Népszava, 2021. március (148. évfolyam, 50-75. szám)
2021-03-01 / 50. szám
2 NÉPSZAVA 2021. március 1., hétfő Csatavesztések a vírusharcban DIAGNÓZIS Milyen okok vezettek oda, hogy a harmadik hullámra a terjedési sebességet és a halálozási arányt nézve is a legrosszabb helyzetű országok közé kerültünk? 1 HARGITAI MIKLÓS 1. A járványügy intézményrendszerének felszámolása A mindent központosítani igyekvő Orbán-kormány 2016-ban a bürokráciacsökkentés jelszavával felszámolta az önálló Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ), és benne Európa egyik leghatékonyabb, sok évtizedes múltú járványügyi szervezetét. Az ÁNTSZ-t öt intézménye az átszervezés során mind átalakult vagy más intézményekbe (esetenként a minisztériumba) olvadt, ami szakemberek sokaságának elvándorlásával járt. 2019-ben belátták, hogy a rendszer nem működik, és újrakezdték az átalakítást. A 2020 februárjában jelentkező világjárvány így szétzilált, korlátozottan működőképes állapotban találta a népegészségügyet, aminek közvetlen következménye, hogy a kontaktkutatásban és a tesztelésben látványosan alulteljesítünk még regionális összehasonlításban is. 2 Politikai irányítás Magyarországon a védekezést a jogi végzettségű, kizárólag politikai munkatapasztalattal rendelkező miniszterelnök vezérli, néha a hozzá befutó (a külvilág számára átláthatatlan) információk, néha az ösztönei alapján. A védekezés „arcául” választott tiszti főorvossal rendszeresen a szakmai evidenciákkal vagy a saját, néhány nappal korábbi álláspontjával ellentétes állításokat mondatnak ki, hiszen mindig igazodnia kell a miniszterelnök gyorsan változó véleményéhez. A járvány kezdete óta soha nem fordult elő, hogy Müller Cecília ne követte volna le azonnal, kritika nélkül a kormányfő akár 180 fokos fordulatát egy-egy szakmai kérdésben az iskolabezárástól a maszkviselés szükségességén át a tesztelés indokolt mértékéig. 3 Kommunikációs hadviselés A kormány a járvány kezdetén centralizálta a járványhelyzettel kapcsolatos adatok gyűjtését és közreadását, ami egyedülálló Európában. Az átlátható tájékoztatás szempontjait felülírják a politikai érdekek, aminek a veszélyessége épp most kezd kézzelfoghatóvá válni. A kormány által közölt adatok gyakori ellentmondásossága erősíti a bizalmatlanságot és a járványszkepticizmust, ugyanakkor gyengíti a védekezés hatékonyságát: megfelelő területi bontású, rendszeresen Az iskolaigazgatók számára még mindig nincs egyértelmű eljárásrend arra az esetre, ha felbukkan a vírus. Az oktatási rendszer a terjedés egyik gócpontja frissülő számok nélkül nem lehet követni a járvány előrehaladását, az egyes helyi védekezési stratégiák hatásosságát, az új mutációk terjedését (ami természetesen a tesztkapacitás hiányával is összefügg). 4. Káosz az oltások körül Ha a kommunikációs ráfordítások arányából következtetni lehet, akkor a kormány első számú célja az oltásokkal kapcsolatban az EU iránti bizalom aláásása, illetve az Oroszország és Kína irányába történő gesztusgyakorlás - minden egyébre nagyságrendekkel kevesebb erőforrás jutott. Eközben ma sincs olyan áttekinthető és számonkérhető oltási terv, amelyhez az oltóprogram végrehajtói következetesen tartanák magukat. Az oltópontok kialakítása megkésett és esetleges, a kormány által erőltetett, ebben a formában semelyik másik EU-tagállamban nem létező regisztráció pedig még a szakminisztérium álláspontja szerint is lassítja az oltóprogramot. 