Népszava, 2020. január (147. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-29 / 24. szám
2 NÉPSZAVA 2020. január 29., szerda REFLEKTOR Túl a patológián: gyanús utakon a sziklacsontok • GYANÚ Emberi szerv tiltott felhasználása miatt indított vizsgálatot a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly nyáron a pécsi egyetem klinikáján. Jogilag támadható körülmények között távolítottak el csontokat halottakból. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Tudni kell, hogy a nagyjából ötször öt centiméter méretű szikla- vagy más néven halántékcsont mögött bújik meg az ember halló- és egyensúlyozószerve. E szervek megműtéséhez a sziklacsontot gyakran meg kell fúrni. A klinika azért kért az egyetem patológiai intézetétől nagy mennyiségben sziklacsontot, mert azon gyakorolnak az orvostanhallgatók és a szakorvosok. A feljelentő azonban úgy gondolta, hogy az indokoltnál nagyobb számban kértek szitacsontot, így amikor a vizsgálat indult, több száz csontot foglaltak le a klinikán. A feljelentő azt gyanítja, hogy Gerlinger Imre, a klinika igazgatója számára bevételt hozó tanfolyamokat tartott, és ehhez kellett a nagyszámú halántékcsont. A feljelentő azt is feltételezte, hogy az igazgató más intézmények orvosainak is adott el csontokat, „zsebre dolgozva”. (Az ügyről egyébként a Szabad Pécs is hosszan írt hétfőn közzétett cikkében.) Megkerestük a PTE rektorát, Miseta Attilát, aki kutatóorvos, és 2018 júliusa óta irányítja az egyetemet. A rektortól megtudtuk, hogy az ügyben belső vizsgálat nem indult, mivel nincs annak jele, hogy a klinika vagy annak vezetője sziklacsontokkal üzletelt volna. A rektor ugyanakkor elismerte: korábban nem volt kellő körültekintéssel szabályozva az egyetemen az, hogy a halottak szerveit és szöveteit milyen módon lehet eltávolítani oktatási és kísérleti célból. Az egészségügyi törvény által elvárt szabályozást - a történtek hatására - megtették, és múlt év augusztusában írásban rögzítették a szerv- és szöveteltávolítás, illetve -felhasználás előírásait. Korábban általában az volt a gyakorlat, hogy a klinikaigazgatók telefonon vagy levélben rendelték meg az oktatáshoz szükséges szerveket a patológiától, és onnan megkapták azokat. Augusztus óta az egyetem etikai bizottságától kell engedélyt kérni arra, hogy a halottakból oktatási célra eltávolíthassanak szerveket és szöveteket. Ez egy részletesen adminisztrált eljárás, s az engedély kiadásához szükséges az is, hogy azzal egyetértsen az egyetem patológiai, illetve az anatómiai intézetének a vezetője. Az új előírás azt is rögzítette, hogy csak annak a halottnak a testéből lehet szervet eltávolítani, aki ezt életében nem elismerte, korábban nem volt kellő körültekintéssel szabályozva az egyetemen az, hogy a halottak szerveit és szöveteit milyen módon lehet felhasználni oktatási célból tiltotta meg, emellett a szerv eltávolításához meg kell kapni a halott eltemetését vállaló rokon engedélyét. Hogy utóbbi korábban miképp történt, arról az egyetem nem nyilatkozott. A PTE jogásza szerint ugyanis nem szükséges a rokon hozzájárulása, ezért ha korábban nem kértek engedélyt az illetékes hozzátartozótól, akkor azzal nem is sértettek jogszabályt. Csakhogy az általunk megkérdezett igazságügyi orvosszakértő úgy nyilatkozott: a rokon hozzájárulása az 1997-ben életbe lépett