Népszava, 2020. december (147. évfolyam, 281-305. szám)

2020-12-01 / 281. szám

BELFÖLD Sűrűsödik az adatkód COVID Az operatív törzs által közölt számsorok használhatatlanok a járványügyi döntésekhez - állítják az egészségügyben dolgozó forrásaink. DANO ANNA Nemcsak a laikusok, hanem a szak­emberek számára is egyre kevésbé követhető a járvány alakulása a hi­vatalosan közölt napi adatok alap­ján. Mind több ugyanis a nehezen értelmezhető, kiugró, ellentmondá­sos adat. A hétvégén például a kuta­tókat is megdöbbentette, hogy mi­lyen nagy arányban lettek pozitívak az új­onnan végzett tesztek. A hétvé­gén a találati arány 40 százalék volt, hétfőre pedig még ez is másfélszere­sére, 62,5 százalékra nőtt. Közben a naponta elvégzett tesztek száma megmagyarázhatatlanul nagyot esett, az utóbbi időben szokásos mintegy húszezer helyett kevesebb mint kilencezret végeztek csak el. Annak ellenére is, hogy a közelmúlt­ban új tesztelési formákat is beve­tettek, a mentők és a kórházak is használni kezdték a gyanús, továbbá a „tünetes” esetek szűrésére a gyor­steszteket. A 62,5 százalékos találati arány különösen annak tükrében kiugró, hogy az Egészségügyi Világ­­szervezet (WHO) ajánlása szerint akkor van kontroll alatt a járvány, ha elég sokat tesztelnek ahhoz, hogy tartósan 5 százalék alatt maradjon a pozitív eredmények aránya. Ugyancsak nehezen magyaráz­ható természettudományos ala­pon, hogy a napi gyógyultak száma hétfőn hihetetlenül megugrott a kormányzat statisztikájában. Ed­dig minden alkalommal 2800 alatt maradt ez a szám, hétfőn azon­ban több mint 8200 gyógyultról adtak hírt. Az operatív törzs még csak meg sem próbálta indokol­ni a szokatlan adatot. Az országos tiszti főorvos Müller Cecília pedig csak annyit mondott: „óriási ered­mény”, hogy magasabb a gyógyul­tak száma, mint az új fertőzötteké. Különösen alakul a kórházakban a koronavírus miatt ápoltak száma is. Lapunk egy forrása hétfőn úgy fogalmazott: naponta közel 600 covidos vagy Covid-gyanús beteget vittek a mentők kórházba. Ez pedig - úgy tudjuk - megfelel az elmúlt tíz nap trendjének. Ezzel szemben a kórházban ápoltak napi száma a statisztika szerint ebben a tíz nap­ban 7300 és 7600 között mozgott. Még ha figyelembe is vesszük, hogy közben voltak olyanok, akik gyó­gyultan távoztak vagy meghaltak, a statisztikában nem látszik az 500- 600 beszállított új beteg. Rengeteg az ellentmondás és a magyarázatra szoruló adat. A Nép­szava több mint félszáz alkalom­mal kért az operatív törzs tájékoz­tatási központjától adatot, illetve rákérdezett az ellentmondásokra is, de nem kaptunk tájékoztatást, magyarázatokat. Az egészségügy­ben dolgozó forrásaink is úgy lát­ják, hogy az operatív törzs által közölt adatok használhatatlanok a járványügyi döntésekhez. Ennek oka részben az lehet, hogy tapasz­talataik szerint különböző idő­pontokban és különböző forrásból rögzítik az adatokat - az Országos Mentőszolgálattól érkező szám­sorok feldolgozása például kézzel történik. Nem könnyíti meg a hely­zetet például az sem: a mintavéte­lek napi számáról érkező jelentés után csak napokkal később jön meg az információ ugyanezen tesztek eredményéről, így nehezen ös­­­szevethető a két adatsor. Most