5. Következetlen védekezés A nemzetközi tapasztalatok szerint a vírus terjedését társadalmi szinten a behurcolás megakadályozásával (határzár), az emberek közötti kontaktusok számának csökkentésével (korlátozások), a maszkviseléssel és a fertőzöttek kiszűrésével (tesztelés, kontaktkutatás) lehet hatékonyan fékezni. A kormány ugyanakkor ezt az eszközrendszert szelektíven és következetlenül használja. A határzár nem vonatkozik a politikusokra, a sportolókra, az üzletemberekre, a magukat üzletembernek mondókra - így könnyen kijátszható a vendégmunkásokra stb. A magyar vakcinaútlevélből épp most törlik az oltóanyag fajtájára utaló sort, amitől a dokumentum mindenre használható lesz, az utazást kivéve. A korlátozásokban is kevés a logika, az iskolaigazgatók számára például máig nincs egyértelmű eljárásrend arra az esetre, ha egy-egy intézményben felbukkan a vírus - azaz nem tudják, mikor kell vagy lehet bezárni, mi a teendő azok kontaktjaival, akik igazolt fertőzés miatt otthon maradnak. Annak alapján, hogy a pedagógusok egyötöde a szakszervezet szerint már megfertőződött, az oktatási rendszer jelenleg a vírus terjedésének egyik gócpontja. A maszkviselés és a tesztelés fontosságát hosszú időn át a kormány is kétségbe vonta, a tesztelésről ma is ellentmondásos üzeneteket közöl. A kontaktkutatásról a második hullám elején vallották be hivatalosan, hogy összeomlott, de abban a formájában, ahogyan a sikeresen védekező országokban alkalmazták, a járványügy szétesett állapota és a tesztkapacitások hiánya miatt valójában soha nem alkalmazták. 6. Ritmustévesztés A kormány járványügyi intézkedéseit rendre látványos ritmus- és aránytévesztések kísérik, demonstrálva, milyen az, amikor a járványügy helyett a politika dönt el mindent. Ezt az első hullámban az iskolabezárás körüli fejetlenség és az értelmetlen méretű kórházkiürítés, a másodikban a lélegeztetőgépek túlrendelése (és minden más felkészülési/védekezési lépés elhanyagolása) jelezte. Most, a harmadik hullámban pedig az, hogy a kormány heteken át, még a „nemzeti konzultációról” szóló kommunikáció kezdetén is az újranyitást készítette elő - a jelenleg futó kormányhirdetések még mindig az újraindításról szólnak -, miközben épp satuféket kényszerülnek húzni (a járvány kezdete óta immár harmadszor) a drámai fertőzési és halálozási adatok miatt. Az egymást és a valóságot cáfoló üzenetek újra és újra elbizonytalanítják a lakosságot, és nem segítik a minden bizonnyal ismét szükségessé váló szigorítások elfogadását. FOTÓ: BERES MÁRTON BEADJÁK A Pfizer vakcinája már régóta nem „magyar oltóanyag" - inkább eldugják az emberek elől, hogy rávegyék őket az orosz és kínai szerek beadására. Az engedélyek hiánya is bizonytalansági tényező Közel 700 ezer embert már beoltottak A tegnap közölt adatok alapján eddig 677 682 embert oltottak be, közülük 249 499-en már a második oltásukat is megkapták. Uniós beszerzésből - a koronavirus.gov.hu-n található tájékoztatás szerint - Magyarország összesen 19 737 710 adag oltóanyagra számít, amelyből 983 245, az összes mennyiség öt százaléka érkezett meg a múlt hétig. Egyelőre a Pfizer-BioNtech, a Moderna és az AstraZeneca készítményei érkeznek, és amennyiben megkapja rá az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét, a Janssen és a CureVac is szállíthat. Keleti vakcinaként a Szputnyik és a Sinopharm áll rendelkezésre: ezekből 7 millió adagot kötött le a kormány, amelyből 695 600 érkezett a múlt hétig, a megrendelt közel tíz százaléka. Hogy mennyit költ az állam a beszerzésre, az nem nyilvános adat. A kormányzati szereplők meglehetősen talányosan fogalmaznak akkor is, ha pénzről van szó. