Népszava, 2022. március (149. évfolyam, 50-75. szám)
2022-03-26 / 71. szám
Mérlegen a járványévek 45 EZER HALOTT A járvány adta a keretet az elmúlt két évben ahhoz, hogy mint kés a vajban, úgy haladhasson a kormányzat az egészségügy átalakításával, lényegében mindennemű részletes indoklás, vita nélkül és bármilyen ellenállást eleve kizárva. Jelzésértékű önmagában már az is, hogy a kormány akkor alakított nagyokat az egészségügyi rendszeren, amikor épp világjárvány dúlt. Ahogy az átalakításoknál, úgy a járványkezelésnél is központi irányításra épített a kormány. Súlyukat vesztették az egészségügy vezetői, a járványintézkedések rendeleti kormányzással, egy új intézményben, az operatív törzsnél születtek, az országos tiszti főorvos csak díszletként kapott szerepet a védekezésben, az egészségügyért felelős államtitkár pedig eltűnt a nyilvánosság elől. Magát a járványkezelést sok kritika érte. Rengeteg volt a rögtönzés, folyamatos volt a titkolódzás, s a legritkább esetben beszélt arról őszintén a kormány, hogy mit, miért csinál. A sok kritikus elem közül is kiemelkedett a keleti vakcinák ügye. A kormány 5 millió kínai és mintegy 2 millió orosz vakcinát vásárolt úgy, hogy közben a készítmények engedélyezési dokumentációját és magát a szert sem vizsgálták hazai, európai gyógyszerhatóságok. Magyarországon idősek százezreit oltották Sinopharmmal, és később be is igazolódtak a kétségek: 60 év felett a kínai oltóanyag sok esetben nem váltott ki elég erős immunválaszt. Végül a kormány, bár nem ismerte el, hogy a Sinopharm használata hiba volt ebben a korosztályban, a harmadik oltás lehetővé tételével fogta ki a szelet a kritikusai vitorlájából. Az orbáni oltáspolitika keltette bizalmatlanság is hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság harmada még mindig oltatlan. A járvány valós méretéről, veszélyeiről a lakosság nem kapott megfelelő információkat. A kórházak nem adhattak ki adatokat, a sajtó nem mutathatta meg, hogy a rendszernek mivel kell megküzdenie. Névtelenül nyilatkozó orvosok, ápolók meséltek olykor-olykor a nyilvánosságnak arról, hogy hiába vásárolt a kormány 16 ezer lélegeztetőgépet, mert szakemberek híján képtelenek megbirkózni a lélegeztetésre szorulók ellátásával. Annak, hogy Magyarország járványkezelése mennyire volt sikeres, az egyik legkeményebb mutatója, a halálozási arány. A koronavírus-járvány két évében népességarányosan nálunk haltak meg a legtöbben, máig több mint 45 ezer áldozata volt itthon a vírusnak. Ám úgy látszik, hogy a közönség járványhullámok közötti völgyekben megbocsátóbb. Egy Závecz-kutatás szerint a magyarok 22 százaléka nagyon, 14 százaléka pedig inkább elégedett azzal, ahogyan a kormány a Covid-járványt kezelte. Ez 36 százalék, kicsivel több, mint ahányan kedvezőtlenül értékelték a kabinet által vezényelt védekezést. DANÓ ANNA A kormány központi irányításra épített az egészségügyben is NÉPSZAVA I O 2022. március 26., szombat I *3 Lali király birodalma HAJDU-BIHAR Ledől-e a fideszes fellegvár, vagy Debrecen továbbra is „bigottan jobboldali marad”? - ez a legfőbb kérdés a cívisváros megyéjében, ahol a legtöbb körzetben nem várnak ellenzéki győzelmet az elemzők. Sorozatunk újabb része: DOBOS JUDIT - Megmondom őszintén, én már unom Lajost. Szerintem elfáradt, szívesebben lenne inkább listás képviselő, annak nem kell annyit sündörögni, de a parancs az parancs, bele kellett hajtania a fejét a járomba. Jobbat még mindig nem találtak itt helyette, hiába vetődött fel korábban Diácska (Széles Diána, Debrecen alpolgármestere) vagy épp Halász János neve, Lali maradt a király, tudja, mint A dzsungel könyvében - fogalmazott kissé zavarosan a debreceni piactéren egy micisapkás férfi Kósa Lajosról, a Fidesz képviselőjelöltjéről. Többekkel beszélgettünk a városban - köztük egyetemi tanárokkal, civilekkel, járókelőkkel, ellenzéki politikusokkal -, de senki nem akart jóslásokba bocsátkozni arról, kinek van nagyobb esélye megnyerni a város három választókerületét. A DK-s Varga Zoltán, az ellenzék jelöltje - Kósa ellenfele az 1-es körzetben lapunknak azt mondta, ő sem mérlegel, hanem ezerrel dolgozik, reggeltől estig kint van az utcán, sok esetben a létrán ácsorogva és plakátokat ragasztgatva. Apropó plakát. Az ellenzéki képviselő maga filmezte le, amint aktivisták az oszlopokon lejjebb húzzák az ő plakátjait, azért, hogy Kósáéi ezek fölé kerüljenek. Varga Zoltán lapunknak erre úgy reagált: nem az oszlopon kell megnyerni a választást, hanem a fülkében. Szerinte egyébként „érzetre” a bigottan fideszesnek kikiáltott Debrecenben is elindult egyfajta változás, sokan, akik eddig nem, most a szimpátiájukról biztosították az ellenzék jelöltjeit, de hogy ezt a szimpátiát miként lehet, vagy lehet-e mandátumra