Népszava, 2017. szeptember (144. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-11 / 212. szám
2 NÉPSZAVA 2017. szeptember 11., hétfő REFLEKTOR Elkapkodná a kormány Paksot ATOMKASSZA Az Orbán-kabinet megpróbálná már a választások előtt elkölteni az atomberuházási keret nagy részét, ám az építkezés megkezdését még sok minden hátráltatja. HARGITAI MIKLÓS Mintha nem bíznának a győzelemben: a kormány kész helyzet elé akarja állítani a következő kabinetet az ország legdrágább beruházása ügyében, olyan állapotokat teremtve, hogy a választás eredményétől függetlenül semmiképpen se lehessen kifarolni a paksi bővítésből. Ennek legbiztosabb eszköze, ha elkezdik lehívni az orosz hitelt, és a 4000 milliárd forintnyira becsült költségek minél nagyobb hányadát elköltik vagy lekötik. Az igyekezetnek ugyanakkor határt szab, hogy még mindig rengeteg engedély hiányzik a reaktorok építésének megkezdéséhez. A Népszava információi szerint hamarosan nyilvánosságra hozzák az Európai Bizottságnak a paksi beruházás állami támogatásáról szóló döntését. A már tavaly megszületett határozatban a Bizottság rögzítette, hogy állami támogatást tartalmaz a finanszírozás, de ezt még összeegyeztethetőnek tartotta a vonatkozó EU-szabályozással, amennyiben a magyar állam betart bizonyos, a projekt gazdaságosságát tovább rontó feltételeket. Mint korábban megírtuk, a bizottsági határozat publikálását eddig is csak az Orbán-kabinet hátráltatta (a kialakult gyakorlat szerint az érintett kormány és a Bizottság egyezteti a nyilvánosságra kerülő szöveget) abban bízva, hogy sikerül elhúzni a publikálást az osztrák parlamenti választás utáni időpontig. Ennek azért van jelentősége, mert Ausztria már bejelentette, hogy amennyiben a Bizottság jóváhagyja a paksi bővítés állami támogatását, az Európai Bíróságnál fogja megtámadni a döntést - amit viszont csak akkor tehet meg, ha a határozatot és az indoklást már ELLENTMONDÓ NYILATKOZATOK nyilvánosságra hozták. A magyar kormány azt reméli, hogy egy új összetételű osztrák kabinet esetleg engedékenyebb lesz, s el lehet tántorítani a bírósági fellépéstől. Erre konkrét cselekvési terve is van a magyar kormánynak: forrásaink szerint a következő hetekben-hónapokban számos osztrák cég nyer majd magyar tendereken. A kormány tervei szerint az ősz folyamán megindulnak a nagy összegű kifizetések az orosz fővállalkozó-generálkivitelező Roszatom irányába, párhuzamosan az orosz hitel első részletének lehívásával. Immár semmilyen fórumon nem beszélnek róla, hogy az 5 százalék körüli kamatú orosz hitel kiváltható lenne olcsóbb piaci finanszírozással, pedig a gondolatot a Miniszterelnökség vezetője, Lázár János vetette fel tavaly, és a magyar állam immár a tavalyi szintnél is kisebb kamattal tudna forrásokhoz jutni a nemzetközi pénzpiacon. A hitel tehát orosz lesz, és a bővítésért felelős miniszter, Süli János minapi nyilatkozata szerint Magyarországnak semmilyen befolyása sem lesz arra, hogy kik lesznek az alvállalkozók, egyedül a Roszatomon múlik, hogy kikkel köt beszállítói szerződést (az orosz cég már meg is kezdte a tenderek kiírását). Ez azért ellentmondásos, mert egyrészt a kormány részéről többször elhangzott - és a magyar-orosz bővítési egyezményben is szerepel szándékként - egy 40 százalékos magyar beszállítói arány, másrészt a Népszava információi szerint az Orbán-kormány az állami támogatás engedélyezése érdekében 4000 milliárd forintnyira becsült költségek minél nagyobb arányát kötnék le, s költenék el nagyvonalú ígéreteket tett a német Siemens, illetve a francia Areva és Alstom felé, amelyeket a Süli-féle helyzetértékelés fényében igen nehéz lesz