Népszava, 2018. június (145. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-30 / 150. szám
2 NÉPSZAVA 2018. június 30., szombat Alig mozdult a menekültügy UNIÓS CSÚCS Közös zárónyilatkozatot fogadtak el az európai kormányfők Brüsszelben, amelyből minden tagország a neki kedvenc bekezdést idézheti. 1 p FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az elfogadott közlemény arról árulkodik, hogy az EU a keményvonalasok programját kívánja végrehajtani: a külső határok védelmére összpontosít, a menedékkérelmek elbírálását kiszervezi part menti tagállamokban létrehozott „ellenőrzött központokba” és észak-afrikai országokban felállított befogadóállomásokra. Giuseppe Conte olasz kormányfő elérte, amit akart, legalábbis írásban: ezután a tengerből kimentett migránsokat - a mentés helyétől függően - vagy visszaszállítják az észak-afrikai „regionális központokba”, vagy elviszik az uniós tagállamokban felállított fogadóállomásokra. Angela Merkel német kancellár elégedett lehet, mert a zárónyilatkozat leszögezi: a tagállamoknak mindent meg kell tenniük, hogy véget vessenek a menedékkérők továbbutazásának egyik tagállamból a másikba. A kormánypárti bajor keresztényszocialisták előzőleg azzal fenyegetőztek, hogy lezárják a határt a Németországba tartó, de másutt nyilvántartásba vett meneSpanyolország minisztere írásbeli garanciákat kapott a partnerállamoktól az anyagi támogatásról cékkérők előtt. A bevándorlók friss hullámával szembesülő Spanyolország miniszterelnöke, Pedro Sánchez pedig annak örülhet, hogy partnerei írásba foglalták: „anyagilag és minden egyéb formában” támogatni fogják Spanyolország erőfeszítéseit az illegális migráció feltartóztatására. Zárónyilatkozatukban az uniós csúcs résztvevői elismerik, hogy 2015 októberéhez képest 95 százalékkal csökkent az EU-ba irányuló illegális határátlépések száma, ugyanakkor erősödött a migrációs nyomás a Földközi-tenger keleti és nyugati térségében. Ennek feltartóztatására az EU-n belül és kívül menekülttáborokat terveznek létrehozni, amelyek a tengerből kimentett menedékkérők elhelyezésére szolgálnak majd. A szöveg „új megközelítésnek” nevezi, hogy az érintett (észak-afrikai) országokban „a menedékkérelmek elbírálására szolgáló regionális központokat” hoznának létre. A központok felügyeletét az EU, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala és a Nemzetközi Migrációs Szervezet A menedékkérők továbbutazása egyik tagállamból a másikba veszélyezteti a schengeni rendszer fennmaradását látná el. Az elképzelések szerint ezzel ellehetetlenítenék az üzletszerű csempészetet. A part menti EU-tagállamok közelében megmentett migránsokat viszont az Unió területén létrehozott „ellenőrzött központokba” szállítanák, amelyeket „szigorúan önkéntes alapon” állítanának fel a tagállamok. Ezeken a fogadóállomásokon elbírálnák az érkezettek menedékkérelmét. A menekültstátuszra nem jogosult embereket visszaküldenék, a nemzetközi védelemre szorulókat viszont áthelyeznék az erre - ugyancsak önként - vállalkozó tagországokba. A közös francia-olasz javaslatra minden tagország igent mondott, ám valójában egyikük sem ajánlotta fel területét ilyen központ létesítésére. Emmanuel Macron sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ezeket a táborokat az érkezés országában - vagyis mindenekelőtt Olaszországban - kellene létrehozni, ám fenntartásukhoz és működtetésükhöz az Európai Unió jelentősen hozzájárulna. A huszonnyolcak az eddigieknél jóval több pénzt szánnak a külső határok megerősítésére és a migráció kezelésére. A következő hosszú távú költségvetésben külön forrást különítenének el a gyors reagálásra. Afrikának több fejlesztési pénzt helyeztek kilátásba. Döntöttek arról, hogy a Törökországban élő szíriai menekültek támogatására felszabadítják a hatmilliárd eurós alap második részletét. A csúcs résztvevői szerint a menedékkérők továbbutazása egyik tagállamból a másikba súlyosan veszélyezteti a belső határok nélküli schengeni rendszer fennmaradását. Ezért a tagállamoknak végre kell hajtaniuk minden olyan intézkedést, amelyek az említett továbbutazások megakadályozásához szükségesek. Németország elsősorban kétoldalú egyezményekkel szeretne megszabadulni a másutt regisztrált menedékkérőktől, és Angela Merkel sajtótájékoztatóján be is jelentette, hogy néhány országgal megkötötte a megállapodást, és a szakértői munka van hátra. Mint megírtuk, Berlin felvette a kapcsolatot a magyar kormánnyal is. