Népszava, 2017. július (144. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-15 / 163. szám
Látvány a víz felszínén, aggályok a mélyben VB Hivatalos megnyitóval megkezdődött tegnap este a budapesti vizes világbajnokság, amely július 30-ig tart. A bírálók a hatalmas költségek kapcsán lopásról beszélnek. BERNAU PÉTER Látványos megnyitóval tegnap este megkezdődött a budapesti és balatonfüredi vizes világbajnokság. A programot, benne a parlament előtti vízi show-t tízezrek követték nyomon a budapesti hidakról, illetve a főváros különböző pontjain elhelyezett kivetítők előtt. Július 30-ig több mint kétszáz országból, hat sportágban (úszás, vízilabda, műugrás, nyíltvízi úszás, szinkronúszás, óriás toronyugrás) 2400 versenyző méri össze tudását. A rendezvény feletti öröm nem egyértelmű: az Együtt molinót feszített ki a Dagály Fürdőnél „Vizes vb=170 milliárd lopás” felirattal. A párt közleményt is kiadott, azt állítva, hogy az idei vizes vb nem csupán a legdrágább, hanem költségeiből nálunk lopták el a szervezők a legtöbbet. Nem ez volt az egyetlen szokatlan esemény az ünnepélyes megnyitó előtti, unalmasnak nem nevezhető órákban. Gyárfás Tamás, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szervezet, a FINA alelnöke bejelentette: lemond, ha nem Magyarország rendezheti meg a 2024-es rövidpályás úszó-világbajnokságot. A sportvezető azzal érvelt, hogy Magyarország (Mexikó visszalép 200 országból 2400 versenyző méri össze tudását pése után) beugróként elvállalta, hogy a tervezett 2021 helyett az idén megrendezi a világbajnokságot, ezért felépült a Duna Aréna, amelynek szüksége van kiemelkedő sporteseményekre, hogy ne legyen ráfizetéses a beruházás. A helyszínről jövő hétfőn dönt a FINA, „ha július 17-én nem Budapest nevét húzza elő Julio Maglione elnök a 2024-es vb házigazdájának bejelentésekor, azonnali hatállyal lemondok a nemzetközi szövetségben viselt posztomról” -mondta Gyárfás. Az már korábban eldőlt, hogy 2019-ben a Duna Aréna ad otthont a junior úszó vb-nek, 2020-ben pedig a vízilabda, illetve az úszó, műugró és szinkronúszó Európa-bajnokságnak. REFLEKTOR A 2. OLDALON LÁTVÁNY Grandiózus megnyitó Szegény falut az állam is húzza BÜROKRÁCIA Megbírságolt a Magyar Államkincstár (MÁK) 120 millió forintra 207 önkormányzatot, mert késve jelentették be lecserélt falubuszaik rendszámát. A meglehetősen szegény települések helyi bevételek hiányában kénytelenek az államra támaszkodni, ha működési költségeiket finanszírozni szeretnék. Ugyanakkor minden lehetőséget megragadnak, hogy pályázatokból teremtsenek elő olyan eszközöket, amelyeket más települések a befolyt iparűzési adóból könnyedén kifizetnek, így pályáztak és nyertek pénzt két éve a falugondnoki szolgálat fenntartásához szükséges régi mikrobuszok cseréjére, amihez saját erőt is biztosítaniuk kellett, s ami megterhelte a jellemzően forráshiányos falvak költségvetését. Az idén derült égből villámcsapásként érte őket, hogy a MÁK a falubuszok működtetéséhez nyújtott 2,5 millió forintos éves állami támogatásból jelentősen összeget követel vissza - volt, akitől az egész éves keretet. Köteles László, a zempléni Komlóska polgármestere szerint azért, mert a falvak késve jelentették be az új falubuszok rendszámát, miközben e kötelezettségükről nem is tudtak, de amit később pótoltak. Köteles szerint mindez mutatja, hogy az állami bürokrácia mennyire merev és nem együttműködő, főként nem polgárbarát. A Sárospatak környéki polgármesterek most közös levélben kérnek segítséget három minisztertől, Pintér Sándortól, Balog Zoltántól és Varga Mihálytól. Azt szeretnék elérni, tekintsenek el a büntetéstől, s fogadják el, hogy a falvak tették a dolgukat, akkor is, ha ezt a MÁK nem látja megfelelően „lepapírozva”. RÉSZLETEK A 4. OLDALON SZOLGÁLAT A falubuszok azonnal munkába álltak /Újabb riasztás plakátügyben FREEDOM HOUSE A civil szervezeteket érintő országos kormányzati televíziós és plakátkampányára reagálva adott ki közleményt péntek este az emberi jogi szervezet. A Freedom House szerint „a magyar kormány a diktatúra legsötétebb napjait idéző módszereket használ a menekültek és a kiszámítható és emberséges bevándorlási politika mellett szót emelő civil szervezetek gyalázásával.” Michael Abramowitz, a szervezet elnöke leszögezte: „határozottan támadó jellegű és valóban antiszemita az a képi világ és nyelvezet, amelyet Orbán Viktor kormánya használ különösen a Nyílt Társadalom Alapítvány, illetve annak magyar születésű alapítója, Soros György ellen”. NÉPSZAVA