törvény alapján korábban is kötelező volt. Saját jogértelmezésünk is ezt erősíti, hiszen az egészségügyi törvény 222. paragrafusa így fogalmaz: „egyetemi oktatási célból holttesten orvosi beavatkozást végrehajtani akkor szabad, ha az elhunyt... temetésre kötelezett hozzátartozója a halált követően 30 napon belül írásban beleegyezett”. A jelek alapján a pécsi egyetem egyelőre nem kíván szembenézni azzal, hogy 22 éven át az illetékes rokon engedélye nélkül vettek ki szerveket oktatási céllal a halottakból. Mivel az intézmény ragaszkodik a saját jogértelmezéséhez, így azt se tudhatjuk meg, hogy hány esetben történt szerveltávolítás a halottakból törvénytelenül. A feljelentő által támadott Gerlinger Imre válaszolt kérdéseinkre. A 63 esztendős orvos tíz éve irányítja a fülészeti klinikát, szakmájában számos, a hallást forradalmi módon javító műtéti eljárás magyarországi meghonosítójának tartják őt. Korábban külföldön is dolgozott - többek között - Utrechtben és New Yorkban, majd 3-3 évig a liverpooli és a nottinghami egyetem fülészeti klinikájának konzultánsa volt. Gerlinger elmondta, a pécsi klinikának valóban nagyszámú sziklacsontra van szüksége, ugyanis ahhoz, hogy egy orvos letegye a fülészszakvizsgát, legalább 15 ilyen csontot meg kell fúrnia, a szakorvosnak pedig további húszat ahhoz, hogy adjunktus legyen. E gyakorlat azért elengedhetetlen, mert műtét közben elég egy milliméter tévedés, s a fúró elvérezteti az artériát vagy a vénát, lebénítja az arcideget, maradandó károsodást okoz a beteg hallásában vagy egyensúlyszervében. A fülészek számára a későbbiekben is fontos ez a gyakorlás, és az, hogy lépést tartsanak tudományuk fejlődésével, ezért a pécsi klinika 1993 óta minden évben háromnapos tanfolyamot rendez azoknak, akik a sziklacsonton végrehajtott műtéti eljárásokat akarják gyakorolni. Idén a múlt héten rendezték meg ezt a kurzust. Harmincan vettek részt az oktatáson, általában tapasztalt fülészek, s akadt olyan, aki 62 évesen jött el, hogy fejlessze tudását. Hogy a résztvevők gyakorolni tudjanak, 40 sziklacsontot biztosított a pécsi klinika. Megkérdeztem Gerlingert, hogy a tanfolyam milyen „haszonnal dolgozik”, s a profit kit illet. Az igazgató elmondta, hogy a bevételük 2,4 millió forint, s ebből a műszer- és terembérleti díj fizetése után megmarad a klinikának 500-600 ezer forint, a haszonból az intézmény műszaki feltételeit javítják. Az igazgató azt mondta, hogy személyesen senkinek, így neki sincs haszna a tanfolyamból, mindenki ingyen, az intézmény presztízséért dolgozik. Arról is kérdeztem Gerlinger Imrét, hogy ő adott-e el valakinek („zsebre”) sziklacsontot. Az igazgató azt felelte, ilyenre nem volt példa, egyébként a csontokat a tanulni vágyó kollégák beszerezhetik a saját kórházukban, így aztán a csakis tanulásra használható sziklacsontnak nincs komoly értéke, talán pár ezer forintot lehetne érte kapni. Gerlinger hozzátette még, hogy nincs efféle pénzekre rászorulva, a klinikavezető havibére milliós nagyságrendű, ráadásul előfordul, hogy a hétvégeken külföldre megy Elengedhetetlen a gyakorlás, mert műtét közben elég egy milliméter tévedés, s a fúró elvérezteti az artériát vagy a vénát, lebénítja az arcideget, maradandó károsodást okoz a beteg hallásában vagy egyensúlyszervében műteni, s olyankor két nap alatt másfél millió a