Népszava, 2018. január (145. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-22 / 18. szám
Méhésztalálkozó - keserű a méz Kaposváron 13. oldal Cáfolták, most elismerik, akár 3 és fél évet kell várni egy bélműtétre Sorra hívják be a Facebookon panaszkodó betegeket at 4. oldal Közeledik a nagykoalíció BOM Megkezdődhetnek a tárgyalások a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között az új Merkel-kormányról - döntött az SPD. RÓNAY TAMÁS Nagy ívű beszédben érvelt Martin Schulz, a német szociáldemokraták elnöke a nagykoalíciós tárgyalások megkezdése mellett az uniópártokkal az SPD rendkívüli kongresszusán, amelyen a 600 küldött döntött erről. A pártvezető kiemelte, az előzetes koalíciós egyeztetések során elérték, hogy több kérdésben is a szociáldemokraták programja érvényesüljön. Szavait többen némi kétkedéssel fogadták, s a közvélemény-kutatások szerint is a többség úgy látja: az előzetes megállapodással inkább az uniópártok járnak jól. Schulz az Európai Unió jövőjét érintő ügyekről is beszélt. A bécsi, a prágai, a varsói és a budapesti kormány tevékenysége is jelzi, hogy jobboldali hullám indult Európában, amellyel dacolnia kell az SPD-nek, mert a párt a bástya a jobboldal ellen. Ezért Németországnak össze kell fognia Emmanuel Macron francia elnökkel az Unió megerősítéséért - mondta. Kifejtette, véget kell vetni a megszorításokon alapuló politikának és a neoliberális szellemiségnek Európában. E kijelentésével nyilvánvalóan a CDU/CSU-val való együttműködést elutasító balszárnynak próbált udvarolni. A kongresszuson Kevin Kühnert, az ifjú szocialisták elnöke érvelt a legvehemensebben a nagykoalíció folytatása ellen, szerinte annak elutasítása új kezdetet jelenthetne az SPD számára. Végül 362-en szavaztak a nagykoalíciós tárgyalások megkezdésére, 279-en pedig ellene. A héten kezdődő tárgyalások lezárása után az SPD tagságának kell majd állást foglalnia arról, létrejöjjön-e a nagykoalíció. RÉSZLETEK A 8. OLDALON Kilátástalan gyereksorsok egy iraki menekülttáborban 7. oldal FOTÓ: AFP/SASCHA SCHUERMANN KONGRESSZUS A német szociáldemokraták a nagykoalíció mellett Erőműálmok a Drávára TERVEK A Dráva Szövetség hazai és nemzetközi tiltakozó akciókat szervez horvát partnereivel az új vízlépcsők ellen, amelyek alapjaiban változtatnák meg a délnyugati határfolyó környékén a természeti világot és a gazdaságot. A horvát ötlet nem új: a zágrábi kormány 1992-ben határozta el, hogy a Dráva horvát - ám közös érdekűnek nyilvánított - szakaszán, Novo Virjénél 5 erőmű épülne a közös szakaszon, egyenként 50 megawattos teljesítménnyel vízerőművet épít. A vízlépcső létesítményei 30 kilométer hosszan húzódtak volna, s a tározója Őrtilos és Barcs között betonmedencévé változtatta volna a szabálytalanul kanyargó, holtága miatt ökológiailag felbecsülhetetlen szakaszt, a tározóból öt kilométeres csatornán vezették volna tovább a vizet, így a meder szinte kiszáradt volna. BŐVEBBEN AZ 5. OLDALON Vízlépcsők a Dráván Stop, oligarcha! - a szocialisták törvényjavaslata ELLENCSOMAG Nem Soros jelent veszélyt a társadalomra, hanem azok, akik a közvagyon helyett a sajátjukat gyarapították az elmúlt években. Ezzel indokolta Harangozó Tamás, hogy az MSZP várhatóan ma a kormány Stop, Soros! csomagjára adott válaszként Stop, oligarcha! néven három törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek. A céljuk az intézményesített korrupció megtörése, a közbeszerzések átláthatósága, az összejátszások megakadályozása. Az első törvényjavaslat értelmében a nyertes és a vesztes közbeszerzési pályázatok szövegét és a részletes értékeléseket is teljes egészében nyilvánossá kellene tenni, ennek elmaradása esetén az egész pályázatot érvényteleníteni kellene. A következő terv az általános 15 százalékos adókulcsnál jóval magasabb, 75 százalékos oligarchaadót vezetne be azokra az osztalékjövedelmekre, amelyek uniós vagy hazai közpénzből finanszírozott munka elvégzéséből származnak. Az MSZP a letelepedési államkötvényt végleg megszüntetné, és elszámoltatná az ezek forgalmazásával foglalkozó cégeket. ÍRÁSUNK A 3. OLDALON Harangozó Tamás: az MSZP a Stop, Soros! helyett a Stop, oligarcha! javaslatait terjeszti be. Török szárazföldi csapatok nyomultak be Szíriába HÁBORÚ Súlyos nemzetközi konfliktust idézhet elő a török vezetés, amely a figyelmeztetés ellenére sem hagy fel az észak-szíriai kurd enklávé, Afrin ellen indított hadművelettel, miután szombaton török vadászgépek több mint száz célpontot bombáztak, vasárnap estére már szárazföldi csapatok is benyomultak a régióba. Ankarában szombaton jelentették be, hogy megkezdődött az Olajág hadművelet, s ezzel kapcsolatban Recep Tayyip Erdogan elnök azt mondta, hogy céljuk a kurd „terrorista fenyegetés” felszámolása. „Senki se szóljon bele... Nyugatról haladva, lépésről lépésre fogjuk megsemmisíteni a terrorfolyosót” - idézte a The New York Times az elnököt. A hadművelet túlmutat a régiós feszültségeken, a fő célpontok a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) és a főként kurdokból álló Szíriai Demokratikus Erők (SDF). Mindkét csoport az Egyesült Államok szövetségese az Iszlám Állam (IS) elleni harcban. Washington figyelmeztette Törökországot, hogy a hadművelettel destabilizálja a hétéves polgárháború miatt egyébként is romokban heverő Szíriát. A kérdés az, hogy Ankara megelégszik-e az enklávé megtisztításával vagy az Olajág egy szélesebb kurdellenes akció kezdete-e. FOLYTATÁS A 8. OLDALON FOTÓ: AFP/BULENT HLIC OLAJÁG A török hadsereg lövi a kurd Népvédelmi Egységek állásait