teljesíteni. A tényleges építési munkálatok 2018 januárjában kezdődhetnek meg. Fontos megjegyezni, hogy itt még nem a reaktorok és a fontosabb erőművi épületek építéséről van szó, az azokhoz szükséges létesítési engedélyezés ugyanis még meg sem kezdődött, így - bár a kommunikáció valószínűleg másról szól majd - leginkább a helyszín megtisztítására, illetve a felvonulási létesítmények építésére lehet számítani. Az atomtörvény szerinti olyan épületekkel kezdhetik a munkát, amelyeknek „nincs szerepük a létesítmény üzemeltetésében” - ezeket a munkálatokat is engedélyeztetni kell az Országos Atomenergia Hivatallal -, illetve sor kerülhet Paks 1 látogatóközpontjának arrébb helyezésére, a hűtővízrendszer kialakítására, de akár az erőmű nem nukleáris részének építésére is. Év végén vagy legkésőbb a jövő év elején benyújtják a létesítési engedélykérelmet, amelynek az elbírálása akár 15 hónapig is eltarthat. Emiatt a reaktorépítkezés megkezdésére 2019 tavasza előtt kicsi az esély. Érdemes felidézni, hogy a kormány átíratta a parlamenttel az atomtörvényt annak érdekében, hogy már a szükséges engedélyek beszerzése nélkül, illetve az engedélyektől eltérve is lehessen építkezni, ám időközben Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője panaszt tett az Európai Bizottságnál a nukleáris biztonságot sértő trükk miatt, és a kormánytöbbség uniós nyomásra kénytelen volt törölni a módosítást a szövegből. SÜLI JÁNOS A Paks 2 miniszter szerint minden alvállalkozóról az oroszok döntenek, holott a kormány korábban nem ezt ígérte IDŐKÖZBEN Vasárnap polgármestert választottak a paksiak, de a kabinet nem várna a jövő tavaszi voksolásig FOTÓ: TÓTH GERGŐ y Megbocsátó az erőmű városa a Fidesszel IDŐKÖZI Szabó Péternek - a saját véleménykutatásunk alapján - már vasárnap reggel oda lehetett volna adni a Tolna megyei város polgármesteri tisztségét. Tucatnyi embert faggatva ugyanis egyértelművé vált, hogy a Fidesz-KDNP jelöltje toronymagas esélyes. - Szabó nyer - mondta az erőműben dolgozó Lisztmájer Balázs, aki áldott állapotban lévő feleségével és kétéves fiával ment szavazni. A férfi hozzátette: - őt támogatja a korábbi polgármester, Süli János, s már ez is elég. Szabó Péter, az eddigi alpolgármesternek nem a Fidesz, valójában Süli János taposta ki az utat A kérdezettek többsége hasonló véleményen volt. Hogy Süli mennyire megkerülhetetlen ma Pakson, az már bebizonyosodott. A 62 esztendős villamosmérnök 31 évet húzott le az atomerőműben, 2009-től ő volt a cég első embere. Aztán 2010-ben leváltották, és egy múlva el is küldték az erőműtől. Vállalkozó lett, majd 2014-ben kormánypárti helyi képviselők őt szerették volna polgármesternek. Csakhogy a Fidesz saját pártjából akart jelöltet, s a korábbi kajakbajnokot, Kozmann Györgyöt indították. Süli versenybe szállt, s az általa irányított - Néppárt nevet felvevő - polgári összefogás rommá verte a Fideszt: a szavazatok 78 százalékát szerezte meg. A csúf vereséget elszenvedő Fidesz próbálta móresre tanítani az engedetlen várost, ezért megkurtították az erőmű paksi sportra költhető százmillióit. Sülinek ez rosszul jött, ám a kormány piti bosszúja nem erősítette a Fideszt a városban. Amint az várható volt, Süli és a Fidesz kereste a megegyezést. A polgármester ki is nevezte alpolgármesterré Szabó Pétert, aki a Paksi Lokálpatrióták Egyesületének színeiben politizált, majd belépett a 2014-es választási vereség után újjászervezett helyi Fidesz-szervezetbe. A megegyezés újabb lépéseként 2017 májusában Süli lett a paksi erőmű bővítésért felelős tárca nélküli minisztere, s emiatt le kellett mondjon a polgármesterségről. Ezért írtak ki időközi