Népszava, 2022. január (149. évfolyam, 1-25. szám)
2022-01-13 / 10. szám
BELFÖLD Egyelőre a háttérben pörögnek KAMPÁNY Legalább két hét, mire közzéteszi az ellenzéki összefogás az országos listáját, illetve a választási programot Az aláírásgyűjtésük jelenleg 150 ezer szignónál jár. GULYÁS ERIKA, VAS ANDRÁS - A parlamenti választásra kijelölt április 3-a nem okozott meglepetést, az ellenzék erre számított - fogalmazott a Népszavának a DK-s Arató Gergely. Ugyanaznap lesz a voksolás a kormány által kezdeményezett, gyermekvédelminek titulált népszavazás kérdéseiről is, amivel kapcsolatban majd tucatnyi civil szervezet érvénytelen szavazásra szólított fel. Szerettük volna megtudni, mit javasol ezzel kapcsolatban az ellenzék, a miniszterelnök-jelölt csapatának kommunikációs vezetője azonban pár napos türelmet kért, mondván, hogy épp az ügyben megszólaló civilekkel egyeztetnek a jogilag legjobb megoldásról. A Fudan Egyetemmel és az álláskeresési járadék kilenc hónapra emelésével kapcsolatos ellenzéki népszavazási kérdések támogatására december közepén elkezdett aláírásgyűjtés pedig Simon András szerint jó ütemben halad. Eddig 150 ezer ember kézjegyével érkeztek be az aláíróívek, de sok helyen nem azonnal küldik el ezeket a szervezőknek. Ami biztos: mire február 12-én el lehet kezdeni a képviselők ajánlószelvényeinek gyűjtését, rég meglesz az ellenzéki népszavazás kötelező kiírásához szükséges, biztonsági rátartással számolt 230-240 ezer aláírás. Január vége előtt azonban nem számíthat a közvélemény az ellenzéki összefogás országos listájára és február eleje előtt a választási program teljes szövegére sem, bár az eddig megismerteken túl újabb részterületek anyagai már a héten megszületnek. A munka világát kézben tartó szocialista Komjáthi Imre tájékoztatása szerint például a program munkaügyi része péntekre elkészül. A Momentum elnöke egy interjúban maga is lassúnak nevezte az ellenzéki döntési folyamatokat, különösen a DK hozzáállását bírálta. Donáth Anna szavaira reagálva Arató Gergely csak annyit jegyzett meg, hogy tudomásuk szerint pártjuk gyűjtötte eddig a legtöbb aláírást az ellenzéki népszavazáshoz. Azt viszont sem ő, sem Simon András nem tudta megindokolni, miért üzent kampánytanácsokat az összefogás pártjainak a HVG-nek adott terjedelmes interjúban Ron Werber. Az izraeli tanácsadó az elmúlt két évtizedben több baloldali kampányt vezetett Magyarországon, és most is tömegeket megmozgató akciókat javasolt a voksolás előtti hetekben. Egy ilyen kampány megmagyarázná az ellenzék mostani nyugalmát. A választás időpontjának nincs releváns jelentősége, a majdani szavazatszámok esetében semmit sem jelent - erről már Szentpéteri Nagy Richárd politikai elemző beszélt lapunk kérdésére. Mint fogalmazott, formális, hogy Áder János milyen időpontot jelentett be, főleg, hogy nagy valószínűséggel a Fideszben döntöttek a dátumról. A szintén kiírt népszavazással kapcsolatban pedig a többi között arról beszélt, hogy valójában a kormánypártokat nem is érdekli, érvényes és eredményes lesz-e a referendum. Nem népszavazást, hanem választást akarnak nyerni, viszont egy bizonyos választói rétegben a referendum mozgósító erejű lehet. Nem új az ötlet, 2004-ben az Egyesült Államokban George W. Bush is élt vele: mivel a közvélemény-kutatásokban nem állt jól, a kampánystábjában kitalálták, hogy az elnökválasztással Valójában a kormánypártokat nem érdekli, érvényes és eredményes lesz-e az általuk kezdeményezett referendum, mert nem népszavazást, hanem választást akarnak nyerni, egyszerre a melegházasságról tartsanak népszavazást, és bár ott központilag, szövetségi szinten nincs erre lehetőség, sok államban kiírták, a kérdés pedig sok olyan választót is az urnákhoz vitt, akik amúgy nem mentek volna el szavazni, ám így, ha már ott voltak, Bushra voksoltak. A politikai elemző a civilek által erőltetett érvénytelen voksolásról úgy fogalmazott: az bonyolult üzenet, csak a magasabban kvalifikált választói réteg számára érthető, az ellenzék részéről célravezetőbb, ha a kormány által feltett kérdéseket negatív kontextusba helyezik, ám ügyelni kell rá, hogy a mozgósító erő azért megmaradjon. Felmerült, hogy a civilek az érvénytelen szavazásra buzdítással épp a kormányt segítik, hiszen növelik a részvételi arányt, és ezzel elősegíthetik a kormány kérdéseiben a referendum érvényességét - a választók 50 százaléka plusz egy szavazat szükséges hozzá -, ám lapunknak László Róbert, a Political Capital választási szakértője kijelentette: az érvénytelen voksok nem számítanak