Népszava, 2020. november (147. évfolyam, 256-280. szám)
2020-11-21 / 273. szám
2 NÉPSZAVA 2020. november 21., szombat Kiknek szeretne kedvezni a kamara? ADÓ - Kérem, hagyja már békén a vállalkozások környezetét és a munkavállalóik életminőségét biztosító településeket! - üzente még kedden Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere Parragh László iparkamarai elnöknek, miután az az iparűzési adó (ipa) két évre való felfüggesztésére, illetve elengedésére tett nyilvános javaslatot. A politikus megjegyezte, egy válságidőszakban a valóban rosszul érintett cégek iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége automatikusan csökken. Magyarul a kamara javaslata a legnehezebb helyzetbe került gazdasági szereplőknek (például vendéglátásból, turizmusból élők) nem nyújt valós segítséget. Felmerül tehát a kérdés: kiknek is szeretne valójában kedvezni a kamara? - kérdezte Cser-Palkovics András. A javaslat ellen felkelt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, ami teljes csődöt vizionált, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere ehhez hasonlóan a fővárosi közszolgáltatások, például a BKV leállására figyelmeztetett az ipa kiesése esetén. A felháborodás az önkormányzatok részéről nem véletlen, az ipa ugyanis számos település legnagyobb bevételi forrása. Dézsi Csaba András: Orbán Viktor miniszterelnök rossz tanácsot kapott Parragh Lászlótól Említésre méltó, hogy a fideszes kaposvári polgármester, Szita Károly által vezetett Megyei Jogú Városok Szövetsége nem foglalt állást a javaslatról. Dézsi Csaba András, Győr fideszes polgármestere ugyanakkor arról beszélt még november 9-én - amikor még csak az ipa egyévi felfüggesztéséről volt szó -, hogy Orbán Viktor miniszterelnök rossz tanácsot kapott Parraghtól. Ehhez képest nem úgy tűnik, hogy a miniszterelnök elvetette volna az ötletet, sőt a Kossuth rádiónak múlt hét pénteken azt mondta, hogy Parragh ötlete „meredek, de azért fel lehet rajta kaptatni, csak a kellő arányt kell eltalálni”. A kellő arányról ezek szerint Parragh úgy vélekedik, hogy még több pénzt vonna el. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közben nem kíván lemondani saját bevételeiről. Noha a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felvetette májusban, hogy elengedhetik a cégeknek az évi ötezer forintos regisztrációs díjat, az MKIK főtitkára, Dunai Péter ezzel szemben figyelmeztette a tagságot, hogy a tagdíjtörvény által kötelező megfizetésének elmulasztása behajtásra kerül. Az Átlátszó gyűjtése szerint csak 2012-2016 között összesen 14 milliárd forintot fizettek be a cégek a területi kamaráknak, melyek a pénz tizedét átadják az MKIK-nak. UNYATYINSZKI GYÖRGY Orbán Viktor: A javaslat „meredek, de fel lehet rajta kaptatni, a kellő arányt kell eltalálni" Cser-Palkovics András: Parragh úr porcelánbolti elefántként tarolna REFLEKTOR Csődbe hajtják a városokat IPA A járvány miatti kormányzati elvonások nyomán több településen már elbocsátások voltak az önkormányzati cégeknél. Ha az iparűzési adót is befagyasztanák, az már az alapszolgáltatásokra is súlyos hatással lenne. VASANDRÁS A múlt héten javasolta először az iparűzési adó (ipa) felfüggesztését Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki a hét elején megismételte javaslatát, csak ekkor már két esztendőre mentesítette volna a cégeket a befizetés alól, emellett a jelenlegi szinten fagyasztaná be a többi, önkormányzatok által kiróható