Népszava, 2020. január (147. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-13 / 10. szám
BELFÖLD ELJÁRÁSOK Borkai Zsolt egy nyomozásban sértettként szerepel, két ügyben a polgármestersége idején történt gazdasági ügyeket vizsgálják Győr: hat jelölt, három nyomozás IDŐKÖZI Hat jelölt lesz a január 26-i győri időközi polgármester-választás szavazólapjain - derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból. Az aláírásgyűjtő íveket még tízen vették fel, december 23-án pedig még úgy tűnt, hogy - mint arról írtunk - csak négyen indulnak a szex- és korrupciós botránya miatt lemondott Borkai Zsolt székéért. Ehhez képest az utolsó pillanatokban még hárman adták le a szükséges számú aláírást, egyikük nyilvántartásba vételét azonban elutasították, így végül hatan indulnak, bár valójában csak két esélyes induló akad: Dézsi Csaba András a kormánypártok és Pollreisz Balázs az ellenzék közös jelöltje. Rajtuk kívül Balla Jenő az Összefogás Győrért Egyesület, Géber József a szélsőjobboldali Mi Hazánk színeiben, Hajnal János és Kirchfeld Mária pedig függetlenként indul. Közben az elmúlt napok ellentmondásos sajtóhírei után lapunk úgy értesült: nem négy, hanem továbbra is három nyomozás van folyamatban Borkai ügyeivel összefüggésben. Egy esetben sértett a volt polgármester, kettőben viszont az ő városvezetése alatt elkövetett esetleges visszaéléseket vizsgálják. Hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt is nyomoz az NNI A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) jelenleg egyfelől zsarolás és más bűncselekmények miatt nyomoz. Ebben az ügyben már több gyanúsított is van. Bár a rendőrség részleteket nem közölt, biztosra vehető, hogy azt vizsgálják, ki vagy kik zsarolták meg a még polgármester Borkait a Horvátországban tartott orgián róla készült videóval. Emellett a nyomozó iroda - forrásaink szerint két eljárásban - ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt is nyomoz. Ezekben az ügyekben a rendőrség iratokat, dokumentumokat foglalt le, ezek elemzése folyamatban van, de azt nem közölték, pontosan mely ügyeket vizsgálják. Korábbi sajtóhírek szerint az egyik az Audinak értékesített földek évekkel ezelőtti ügyét érinti. A Borkai jobbkezének számító, az adriai videókon is látható Rákosfalvy Zoltán ügyvéd luxemburgi offshore cége vásárolt fel a gyár közelében lévő szántóföldeket, majd miután város átminősítette azokat kereskedelmi ingatlanná, milliárdos haszonnal adta tovább a területet a cégóriás érdekeltségének. Győri forrásaink szerint a másik nyomozás a 2017-es diákolimpia étkeztetési közbeszerzése miatt indult, amelynek érintettje egy az adriai videón ruhában látható éttermes vállalkozó: a versenytársakhoz képest négyszer drágább ajánlattal nyert a tenderen. NÉPSZAVA NÉPSZAVA 2020. január 13, hétfő Eltérített uniós források VÁLASZCSAPÁS A kormány célterületeket jelölt meg, hogy hol használná fel az EU-s támogatásokat, Budapest pedig nem szerepel ezek között - derül ki a Népszava birtokába került dokumentumokból. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az ügy hátteréhez tartozik, hogy az új ciklus támogatásaira vonatkozóan az Európai Bizottság változtatási ajánlásokat tett a Tanácsnak - végső soron a tagállami kormányoknak - és az Európai Parlamentnek. A bizottsági koncepció lényege, hogy az uniós támogatásoknak - mondjuk a leszakadó térségek jobbára kudarcos felzárkóztatása helyett komplexebb célokat kell szolgálniuk. Öt fő politikai célt tűztek ki. Okosabb Európa: a „smart” kifejezést nemcsak az emberi okosságot, hanem a digitalizáció vívmányait is jelöli. Zöldebb Európa: Összekapcsoltabb Európa - elsősorban közlekedési-infrastrukturális értelemben. Szociálisabb Európa. És ötödikként: Oda bőven jutna forrás, ahol a kormányközeli oligarchák terjeszkednek a polgárokhoz közelebbi Európa. Ez utóbbi célkitűzés tartalmaz a korábbiakhoz hasonló, területi logikájú támogatásokat, külön nevesítve a városokat, a tengerparti területeket és a falusias térségeket. A magyar kormány - a Népszava több helyről megerősített információi szerint decemberben Brüsszelben bemutatott - prezentációja szerint az Orbán-kabinet a fenti célokat követve az eddigi 10 helyett összesen 3 operatív programot indítana. A Versenyképes Gazdaság (VGOP) és a Versenyképes Infrastruktúra Operatív Program (VIOP) a teljes támogatási keret 43- 43, a Megújuló Emberi Erőforrások Operatív Program (MEEOP) pedig a 14 százalékát kapná. A VGOP nagyobbrészt vállalati támogatásokra és kutatás-fejlesztésre költené, a VIOP-ból pedig többek között a városi közlekedés, a vasút, a közutak, a környezetvédelem és a megújulóenergia-szektor fejlesztéseit támogatnák. (Messze a legtöbb pénzt a vállalati és a kutatás-fejlesztési támogatásokra