az is nehezíti az adatgyűjtést, hogy a PCR-tesztek mellett a kórházak és a mentők már gyorstesztet is hasz­nálnak. Ha ez utóbbiak eredménye pozitív, akkor az illetőt új fertőzött­ként kezelik, ám ha negatív, de van tünete, akkor még egy PCR-tesztet is végeznek rajta, így egyetlen em­ber is bekerülhet a statisztikába két - akár egy pozitív és egy negatív - teszteredménnyel. Ez sem könnyí­ti meg az adatok értékelését. A halálozási adatok sem kétséget kizáróak, ugyanis azok feldolgozá­sában is egyre nagyobb a csúszás. Forrásaink szerint a naponta je­lentett áldozatok között sok olyan is lehet, akit már korábban vesztet­tünk el. De azt sem tudni pontosan, hogy miként számolja a rendszer az intenzív osztályon lévőket. Az ellentmondásos adatok elle­nére a lapunknak nyilatkozó szak­értők abban egyetértettek Müller Cecíliával: bár lassuló ütemben, de terjed a járvány, „még csak felfelé tartunk a csúcsra”. Lapunknak Weltner János se­bész főorvos, aki maga is gyűjti a napi adatokat, úgy vélte: mivel még meredeken felfelé ível a jár­ványgörbe, fontos lenne, hogy még szélesebb körben végezzenek szűréseket, mert a pozitív esetek megtalálásával lehet megszakítani a fertőzési láncokat. EGYRE TÖBB A BETEG Forrásaink szerint az utóbbi másfél hétben a men­tők naponta 600 beteget vittek kór­házba, de ezt nem tükrözik a Covid-statisz­­tikák 62,5 százalék Ilyen arányban lettek pozitívak a tesztek hétfőre. A WHO szerint 5 százalék felett nincs kontroll alatt a járvány. JAVASLAT WELTNER JÁNOS: Még merede­ken felfelé ível a járványgörbe, így fontos lenne több szűréssel megszakítani a fertőzési láncokat Lánchíd: „jelentős méreteket ölt a rozsdásodás” JELENTÉS Egymást érik a bírála­ti bizottsági ülések és a hiánypótlá­si egyeztetések a Lánchíd felújítá­sára kiírt közbeszerzési eljárásban. A Népszava információi szerint a városvezetés nagyon pörgeti az eseményeket, hogy még az idén, de legalábbis a jövő év legelején eredményt hirdethessenek, így a tendergyőztes tavasszal nekikezd­hetne a rekonstrukcióhoz, ami leg­kevesebb 30 hónapig tart, ha menet közben nem derül ki semmi. (A 18 hónapos hídlezárási limit, amelyet a kormány eredetileg meghatáro­zott, ágazati vélemény szerint tart­hatatlan. Az ajánlattevők vélhető­leg arra számítanak, hogy később módosíthatják a szerződést.) A Lánchíd állapotát hetente ellenőrzi a Budapest Közút Zrt. Legutolsó jelentésükben azt írták, hogy „a korrózió mértéke a párás időben növekszik. A tartószerkeze­ten a pályaszint alatt, a saruk kör­nyezetében jelentős méreteket ölt a rozsdásodás. A járdák repedései a hidegebb időben megnyílnak, így a korróziót fokozó nedvesség aka­dálytalanul jut be a szerkezetbe, tovább károsítva a járdalemezt. A járda felületén már látszik a kor­rózió okozta feltáskásodás, de bal­esetveszélyes helyzet még nem ala­kult ki”. A kormány ugyan egy egész kommunikációs kampányt fűzött fel a híd nem halasztható felújítá­sára, de egy fillérrel sem ad többet a korábban ígért 6 milliárdnál, ráadá­sul azt is csak a felújítás utolsó rész­leteként fizetik ki. A hídfelújításra ezzel együtt bruttó 23,4 milliárdja van a fővárosnak. Az előző tende­ren ennél jóval többet kértek a ki­vitelezők, 