adófajtát. Ötletelése hatalmas ellenállást váltott ki a településvezetők és az önkormányzati szövetségek között, a polgármesterek és a szerveztek vezetői pártállástól függetlenül elutasították az ipa felfüggesztését, ami szerintük - és gazdasági szakemberek szerint is - az önkormányzatok teljes ellehetetlenülését, működésképtelenségét okozná. A települések ugyanis már jelenleg is elveszítették bevételeik jelentős részét, melyet a kormány vont el tőlük tavasszal a koronavírus-járványra hivatkozva. Eddig több mint 100 millió forint a bevételkiesésünk a költségvetésben tervezetthez képest, ha ehhez még az iparűzésiadó-elvonás is társulna, működésképtelenné válnánk - mondta Ormai István, Nagyatád polgármestere. - Az eddigi elvonás a büdzsénk több mint 6 százaléka, az ipa pedig a negyede. Már most is komoly bajban vagyunk, hiszen a veszélyhelyzet miatti bezárások is komoly bevételkiesést jelentenek az önkormányzati intézményekben, viszont a dolgozókat fizetnünk kell. Bízva benne, hogy a korlátozások valóban csak 30 napig tartanak, egyelőre nem kellett elküldenünk senkit, viszont az uszodában, a fürdőben és a művelődési házban a nyolcórás munkaidőt hatra csökkentettük. Az viszont már most látszik, jövőre nem ússzuk meg elbocsátások nélkül: a jelenlegi számok alapján a két helyről a 80 emberből kilencet, vagyis az alkalmazottak 11 százalékát el kell küldenünk, s lesznek leépítések az önkormányzatnál és a városi cégeknél is. Hangsúlyozom, ha elvonják az ipát, akkor ennél sokkal több embertől kell megválnunk! Az ajkai költségvetés is megsínylette az elvonásokat, Schwartz Béla polgármester szerint szeptemberig cirka egymilliárd forinttal kevesebb folyt be a tervezettnél az önkormányzat kasszájába. Hogy a hiányt valahogy csökkentsék, komoly megszorításokat vezettek be, a dolgozók 10 százalékát elküldték, a cégeik csökkentett szolgáltatást nyújtanak, a tömegközlekedésben járatritkításokat kell bevezetni, de vélhetően ez sem lesz elegendő, ami újabb tíz százalékos elbocsátáshoz vezethet. - Parragh László hangzatosan lövöldöz az adókkal, miközben települések ezreivel, emberek millióival szórakozik - közölte felháborodottan Lengyel Róbert, Siófok polgármestere. - Az idén a kormányzati elvonások miatt eddig nagyságrendileg 300 millió forint esett ki a város költségvetéséből. Egyelőre létszámadatokkal nem kalkuláltunk, de egyértelmű, hogy dolgozói szempontból is roppant káros következményei lesznek az elvonásoknak, főleg itt, vidéken, pláne, ha az iparűzési adót is elveszik. Az állami támogatások az önkormányzat kötelező feladatainak ellátására sem elegendők, így az alapvető szolgáltatások biztosítása is kérdésessé válhat. Európa szégyene leszünk, ha ez az elképzelés megvalósul. A gépjárműadó, a ki nem fizetett szolgáltatások és az egyéb elvonások összesen 1,1 milliárd forintot vesznek ki a szombathelyiek zsebéből Horváth Attila költségvetésért is felelős alpolgármester szerint. A vasi megyeszékhelyen komoly spórolásra készülnek, úgy kalkulálnak, hogy Szombathely, a város intézményei és cégei - főleg, ha elvonják az ipát - több mint 2 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, mint korábban, ami fájdalmas megszorításokhoz vezet, emellett növelni kell az 1000 négyzetméternél nagyobb ingatlanok építményadóját is. Nemény András polgármester arra kérte a kormányt, a jövő évre engedje el a várost sújtó szolidaritási adót, s ha ez részben vagy egészen