxisok körében 12 százalékkal csökkent a szakrendelőbe utalt betegek száma. Papp Magor háziorvos, a program szakmai vezetője a konferencián azt mondta: a modell kiváló lehetőség az ellátórendszer működőképességének fenntartására. Utalt arra, hogy a háziorvosi, főleg a „végeken”, egyáltalán nem vonzó pálya, jelenleg félmillió embernek nincs a lakóhelyén háziorvos, s miután utánpótlás sincs, a közeljövőben megduplázódik az ilyen körzetek aránya. Becslése szerint a hátrányos helyzetű településeken 2020-ra már 30 százalékra nőhet az ellátás nélkül maradók aránya. Hozzátette: egy ilyen helyzetben a praxisközösségek ellátási biztonságot nyújthatnak. Jelezte, hogy uniós forrásból idén további 30 új praxisközösség indulhat. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézetének igazgatója, aki a modellben kutatóként is dolgozott, a kormányzati felelősségvállalást hiányolta a program mögül. A tevékenységének pedig az egészségügyben meglévő esélyegyenlőtlenségek csökkentésére kellene irányulnia. A professzor szerint ennek kiváló eszköze a modellprogram, amit év végéig még „lélegeztetőgépre tettek,” a továbbiakban viszont kétséges a folytatása. „Durván jó eredményeket produkált a modell. A baj az, hogy nem húsz évvel ezelőtt kezdtünk el egy ilyen programot” - értékelte a hallgatóságnak az eredményeket szabatosan Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzser Központjának és egyben a programnak is a szakmai vezetője. Hozzátette: bár ezekben a körzetekben az átlagosnál jóval több az orvos-beteg találkozók száma (van egészségeseknek is külön rendelés), mindez nem okozott többletköltséget a közkasszának. Ugyanakkor az agyi és a szívkoszorúér-katasztrófa kockázata 24, illetve 30 százalékkal mérséklődött; utóbbi a magas vérnyomással, a cukorbetegséggel, a túlsúllyal küszködők hatékony gondozásának a következménye. Hiába a reménykeltő eredmények, a kormány csak év végéig támogatja a kísérletet fotó: népszava Még a lift is elromlott a Heim Pálban A hétvégén a Szent János Kórház és a Péterfy baleseti központjába vitték a mentők a Heim Pál kórház helyett a balesetes gyerekeket, a gyermekkórházban ugyanis meghibásodott a lift - tudta meg a Népszava. Az intézményt fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) lapunknak jelezte: a felvonót kedd délutánra megjavították, újra működik. Mint írták: a kórház a lift meghibásodása miatt beteget nem küldött el, csak az ügyeletet nem vállalták. A Heim Pálban napokon belül egy újabb liftet is üzembe állítanak. Megjegyezték, hogy az ÁEEK a gyermekbaleseti ambulanciák alagsori folyosójának felújítására 7 millió forintot, az új lift építésére 30 millió forintot biztosított. Botka az LMP-nek: „nincs nézetkülönbség” BÍRÓ MARIANNA „Feltettem a kérdést az LMP vezetői számára, hogy akarnak-e kormányváltást. Az volt a válaszuk, hogy pártjuk kongresszusa hozott egy határozatot, mely szerint mind a 106 választókerületben saját jelöltet állítanak, s önállóan indulnak” - tájékoztatta lapunkat Botka László azután, hogy az MSZP frakcióirodájában tárgyalt Szél Bernadettel és Hadházy Ákossal, azaz a zöldpárt társelnökeivel, valamint Ungár Péter elnökségi taggal. „Hivatalos tárgyalást folytattunk Molnár Gyula pártelnökkel az oldalamon” - folytatta az MSZP miniszterelnök-jelöltje, aki kérdésünkre, mi volt a reakciója az LMP elutasító álláspontjára, azt mondta: nem vette elutasításként a szavaikat, de azok megfontolására kérte a zöldpárti vezetőket, mert abban biztos, hogy a demokratikus oldal megegyezésére szükség van a 2018-as kormányváltáshoz. Botka