Népszava, 2017. szeptember (144. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-27 / 226. szám
MŰSORMAGAZIN A MAI LAPSZÁMBAN NÉPSZAVA Szociáldemokrata napilap • Alapítva: 1873-ban 2017. szeptember 27., szerda 144. évfolyam 226. szám www.nepszava.hu nepszava@nepszava.hu Ára: 270 forint Ukrajnának fájni fog: minden integrációs lépést megvétózunk Szijjártó Péter szerint ez a helyes válasz az oktatási törvényre 3. oldal A Népszabadság sorsától féltik a szlovákiai Új Szót 7. oldal Elverte a kormány a tanulópénzt MINŐSÉGROMLÁS EU-milliárdokat fordít az állam az oktatásügyi fejlesztésekre, az eredmények mégis évről évre rosszabbak. Az uniós trendekkel is szembemegyünk. JUHÁSZ DÁNIEL Nem látszanak az uniós források hatásai a magyar oktatás eredményességében: miközben Magyarország milliárdos fejlesztési támogatásokat kap, a nemzetközi felmérésekben egyre rosszabb adatokat regisztrálnak. A legszembetűnőbb romlás az alapoktatás minőségében tapasztalható: a Világgazdasági Fórum 138 országot tömörítő rangsorában tíz éve még a 37. helyen álltunk, de 2016-ban már csak a 96.-on. A legmeredekebb visszaesés a 2013 és 2016 közötti időszakban volt. A felsőoktatás sincs jobb helyzetben: 2007-ben még a 65. volt Magyarország, tavaly a 114. helyre esett vissza. Számos területen az uniós trendekkel is szembemegyünk. Az EU célja, hogy 2020-ra a mostani 39- ről legalább 40 százalékra növelje a 30-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát. Ehhez képest az Eurostat adatai szerint a magyar 30-34 éveseknek 2015-ben csak a 34,3 százaléka, 2016-ban pedig a 32,8 százaléka rendelkezett diplomával. Aggasztó folyamatok figyelhetőek meg a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának változásában is. Míg az uniós átlag állandó csökkenést mutat, a magyar folyamatosan nő. Holott se szeri, se száma az uniós pénzből megvalósuló projekteknek. Mintegy hatmilliárd forintból fejlesztették például a hibáktól hemzsegő kísérleti tankönyveket, de a pedagógus-életpályamodell bevezetését megelőző kutatás-fejlesztés költségeit is brüsszeli pénzből állták. Az új Nemzeti alaptantervet is egy 2,4 milliárdos uniós projekt keretében készítik. De gyakran EU-forrásokból oldják meg a felújításokat, számos infrastruktúra-fejlesztést is. FOLYTATÁS A 4. OLDALON Bontás helyett panelreneszánsz VISSZAVONULÓ Senki nem állt ki Orbán Viktor és Lázár János panelbontási ötlete mellett a HG Media által tegnap Panelreneszánsz címmel rendezett szakmai konferencián. László Tamás fideszes képviselő szerint a kancelláriaminiszter kezdeményezte szakmai vizsgálódásoknak a bontási kérdések már csak egész kis részét képezik. Ugyanakkor a most is zajló műhelymunkából 2018-as kezdettel akár valamiféle átfogó települési életminőség-javító menetrend is kisülhet. Csak az nem világos még, honnan lesz minderre pénz. BŐVEBBEN 6. OLDALON PROBLÉMÁS A panelek többségénél a gépészeti rész elhanyagoltsága a leginkább kritikus, amit az egyre gyakrabban látható szigetelések sem fednek el Korhatáros lesz az e-recept ADATOK Sok idősnek okozhat bosszúságot az e-recept, noha azt részben épp a gyógyszerkiváltás egyszerűsítése miatt vezetik be novembertől. Az e-receptet majd csak a csippel is ellátott új személyi igazolvánnyal lehet kiváltani, csakhogy az idősek jobbára a csip nélküli igazolványt kapják. A csip nélküli, de 60 évig érvényes igazolványt éppen azért rendszeresítették, hogy megkönnyítsék az idősek dolgát. A 65 évesnél idősebbek alapesetben azért kapnak csip nélküli személyit, hogy ne kelljen túl gyakran bajlódniuk az okmány megújításával. Mégis a több adatot tartalmazó, de csak hat évig érvényes e-személyire van szüksége annak, aki egyszerűbben szeretné megkapni a gyógyszereit. RÉSZLETEK A 4. OLDALON 6 évig érvényes e-személyi nélkül nem működik CD Befogadókat keres Brüsszel SZOLIDARITÁS Ötvenezer nemzetközi védelemre szoruló ember Európába való áttelepítését fogja szorgalmazni az Európai Bizottság szerdán - értesült a Népszava. A tagállamok önként tehetnek felajánlásokat, hogy hány menekültet szeretnének befogadni. A legális migrációt elősegítő kezdeményezésnek semmi köze a magyar kormány által is elszabotált „kvótadöntéshez”, amely során az uniós országokat két éven át kötelezték bizonyos számú menedékkérő befogadására. Az Európai Bizottság nem fog javaslatot tenni az éppen kedden lejárt szükséghelyzeti áthelyezési program folytatására, és nem kezdeményezi a dublini rendszer néven ismert menekültügyi szabályozás megrekedt reformjának az újragondolását sem. Ez utóbbi jogszabály állandósítaná a menedékkérők EU-n belüli áthelyezését a migrációs hullám által sújtott frontországokból, ám több tagállam ellenállása miatt mostanáig nem sikerült elfogadni. Emlékezetes: az EU tagállamai 2015 óta önkéntes felajánlásokon keresztül 22 ezer menekültet telepítettek át Törökországból, Jordániából és Libanonból. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa nemrégiben felhívta az európai országokat, hogy további 40 ezer menekültet költöztessenek át Líbiából és a környező országokból. A letelepítéseket nem az EU koordinálja, hanem az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala és a Nemzetközi Migrációs Szervezet - uniós támogatással. Értesülésünk szerint az Európai Bizottság szerdán javaslatokkal fog előállni a jogosulatlanul Európában tartózkodó személyek hazaküldésének a felgyorsítására is. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) INDULÁS Eritreai menekültek Olaszországban, útban Svédország felé