Népszava, 2021. január (148. évfolyam, 1-25. szám)
2021-01-13 / 10. szám
2 NÉPSZAVA 2021. január 13., szerda REFLEKTOR „Szerencsére nem kötelező” HALADAS Már online tanórákat is lehet tartani /__ az iskolai KRÉTA-rendszer új moduljában, igaz, a pedagógusok nincsenek elragadtatva tőle. JUHÁSZ DÁNIEL Tavaly október óta működik az iskolákban az a digitális felület, amellyel az oktatásirányítás biztosítani kívánta, hogy az intézmények egy központi rendszer segítségével tarthassák meg a távoktatás online óráit. Az induláskor épp a lényeg, a digitális tanóra funkció nem volt elérhető, a fejlesztők azonban ezt egy hónappal később pótolták. A lapunknak nyilatkozó pedagógusok többségét azonban így sem győzte meg a rendszer. - Szerencsére nem kötelező használni - mondta egy Pest megyei középiskola nyelvtanára, aki azt is sérelmezte, hogy a digitális tananyagok közé egyetlen nyelvkönyv sincs feltöltve. Egy másik pedagógus arról beszélt, hogy a folyamatos jelzések ellenére továbbra is előfordulnak leállások, illetve mobiltelefonról is problémás a felület megnyitása. Ha stabilan működne a rendszer, és sokkal több lehetőség lenne a számonkérések, értékelések tekintetében, talán többet használnánk. Az úgynevezett Digitális Kollaborációs Tér (DKT) még egészen biztosan nem alkalmas arra, hogy felváltsa a többi, nagy multicég (mint a Google vagy a Microsoft) által kifejlesztett platformokat, amikhez már a gyerekek is hozzászoktak - vélekedett. - A fenntartók és az iskolák részéről nem kaptunk olyan jelzést, hogy a digitális munkarend bárhol problémákat okozott volna - olvasható az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) Népszava megkeresésére küldött válaszában. Szerintük a nevelőtestületek innovatív megoldásokkal, egymást támogatva végezték az oktatást, az oktatási kormányzat pedig gyakorlatokkal, linkekkel, iránymutatásokkal segítette a feladat elvégzését. A DKT-t is sikeresnek tartják, mint írták, 2020. december 20-ig a DKT-ben 87 ezer online tanórát tartottak, 644 ezer résztvevővel. Emellett több mint 11 millió belépést regisztráltak eddig az időpontig a rendszerbe, és több mint 2,8 millió házi feladatot adtak ki a rendszeren keresztül a pedagógusok. A KR szerint a többi platformhoz képest a DKT előnye, hogy a KRÉTA-rendszeren (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) belül működik, így nem kell külön adatokat felvinni, adminisztrálni, hiszen a KRÉTA-ba korábban felvitt adatokat használja a rendszer, emellett az online kapcsolattartás minden formáját lehetővé teszi biztonságos keretek között, ahogy minden olyan folyamatot is, amelyek normál menetben is jellemzik a pedagógiai munkát. Hozzátették: a visszajelzéseket és igényeket figyelembe véve zajlik a DKT további fejlesztése. - Mindez nagyon szép, de még szebb lenne, ha a rendszer a gyakorlatban is használható lenne - erről Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja beszélt lapunknak. Szerinte a DKT-be nincs annyi kiegészítő alkalmazás beillesztve, mint például a Microsoft Teamsbe, amit az ő iskolájában használnak, így ha a DKT-t kellene használniuk, biztos, hogy más felületeket is be kellene vonni a munkába. Elmondta azt is, hogy ő a házi feladatokat a KRÉTA-ban adja ki, azok mégis úgy jelennek meg a DKT-ban, mintha ott írta volna be őket - szerinte az erről szóló fentebbi adatok ezért sem lehetnek pontosak. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint a DKT-vel a kormányzat teljesítette a Digitális Oktatási Stratégia egy részét, ami arról szólt, hogy minden iskolában kell legyen egy egységes digitális platform - igaz, ennek már 2018-ban létre kellett volna jönnie. - A DKT beüzemelése egy kis lépés a jó irányba, de attól még messze van, hogy az ott elvégezhető munkát igazi digitális oktatásnak lehessen nevezni - vélekedett. Hangsúlyozta: az eszközök és platformok biztosítása mellett a pedagógusok módszertani megújulására is szükség van, amihez a XXI. század elvárásainak megfelelő továbbképzések kellenének. DIGITÁLIS TÉR 1 NAGY ERZSÉBET: Még szebb lenne, ha a rendszer a gyakorlatban is használható lenne FOTÓ: LADJÁNSZKI MÁTÉ INNOVÁCIÓ A nevelőtestületek innovatív megoldásokkal, egymást támogatva végzik a digitális oktatást, a központi támogatás nem mindig stabil Megosztja a szülőket a digitális oktatás TAPASZTALAT - A középiskolás lányom szereti az online tanórákat, sőt kifejezetten jobbak az eredményei, amióta digitális oktatás van - nyilatkozta lapunknak egy édesanya, aki így nem is bánta, hogy a kormány február elsejéig meghosszabbította a digitális munkarendet a középfokú oktatási intézményekben. Szerinte azzal, hogy a gyerek otthonról tanulhat, időt is spórolnak - nem kell késő délutánig