egyértelművé tette azt is: a jelenleg hatályos választójogi rendszerben a közös listás, jelöltes indulás szinte feltétele annak, hogy bármely politikai oldal kormányképes erőt tudjon felmutatni. „Én arra kérem és kértem a demokratikus politikai oldal valamennyi pártját, hogy ezt tegyék mérlegre. Az LMP vezetői is megerősítettek abban, hogy a cél közös” - fogalmazott Botka. A szocialista miniszterelnökjelölt beszámolója egybevágott az LMP közleményével, amelyben ugyanakkor az is szerepelt, a zöldpárt a találkozón megerősítette, konkrét szakpolitikai javaslatok mentén tárgyal akár a szocialistákkal, akár bármely más párttal. Az LMP a megbeszélésen az ügynöktörvény, a dolgozói szegénység, illetve a munkaerőhiány felszámolására vonatkozó javaslatcsomag és a párt antikorrupciós programjának támogatására kérte a szocialistákat. Kérdésünkre, áttanulmányozza-e ezeket a javaslatokat, Botka azt mondta: természetesen már ismeri ezeket, éppen ezekre a szakmai és szakpolitikai elképzelésekre hivatkozva állítja: „nincs különbség köztünk”, érdemes tehát megegyezni egymással. A szocialisták miniszterelnök-jelöltje múlt szombati országértékelő beszédében tette egyértelművé: a Jobbikból nem kér, de megpróbál megegyezni minden demokratikus, demokratikusan gondolkodó párttal, erővel. Ugyanakkor hangsúlyozta: „nem fogok elvtelen kompromisszumokat kötni”, ha a partnerek „elfogadják a feltételeimet, akkor győztes csapathoz fognak tartozni”. Szerinte most „kiderül, ki az igazi demokrata, s ki az, aki csak papol Orbán leváltásáról”. Úgy tudjuk, Botka jövő héten, a második hivatalos tárgyaláson az Együtt vezetőivel ül le. Brüsszelből nézve is rejtélyes Lázár útja Immár az európai sajtó érdeklődését is felkeltette Lázár János keddi brüsszeli látogatása. A tegnapi Népszava után most a Politico is igyekezett tisztázni a rejtélyesnek nevezett vizit részleteit, de a tényfeltáró szándékú írás inkább csak a homályt fokozta. Mint a lap emlékeztetett rá, a miniszterelnökséget vezető Lázár a múlt héten bejelentette: a kormány sérelmezi, hogy az Európai Bizottság még mindig nem hagyta jóvá a paksi bővítési óriásberuházást, ezért Brüsszelbe utazik, hogy tárgyaljon az illetékes biztosokkal és áttörést érjen el az engedélyezésben. Csakhogy az ügy első számú felelőse, Margrethe Vestager versenyjogi biztos kedden egyáltalán nem tartózkodott a belga fővárosban. A lap szerint Lázár terveiben szerepelt egy találkozó a bővítést pártoló bizottsági tagok közé tartozó Günther Oettingerrel, valamint Navracsics Tiborral is, de a biztosok nyilvánosan hozzáférhető heti naptárában nincs nyoma ilyennek. A Bizottság szóvivője biztosította a Politicót, hogy Oettinger nem befolyásolja sem a Paks 2 projektet, sem pedig az uniós források felhasználásával kapcsolatos OLAF-vizsgálatot. A Politico feltételezi, a Lázár-látogatás másik oka az OLAF- vizsgálat tárgyát képzelő 4-es metró beruházás lehetett, amely miatt Magyarország 228 millió eurónyi támogatás visszafizetésére kényszerülhet. HARGITAI MIKLÓS RÖVIDEN Közpénzen épül sportszálló Kisvárdán Mintegy másfél milliárd forintot különített el a kormány egy kisvárdai sportszálló és apartmanház építésére - derült ki a Magyar Közlönyből. A pénzt a „Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározásáról" szóló rendelkezésében különítette el a kormány Seszták Miklós fejlesztési miniszter városának. A projektre már kiírták a közbeszerzést is, a helyi Szabolcs Online szerint Kisvárdán egy ötvenkét szobás sportszálló és 8 lakásos apartmanház épül a vár és a várfürdő között