35,8-38,6 milliárdot, igaz, ezek az ajánlatok a híd, a váralagút és a 2-es villamos aluljárójának együttes felújítására vonatkoztak. A fővárosi keret azonban a híd fel­újításra érkezett árajánlatokhoz is kevés lett volna. Az augusztusban elindított új tender így csak az átke­lő rekonstrukciójára korlátozódott. Az október végi határidőre mind a négy felkért kivitelező - A-Híd Építő Zrt., Közgép Építő- és Fém­szerkezetgyártó Zrt., SDD Konzor­cium és a Strabag Általános Építő Kft. - ajánlatot nyújtott be, így vagy úgy, mindegyik köthető vala­miképpen a kormánypárthoz, de legalábbis haszonélvezője a nagy állami beruházásoknak. Az elmúlt hónapokban azonban új játszmába kezdett a kormány: nyíltan támadja a Strabagot és az A-Híd Zrt.-t az M0-s körgyűrű ál­lítólagosan gondatlan kivitelezése miatt, erősen ajánlva a fővárosnak, hogy ne az említett cégekre bízza a Lánchíd felújítását. A Strabag az­zal hárította a Népszava fentiekkel kapcsolatos kérdéseit, hogy titok­­tartási szerződés köti őket. Furcsa módon a tenderen szin­tén induló SDD Konzorcium ellen nem horgadt fel hasonló indulattal a kormány, holott ez a konzorcium építette a várpalotai 9,4 kilométe­res elkerülő felüljáróját, amelyet Orbán maga adott át a választások előtt 2018-ban, de idén nyáron már át kellett építeni. A kormányzati akciózás aligha véletlen. A Népszava információi szerint a célkeresztbe került egyik társaság adta eddig a legjobb aján­latot. Ez persze még korántsem jelenti a verseny végét, hiszen az ajánlatok az egyeztetések hatására folyamatosan változnak. A végső árat nagyban befolyásolhatja az is, hogy a műszaki kiírásban szerep­lő tételek között van egy „elírás”, amelynek felülbírálata több száz millióval csökkentheti a végleges vállalási árat. SZALAI ANNA KIVITELEZŐRE VÁRVA A kormány nyíltan támadta a Straba­got és az A-Híd Zrt.-t, lapunk infor­mációi szerint az egyik célkeresztbe került társaság adta eddig a legjobb ajánlatot a Lánchíd felújítására NÉPSZAVA 2020. december 1., kedd3 Átlátható közbeszerzést akarnak A Lánchíd felújításáról szóló köz­­beszerzési eljárás lebonyolítá­sának átláthatósága és a minél nyíltabb verseny érdekében a BKK a Transparency Internatio­nal Magyarországot kérte fel az eljárás monitorozására. Jelenlé­tük biztosítékot jelent arra, hogy a tender ne legyen korlátozó, és az ajánlattevők - amennyiben ön­ként csatlakoznak a megállapo­dáshoz - ne adjanak be túlárazott ajánlatot. A négy ajánlattevő cég­ből egyelőre három csatlakozott az integritási megállapodáshoz, de ez nem akadályozza a monito­­ringot, mivel a BKK minden doku­mentumhoz hozzáférést biztosít - válaszolta a Népszava kérdé­sére Nagy Gabriella, a Transpa­rency International közpénzügyi programok felügyelő vezetője. Szerinte a kormány Strabag és A-Híd elleni kampánya nem be­folyásolja az eljárást, a tárgyalá­sok során semmilyen módon nem merültek fel politikai megfontolá­sok. A szóban forgó cégek pedig nem állnak semmilyen kizáró ok hatálya alatt. A programveze­tő leszögezte: „Az eljárás teljes mértékben a jogszabályoknak megfelelően zajlik, az ajánlatkérő gondosan jár el. A nagy politikai és médiafigyelem nyilván nem könnyíti meg a munkavégzést."

Next