Népszava, 2020. december (147. évfolyam, 281-305. szám)
2020-12-01 / 281. szám
BELFÖLD Sűrűsödik az adatkód COVID Az operatív törzs által közölt számsorok használhatatlanok a járványügyi döntésekhez - állítják az egészségügyben dolgozó forrásaink. DANO ANNA Nemcsak a laikusok, hanem a szakemberek számára is egyre kevésbé követhető a járvány alakulása a hivatalosan közölt napi adatok alapján. Mind több ugyanis a nehezen értelmezhető, kiugró, ellentmondásos adat. A hétvégén például a kutatókat is megdöbbentette, hogy milyen nagy arányban lettek pozitívak az újonnan végzett tesztek. A hétvégén a találati arány 40 százalék volt, hétfőre pedig még ez is másfélszeresére, 62,5 százalékra nőtt. Közben a naponta elvégzett tesztek száma megmagyarázhatatlanul nagyot esett, az utóbbi időben szokásos mintegy húszezer helyett kevesebb mint kilencezret végeztek csak el. Annak ellenére is, hogy a közelmúltban új tesztelési formákat is bevetettek, a mentők és a kórházak is használni kezdték a gyanús, továbbá a „tünetes” esetek szűrésére a gyorsteszteket. A 62,5 százalékos találati arány különösen annak tükrében kiugró, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint akkor van kontroll alatt a járvány, ha elég sokat tesztelnek ahhoz, hogy tartósan 5 százalék alatt maradjon a pozitív eredmények aránya. Ugyancsak nehezen magyarázható természettudományos alapon, hogy a napi gyógyultak száma hétfőn hihetetlenül megugrott a kormányzat statisztikájában. Eddig minden alkalommal 2800 alatt maradt ez a szám, hétfőn azonban több mint 8200 gyógyultról adtak hírt. Az operatív törzs még csak meg sem próbálta indokolni a szokatlan adatot. Az országos tiszti főorvos Müller Cecília pedig csak annyit mondott: „óriási eredmény”, hogy magasabb a gyógyultak száma, mint az új fertőzötteké. Különösen alakul a kórházakban a koronavírus miatt ápoltak száma is. Lapunk egy forrása hétfőn úgy fogalmazott: naponta közel 600 covidos vagy Covid-gyanús beteget vittek a mentők kórházba. Ez pedig - úgy tudjuk - megfelel az elmúlt tíz nap trendjének. Ezzel szemben a kórházban ápoltak napi száma a statisztika szerint ebben a tíz napban 7300 és 7600 között mozgott. Még ha figyelembe is vesszük, hogy közben voltak olyanok, akik gyógyultan távoztak vagy meghaltak, a statisztikában nem látszik az 500- 600 beszállított új beteg. Rengeteg az ellentmondás és a magyarázatra szoruló adat. A Népszava több mint félszáz alkalommal kért az operatív törzs tájékoztatási központjától adatot, illetve rákérdezett az ellentmondásokra is, de nem kaptunk tájékoztatást, magyarázatokat. Az egészségügyben dolgozó forrásaink is úgy látják, hogy az operatív törzs által közölt adatok használhatatlanok a járványügyi döntésekhez. Ennek oka részben az lehet, hogy tapasztalataik szerint különböző időpontokban és különböző forrásból rögzítik az adatokat - az Országos Mentőszolgálattól érkező számsorok feldolgozása például kézzel történik. Nem könnyíti meg a helyzetet például az sem: a mintavételek napi számáról érkező jelentés után csak napokkal később jön meg az információ ugyanezen tesztek eredményéről, így nehezen összevethető a két adatsor. Most az is nehezíti az adatgyűjtést, hogy a PCR-tesztek mellett a kórházak és a mentők már gyorstesztet is használnak. Ha ez utóbbiak eredménye pozitív, akkor az illetőt új fertőzöttként kezelik, ám ha negatív, de van tünete, akkor még egy PCR-tesztet is végeznek rajta, így egyetlen ember is bekerülhet a statisztikába két - akár egy pozitív és egy negatív - teszteredménnyel. Ez sem könnyíti meg az adatok értékelését. A halálozási adatok sem kétséget kizáróak, ugyanis azok feldolgozásában is egyre nagyobb a csúszás. Forrásaink szerint a naponta jelentett áldozatok között sok olyan is lehet, akit már korábban vesztettünk el. De azt sem tudni pontosan, hogy miként számolja a rendszer az intenzív osztályon lévőket. Az ellentmondásos adatok ellenére a lapunknak nyilatkozó szakértők abban egyetértettek Müller Cecíliával: bár lassuló ütemben, de terjed a járvány, „még csak felfelé tartunk a csúcsra”. Lapunknak Weltner János sebész főorvos, aki maga is gyűjti a napi adatokat, úgy vélte: mivel még meredeken felfelé ível a járványgörbe, fontos lenne, hogy még szélesebb körben végezzenek szűréseket, mert a pozitív esetek megtalálásával lehet megszakítani a fertőzési láncokat. EGYRE TÖBB A BETEG Forrásaink szerint az utóbbi másfél hétben a mentők naponta 600 beteget vittek kórházba, de ezt nem tükrözik a Covid-statisztikák 62,5 százalék Ilyen arányban lettek pozitívak a tesztek hétfőre. A WHO szerint 5 százalék felett nincs kontroll alatt a járvány. JAVASLAT WELTNER JÁNOS: Még meredeken felfelé ível a járványgörbe, így fontos lenne több szűréssel megszakítani