elterülő területen. A helyi focicsapat a TAO-támogatási rendszer nagy nyertese, a 2016-17-es idényre több mint 580 millió forintot kaptak, emellett a stadionjuk felépüléséhez csaknem egymilliárddal járult hozzá az állam 2015 végén - ebben az évben a Várda SE 1,26 milliárdnyi TAO-pénzt kapott. ► NÉPSZAVA Lesz Göncz-szobor Angyalföldön Göncz Árpád író, műfordító, néhai köztársasági elnök emlékére köztéri szobor állítását kezdeményezi a XIII. kerületi önkormányzat. A szocialista vezetésű kerület közölte: a helyi szociális, egészségügyi és művelődési bizottság, valamint a tulajdonosi, kerületfejlesztési és lakásgazdálkodási bizottság is azt javasolja, hogy az önkormányzat állítson egész alakos portrészobrot a volt államfő emlékére a kerületben tavaly átadott Göncz Árpád Városközpontban. ► MTI Mészáros csapolja a HírTv-t Felmondott a HírTv Riasztás című műsorának teljes stábja, amely a Mészáros Lőrinchez került EchoTv-nél folytatja pályafutását - mondta a Magyar Időknek Kisléghi-Nagy Rudolf műsorvezető. Folytatódik tehát a tendencia, a felcsúti polgármester tévéje magasabb bérekkel, jobb pozíciókkal csábítja magához a munkatársakat Simicska Lajostól. Lapunk HírTv-közeli forrásai korábban azt mondták: nincs szó „második G-napról", az Echo azért vadássza ilyen hevesen a szakembereket, mert a márciusi megújuláshoz teljesen összeállítanák a gárdát. Mészáros decemberben vette meg a tévét Széles Gábortól, a milliárdos polgármester állítólag több mint egymilliárd forintot fordít a tévé felvirágoztatására. ► NÉPSZAVA Százmilliók Izsák polgármesterének Több mint 190 millió forintnyi támogatáshoz jutott tavaly Izsák fideszes polgármestere, közeli családtagjai és a hozzá köthető cégek. Mondok Józsefék egy évvel korábban 133,4 millió forintnyi EU-s és hazai támogatást vett fel különböző pályázatokon - számolta össze a 444.hu. A portál szerint a pénzek nagy része mezőgazdasági támogatás, a Mondok családnak ugyanis komoly földbirtokai vannak Karád környékén. A polgármester akkor került a köztudatba, amikor kiderült: egyik cége 2014-ben 35 millió forintot nyert egy vadászház építésére, amely 2015-ben készen is lett, Mondok pedig beköltözött az ingatlanba. A Magyar Államkincstár rendkívüli vizsgálatot indított az ügyben. Később az Index írt arról, hogy a Mondok család a Somogy megyei Karádon is épített egy panziót pályázati pénzből, de még a helyiek sem igen tudnak a szálláshelyről. ► NÉPSZAVA A Népszava beérte a Nemzetet A tavalyi év utolsó negyedévének egyértelmű nyertese a Népszava volt a napilappiacon - derült ki a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (MATESZ) adataiból, a szövetség mindezt a Népszabadság bezáratásával magyarázza. A negyedik negyedévben átlagosan 15 677 példányt adtak el a Népszavából, amely az előző negyedévhez képest 51,9 százalékos emelkedést jelent, 2015 azonos időszakához mérten pedig 37,3 százalékosat. A Magyar Nemzet eladásai is nőttek 2016 végén, Simicska Lajos lapjából átlagosan 16 850 darab kelt el, ez 3,3 százalékos növekedést jelent. Orbán Viktor kedvenc lapja, a Nemzeti Sport 2016 harmadik negyedévében rekordmértékű zuhanást produkált, amit az utolsó negyedév csak még inkább fokozott. Három hónap alatt ugyanis 8,4 százalékkal, 37 091 darabra csökkent az átlagos értékesítés. A hetilapok között Simicska másik lapja, a Heti Válasz és a HVG is növekedni tudott: előbbi esetében 1,7 százalékkal több a 12 219 darabos átlagos értékesítés, a HVG 32 994 darabja pedig 1,4 százalékos pluszt jelent az előző negyedévhez képest. ►népszava FOTÓ: NÉPSZAVA