Népszava, 2018. február (145. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-14 / 38. szám
2 NÉPSZAVA 2018. február 14., szerda A pesti no-go zóna jövője BULINEGYED A lakosság egy része visszahozná a zárórát, az önkormányzat kevéssé érzékeny az ott lakók panaszaira. N. KÓSA JUDIT Első születésnapját ünnepelte a napokban az immár 1489 tagot számláló, Élhető Erzsébetváros nevű Facebook-csoport. Ismerve a közösségi oldalt, ez nem nagy hír. Legfeljebb onnan nézve, hogy a csoport, amely azzal a kimondott céllal alakult meg, hogy elérje a vendéglátóipari záróra újbóli bevezetését Belső-Erzsébetvárosban, mára odáig legalább eljutott, hogy meglehetősen nagy figyelem összpontosul az úgynevezett bulinegyedre. Miután lapzártánkig az Alkotmánybíróság keddi, soron kívüli döntése után sem derült ki, hogy hatályon kívül helyezik-e a vonatkozó határozatot, nem tudni, vasárnap megtartják-e a helyi népszavazást, ahol Erzsébetváros lakosainak arról kell véleményt nyilvánítaniuk, hogy a kerület belső fertályán bevezessék-e ismét a kocsmák és éttermek éjféli záróráját. Az előzmények a legtöbb újságolvasó számára ismertek. Az úgynevezett Hunvald-ügy lenyomataként hátramaradt romos műemlékházak igazi hungarikumokat termettek: 2005 körül szárba szökkent a romkocsmaműfaj, amely Nem javulnak a kommunális szolgáltatások, romlanak a közterületek egyre több vendéglátóhelyet vonzott a Kis- és Nagykörút, a Király utca és a Rákóczi út által közrefogott alig fél négyzetkilométerre. A mennyiség aztán sajátos minőségbe csapott át, amikor 2013-ban a kerületi önkormányzat a városrész ezen felén eltörölte a zárórát. A régi pesti zsidónegyed ekkortól az európai tömegturizmus kitüntetett célpontja lett, a folyamat pedig magával hozta a felgyorsult lakosságcserét - egyre több lakást adtak ki olcsó szállásként -, a kezelhetetlennek tűnő éjszakai zajt, a mind nagyobb tömegű emberi mocskot és szemetet, a romló közbiztonságot. Mindezt csak tetézte a baltával faragott dohányzásellenes törvény, amelynek betudhatóan a kocsmák közönsége hajnalig az utcán tartózkodik. A lakosságot a tavalyi év elején három tényező ösztönözte tiltakozásra. Az egyik a tehetetlenség: belefáradtak, hogy a nyár és a tél között csupán annyi a különbség, hogy az utóbbi évszakban az ember nem is szeretne nyitott ablaknál aludni. A másik a tudat, hogy valahol valaki profitál ebből a bizniszből, viszont a káosz elszenvedőihez semmi sem kerül vissza a pénzből - nem javulnak a kommunális szolgáltatások, romlik a közterületek állapota, a tűrésért a polgárok nem kapnak semmiféle ellentételezést. A harmadik pedig az önkormányzat látványos nemtörődömsége: Vattamány Zsolt fideszes polgármester az aláírásgyűjtés ellenére megtagadta a rendkívüli közmeghallgatás kiírását, egyszer sem állt a polgárok elé, amikor pedig végül „civil” egyeztetést hirdetett, a legkülönfélébb egyletekkel tárgyalni kezdett, csak az Együtt Erzsébetvárosért Egyesületet kerülte el messzire. Az önkormányzat mindvégig igyekezett a vendéglátósok és a lakók konfliktusaként feltüntetni a helyzetet, úgy téve, mintha semmi dolga nem volna a megoldásában. Tehetetlenségét demonstrálta azzal is, hogy tavaly októberben a testület „nem tudott” dönteni a záróráról szóló indítványról, ezért a polgármester népszavazás kiírását jelentette be. A tavaly decemberben megtartott erzsébetvárosi közmeghallgatáson a bulinegyed ellen tiltakozók és a Ligetvédők lényegre törő kérdések özönével árasztották el a kerület vezetését, a tisztikar pedig papírból olvasott bornírt válaszokkal igyekezett bagatellizálni a felvetéseket. Ezekből is kiderült azonban, mekkora lépésekkel haladnak az élhetetlen éjszakák elviselhetővé tétele felé. A 92 fős közterület-felügyelet állományából - mint kiderült - éjszakánként „optimális esetben” 7+1 fő dolgozik az egész kerületben; az összlétszámot már 5 emberrel növelték, és néhányan beiratkoztak alapfokú angolnyelv-tanfolyamra. Az utcatakarításra egy helyett már két gépet alkalmaznak, és további kettő beszerzése folyamatban van. Szerződést kötöttek egy zajszakértővel a zajtérkép elkészítésére, és már árajánlatot kértek az évtizedek óta bezárt köztéri illemhelyek felújítására. A hurráoptimistákat figyelmeztették ugyanakkor, hogy ez „szélesebb körű jogi és műszaki előkészítést igényel”. BIZONYTALAN POLGÁRMESTER VATTAMÁNY ZSOLT nem akart állást foglalni a záróráról, inkább népszavazást jelentett be REFLEKTOR Sokszor megismételt felvetések és válaszok • Rengeteg adóbevételt hoz a kerületnek a bulinegyed: Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára 6,6 milliárd forintról számolt be a