a fertőzési láncokat Lánchíd: „jelentős méreteket ölt a rozsdásodás” JELENTÉS Egymást érik a bírálati bizottsági ülések és a hiánypótlási egyeztetések a Lánchíd felújítására kiírt közbeszerzési eljárásban. A Népszava információi szerint a városvezetés nagyon pörgeti az eseményeket, hogy még az idén, de legalábbis a jövő év legelején eredményt hirdethessenek, így a tendergyőztes tavasszal nekikezdhetne a rekonstrukcióhoz, ami legkevesebb 30 hónapig tart, ha menet közben nem derül ki semmi. (A 18 hónapos hídlezárási limit, amelyet a kormány eredetileg meghatározott, ágazati vélemény szerint tarthatatlan. Az ajánlattevők vélhetőleg arra számítanak, hogy később módosíthatják a szerződést.) A Lánchíd állapotát hetente ellenőrzi a Budapest Közút Zrt. Legutolsó jelentésükben azt írták, hogy „a korrózió mértéke a párás időben növekszik. A tartószerkezeten a pályaszint alatt, a saruk környezetében jelentős méreteket ölt a rozsdásodás. A járdák repedései a hidegebb időben megnyílnak, így a korróziót fokozó nedvesség akadálytalanul jut be a szerkezetbe, tovább károsítva a járdalemezt. A járda felületén már látszik a korrózió okozta feltáskásodás, de balesetveszélyes helyzet még nem alakult ki”. A kormány ugyan egy egész kommunikációs kampányt fűzött fel a híd nem halasztható felújítására, de egy fillérrel sem ad többet a korábban ígért 6 milliárdnál, ráadásul azt is csak a felújítás utolsó részleteként fizetik ki. A hídfelújításra ezzel együtt bruttó 23,4 milliárdja van a fővárosnak. Az előző tenderen ennél jóval többet kértek a kivitelezők, 35,8-38,6 milliárdot, igaz, ezek az ajánlatok a híd, a váralagút és a 2-es villamos aluljárójának együttes felújítására vonatkoztak. A fővárosi keret azonban a híd felújításra érkezett árajánlatokhoz is kevés lett volna. Az augusztusban elindított új tender így csak az átkelő rekonstrukciójára korlátozódott. Az október végi határidőre mind a négy felkért kivitelező - A-Híd Építő Zrt., Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt., SDD Konzorcium és a Strabag Általános Építő Kft. - ajánlatot nyújtott be, így vagy úgy, mindegyik köthető valamiképpen a kormánypárthoz, de legalábbis haszonélvezője a nagy állami beruházásoknak. Az elmúlt hónapokban azonban új játszmába kezdett a kormány: nyíltan támadja a Strabagot és az A-Híd Zrt.-t az M0-s körgyűrű állítólagosan gondatlan kivitelezése miatt, erősen ajánlva a fővárosnak, hogy ne az említett cégekre bízza a Lánchíd felújítását. A Strabag azzal hárította a Népszava fentiekkel kapcsolatos kérdéseit, hogy titoktartási szerződés köti őket. Furcsa módon a tenderen szintén induló SDD Konzorcium ellen nem horgadt fel hasonló indulattal a kormány, holott ez a konzorcium építette a várpalotai 9,4 kilométeres elkerülő felüljáróját, amelyet Orbán maga adott át a választások előtt 2018-ban, de idén nyáron már át kellett építeni. A kormányzati akciózás aligha véletlen. A Népszava információi szerint a célkeresztbe került egyik társaság adta eddig a legjobb ajánlatot. Ez persze még korántsem jelenti a verseny végét, hiszen az ajánlatok az egyeztetések hatására folyamatosan változnak. A végső árat nagyban befolyásolhatja az is, hogy a műszaki kiírásban szereplő tételek között van egy „elírás”, amelynek felülbírálata több száz millióval csökkentheti a végleges vállalási árat. SZALAI ANNA KIVITELEZŐRE VÁRVA A kormány nyíltan támadta a Strabagot és az A-Híd Zrt.-t, lapunk információi szerint az egyik célkeresztbe került társaság adta eddig a legjobb ajánlatot a Lánchíd felújítására NÉPSZAVA 2020. december 1., kedd3 Átlátható közbeszerzést akarnak A Lánchíd felújításáról szóló közbeszerzési eljárás lebonyolításának átláthatósága és a minél nyíltabb verseny érdekében a BKK a Transparency International Magyarországot kérte fel az eljárás monitorozására. Jelenlétük biztosítékot jelent arra, hogy a tender ne legyen korlátozó, és az ajánlattevők - amennyiben önként csatlakoznak a megállapodáshoz - ne adjanak be túlárazott ajánlatot. A négy ajánlattevő cégből egyelőre három csatlakozott az integritási megállapodáshoz, de ez nem akadályozza a monitoringot, mivel a BKK minden dokumentumhoz hozzáférést biztosít - válaszolta a Népszava kérdésére Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programok felügyelő vezetője. Szerinte a kormány Strabag és A-Híd elleni kampánya nem befolyásolja az eljárást, a tárgyalások során semmilyen módon nem merültek fel politikai megfontolások. A szóban forgó cégek pedig nem állnak semmilyen kizáró ok hatálya alatt. A programvezető leszögezte: „Az eljárás teljes mértékben a jogszabályoknak megfelelően zajlik, az ajánlatkérő gondosan jár el. A nagy politikai és médiafigyelem nyilván nem könnyíti meg a munkavégzést."