Népszava, 2020. január (147. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-13 / 10. szám

BELFÖLD ELJÁRÁSOK Borkai Zsolt egy nyomozásban sértettként szerepel, két ügyben a polgármestersége idején történt gazdasági ügyeket vizsgálják Győr: hat jelölt, három nyomozás IDŐKÖZI Hat jelölt lesz a január 26-i győri időközi polgármester-vá­lasztás szavazólapjain - derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból. Az aláírásgyűjtő íveket még tízen vették fel, december 23-án pedig még úgy tűnt, hogy - mint arról ír­tunk - csak négyen indulnak a szex- és korrupciós botránya miatt lemon­dott Borkai Zsolt székéért. Ehhez képest az utolsó pillanatokban még hárman adták le a szükséges szá­mú aláírást, egyikük nyilvántartás­ba vételét azonban elutasították, így végül hatan indulnak, bár való­jában csak két esélyes induló akad: Dézsi Csaba András a kormánypár­tok és Pollreisz Balázs az ellenzék közös jelöltje. Rajtuk kívül Balla Jenő az Összefogás Győrért Egyesü­let, Géber József a szélsőjobboldali Mi Hazánk színeiben, Hajnal János és Kirchfeld Mária pedig független­ként indul. Közben az elmúlt napok ellent­mondásos sajtóhírei után lapunk úgy értesült: nem négy, hanem to­vábbra is három nyomozás van fo­lyamatban Borkai ügyeivel össze­függésben. Egy esetben sértett a volt polgármester, kettőben viszont az ő városvezetése alatt elkövetett esetle­ges visszaéléseket vizsgálják. Hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt is nyomoz az NNI A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) jelenleg egy­felől zsarolás és más bűncselekmé­nyek miatt nyomoz. Ebben az ügy­ben már több gyanúsított is van. Bár a rendőrség részleteket nem közölt, biztosra vehető, hogy azt vizsgál­ják, ki vagy kik zsarolták meg a még polgármester Borkait a Horvátor­szágban tartott orgián róla készült videóval. Emellett a nyomozó iroda - forrá­saink szerint két eljárásban - isme­retlen tettes ellen hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt is nyo­moz. Ezekben az ügyekben a rendőr­ség iratokat, dokumentumokat fog­lalt le, ezek elemzése folyamatban van, de azt nem közölték, pontosan mely ügyeket vizsgálják. Korábbi saj­tóhírek szerint az egyik az Audinak értékesített földek évekkel ezelőtti ügyét érinti. A Borkai jobbkezének számító, az adriai videókon is látha­tó Rákosfalvy Zoltán ügyvéd luxem­burgi offshore cége vásárolt fel a gyár közelében lévő szántóföldeket, majd miután város átminősítette azokat kereskedelmi ingatlanná, milliárdos haszonnal adta tovább a területet a cégóriás érdekeltségének. Győri for­rásaink szerint a másik nyomozás a 2017-es diákolimpia étkeztetési köz­­beszerzése miatt indult, amelynek érintettje egy az adriai videón ruhá­ban látható éttermes vállalkozó: a versenytársakhoz képest négyszer drágább ajánlattal nyert a tenderen. NÉPSZAVA NÉPSZAVA 2020. január 13, hétfő Eltérített uniós források VÁLASZCSAPÁS A kormány célterületeket jelölt meg, hogy hol használná fel az EU-s támogatásokat, Budapest pedig nem szerepel ezek között - derül ki a Népszava birtokába került dokumentumokból. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az ügy hátteréhez tartozik, hogy az új ciklus támogatásaira vonatkozó­an az Európai Bizottság változtatási ajánlásokat tett a Tanácsnak - végső soron a tagállami kormányoknak - és az Európai Parlamentnek. A bi­zottsági koncepció lényege, hogy az uniós támogatásoknak - mondjuk a leszakadó térségek jobbára kudar­cos felzárkóztatása helyett­­ komp­lexebb célokat kell szolgálniuk. Öt fő politikai célt tűztek ki. Okosabb Európa: a „smart” kifejezést nem­csak az emberi okosságot, hanem a digitalizáció vívmányait is jelöli. Zöldebb Európa: Összekapcsoltabb Európa - elsősorban közlekedé­si-infrastrukturális értelemben. Szociálisabb Európa. És ötödikként: Oda bőven jutna forrás, ahol a kormányközeli oli­garchák terjeszkednek a polgárokhoz közelebbi Európa. Ez utóbbi célkitűzés tartalmaz a koráb­biakhoz hasonló, területi logikájú támogatásokat, külön nevesítve a városokat, a tengerparti területeket és a falusias térségeket. A magyar kormány - a Népszava több helyről megerősített információi szerint de­cemberben Brüsszelben bemutatott - prezentációja szerint az Orbán-ka­­binet a fenti célokat követve az ed­digi 10 helyett összesen 3 operatív programot indítana. A Versenyképes Gazdaság (VGOP) és a Versenyképes Infrastruktúra Operatív Program (VIOP) a teljes támogatási keret 43- 43, a Megújuló Emberi Erőforrások Operatív Program (MEEOP) pedig a 14 százalékát kapná. A VGOP na­gyobbrészt vállalati támogatásokra és kutatás-fejlesztésre költené, a VIOP-ból pedig többek között a vá­rosi közlekedés, a vasút, a közutak, a környezetvédelem és a megúju­lóenergia-szektor fejlesztéseit tá­mogatnák. (Messze a legtöbb pénzt a vállalati és a kutatás-fejlesztési