bele egy népszavazás érvényességébe, utóbbihoz az igenek és nemek megfelelő száma szükséges. Az érvénytelen voksok nem számítanak bele egy népszavazás érvényességébe, utóbbihoz az igenek és a nemek megfelelő száma szükséges - mondta a Political Capital választási szakértője 150 ezer aláírást gyűjtött eddig az ellenzék, a referendum elrendeléséhez 200 ezer hiteles szignó kell Lelkesíteni lehet Az ellenzéki oldal népszavazási kérdéseinél - a jogorvoslati határidők miatt - szinte semmi esély arra, hogy azokról is április 3-án szavazhassunk, ráadásul szinte borítékolható, hogy az illetékes fórumokon szépen húzzák majd az időt - vélekedett Szentpéteri Nagy Richard. Az ellenzéki szövetség számára így igazából a mozgósítás szempontjából fontos a saját aláírásgyűjtésük: a szavazókat ismét lehet lelkesíteni, az aktivistákat pedig fel lehet pörgetni kampányüzemmódba az előválasztást követő két hónapos csend és passzivitás után. Egy esetleges népszavazásnak viszont a választások után már nem sok értelme lenne, ha nyer az ellenzék, hiszen a parlamentben pillanatok alatt dönteni tudnának a kérdésben, vagyis okafogyottá válna a referendum, amit viszont adott esetben így is ki kell majd írni. De ha már így alakult, végig kell menniük ezen az úton, az egyetlen pozitívum, hogy be lehet vele indítani a kampánygépezetet - tette hozzá. NÉPSZAVA 2022. január 13., csütörtök3 Sztojka Attila azt kéri, hogy ne keressék SZÜNETTEL A lapunkhoz eljutott e-mail tanúsága szerint a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos megszakította a közvetlen kapcsolatot az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) képviselőivel. „A kormánybiztos úr kérése, hogy a jövőben őt közvetlen módon ne keressük sem telefonon, sem más formában” - áll abban az elektronikus levélben, amelyet Csóka János, a kormánypárti Lungo Drom ORÖ-s frakcióvezetője kedden késő este küldött körbe. A címzettek a Lungo Drom frakciószövetségének tagjai voltak. Bár a körlevél nem nevesíti, aligha kétséges, hogy a Lungo Drom frakcióvezetője Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos, a Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója kérését tolmácsolta. A Lungo Drom képviselőinek a „felmerülő kéréseket, az esetlegesen adódó problémákat” Csóka János felé kell jelezniük, ezekről ő tárgyal majd egy politikai főtanácsnokkal. Az e-mail nem szolgált magyarázattal arra, hogy mi indokolta a lépést, de a valódi okot nem nehéz kitalálni. A Népszava birtokába került, decemberben készített hangfelvételeken Sztojka Attila szerződéseket kínált a kormányhoz és a Fideszhez lojális, „körön belül lévő” képviselőknek. Egyebek mellett kifejtette, hogy „van egy mondás a BM-en belül, sőt a kormányzaton belül is: aki a család tagja, azt családon belül kezeljük, de kívül ezt senki nem “ érezheti”. Hozzátette, hogy ez addig érvényes, amíg valaki a „család tagja. Ha nem a család tagja, nem tudunk kereskedni felőle.” A kormánybiztos azt is közölte, hogy BM-esként „mindenkiről mindent tudunk, a legapróbb részletekig”. Az egyik hangfelvételen, amit lapunk szerdán ismertetett, Sztojka Attila „összeférhetetlennek” és „hűtlen kezelésnek” minősítette, hogy ORÖ-s politikusoknak (vagy hozzátartozóiknak) a képviselői tiszteletdíjuk mellett a foglalkoztatási intézetben is van szerződésük. Megkérdeztük erről Agócs Jánost, az ORÖ elnökét: a hozzátartozókról nem tudott nyilatkozni, azt viszont határozottan állította, hogy nincs olyan ORÖ -s képviselő, akinek szerződése lenne a „foglalkoztatási intézetben”, azaz az Országos Roma Foglalkoztatási Központban. Elmondása szerint a foglalkoztatási központ az ORÖ intézménye ugyan, de a pénz, amivel gazdálkodik, külön támogatásként a Belügyminisztériumtól érkezik. (A társadalmi felzárkózás felügyelete 2019 májusától került a belügyi tárcához.) A BM korábban kifogásolta, hogy ORÖ-s képviselőknek szerződésük van a foglalkoztatási központban. Az ORÖ ennek megfelelően lépett. Agócs János hangsúlyozta: ORÖ-s képviselőnek nem csak jelenleg nincs, már tavaly se volt ilyen szerződése. CZENE GÁBOR A romaügyi kormánybiztos a jelek szerint megszakította a közvetlen kapcsolatot az ORÖ képviselőivel „Méltatlanná vált" A lapunkban megjelenteket idézve Sztojka Attila lemondását követelte a momentumos Lőcsei Lajos azon a sajtótájékoztatón, amit szerdán közösen tartott Lakatos Bélával, a Mindenki Magyarországa Mozgalom romaügyekért felelős referensével. Közleményében az MSZP hasonlóan fogalmazott: „Sztojka Attila méltatlanná vált bármilyen kormányzati pozíció betöltésére."