bent ülni az iskolában, nem kell utazni -, amit így jobban fel lehet használni. Hozzátette: nagyon sok múlik az iskolán és a tanárokon is. Egy másik szülő azt mondta: az egyik gyereke tavaly érettségizett, és annak ellenére is fel tudott készülni és jól sikerültek a vizsgái, hogy a digitális oktatás akkor még mindenkinek - szülőnek, diáknak, tanárnak is - új volt. A kisebbik gyereke most tizedikbe jár, nála azt látja, mostanra beállt a rendszer. Nem aggódik, ám mégis jobbnak tartaná, ha visszatérhetne a hagyományos, tantermi oktatás. Ugyanakkor nem mindenkinek vannak pozitív tapasztalatai. - Nálunk óriási kavarás volt tavaly novemberben és decemberben - mesélte egy általános iskolás diák „A távoktatás kész rémálom volt. Volt olyan tanár, aki csak elküldte a feladatokat, és kész” édesanyja. Az intézményben előbb a gyerekek miatt karantént, majd a tanárok megbetegedése miatt távoktatást rendeltek el. A távoktatás kész rémálom volt. Volt olyan tanár, aki csak elküldte a feladatokat, és kész, oldjuk meg, ahogy tudjuk. Más a heti három órájából csak egyet tartott meg - mondta. - Én azt látom, összességében a digitális oktatás sem az általános, sem pedig a középiskolában nem annyira hatékony, mint a jelenléti oktatás - vélekedett Miklós György. A Szülői Hang Közösség képviselője szerint bár számos jó példa akadhat, azt tapasztalja, hogy a motiváció sok diák esetében gondot okoz. - Az iskolás gyerekek alapvetően ahhoz vannak szokva, hogy közösségben tanulnak. Én ismerek olyan középiskolás tanulót, aki már nagyon nehezen viseli a távoktatást. És ne felejtsük el azt sem, vannak gyerekek, akik a digitális oktatásból kimaradnak. Érdeklődtünk a Klebelsberg Központnál, az őszi félévben mennyi esetben fordult elő, hogy a digitális tanrendben nem tudtak elérni diákokat az iskolák, de kérdésünkre nem kaptunk választ. Nyáron még Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról, hogy tavasszal, a távoktatásra való átállást követően a diákok több mint 10 százaléka eltűnt a közoktatásból - igaz, akkor minden iskola egységesen digitális munkarendre állt át, míg ősszel „csak” a középiskolák, illetve egy-két hétre azok az általános iskolák, ahol megjelent a koronavírus. J. D. 87 ezer online tanórát tartottak 2020. december 20-ig a DKT-ben, 644 ezer résztvevővel Tavaly négymilliárd ment a KRÉTA-ra A Klebelsberg Központ közölte: a köznevelési intézményekben már tavaly márciusban mintegy 300 ezer digitális eszköz állt rendelkezésre. Szeptember óta további 16 ezer tabletet, 16 ezer LEGO robotot és 3200 tanulói notebookot szállítottak ki az iskolákba. Ezen a héten megkezdődik újabb 6200 tanulói számítógép kiszállítása is. Mindez több százmillió forintos tételekben. A Közbeszerzési Értesítő szerint a KK decemberben több mint 1,5 milliárd forint értékű közbeszerzést írt ki oktatástechnológiai eszközök beszerzésére, a nyertes ajánlatot a 4iG informatikai cég tette, melynek vezetője a Mészáros Lőrinccel baráti és partneri viszonyt ápoló Jászai Gellért. Az iskolai KRÉTA-rendszer fejlesztése tavaly több mint 4 milliárd forintba került. Oda az ebéd MENZA A koronavírusos fertőzésveszély miatt a kormány november 11-én bezárta a középiskolákat, s a diákok online módon vesznek részt a tanórákon. A helyzetből adódik, hogy azok a bejáró tanulók, akik eddig az iskolájukban ebédeltek, a bezárás óta nem biztos, hogy igénybe veszik ezt a szolgáltatást, hisz egy ebédért senki sem utazik naponta órákon át akár 20-30 vagy 70-80 kilométert. Ez az állapot főképp a falusi fiatalokat sújtja, de a városi és a fővárosi diákok egy része is lemondhat az ebédről, hisz ha buszozniuk kellene az iskolába, akkor gyakran lemaradnának az online órákról. Azok a diákok, akik - szociális helyzetük miatt - kedvezményes étkeztetésre jogosultak, elesnek ezáltal a támogatástól. Keresztes Lóránt, az LMP parlamenti képviselője hétfőn emiatt levélben fordult Kásler Miklós miniszterhez, hogy megtudja: „milyen módon biztosítja a kormány a kedvezményes étkeztetést a digitális oktatásban részt vevő középiskolásoknak?”. Lapunk is kérdéssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, arra voltunk kíváncsiak, hogy a tavaszi óvoda- és iskolabezárás miatt hány gyerek mondott le a kedvezményes ebédről? Megkérdeztük, hogy ennek okán tavasszal és az év utolsó két hónapjában mennyi pénz maradt az állami költségvetés kasszájában, s ezt a pénzt valamilyen formában megkaphatják-e az érintettek és családjuk? Az írásos kérdést hétfőn küldtük el a minisztériumnak, ám lapzártánkig nem érkezett válasz. UNGÁR TAMÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK és oda a kedvezmény? EBÉDIDŐ Egyes iskolák bezárása miatt a rászorulók étkeztetése is kérdéses