váltani, azt nem tudja megmondani. A Fidesz számára a választás pusztán logisztikai kérdés, Kósa Lajos az eddigi kampányában széles tömegeknek nem volt hajlandó elárulni, van-e programja, védett közegben, csak az övéi között beszél - mondta a DK-s képviselőjelölt. Helyiek szerint a fideszes politikus nyerési esélyeit gyengítheti a „csengeri örökös nőügy”, amelyben a hírek szerint a honatya ezerháromszáz-milliárd forintnyi összegről, a csengeri Sz. Gáborné állítólagos mesés örökségének kezeléséről kötött szerződést. Az ügy főszereplője ellen üzletszerűen elkövetett csalássorozat miatt vádat emeltek, jelenleg is előzetes letartóztatásban várja a bírósági tárgyalás elkövetkező szakaszait, Kósát a nyomozás során tanúként hallgatták meg. Kérdés, hogy a valóban polgári konzervatív értékeket valló kálvinista debreceniek - vagyis nem a kritikátlan pártfanatikusok - le tudják-e nyelni ezt a békát is, megbocsátva, s esetleg jóhiszeműnek tartva Kósa Lajos e különös botlását, netán büntetni fognak érte. (Azt azért érdemes megemlíteni, hogy a „csengeri örökösnő” és Kósa különös kapcsolata már az előző kampányban is előjött, a fideszes politikus ezzel együtt hozta körzetét.) Sokak szerint inkább csak egyfajta látszat, hogy Debrecenbe mindig is dőlt a fideszes pénz, mert a támogatások rendszerint „felpántlikázva” érkeztek, adott beruházásokra, amelyekre vagy volt szüksége a városnak, vagy nem. Ahhoz, hogy Több kell néhány ipari üzemnél, beleértve az épülő BMW-gyárat, infrastruktúra, jó éttermek, jó közlekedés, szép parkok, több kultúra. Ezek még mindig fájón hiányoznak a városból, amelyet eddig mindhárom választókerületben nyerni tudott a Fidesz, valódi nagyváros legyen, kevésbé kellene belterjesnek mutatkoznia, társadalmi szinten is nyitni kellene a külvilág felé, s felmutatni egyfajta változatosságot, és több kell néhány ipari üzemnél, beleértve az épülő BMW-gyárat: infrastruktúra, jó éttermek, jó közlekedés, szép parkok, több kultúra. Ezek még mindig fájón hiányoznak a városból, amelyet eddig mindhárom választókerületben nyerni tudott a Fidesz, de kérdés, hogy így marad-e mindez április 3-a után. Az 1-es körzetben a számokat nézve az ellenzéki összefogás győzhetett volna 2018-ban, hiszen Kósa Lajos akkor jelentős kormányzati hátszéllel együtt is „csak” 47,4 százalékkal szerezte meg a posztot. Igaz, hogy csak kicsivel, de nem érte el legutóbb az 50 százalékos bűvös határt a 2-es számú választókerületben Pósán László sem (49,4 százalék) aki a momentumos önkormányzati képviselő, Mándi László személyében kapott összellenzéki kihívót. Ebben a körzetben indul Huszti Andrea, a Szanyi Tibor-féle ISZOMM elnöke is, akinek debreceni kötődéséről nem találtunk adatot, mást azonban igen: a Debreceni Egyetem egyik docensét is hasonlóképp hívják, igaz, ő doktor, ám a névazonosság alkalmas lehet arra, hogy néhány szavazatot elvegyen az ellenzéktől, ami szoros küzdelem esetén akár sorsdöntő lehet. A harmadik debreceni körzetben viszont szinte borítékolható a fideszes Tasó László győzelme: ő 2018-ban 58,2 százalékkal szerezte meg a képviselői mandátumot, ellenfele pedig a jobbikos Salamon Gergő lesz. Itt is „bekavarhat” majd az ISZOMM jelöltje, a párt kelet-magyarországi koordinátora, Káposznyák István, aki 2018-ban még a DK színeiben indult ugyanitt. Sokak szerint inkább csak egyfajta látszat, hogy Debrecenbe mindig is dőlt a fideszes pénz, mert a támogatások rendszerint „felpántlikázva" érkeztek Polgármesterek csatája Balmazújvárosban Nemcsak Debrecent, de a megye többi választókerületét is nehéz lesz megnyernie az ellenzéknek. A berettyóújfalui választókörzetben Vitányi István, a hajdúszoboszlóiban Bodó Sándor is 50 százalék fölötti aránnyal nyert 2018-ban: előbbi összellenzéki kihívója Szántai László, egy mérnöki szolgáltató cég ügyvezetője lesz, míg utóbbival a momentumos Kiss László mérkőzik az Egységben Magyarország színeiben. Izgalmas lehet a helyzet Hajdúböszörmény térségében, a 6-os számú választókerületben, ahol Balmazújváros korábbi és jelenlegi polgármestere a fideszes Tiba István és a Jobbik színeiben induló összellenzéki jelölt, Hegedűs Péter csap össze. Utóbbit erősítheti, hogy 2018-ban először időközi választáson, majd 2019-ben a soros önkormányzati választáson is elnyerte a polgármesteri címet, így leválthatták az addigi jobboldali városvezetést. Előbbit pedig gyengítheti, hogy következetesen kiáll a település korábbi polgármestere, a Tiba-érában még jegyzőként dolgozó Veres Margit mellett, akit négy évvel ezelőtt korrupciós bűncselekmények miatt jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítéltek, ám ő - kegyelmi kérvényt benyújtva a köztársasági elnöknek - azóta sem vonult börtönbe, kiváltva ezzel sokak ellenérzését.