megtörténik, visszamenőleg törlik az adóemelést. FOTÓ: PAVEL BOGOLEPOV ÜRESJÁRAT Járatritkításokhoz, az önkormányzati cégek által nyújtott szolgáltatások csökkenéséhez vezetne az ipa eltörlése LÖVÖLDÖZNEK AZ ADÓKKAL ! LENGYEL RÓBERT: Parragh László hangzatosan lövöldöz az adókkal, miközben települések ezreivel, emberek millióival szórakozik Éjfélkor lekapcsolnák a közvilágítást VEGETÁCIÓ - A Covid-19 miatti elvonások már eddig is 600 millió forinttal rövidítették meg Gyöngyös büdzséjét, ha Parragh László „elvadult ötletei” alapján bármilyen további adóbefagyasztás vagy -elvonás történik, az már komoly létszámleépítéssel, egyes szolgáltatások megszűnésével vagy korlátozásával fog járni, s leginkább egyfajta vegetáció lesz jellemző a 29 ezres város életére - mondta lapunknak Hiesz György, a mátraaljai település független - korábban szocialista - polgármestere. A hiányt részletezve közölte: az iparűzési adó elvonása miatt ebben az évben 400 millió forintot buknak el, ezt a város 50 legnagyobb adóbefizetőjének visszajelzései alapján számították ki. A parkolás kormányzati szinten elrendelt ingyenessé tétele és az idegenforgalmiadó-bevételek elmaradása 50-50, vagyis együttesen százmillió forintos veszteség, s hasonló nagyságrend az elvont gépjárműadó. Emiatt idén minden önkormányzati cégnél „megvágták” a költségvetést egységesen 3 százalékkal, hogy csökkentsék valamelyest a veszteségeket. Jövőre már alaphangon nagyobb hiánnyal számolnak, hisz a cégek megcsappant idei árbevétele alapján számolják ki a következő esztendőben fizetendő iparűzési adót, így a polgármester szerint a bevételkiesés 2021-ben meghaladhatja az egymilliárd forintot, ami egy 13 milliárd forintos éves városi büdzsében már jelentős tétel. Hiesz elképesztőnek nevezte, hogy egy kamarai elnök ajánlást tehet a települési adónemek befagyasztására, ez ugyanis egyértelműen önkormányzati hatáskör, így annak megnyirbálása jogsértő. Ha elméleti síkon mégis foglalkoznia kellene Parragh felvetésének következményeivel, sötét jövőt vetítene előre. A városháza alkalmazottainak felét, több mint hatvan embert el kellene bocsátani, de hasonló irányelv lenne érvényes a közszolgáltató cégekre is. Az iparűzési adóból a korábbi évek kormányzati elvonásai miatt már eddig sem az eredeti célra, vagyis a fejlesztésekre költöttek, hanem például óvodák, bölcsődék működtetésére, ezekre is kevesebb pénz jutna. Ha csökken az adóbevétel, a városgondozási cég ritkábban fog utcát, járdát takarítani, nem ültetnek virágot a parkba, s lehet, hogy az utcai lámpák is csak éjfélig világítanak - mondta a polgármester. A negyvenmilliárd forintos költségvetésből működő Miskolcot különösen érzékenyen érinti a helyi iparűzésiadó-bevételek csökkenése, a tervezett 12,5 milliárdhoz képest már most 1,7 milliárd forinttal kevesebbel számolnak. Ehhez hozzájön, hogy az idei évre várt 450 millió forintos gépjárműadó-bevételből egy fillért sem látnak a jogszabályváltozás miatt, a reklámhordozók utáni építményadó megszűnése időarányosan több mint 32 millió forint bevételkiesést eredményezett, s idegenforgalmi adóból is ötvenmillió forinttal kevesebb folyt be a tervezett 180 milliónál. Mindezek ellenére nem volt elbocsátás a miskolci önkormányzat cégeinél vagy a városházán, s ilyet továbbra sem terveznek, inkább a működést próbálják tovább észszerűsíteni, már amennyire ez egyáltalán lehetséges - tudtuk meg a városházán. DOBOS JUDIT FOTÓ: LADJANSZK! MATE SÖTÉTSÉG