Népszava, 2017. május (144. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-23 / 118. szám

21 NÉPSZAVA I 2017. május 23., kedd LAPSZÉL Emberhiányra jut a kórházaknak Uniós pénzből tölthetik fel üres álláshelyeiket a hazai egész­ségügyi intézmények. A közfi­nanszírozott kórházak és egyéb ellátók mintegy 7,1 milliárd fo­rintra pályázhatnak május vé­géig -jelentette be Ónodi- Szűcs Zoltán egészségügyért felelős és Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért fele­lős államtitkár. Egy-egy intéz­mény 150 millió forintos támo­gatást kaphat, melyhez önerőre sincs szükség. A Népszava kér­désére Ónodi-Szűcs azt mond­ta: az összegből felszámolhatók az üres állások, de arra is van lehetőség, hogy többletmun­kát díjazzon a menedzsment. Arra a kérdésre, hogy ki fogja finanszírozni az új állásokra fel­vettek munkabérét, a pályázat lejárta után, az államtitkár azt válaszolta: később a menedzs­mentnek kell belső forrást találnia az emberek foglalkoz­tatására. Szerinte több ember, több gyógyítási teljesítményre képes, így valószínűleg a forrás a közfinanszírozással megter­melődhet. D. A. N. Polt megvédte a minisztériumot Olyan nincs, hogy nincs minisz­tériumi felelőse a fideszes Men­­gyi Roland ügyének - mondta az Országgyűlésben a szocialis­ta Bárándy Gergely, aki arról ér­deklődött, miért „vágta el” ezt a szálat a Központi Nyomozó Fő­ügyészség az eljárás megszün­tetésével. Bárándy elmondta: a minisztérium a pályázatokat úgy írta ki, ahogy a gyanúsítot­tak akarták, az ügyben Farkas Anikó, a miniszter kabinetfő­nöke és Köpeczi-Bócz Tamás volt államtitkár egymásnak el­lentmondó vallomást tett, még­sem szembesítették őket. Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét is indokolt lett vol­na meghallgatni - tette hozzá. Polt Péter legfőbb ügyész azt válaszolta: Mengyi ügye bírói szakban van, a minisztérium részéről eljáróknál büntetőjogi felelősséget nem lehetett ki­mutatni - mondta Polt, hozzá­téve, hogy a nyomozóhatóság azt hallgatja ki tanúként, akitől érdemi információ várható. MTI Még nem vizsgálják a CÖF költéseit Az MVM nem utasításra, ha­nem magától adott 508 millió forintot a CÖF-CÖKA-nak - vá­laszolta Seszták Miklós nemze­ti fejlesztési miniszter Szél Ber­nadettnek. Az 508 milliót tavaly kapta meg a szervezet, és azzal idén november 20-ig kell elszá­molnia, ezután lehet az összeg felhasználását ellenőrizni - tet­te hozzá a tárcavezető. Az LMP társelnöke szerint azonban nincs rendjén, hogy egy állami vállalat, ami adóforintokkal gazdálkodik, így szórja el az ál­lampolgárok pénzét. NÉPSZAVA BELFÖLD Budán is jól járt a belváros jegyzője r PADLAS Sélley Zoltán egy trükkös vásárlással nemcsak kedvező áron jutott tetőteréhez, de még a teljes összeget sem kellett kifizetnie. ZSIDAI PÉTER Sélley Zoltán nem akárki. Az az V. kerületi önkormányzat jelenlegi jegyzője olyan szerencsés, hogy a XII. kerületi önkormányzat kisegí­ti 1,2 millió forinttal akkor, amikor padlásteret vásárol. A vélhetően egyedi eset alapját megírtuk: Sélley 2006-ban lett la­kástulajdonos a XII. kerületi Már­­tonhegyen. A Fodor utcai társasház az önkormányzati többségi tulajdo­na, ennek egyik emeleti lakását vá­sárolta meg. Ez a 60 négyzetméteres lakás akkor már magántulajdonban volt, a másik három lakás jelenleg is a hegyvidéki önkormányzaté. 