választást, aminek kormánypárti jelöltje lett - Süli ajánlásával - az ügyvezető polgármesterként dolgozó Szabó Péter. A korábban tanárként szolgáló, történész-muzeológus végzettségű, 42 éves férfi köztiszteletnek örvend a városban, s ezen - tapasztalataink szerint - az se rontott, hogy lapunk cikkei nyomán a napokban kiderült: támadható lépéseket tett ügyvezető polgármesterként. A paksi képviselő-testület Szabó javaslatára kinevezte a Fidesz városi elnökét, Kovács Sándort az egyik önkormányzati cég igazgatóságába, ám ez a 637 ezer forintos állás - amint azt a kormányhivatal is megállapította - összeférhetetlen Kovács képviselőségével. Ráadásul amikor augusztusban a paksi testület - Szabó előterjesztésére - arról döntött, hogy a város mely részei lesznek kiemelt fejlesztési területek, az előnyt élvező földek közé bekerült két olyan birtok, ami Kovács Sándor tulajdona. Az egyiket alig fél évvel korábban vásárolta meg a Fidesz városi elnöke. Az említett területek értéke lényegesen felmehet a döntésnek köszönhetően. A paksiak általában tudnak ezekről az ügyekről, ám ennek okán az általunk kérdezettek nem szidták a Szabó-Kovács párost. Szabó ellen egyébként három jelölt állt sorompóba a választáson. Mezősi Árpád - aki köztudottan tagja és volt már képviselője is az MSZP-nek, ám függetlenként definiálta magát, mondván: pártérdek nélkül kívánja városát szolgálni. (A paksiak azonban ebben azt látják, hogy a szocialisták nem mernek pártjuk emblémájával indulni.) A munkáspárti Kerezsi László megválasztása esetén jobb utakat és járdákat építtetne, és szülészetet hozna Paksra. Medveczki Zoltán, a Magyar Környezetvédők Pártjának aspiránsa kórházat álmodott Paksra, és megtiltaná a menekültek idetelepedését, mivel az fokozná az atomerőműre leselkedő terrorveszélyt. Noha az európai fővonalba tartozó hazai környezetvédők elutasítják a paksi erőmű bővítését. Medveczkinél erről szó sincs, ami érthető, hisz a 20 ezer lelkes városban eddig még nem találkoztunk olyan emberrel, aki ellenezné a 4 ezer milliárd forintos beruházást. Itt minden családban akad olyan aktív korú, aki az erőműben dolgozik, vagy munkahelye valamilyen módon függ az ország villamosenergia-szükségletének csaknem felét megtermelő cégtől. Az LMP nem is indított jelöltet, mivel a párt harcosan elveti Paks 2-t, viszont a városban az erőműbővítés támadhatatlan. A Jobbik se mozdult, ennek miértjére a párt nem adott magyarázatot, a helyi közélet szereplői úgy vélik, hogy azért nem, mert Pakson - épp az erőmű miatt - az életszínvonal magasan meghaladja a régió átlagát, így itt egy radikális párt nehezen tudja megszólítani a választókat. Amúgy abban, hogy a tervezett és minden fontos részletében titkosított erőműbővítés százmilliárdok lenyúlásával járna, a paksiak is biztosak. Ebben - kinevezése előtt - Süli János sem kételkedett. De a lenyúlás nem zavarja a helybélieket, számukra az a fontos, hogy Paks 2 száz évre, vagyis három generációra szavatolhatja a város jövőjét. A paksiak hálásak a kormánynak és megbocsátok a Fidesszel szemben. - Azért mondja az ellenzék, hogy a Fidesz lop meg lopni fog, mert magukból indulnak ki - vélekedett a 72 esztendős, egykor szobafestőként dolgozó Bocsi András, akit szavazás után, az utcán állítottam meg. - Ez a kormány sok jót tett az országgal, gondoljon a mezőgazdaságra meg a idegenforgalomra, mennyi pénzt adtak a vállalkozóknak?! - Az se zavarja, hogy a saját embereiknek adták a legtöbbet? - vetettem közbe. - Nem rázta fejét az ősz hajú férfi. - Mert ezt minden párt így csinálja. Ebben sosem lesz változás. UNGÁR TAMÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK