Népszava, 2017. május (144. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-23 / 118. szám
21 NÉPSZAVA I 2017. május 23., kedd LAPSZÉL Emberhiányra jut a kórházaknak Uniós pénzből tölthetik fel üres álláshelyeiket a hazai egészségügyi intézmények. A közfinanszírozott kórházak és egyéb ellátók mintegy 7,1 milliárd forintra pályázhatnak május végéig -jelentette be Ónodi- Szűcs Zoltán egészségügyért felelős és Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár. Egy-egy intézmény 150 millió forintos támogatást kaphat, melyhez önerőre sincs szükség. A Népszava kérdésére Ónodi-Szűcs azt mondta: az összegből felszámolhatók az üres állások, de arra is van lehetőség, hogy többletmunkát díjazzon a menedzsment. Arra a kérdésre, hogy ki fogja finanszírozni az új állásokra felvettek munkabérét, a pályázat lejárta után, az államtitkár azt válaszolta: később a menedzsmentnek kell belső forrást találnia az emberek foglalkoztatására. Szerinte több ember, több gyógyítási teljesítményre képes, így valószínűleg a forrás a közfinanszírozással megtermelődhet. D. A. N. Polt megvédte a minisztériumot Olyan nincs, hogy nincs minisztériumi felelőse a fideszes Mengyi Roland ügyének - mondta az Országgyűlésben a szocialista Bárándy Gergely, aki arról érdeklődött, miért „vágta el” ezt a szálat a Központi Nyomozó Főügyészség az eljárás megszüntetésével. Bárándy elmondta: a minisztérium a pályázatokat úgy írta ki, ahogy a gyanúsítottak akarták, az ügyben Farkas Anikó, a miniszter kabinetfőnöke és Köpeczi-Bócz Tamás volt államtitkár egymásnak ellentmondó vallomást tett, mégsem szembesítették őket. Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét is indokolt lett volna meghallgatni - tette hozzá. Polt Péter legfőbb ügyész azt válaszolta: Mengyi ügye bírói szakban van, a minisztérium részéről eljáróknál büntetőjogi felelősséget nem lehetett kimutatni - mondta Polt, hozzátéve, hogy a nyomozóhatóság azt hallgatja ki tanúként, akitől érdemi információ várható. MTI Még nem vizsgálják a CÖF költéseit Az MVM nem utasításra, hanem magától adott 508 millió forintot a CÖF-CÖKA-nak - válaszolta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Szél Bernadettnek. Az 508 milliót tavaly kapta meg a szervezet, és azzal idén november 20-ig kell elszámolnia, ezután lehet az összeg felhasználását ellenőrizni - tette hozzá a tárcavezető. Az LMP társelnöke szerint azonban nincs rendjén, hogy egy állami vállalat, ami adóforintokkal gazdálkodik, így szórja el az állampolgárok pénzét. NÉPSZAVA BELFÖLD Budán is jól járt a belváros jegyzője r PADLAS Sélley Zoltán egy trükkös vásárlással nemcsak kedvező áron jutott tetőteréhez, de még a teljes összeget sem kellett kifizetnie. ZSIDAI PÉTER Sélley Zoltán nem akárki. Az az V. kerületi önkormányzat jelenlegi jegyzője olyan szerencsés, hogy a XII. kerületi önkormányzat kisegíti 1,2 millió forinttal akkor, amikor padlásteret vásárol. A vélhetően egyedi eset alapját megírtuk: Sélley 2006-ban lett lakástulajdonos a XII. kerületi Mártonhegyen. A Fodor utcai társasház az önkormányzati többségi tulajdona, ennek egyik emeleti lakását vásárolta meg. Ez a 60 négyzetméteres lakás akkor már magántulajdonban volt, a másik három lakás jelenleg is a hegyvidéki önkormányzaté. 2013. júliusban ugyanakkor Sélley felfelé terjeszkedett: megvásárolta a padlásteret, ezzel háromszorosára, 149 négyzetméterre növelve lakása alapterületét. Az adásvétel „előjátékaként” Sélley és az önkormányzat a padlásteret a társasház alapító okiratának módosításával önálló albetétté alakította. Ezzel nyitottak utat az értékesítéshez. Előző cikkünkben ugyanakkor „pontatlanul” írtuk meg, hogy a 90 négyzetméter hasznos alapterületű, összességében 149 négyzetméteres padlástérért 10 millió forintot fizetett Sélley. Már ez az ár is igen méltányos lenne a budai övezetben, ahol 620 ezer forintnál kezdődik egy négyzetméternyi lakás ára, de Sélley valójában csak 7 millió forintot fizetett. Bár az önkormányzat volt az eladó, Sélleynek a társasház kisebbségi tulajdonosaként csak a társasházban levő tulajdoni hányadára eső vételárrészt kellett megfizetnie az önkormányzatnak, azaz 7 millió forintot. Az önkormányzat és a jegyző ugyanis a padlástér önálló albetétté alakításával a társasház közös tulajdonába emelte azt. Vagyis Sélley a társasház kisebbségi tulajdonosaként kvázi eladóként, a padlástér vásárlójaként pedig vevőként is viselkedett a tranzakcióban, jóllehet a szerződés szerint csak vevő volt. Az adásvételi szerződés ugyanakkor külön pontban rögzíti, hogy a 10 millió forintos vételárból a 2,9 millió forint vételárrész magát Sélleyt, mint társasház egyik tulajdonosát illeti. A Sélley számára igencsak kedvező adásvételi szerződést az önkormányzat részéről Pokorni Zoltán fideszes polgármester írta alá 2013. júliusban. A szerződés törvényességét egy ügyvédi iroda is garantálta ellenjegyzésével, a pénzügyi