Népszava, 2017. szeptember (144. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-27 / 226. szám

MŰSORMAGAZIN A MAI LAPSZÁMBAN NÉPSZAVA Szociáldemokrata napilap • Alapítva: 1873-ban 2017. szeptember 27., szerda 144. évfolyam 226. szám www.nepszava.hu nepszava@nepszava.hu Ára: 270 forint Ukrajnának fájni fog: minden integrációs lépést megvétózunk Szijjártó Péter szerint ez a helyes válasz az oktatási törvényre 3. oldal A Népszabadság sorsától féltik a szlovákiai Új Szót 7. oldal Elverte a kormány a tanulópénzt MINŐSÉGROMLÁS EU-milliárdokat fordít az állam az oktatásügyi fejlesztésekre, az eredmények mégis évről évre rosszabbak. Az uniós trendekkel is szembemegyünk. JUHÁSZ DÁNIEL Nem látszanak az uniós források hatásai a magyar oktatás eredmé­nyességében: miközben Ma­gyarország milliárdos fej­lesztési támogatásokat kap, a nemzetközi felmé­résekben egyre rosszabb adatokat regisztrálnak. A legszembetűnőbb rom­lás az alapoktatás minő­ségében tapasztalható: a Világgazdasági Fórum 138 országot tömörítő rangsorában tíz éve még a 37. helyen álltunk, de 2016-ban már csak a 96.-on. A legmerede­kebb visszaesés a 2013 és 2016 közötti időszakban volt. A felsőoktatás sincs jobb helyzetben: 2007-ben még a 65. volt Magyarország, tavaly a 114. helyre esett vissza. Számos területen az uniós tren­dekkel is szembemegyünk. Az EU célja, hogy 2020-ra a mostani 39- ről legalább 40 százalékra növelje a 30-34 éves korosztályban a fel­sőfokú végzettséggel rendelkezők arányát. Ehhez képest az Eurostat adatai szerint a magyar 30-34 éve­seknek 2015-ben csak a 34,3 százaléka, 2016-ban pedig a 32,8 százaléka rendelke­zett diplomával. Aggasztó folyamatok figyelhetőek meg a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányá­nak változásában is. Míg az uniós átlag állandó csökkenést mutat, a ma­gyar folyamatosan nő. Holott se szeri, se száma az uniós pénzből megvaló­suló projekteknek. Mint­egy hatmilliárd forintból fejlesztették például a hi­báktól hemzsegő kísérleti tankönyveket, de a pedagógus-élet­­­pályamodell bevezetését megelő­ző kutatás-fejlesztés költségeit is brüsszeli pénzből állták. Az új Nem­zeti alaptantervet is egy 2,4 milli­árdos uniós projekt keretében ké­szítik. De gyakran EU-forrásokból oldják meg a felújításokat, számos infrastruktúra-fejlesztést is. FOLYTATÁS A 4. OLDALON Bontás helyett panelreneszánsz VISSZAVONULÓ Senki nem állt ki Orbán Viktor és Lázár János pa­nelbontási ötlete mellett a HG Me­dia által tegnap Panelreneszánsz címmel rendezett szakmai kon­ferencián. László Tamás fideszes képviselő szerint a kancelláriami­niszter kezdeményezte szakmai vizsgálódásoknak a bontási kérdé­sek már csak egész kis részét képe­zik. Ugyanakkor a most is zajló mű­helymunkából 2018-as kezdettel akár valamiféle átfogó települési életminőség-javító menetrend is kisülhet. Csak az nem világos még, honnan lesz minderre pénz. BŐVEBBEN 6. OLDALON PROBLÉMÁS A panelek többségénél a gépészeti rész elhanyagoltsá­ga a leginkább kritikus, amit az egyre gyak­rabban látható szigetelések sem fednek el Korhatáros lesz az e-recept ADATOK Sok idősnek okozhat bosszúságot az e-recept, noha azt részben épp a gyógyszerkiváltás egyszerűsítése miatt vezetik be novembertől. Az e-receptet majd csak a csippel is ellátott új szemé­lyi igazolvánnyal lehet kiváltani, csakhogy az idősek jobbára a csip nélküli igazolványt kapják. A csip nélküli, de 60 évig érvényes iga­zolványt éppen azért rendszere­sítették, hogy megkönnyítsék az idősek dolgát. A 65 évesnél időseb­bek alapesetben azért kapnak csip nélküli személyit, hogy ne kelljen túl gyakran bajlódniuk az okmány megújításával. Mégis a több adatot tartalmazó, de csak hat évig érvé­nyes e-személyire van szüksége annak, aki egyszerűbben szeretné megkapni a gyógyszereit. RÉSZLETEK A 4. OLDALON 6 évig érvényes e-személyi nélkül nem működik CD Befogadókat keres Brüsszel SZOLIDARITÁS Ötvenezer nem­zetközi védelemre szoruló ember Európába való áttelepítését fogja szorgalmazni az Európai Bizottság szerdán - értesült a Népszava. A tagállamok önként tehetnek fel­ajánlásokat, hogy hány menekültet szeretnének befogadni. A legális migrációt elősegítő kezdeményezésnek semmi köze a magyar kormány által is elszabo­tált „kvótadöntéshez”, amely so­rán az uniós országokat két éven át kötelezték bizonyos számú mene­dékkérő befogadására. Az Európai Bizottság nem fog javaslatot tenni az éppen kedden lejárt szükség­helyzeti áthelyezési program foly­tatására, és nem kezdeményezi a dublini rendszer néven ismert me­nekültügyi szabályozás megrekedt reformjának az újragondolását sem. Ez utóbbi jogszabály állan­dósítaná a menedékkérők EU-n belüli áthelyezését a migrációs hul­lám által sújtott frontországokból, ám több tagállam ellenállása miatt mostanáig nem sikerült elfogadni. Emlékezetes: az EU tagállamai 2015 óta önkéntes felajánlásokon keresztül 22 ezer menekültet te­lepítettek át Törökországból, Jor­dániából és Libanonból. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa nemrégi­ben felhívta az európai országokat, hogy további 40 ezer menekültet költöztessenek át Líbiából és a kör­nyező országokból. A letelepítése­ket nem az EU koordinálja, hanem az ENSZ Menekültügyi Főbizto­sának Hivatala és a Nemzetközi Migrációs Szervezet - uniós támo­gatással. Értesülésünk szerint az Európai Bizottság szerdán javasla­tokkal fog előállni a jogosulatlanul Európában tartózkodó személyek hazaküldésének a felgyorsítására is. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) INDULÁS Eritreai mene­kültek Olaszor­szágban, útban Svédország felé

Next