Népszava, 2022. március (149. évfolyam, 50-75. szám)

2022-03-26 / 71. szám

Mérlegen a járványévek 45 EZER HALOTT A járvány adta a keretet az elmúlt két évben ahhoz, hogy mint kés a vajban, úgy ha­ladhasson a kormányzat az egész­ségügy átalakításával, lényegében mindennemű részletes indoklás, vita nélkül és bármilyen ellenállást eleve kizárva. Jelzésértékű önma­gában már az is, hogy a kormány akkor alakított nagyokat az egész­ségügyi rendszeren, amikor épp vi­lágjárvány dúlt. Ahogy az átalakításoknál, úgy a járványkezelésnél is központi irányításra épített a kormány. Sú­lyukat vesztették az egészségügy vezetői, a járványintézkedések rendeleti kormányzással, egy új in­tézményben, az operatív törzsnél születtek, az országos tiszti főorvos csak díszletként kapott szerepet a védekezésben, az egészségügyért felelős államtitkár pedig eltűnt a nyilvánosság elől. Magát a járványkezelést sok kri­tika érte. Rengeteg volt a rögtön­zés, folyamatos volt a titkolódzás, s a legritkább esetben beszélt arról őszintén a kormány, hogy mit, mi­ért csinál. A sok kritikus elem közül is kiemelkedett a keleti vakcinák ügye. A kormány 5 millió kínai és mintegy 2 millió orosz vakcinát vá­sárolt úgy, hogy közben a készítmé­nyek engedélyezési dokumentáció­ját és magát a szert sem vizsgálták hazai, európai gyógyszerhatóságok. Magyarországon idősek százezreit oltották Sinopharmmal, és később be is igazolódtak a kétségek: 60 év felett a kínai oltóanyag sok esetben nem váltott ki elég erős immunvá­laszt. Végül a kormány, bár nem ismerte el, hogy a Sinopharm hasz­nálata hiba volt ebben a korosztály­ban, a harmadik oltás lehetővé té­telével fogta ki a szelet a kritikusai vitorlájából. Az orbáni oltáspolitika keltette bizalmatlanság is hozzájárult ah­hoz, hogy a lakosság harmada még mindig oltatlan. A járvány valós méretéről, veszélyeiről a lakosság nem kapott megfelelő informáci­ókat. A kórházak nem adhattak ki adatokat, a sajtó nem mutathatta meg, hogy a rendszernek mivel kell megküzdenie. Névtelenül nyilat­kozó orvosok, ápolók meséltek oly­kor-olykor a nyilvánosságnak arról, hogy hiába vásárolt a kormány 16 ezer lélegeztetőgépet, mert szak­emberek híján képtelenek meg­birkózni a lélegeztetésre szorulók ellátásával. Annak, hogy Magyarország járványkezelése mennyire volt sikeres, az egyik legkeményebb mutatója, a halálozási arány. A ko­­ronavírus-járvány két évében né­pességarányosan nálunk haltak meg a legtöbben, máig több mint 45 ezer áldozata volt itthon a vírusnak. Ám úgy látszik, hogy a közönség járványhullámok közötti völgyek­ben megbocsátóbb. Egy Závecz-ku­­tatás szerint a magyarok 22 szá­zaléka nagyon, 14 százaléka pedig inkább elégedett azzal, ahogyan a kormány a Covid-járványt kezelte. Ez 36 százalék, kicsivel több, mint ahányan kedvezőtlenül értékelték a kabinet által vezényelt védekezést. DANÓ ANNA A kormány központi irányításra épített az egészségügyben is NÉPSZAVA I O 2022. március 26., szombat I *3 Lali király birodalma HAJDU-BIHAR Ledől-e a fideszes fellegvár, vagy Debrecen továbbra is „bigottan jobboldali marad”? - ez a legfőbb kérdés a cívisváros megyéjében, ahol a legtöbb körzetben nem várnak ellenzéki győzelmet az elemzők. Sorozatunk újabb része:­­ DOBOS JUDIT - Megmondom őszintén, én már unom Lajost. Szerintem elfáradt, szívesebben lenne inkább listás képviselő, annak nem kell annyit sündörögni, de a parancs az pa­rancs, bele kellett hajtania a fejét a járomba. Jobbat még mindig nem találtak itt helyette, hiába vetődött fel korábban Diácska (Széles Diána, Debrecen alpolgármestere) vagy épp Halász János neve, Lali maradt a ki­rály, tudja, mint A dzsungel könyvé­ben - fogalmazott kissé zavarosan a debreceni piactéren egy micisapkás férfi Kósa Lajosról, a Fidesz képvi­selőjelöltjéről. Többekkel beszélget­tünk a városban - köztük egyetemi tanárokkal, civilekkel, járókelőkkel, ellenzéki politikusokkal -, de senki nem akart jóslásokba bocsátkozni arról, kinek van nagyobb esélye meg­nyerni a város három választókerü­letét. A DK-s Varga Zoltán, az ellen­zék jelöltje - Kósa ellenfele az 1-es