2013. júliusban ugyanakkor Sélley fel­felé terjeszkedett: megvásárolta a padlásteret, ezzel háromszorosára, 149 négyzetméterre növelve lakása alapterületét. Az adásvétel „előjáté­kaként” Sélley és az önkormányzat a padlásteret a társasház alapító ok­iratának módosításával önálló albe­­tétté alakította. Ezzel nyitottak utat az értékesítéshez. Előző cikkünkben ugyanakkor „pontatlanul” írtuk meg, hogy a 90 négyzetméter hasznos alapterületű, összességében 149 négyzetméte­res padlástérért 10 millió forintot fizetett Sélley. Már ez az ár is igen méltányos lenne a budai övezetben, ahol 620 ezer forintnál kezdődik egy négyzetméternyi lakás ára, de Sélley valójában csak 7 millió forin­tot fizetett. Bár az önkormányzat volt az eladó, Sélleynek a társasház kisebbségi tulajdonosaként csak a társasházban levő tulajdoni hánya­dára eső vételárrészt kellett megfi­zetnie az önkormányzatnak, azaz 7 millió forintot. Az önkormányzat és a jegyző ugyanis a padlástér ön­álló albetétté alakításával a társas­ház közös tulajdonába emelte azt. Vagyis Sélley a társasház kisebbségi tulajdonosaként kvázi eladóként, a padlástér vásárlójaként pedig vevő­ként is viselkedett a tranzakcióban, jóllehet a szerződés szerint csak vevő volt. Az adásvételi szerződés ugyanakkor külön pontban rögzíti, hogy a 10 millió forintos vételárból a 2,9 millió forint vételárrész magát Sélleyt, mint társasház egyik tulaj­donosát illeti. A Sélley számára igencsak kedve­ző adásvételi szerződést az önkor­mányzat részéről Pokorni Zoltán fideszes polgármester írta alá 2013. júliusban. A szerződés törvényessé­gét egy ügyvédi iroda is garantálta ellenjegyzésével, a pénzügyi kor­rektséget az önkormányzat gazda­sági vezetője szavatolta. Ez azonban még csak nem is az összes kedvező körülmény, amiben a belvárosi jegyző részesült, Selleyt ugyanis 1,2 millió forinttal is kisegí­tette a Pokorni vezette XII. kerület. A padlásteret arra hivatkozva érté­kesítette az önkormányzat, hogy a tetőszerkezet életveszélyessé vált, cseréje indokolt. A munkák elvég­zésének az önkormányzat is részese akart lenni, tetőszerkezet teljes fel­újításából 1,2 millió forint költséget átvállalt Sélleytől, így az egész pad­lástér-értékesítés Sélley pénztárcá­ját 10 millió forint helyett 5,8 mil­lió forinttal terhelte meg. A jegyző további, a tető felújítására fordított kiadásait persze nem ismerjük, nem válaszolt idevágó kérdéseinkre. Azt viszont tudjuk, hogy Pokor­­niék 1,2 millió forintos motivációja nem vezetett sikerre, hiszen Sélley nem igyekezett a felújítással, pedig szerződés szerint az adásvételt kö­vetően meg kellett volna kezdenie. Csak a tető 2014. februári beomlása után 8-10 hónappal látott hozzá a munkálatokhoz, jóval azután, hogy a XII. kerületi önkormányzat alpol­gármestere erre kétszer is felszólí­totta. Ráadásul még így is mintegy 2 évbe került az életveszélyes tető felújítása, Sélley az építési engedély hiányával magyarázta késedelemét. Ami szintén tudható, hogy Sélley az adásvételi szerződésben vállalt további két kötelezettségét lassan 3 éve egyáltalán nem teljesíti. Adós maradt a társasház homlokzati fel­újításával, vakolásával és a kerítés cseréjével is. A tetőszerkezet fel­újítása során bekövetkezett hibák kijavítása szintén nem történt meg eddig. 