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) TÖBB SEGÍTSÉGET KAP 1 PEDRO SÁNCHEZ Miféle migrációs krízis? VISSZHANG Két fényképpel illusztrálja tegnapi kiadását a The New York Times. Az első képen a Keleti pályaudvar 2015-ös, a másodikon mai képe látható. Tele menekültekkel, másrészt üresen, „békeidőben”. Miközben a lap az uniós csúcson elfogadott menekültügyi csomagról értekezik, címében azt kérdezi: Miféle migrációs krízis? Mi is azt kérdezzük - nem először -, miféle menekültválság volt az, amit a Keleti pályaudvaron és a Baross téren az akkor oda kivonuló nemzetközi sajtó közvetített külföldre. Ma is - és sokadszorra - azt állítjuk: 2015 őszén semmilyen menekültválság nem volt Magyarországon, Budapesten, bár kétségtelen, hogy a menekültválság valóságának elhitetése - főként Ausztriával és Németországgal - a magyar kormány eminens érdeke volt. Amit igazol, hogy erre építette fel teljes kommunikációját, nemcsak a 2018-as parlamenti választást, hanem még a kormányfő európai szerepét is. Bizonyítékunk nincs, csak nagyon erős kérdéseink: hogyan fordulhatott elő egy szilárd közigazgatású, stabil rendőrségű országban, hogy a déli határtól 180 kilométernyire lévő fővárosban egyszer csak megjelenik több ezer menekült? A lehetséges - kevéssé valószínűtlen - első válasz: a kormány képtelen volt nemhogy követni, kezelni is a menekültáradatot. Magyarul nem tudta megvédeni az országot. Vagy: a kormány tudtával - horribile dictu -, segítségével kerültek a menekültek a Baross térre a nemzetközi kamerák elé, hogy bizonyítsák az Unió előtt: itt humanitárius krízis van. Ami aztán - mint azt a német politikai körök már addig is érzékeltették - arra késztette Angela Merkel kancellárt, hogy a német határok megnyitásával segítséget nyújtson egy baráti államnak. Felettébb kíváncsiak lennénk - ha már a magyar iratok hozzáférhetetlenek - a német követség távirataira, azokra az iratokra, amelyek a kancellárban megerősítették a humanitárius válság képzetét mint valóságot. A Nagy Orbáni Átverést, amelynek következményei azóta is beláthatatlanok. FRISS RÓBERT THE NEW YORK TIMES 2018. június 29., péntek REFLEKTOR Merkelhez megy jövő csütörtökön Orbán Jövő csütörtökön utazik Orbán Viktor magyar miniszterelnök Berlinbe, hogy eleget tegyen Angela Merkel német kancellár meghívásának. Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő elmondta, hogy a találkozón bilaterális, Európa-politikai és nemzetközi témákról tárgyalnak majd, és a megbeszélés után közösen sajtótájékoztatót tartanak. A szövetségi belügyminisztérium szóvivője, Annegret Korff kérdésre válaszolva elmondta, hogy Horst Seehofer tárcavezető is tárgyal majd Orbán Viktorral. Eltérő vélemények Az Európai Parlament legnagyobb, néppárti frakciójának vezetője, Manfred Weber szerint az uniós vezetők nagy lépést tettek előre. A szocialisták is üdvözölték a csúcson megszületett megállapodást, mint a közös európai felelősségvállalás megnyilvánulását. A német Udo Bullmann frakcióvezető szerint az állam- és kormányfők megmentették a schengeni rendszert és a közös európai értékeket. Ska Keller, a Zöldek frakcióvezetője azt állította, hogy a döntések eltemetik a menedékhez való jogot Európában. Sajtóközleménye szerint a menekültkérelmek benyújtása gyakorlatilag lehetetlenné válik a Európában. „Nem szaharai megoldásokra, hanem igazi szolidaritásra van szükség" - áll a szövegben. Gabi Zimmer, az EP szélsőbaloldali politikai csoportjának elnöke nyilatkozatában úgy vélte, hogy az EU vezetői a legveszélyeztetettebb emberek jogait veszik semmibe, azokét, akik a háború elől menekülnek, rettegve a saját és családjuk életéért. Ezzel szolgai módon követik a rasszista jobboldal félelemkeltő propagandáját.