szánják, ami egyrészt jó hír a multiknak, másrészt magyarázat lehet az Akadémia intézethálózatának elvételére és részben a CEU elüldözésére is.) Összességében a teljes támogatási keret egyötödét kívánja a kormány „területileg meghatározott” támogatásokra fordítani. A felsorolt célterületek között a prezentációban egyetlen szó erejéig szerepel Budapest is, ám az anyagból az derül ki, hogy leginkább csak kipipálandó tételként. Ezt bizonyítja, hogy készítettek két térképet, amely megmutatja, hova szánják a pénzt. Az egyiken szinte kizárólag leszakadó térségek vannak, ami akár észszerű is lehetne, csakhogy az előző két ciklus felzárkóztatási támogatásai szinte nem 40 százalék hoztak érdemi eredményt - az erre szánt pénzekből épültek például a 40 centiméter magas kilátók, ezek szolgáltak a csak papíron megrendezett sportnapok, illetve egyéb „közösségfejlesztő” programok forrásául is, miközben az érintett régiók hátránya nem csökkent. A most felsorolt célterületek között Budapestnek még a környéke sem szerepel. A másik célterületi térképen olyan turisztikai régiók vannak megjelölve, mint a Balaton, a Dunakanyar, a Fertő-tó vidéke, a Felső-Tisza és Tokaj, illetve a Hortobágy és Debrecen. Itt érdemes felidézni: gőzerővel zajlik a kormány- és Orbán-közeli érdekeltségek, a Mészáros Lőrinc birodalmához tartozó cégek területfoglalása például a Balatonnál és Tokaj környékén. Vagyis az ide irányított uniós idegenforgalmi fejlesztések ezeknek az üzleti köröknek az érdekeit is szolgálnák. Debrecen pedig az ország egyik legfejlettebb városa, amely az egyetemnek, az oda települő BMW-gyárnak, a reptérnek és az eddig kapott állami pénzeknek köszönhetően - akár a területi logikájú uniós támogatásokból a kormányterv szerint teljesen kimaradó Nyugat-Magyarországhoz képest is kevéssé szorul fejlesztésekre. HARGITAI MIKLÓS FOTÓ: PAVEL BOGOLEPOV KIKERÜLŐ HADMŰVELET Budapesten is lenne helye a fejlesztési pénzeknek, de a kormány a fővárosban elvesztett választás után inkább máshová koncentrál Ilyen arányban képződik Budapesten az ország GDP- je, a fővárost mégis mellőzné a kormány Jávor: „Ez politikai bosszú” VILÁGOS SZÁNDÉK Budapest brüsszeli képviseletének vezetője, Jávor Benedek az elmúlt hetekben a Népszavának, illetve a HVG-nek adott interjúiban célzott rá, hogy a kormány láthatóan nem elkötelezett Budapest EU-forrásokból történő fejlesztése iránt. Lapunk megkérte Jávort, hogy az uniós rendszert jól ismerő volt EP-képviselőként segítsen értelmezni a most megismert kormányzati terveket. Szerinte egyértelműen kiolvasható szándék, hogy az operatív programok struktúrájának átrendezésével megszüntessék a főváros EU-támogatását, ami egyenlő lenne Budapest pénzügyi kivéreztetésével. 2010 óta alig akadt, és most sincs olyan jelentős budapesti fejlesztés, amely legalább részben ne uniós forrásokra támaszkodna. Budapesten képződik az ország GDP-jének 40 százaléka. Ha a fővárostól megvonják a fejlesztési pénzeket, akkor az ország egész gazdasága sérül - mondta, arra is utalva, hogy a Tarlós-érában lecsökkentett költségvetésű, kiszipolyozott Budapestnek nincsenek saját forrásai például a kormány által kötelezően előírt elektromos buszok beszerzésére. Jávor Benedek úgy kalkulált: épületenergetikai fejlesztéseket akár hitelből is meg lehet valósítani, mert ezek gyorsan megtérülő beruházások, de a közlekedés vagy az infrastruktúra modernizációja nem megy EU-pénzek nélkül. Mint kifejtette, a mostani rendszer is kiszolgáltatottá teszi Budapestet, hiszen a támogatásokat a kormány osztja - ma is megteheti, hogy csak a kormányzatnak fontos beruházásokat vagy fideszes vezetésű kerületeket támogat ahelyett, hogy az egész várost fejlesztené. Az új szisztéma azonban ennél sokkal drasztikusabb beavatkozás lenne, egyértelműen a politikai bosszú, vagyis a választási eredmények megtorlása szándékával: ha nincsenek kifejezetten a fővárosra célzott programok, akkor Budapest teljesen eleshet az uniós segítségtől. - Mindent meg fogunk tenni, hogy az útjába álljunk - hangsúlyozta Jávor, hozzátéve: ez még csak egy terv, a kormány és az Európai Bizottság távol van a megállapodástól. El fogják juttatni az észrevételeiket a Bizottságnak, jelezve, hogy a kormány által szorgalmazott támogatási rendszer tarthatatlan. Arra is kérik a brüsszeli döntéshozókat, hogy azt szakmai alapon utasítsák el. A képviselet-vezető szerint ugyanakkor a mostani kormányzati lépés is alátámasztja, mennyire indokolt a V4-ek főpolgármestereinek azon kezdeményezése, hogy a települések közvetlenül és ne a kormányok jóindulatára bízva - kaphassanak forrásokat az EU-tól. H. M. A FOTÓ: PAVEL BOGOLEPOV KONTRA Ez még csak egy terv, és mi mindent megteszünk, hogy az útjába álljunk - mondta Jávor Benedek