219 millió forintot magának fizetett ki A SZERZŐ FELVÉTELE Noha Sél­ley jegyző megígérte, a homlokzatot még mindig nem újította fel a jutányos vásárlás után Eljárást ér a pécsi buszmutyi Menekülnek a kilakoltatás elől a kétségbeesett adósok BESZERZÉS Vizsgálja a Pécs tö­megközlekedéséért felelős önkor­mányzati tulajdonú cég, a Tüke Busz Zrt. két évvel ezelőtti jármű­­vásárlásának jogszerűségét a Bara­nya Megyei Rendőr-főkapitányság - jelentette be Polt Péter. A legfőbb ügyész Szakács László Baranya megyei szocialista képviselő kér­désére adott arról tájékoztatást, hogy a rendőrség különösen jelen­tős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával folytat vizsgá­latot 2016. november 9-e óta. Az említett buszvásárlás bántó lo­gikátlanságáról és a mögötte sejthe­tő visszaélésről korábban több lap is beszámolt. A Népszabadság például megírta, hogy a Tüke vezetője 2014. decemberében árajánlatot kapott a Volvo Hungária Kft. vezetőjétől 123 darab, nyolcéves Volvo buszra. A flottát egy cég 2,8 milliárd forintért kínálta. Pécs fideszes többségű köz­gyűlése ezek után úgy döntött, hogy vásárol egy használt buszflottát, s erre meg is szavaztak 3,5 milliárd fo­rintot. Kiírtak egy közbeszerzési pá­lyázatot, és azt megnyerte a holland Bus & Coach Trade BV. Meglepő, de épp 3,5 milliárdos vételárral. A flot­ta ugyanaz volt, amit a december­ Legalább 700, ha nem 900 millió forintos kár érhette a pécsieket ben ajánlott a Volvo Hungária, ám a holland cég - amely közvetítőként ugrott bele az üzletbe - már csak 115 busszal pályázott. Pécs igent mon­dott az ajánlatra, s így 700 millióval többet fizettek a járművekért, mint ha a korábbi tulajdonostól közvetle­nül vásárolták volna meg azokat. UNGÁR TAMÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK TARTOZÁS Gábor kamionsofőr volt, egy francia autópályán kapott agyvérzést. Három hét után tudták hazahozni, egy év elteltével lett ért­hető a beszéde, de dolgozni képte­len. Már eladták az autót, a tévét, mindenüket, hogy a lakáshitelnek legalább egy részét törlesszék, de épp ezek a kis befizetések akadá­lyozták meg eddig, hogy a Nemze­ti Eszközkezelő Zrt. segíthessen rajtuk. Mára minden tartalék el­fogyott, csak hetek kérdése, mikor mondja ki a bank, nincs tovább. Az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára közölte az adatokat: a 2012-ben indított adósmentő prog­ram keretében 2017. április végéig 40 ezer 500 ingatlan felajánlását fogadta be a NET Zrt., és majdnem 30 ezer lakást fizettek ki. Ingat­lanvásárlásra eddig 115 milliárd forintot költött az Eszközkezelő, az átlagos vételár 3,8 millió forint. A lakásukat visszabérlő volt adósok 93 százaléka az ingatlan nagyságá­tól függő­­ átlagosan 10-12 ezer fo­rintos bérleti díjat tudja fizetni. Az adósok hat éven belül az Esz­közkezelő által kifizetett vételár jegybanki alapkamattal növelt ös­­­szegéért visszavásárolhatják saját lakásukat, de ezzel az elmúlt öt és fél év alatt mindössze 283 tulajdo­nos tudott élni. Ugyanakkor évek óta legalább egyszer megkongat­ják a vészharangot, mert valójában már betelt az adósok megmentésé­re szánt 35 ezer lakást érintő állami keret, így azt mindenképpen emel­ni kellene, mert 135 ezer lakáshi­teles legalább három hónapja nem törleszti a hitelét, és 37 százalékuk­nak nincs bevallott jövedelme. G.E.

Next