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője egy kormányinfón közölte, hogy a kínai vakcinából egy oltóanyag ára 10 ezer forint felett van, míg Szijjártó Péter külügyminiszter az ATV-n beszélt arról, hogy az orosz Szputnyik vakcinából a két dózis kevesebb mint 20 dollárba (6000 forint) kerül. A portfolio.hu összesítése szerint dózisonként a Pfizer alapára 4144, a Modemáé 9176, az AstraZenecáé 1480, a Szputnyiké 1776, a Sinopharmé 18 362 forintba kerül. Ezek a legalacsonyabb árak, amelyek országonként eltérhetnek. Közben az RTL Klub azt közölte, hogy a Modernánál lekötött készletnek csupán a felét hívta le a kormány, mert túl drágának találta - ugyanez a kifogás a kétszer annyiba kerülő kínai vakcinával kapcsolatban nem merült fel. REFLEKTOR Az éberség fél egészség A SIKER TITKA Az időben meghozott és határozott döntések életet mentenek - ez a koronavírus-járvány eddigi tanulsága. Általánosságban kijelenthető, hogy azok az országok védekeztek sikeresebben, amelynek vezetői hamar felismerték a veszélyt, és az éberségük a későbbiekben sem lankadt. A pandémia kiindulópontján Kínában a hatóságok eleinte megkísérelték eltussolni a járványt, elhallgattatni az orvosokat, kozmetikázni az adatokat. A döntéshozók azonban később korrigáltak, Vuhanban drákói szigorú lezárásokkal megfékezték a vírust. Az ázsiai országban azóta minden kisebb fertőzési góc megjelenését vészhelyzetként kezelik, néhány tucat megbetegedés észlelésekor milliókat tesztelnek le, ennek köszönhetően a világ legnépesebb nemzetét gyakorlatilag elkerülte a második hullám. Más távol-keleti országok is hasonló stratégiát követnek, gyors közbelépésekkel akadályozzák meg a súlyosabb bajt - a csaknem 100 milliós lélekszámú Vietnámban például nyár közepén hatalmas erőfeszítésekkel reagáltak a hatóságok az esetszámok kisebb megugrására - lezárásokkal és kontaktkutatással elérték, hogy 50 napi fertőzött legyen az akkori hullám csúcspontja. A szintén sikertörténetnek számító Új-Zélandot is éberség jellemzi: szombaton egy pozitív teszt miatt zárták le egy hétre a másfél milliós Aucklandot. Az Egyesült Államokban viszont éppen ennek az ellenkezője valósult meg Donald Trump idején: az elnök hivatala ideje végéig nem vette komolyan a koronavírust, fogcsikorgatva ugyan rábólintott egyes intézkedésekre, de azokat túl hamar oldatta fel, ezáltal még az első hullám sem csengett le, amikor a második már megkezdődött, és mostanra több mint félmillió amerikai vesztette életét a járványban. Trump azért is kezelhette félre a válságot, mert azt hitte, hogy választania kell az életek vagy a gazdaság megmentése között. Sok döntéshozó csúszott ebbe a hibába, pedig egy hamis dilemmáról van szó: azok az országok, ahol a gazdaságra tekintettel halogatták az intézkedéseket, valójában még súlyosabb károkat szenvedtek el. Kiváló példa erre az Egyesült Királyság, ahol tavasszal az utolsók között vezettek be országos lezárásokat, a második negyedévben mégis nagyobb mértékben csökkent a GDP, mint az előbb lezáró Franciaországban vagy Olaszországban. ROSTOVÁNYI ANDRÁS KÖZÖNSÉG ELŐTT Új-Zélandon így mennek a meccsek