nyáron. A 6,6 milliárdnak csak a töredéke köt ki Erzsébetvárosban. A szállodák, szálláshelyek által fizetett 752 millió forint volt tavaly a kerület bevétele. Az iparűzési adót a főváros szedi, és a vállalkozások székhelyét - nem pedig telephelyét - figyelembe véve osztja vissza a kerületeknek. A bulinegyed ügyében gyakran felszólamló Tibi atya kocsmái után például az erzsébetvárosiak tudomása szerint) Zugló örülhet a bevételnek. Összehasonlításul: míg 2010-ben még csak 56 milliót, 2016-ban már 291 milliót költött a kerület az utcák tisztán tartására, kevés látható eredménnyel. • Rettenetesen megemelkedtek a lakásárak a bulinegyedben, akinek nem tetszik az ottani élet, adja el az ingatlanát, és telepedjen le pár utcával odébb. Eltekintve a dolog érzelmi oldalától - az emberek többsége kötődik az otthonához -, tény, hogy az ingatlanárak nem pusztán Belső-Erzsébetvárosban, hanem egész Budapesten megemelkedtek. A csendesebb belvárosi kerületekben lényegesen jobban, mint a bulituristák járta részen. Nem véletlen, hogy Balásy Zsolt az index.hu-n megjelent cikkében (A belvárosi bulinegyed mint kísérleti labor, 2017. december 20.) nem a diplomatanegyed, Újlipótváros vagy Középső-Ferencváros, hanem Kőbánya, Csepel, Pesterzsébet áraival összehasonlítva „bizonyítja", milyen jó üzlet ma dobra verni egy belső-erzsébetvárosi lakást. • A bulinegyed tízezer, sőt még több embernek ad munkát, ezek a munkavállalók az utcára kerülnek, ha éjfélkor be kell zárni az üzleteket. A KSH és a NAV nem rendelkezik kimutatással a belső-erzsébetvárosi vendéglátóhelyeken alkalmazott munkavállalók számáról, az adat a vendéglátósok „saját kutatásán" alapszik. Ha ötszáz üzlettel számolunk, az helyenként húsz munkavállalót jelent - meglehetősen soknak tűnik annak fényében, hogy még a nagyobb meleg konyhás helyek sem alkalmaznak többet két-három szakácsnál, öt-hat felszolgálónál; az éjfél utáni nyitvatartás pedig elsősorban a bárrendszerű, kizárólag alkoholra szakosodott kocsmák sajátossága. A szürkegazdaság azonban valóban sokakat eltart: ideszámolhatjuk a szabályozatlan Airbnb-iparágat, illetve a pub crawl üzletágat, amely éjfélkori induló, ötven-száz fős menetekben megszabott összegért (fejenként általában 5 euróért) szállítja a kuncsaftokat a kocsmáknak. Fideszes sorcserék a kerületben KÁDEREK Bajkai István erzsébetvárosi alpolgármester, aki az áprilisi országgyűlési választáson a Fidesz jelöltjeként indul a képviselői helyért, rendszeresen hivatkozik arra, hogy pártjának és neki személy szerint semmi köze a vigalmi negyedben uralkodó infernális állapotokért. Kétségtelen tény, hogy a XIX. századi épületállomány nagyarányú bontásával számoló, egyúttal a pusztulásra ítélt házakat projektcégeken keresztül - az önkormányzat számára nyereséget nem hozó módon - magántulajdonba juttató Madách sétány beruházás megindítása a szocialista-szabad demokrata kerületvezetés nevéhez fűződik. De annak ellenére, hogy már 2004-ben megindult az Óvás! Egyesület vezette tiltakozás a rombolás ellen, a kerületi Fidesz soha nem hallatta hangját az ügyben. 2008-ban pedig, pár hónappal azelőtt, hogy Hunvald Györgyöt előzetes letartóztatásba helyezték, a Fidesz helyi vezetője, Deutsch Tamás lemondott testületi tagságáról, és hamarosan az Európai Parlamentbe távozott. Ezt követően új káderkészlettel, az addigi második vonallal lépett fel a párt. 2010-től Vattamány Zsolt lett a polgármester, helyettese pedig Rónaszékiné Keresztes Monika: abban a ciklusban került sor a záróra eltörlésére a romkocsmákkal korábban békésen együtt élő Belső-Erzsébetvárosban. Az addig egyéni képviselőként is dolgozó Rónaszékiné a 2014-es választáson aztán vereséget szenvedett a DK-s Oláh Lajossal szemben, s mivel az alpolgármesterséget is átvette tőle Bajkai István, a választókerületi elnöki poszttal kellett beérnie. Tavaly ősszel azonban ez a poszt is Bajkaira szállt: most a milliárdos kormánymegbízásokkal kitüntetett SBGK Ügyvédi Iroda tagja, Orbán Ráhel ügyvédje méretheti meg magát a választáson. Ismertségét az elmúlt hetekben tojás- és tejosztással igyekezett növelni. Az atlatszo.hu tavaly november 2-án megjelent cikkében ugyanakkor arról írt, hogy „Fidesz-közeli vállalkozók is megvetették a lábukat a hetedik kerületi romkocsmabizniszben”, és utalt arra is: a romkocsma ma már mérsékelten nyereséges üzletnek számít, miközben a vigalmi negyed egésze láthatóan pörög. ZABORA A káosz elszenvedőihez semmi nem kerül vissza a vigalmi negyed profitjából 7+1 fő közterületfelügyelő vigyáz a rendre ORBÁN RÁHEL ÜGYVÉDJE BAJKAI ISTVÁN tojás- és tejosztással igyekszik növelni az ismertségét