bevétele. Gerlinger Imrének csak sejtései vannak arról, miért gondolja a feljelentő róla azt, hogy üzletelt a sziklacsonttal. Talán azért, mert előfordult, hogy intézete három orvosával kiutazott Piacenzába - az olasz fülészeti klinika a világ egyik legjobbja -, s a magyar team vitt magával tizen-egynéhány sziklacsontot, mivel kint gyakorolni akarták a legújabb műtéti eljárásokat. Ebből következtethetett valaki arra, hogy az igazgató eladási szándékkal vitte ki a csontokat külföldre. Ám azokat nem adták el, hanem kint gyakoroltak rajtuk, állítja Gerlinger Imre. Az igazgatót megkérdeztem arról, hogy volt-e kiviteli engedélye a csontokra. Azt felelte, hogy nem, mivel az Unión belül erre nincs szükség. Ezt megerősítette ügyvédje is. Ugyanakkor a lapunknak nyilatkozó igazságügyi orvosszakértő azt mondta, hogy csak a hatóság engedélyével lehet kivinni külföldre gyógyítási és kutatási célra emberi szervet vagy szövetet. A törvény szerint az engedélyhez tartozó kísérő iratnak tartalmaznia kell, hogy mi célból és hová szállítják, minden más esetben a kivitel felveti a szervkereskedelem gyanúját. Az engedélyezési eljárásban megvizsgálják, hogy a kivinni kívánt szerv vagy szövet jelenthet-e fertőzési kockázatot. Alapkitétel, hogy anyagi haszon nem származhat a szervek, szövetek ilyen típusú felhasználásából. Gerlinger ragaszkodik ahhoz, hogy eszükbe se jutott értékesíteni az Olaszországba kivitt csontokat, azok az ő tanulásuk kellékei voltak. Az igazgató egyébként úgy érzi, hogy a klinikán belülről jött a feljelentés. A múlt évben súlyos szakmai-etikai vitája volt egyik kollégájával, s ezt követően néhány nap múlva megszületett a feljelentés. A rendőrségi vizsgálatban eddig senkit sem gyanúsítottak meg, tanúként viszont kihallgatták a klinika tavalyi tanfolyamának 33 résztvevőjét. A vizsgálat lezárásának határideje - információink szerint - február eleje. UNGÁR TAMÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK HIÁNYZÓ SZABÁLYOZÁS MISETA ATTILA OKTATÁS A klinika azért kért az egyetem patológiai intézetétől nagy mennyiségben sziklacsontot, mert azon gyakorolnak az orvostanhallgatók és a szakorvosok KURZUS Sziklacsontfúrás a pécsi egyetemen a múlt heti tanfolyamon Engedély kell a felhasználáshoz Szervek halottakból való eltávolításának lehetőségeiről az egészségügyi törvény rendelkezik - vázolta lapunknak az általános szabályozást Kereszty Éva jogász, igazságügyi orvosszakértő. Orvostudományi célokra, anatómiaoktatásra akkor lehet halottból szervet, szövetet eltávolítani, ha az illető életében ehhez kifejezetten beleegyezését adta, illetve ha életében ez ellen nem tiltakozott, és a temetésre kötelezett hozzátartozója a halált követően 30 napon belül ebbe beleegyezett. Mivel ezek emberi maradványok, ha már nincs szükség az eltávolított szervekre, megsemmisítéskor a kegyeleti szabályokat betartva kell eljárni, azaz el kell temetni. Az orvosi egyetemeken szinte mindenütt van emlékoszlopa az orvostudomány részére felajánlott halottaknak. A felboncolt holttestekről rendre meg is emlékeznek, halottak napján koszorúznak. Kereszty Éva hozzátette: külföldre csak a hatóság engedélyével, kizárólag gyógyítási-kutatási célokra lehet vinni szervet, szövetet, az egészségügyi törvény rendelkezése szerint pedig csak hatósági engedéllyel és egyéb kísérő iratokkal együtt.