korrektséget az önkormányzat gazdasági vezetője szavatolta. Ez azonban még csak nem is az összes kedvező körülmény, amiben a belvárosi jegyző részesült, Selleyt ugyanis 1,2 millió forinttal is kisegítette a Pokorni vezette XII. kerület. A padlásteret arra hivatkozva értékesítette az önkormányzat, hogy a tetőszerkezet életveszélyessé vált, cseréje indokolt. A munkák elvégzésének az önkormányzat is részese akart lenni, tetőszerkezet teljes felújításából 1,2 millió forint költséget átvállalt Sélleytől, így az egész padlástér-értékesítés Sélley pénztárcáját 10 millió forint helyett 5,8 millió forinttal terhelte meg. A jegyző további, a tető felújítására fordított kiadásait persze nem ismerjük, nem válaszolt idevágó kérdéseinkre. Azt viszont tudjuk, hogy Pokorniék 1,2 millió forintos motivációja nem vezetett sikerre, hiszen Sélley nem igyekezett a felújítással, pedig szerződés szerint az adásvételt követően meg kellett volna kezdenie. Csak a tető 2014. februári beomlása után 8-10 hónappal látott hozzá a munkálatokhoz, jóval azután, hogy a XII. kerületi önkormányzat alpolgármestere erre kétszer is felszólította. Ráadásul még így is mintegy 2 évbe került az életveszélyes tető felújítása, Sélley az építési engedély hiányával magyarázta késedelemét. Ami szintén tudható, hogy Sélley az adásvételi szerződésben vállalt további két kötelezettségét lassan 3 éve egyáltalán nem teljesíti. Adós maradt a társasház homlokzati felújításával, vakolásával és a kerítés cseréjével is. A tetőszerkezet felújítása során bekövetkezett hibák kijavítása szintén nem történt meg eddig. 219 millió forintot magának fizetett ki A SZERZŐ FELVÉTELE Noha Sélley jegyző megígérte, a homlokzatot még mindig nem újította fel a jutányos vásárlás után Eljárást ér a pécsi buszmutyi Menekülnek a kilakoltatás elől a kétségbeesett adósok BESZERZÉS Vizsgálja a Pécs tömegközlekedéséért felelős önkormányzati tulajdonú cég, a Tüke Busz Zrt. két évvel ezelőtti járművásárlásának jogszerűségét a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság - jelentette be Polt Péter. A legfőbb ügyész Szakács László Baranya megyei szocialista képviselő kérdésére adott arról tájékoztatást, hogy a rendőrség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával folytat vizsgálatot 2016. november 9-e óta. Az említett buszvásárlás bántó logikátlanságáról és a mögötte sejthető visszaélésről korábban több lap is beszámolt. A Népszabadság például megírta, hogy a Tüke vezetője 2014. decemberében árajánlatot kapott a Volvo Hungária Kft. vezetőjétől 123 darab, nyolcéves Volvo buszra. A flottát egy cég 2,8 milliárd forintért kínálta. Pécs fideszes többségű közgyűlése ezek után úgy döntött, hogy vásárol egy használt buszflottát, s erre meg is szavaztak 3,5 milliárd forintot. Kiírtak egy közbeszerzési pályázatot, és azt megnyerte a holland Bus & Coach Trade BV. Meglepő, de épp 3,5 milliárdos vételárral. A flotta ugyanaz volt, amit a december Legalább 700, ha nem 900 millió forintos kár érhette a pécsieket ben ajánlott a Volvo Hungária, ám a holland cég - amely közvetítőként ugrott bele az üzletbe - már csak 115 busszal pályázott. Pécs igent mondott az ajánlatra, s így 700 millióval többet fizettek a járművekért, mint ha a korábbi tulajdonostól közvetlenül vásárolták volna meg azokat. UNGÁR TAMÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK TARTOZÁS Gábor kamionsofőr volt, egy francia autópályán kapott agyvérzést. Három hét után tudták hazahozni, egy év elteltével lett érthető a beszéde, de dolgozni képtelen. Már eladták az autót, a tévét, mindenüket, hogy a lakáshitelnek legalább egy részét törlesszék, de épp ezek a kis befizetések akadályozták meg eddig, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. segíthessen rajtuk. Mára minden tartalék elfogyott, csak hetek kérdése, mikor mondja ki a bank, nincs tovább. Az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára közölte az adatokat: a 2012-ben indított adósmentő program keretében 2017. április végéig 40 ezer 500 ingatlan felajánlását fogadta be a NET Zrt., és majdnem 30 ezer lakást fizettek ki. Ingatlanvásárlásra eddig 115 milliárd forintot költött az Eszközkezelő, az átlagos vételár 3,8 millió forint. A lakásukat visszabérlő volt adósok 93 százaléka az ingatlan nagyságától függő átlagosan 10-12 ezer forintos bérleti díjat tudja fizetni. Az adósok hat éven belül az Eszközkezelő által kifizetett vételár jegybanki alapkamattal növelt összegéért visszavásárolhatják saját lakásukat, de ezzel az elmúlt öt és fél év alatt mindössze 283 tulajdonos tudott élni. Ugyanakkor évek óta legalább egyszer megkongatják a vészharangot, mert valójában már betelt az adósok megmentésére szánt 35 ezer lakást érintő állami keret, így azt mindenképpen emelni kellene, mert 135 ezer lakáshiteles legalább három hónapja nem törleszti a hitelét, és 37 százalékuknak nincs bevallott jövedelme. G.E.