tá­mogatásokra szánják, ami egyrészt jó hír a multiknak, másrészt magya­rázat lehet az Akadémia intézetháló­zatának elvételére és részben a CEU elüldözésére is.) Összességében a teljes támogatá­si keret egyötödét kívánj­a a kormány „területileg meghatározott” támoga­tásokra fordítani. A felsorolt célterü­letek között a prezentációban egyet­len szó erejéig szerepel Budapest is, ám az anyagból az derül ki, hogy leg­inkább csak kipipálandó tételként. Ezt bizonyítja, hogy készítettek két térképet, amely megmutatja, hova szánják a pénzt. Az egyiken szinte kizárólag leszakadó térségek van­nak, ami akár észszerű is lehetne, csakhogy az előző két ciklus felzár­kóztatási támogatásai szinte nem 40 százalék hoztak érdemi eredményt - az erre szánt pénzekből épültek például a 40 centiméter magas kilátók, ezek szolgáltak a csak papíron megren­dezett sportnapok, illetve egyéb „kö­zösségfejlesztő” programok forrá­sául is, miközben az érintett régiók hátránya nem csökkent. A most fel­sorolt célterületek között Budapest­nek még a környéke sem szerepel. A másik célterületi térképen olyan turisztikai régiók vannak megjelöl­ve, mint a Balaton, a Dunakanyar, a Fertő-tó vidéke, a Felső-Tisza és Tokaj, illetve a Hortobágy és Debre­cen. Itt érdemes felidézni: gőzerővel zajlik a kormány- és Orbán-közeli érdekeltségek, a Mészáros Lőrinc birodalmához tartozó cégek terü­letfoglalása például a Balatonnál és Tokaj környékén. Vagyis az ide irá­nyított uniós idegenforgalmi fejlesz­tések ezeknek az üzleti köröknek az érdekeit is szolgálnák. Debrecen pedig az ország egyik legfejlettebb városa, amely az egyetemnek, az oda települő BMW-gyárnak, a reptérnek és az eddig kapott állami pénzeknek köszönhetően - akár a területi logi­kájú uniós támogatásokból a kor­mányterv szerint teljesen kimaradó Nyugat-Magyarországhoz képest is­­ kevéssé szorul fejlesztésekre. HARGITAI MIKLÓS FOTÓ: PAVEL BOGOLEPOV KIKERÜLŐ HADMŰVELET Budapesten is lenne helye a fejlesztési pénzeknek, de a kormány a fővárosban elvesztett választás után inkább másho­vá koncentrál Ilyen arányban képződik Budapesten az ország GDP- je, a fővárost mégis mellőzné a kormány Jávor: „Ez politikai bosszú” VILÁGOS SZÁNDÉK Budapest brüsszeli képviseletének vezetője, Jávor Benedek az elmúlt hetekben a Népszavának, illetve a HVG-nek adott interjúiban célzott rá, hogy a kormány láthatóan nem elköte­lezett Budapest EU-forrásokból történő fejlesztése iránt. Lapunk megkérte Jávort, hogy az uniós rendszert jól ismerő volt EP-képvi­­selőként segítsen értelmezni a most megismert kormányzati terveket. Szerinte egyértelműen kiolvasható szándék, hogy az operatív progra­mok struktúrájának átrendezésével megszüntessék a főváros EU-támo­­gatását, ami egyenlő lenne Budapest pénzügyi kivéreztetésével. 2010 óta alig akadt, és most sincs olyan jelen­tős budapesti fejlesztés, amely leg­alább részben ne uniós forrásokra támaszkodna.­­ Budapesten képző­dik az ország GDP-jének 40 száza­léka. Ha a fővárostól megvonják a fejlesztési pénzeket, akkor az ország egész gazdasága sérül - mondta, arra is utalva, hogy a Tarlós-érában lecsökkentett költségvetésű, kiszi­polyozott Budapestnek nincsenek saját forrásai például a kormány által kötelezően előírt elektromos buszok beszerzésére. Jávor Bene­dek úgy kalkulált: épületenergetikai fejlesztéseket akár hitelből is meg lehet valósítani, mert ezek gyorsan megtérülő beruházások, de a köz­lekedés vagy az infrastruktúra mo­dernizációja nem megy EU-pénzek nélkül. Mint kifejtette, a mostani rendszer is kiszolgáltatottá teszi Bu­dapestet, hiszen a támogatásokat a kormány osztja - ma is megteheti, hogy csak a kormányzatnak fontos beruházásokat vagy fideszes veze­tésű kerületeket támogat ahelyett, hogy az egész várost fejlesztené. Az új szisztéma azonban ennél sok­kal drasztikusabb beavatkozás len­ne, egyértelműen a politikai bos­­­szú, vagyis a választási eredmények megtorlása szándékával: ha nincse­nek kifejezetten a fővárosra célzott programok, akkor Budapest telje­sen eleshet az uniós segítségtől. - Mindent meg fogunk tenni, hogy az útjába álljunk - hangsúlyoz­ta Jávor, hozzátéve: ez még csak egy terv, a kormány és az Európai Bi­zottság távol van a megállapodástól. El fogják juttatni az észrevételeiket a Bizottságnak, jelezve, hogy a kor­mány által szorgalmazott támogatá­si rendszer tarthatatlan. Arra is ké­rik a brüsszeli döntéshozókat, hogy azt szakmai alapon utasítsák el. A képviselet-vezető szerint ugyan­akkor a mostani kormányzati lépés is alátámasztja, mennyire indokolt a V4-ek főpolgármestereinek azon kezdeményezése, hogy a települé­sek közvetlenül­­ és ne a kormányok jóindulatára bízva - kaphassanak forrásokat az EU-tól. H. M.­ A FOTÓ: PAVEL BOGOLEPOV KONTRA Ez még csak egy terv, és mi mindent megteszünk, hogy az útjába álljunk - mondta Jávor Benedek

Next