körzetben­­ lapunknak azt mondta, ő sem mérlegel, hanem ezerrel dol­gozik, reggeltől estig kint van az ut­cán, sok esetben a létrán ácsorogva és plakátokat ragasztgatva. Apropó plakát. Az ellenzéki kép­viselő maga filmezte le, amint akti­visták az oszlopokon lejjebb húzzák az ő plakátjait, azért, hogy Kósáéi ezek fölé kerüljenek. Varga Zoltán lapunknak erre úgy reagált: nem az oszlopon kell megnyerni a válasz­tást, hanem a fülkében. Szerinte egyébként „érzetre” a bigottan fi­­deszesnek kikiáltott Debrecenben is elindult egyfajta változás, sokan, akik eddig nem, most a szimpátiá­jukról biztosították az ellenzék je­löltjeit, de hogy ezt a szimpátiát mi­ként lehet, vagy lehet-e mandátumra váltani, azt nem tudja megmondani.­­ A Fidesz számára a választás pusz­tán logisztikai kérdés, Kósa Lajos az eddigi kampányában széles töme­geknek nem volt hajlandó elárulni, van-e programja, védett közegben, csak az övéi között beszél - mond­ta a DK-s képviselőjelölt. Helyiek szerint a fideszes politikus nyerési esélyeit gyengítheti a „csengeri örö­kös nőügy”, amelyben a hírek szerint a honatya ezerháromszáz-milliárd forintnyi összegről, a csengeri Sz. Gáborné állítólagos mesés örökségé­nek kezeléséről kötött szerződést. Az ügy főszereplője ellen üzletszerűen elkövetett csalássorozat miatt vádat emeltek, jelenleg is előzetes letar­tóztatásban várja a bírósági tárgya­lás elkövetkező szakaszait, Kósát a nyomozás során tanúként hallgatták meg. Kérdés, hogy a valóban polgári konzervatív értékeket valló kálvinis­ta debreceniek - vagyis nem a kriti­­kátlan pártfanatikusok - le tudják-e nyelni ezt a békát is, megbocsátva, s esetleg jóhiszeműnek tartva Kósa Lajos e különös botlását, netán bün­tetni fognak érte. (Azt azért érdemes megemlíteni, hogy a „csengeri örö­kösnő” és Kósa különös kapcsolata már az előző kampányban is előjött, a fideszes politikus ezzel együtt hoz­ta körzetét.) Sokak szerint inkább csak egyfaj­ta látszat, hogy Debrecenbe mindig is dőlt a fideszes pénz, mert a támo­gatások rendszerint „felpántlikáz­va” érkeztek, adott beruházásokra, amelyekre vagy volt szüksége a városnak, vagy nem. Ahhoz, hogy Több kell néhány ipari üzemnél, beleértve az épülő BMW-gyá­­rat, infra­struktúra, jó éttermek, jó közlekedés, szép parkok, több kultúra. Ezek még mindig fájón hiányoznak a városból, amelyet ed­dig mindhá­rom válasz­tókerületben nyerni tudott a Fidesz, valódi nagyváros legyen, kevésbé kellene belterjesnek mutatkoznia, társadalmi szinten is nyitni kellene a külvilág felé, s felmutatni egyfajta változatosságot, és több kell néhány ipari üzemnél, beleértve az épülő BMW-gyárat: infrastruktúra, jó ét­termek, jó közlekedés, szép parkok, több kultúra. Ezek még mindig fáj­ón hiányoznak a városból, amelyet ed­dig mindhárom választókerületben nyerni tudott a Fidesz, de kérdés, hogy így marad-e mindez április 3-a után. Az 1-es körzetben a számokat nézve az ellenzéki összefogás győz­hetett volna 2018-ban, hiszen Kósa Lajos akkor jelentős kormányzati hátszéllel együtt is „csak” 47,4 szá­zalékkal szerezte meg a posztot. Igaz, hogy csak kicsivel, de nem érte el legutóbb az 50 százalékos bűvös határt a 2-es számú választókerü­letben Pósán László sem (49,4 szá­zalék) aki a momentumos önkor­mányzati képviselő, Mándi László személyében kapott összellenzéki kihívót. Ebben a körzetben indul Huszti Andrea, a Szanyi Tibor-féle ISZOMM elnöke is, akinek deb­receni kötődéséről nem találtunk adatot, mást azonban igen: a Debre­ceni Egyetem egyik docensét is ha­sonlóképp hívják, igaz, ő doktor, ám a névazonosság alkalmas lehet arra, hogy néhány szavazatot elvegyen az ellenzéktől, ami szoros küzdelem esetén akár sorsdöntő lehet. A har­madik debreceni körzetben viszont szinte borítékolható a fideszes Tasó László győzelme: ő 2018-ban 58,2 százalékkal szerezte meg a képvi­selői mandátumot, ellenfele pedig a jobbikos Salamon Gergő lesz. Itt is „bekavarhat” majd az ISZOMM jelöltje, a párt kelet-magyarországi koordinátora, Káposznyák István, aki 2018-ban még a DK színeiben indult ugyanitt. Sokak szerint inkább csak egyfajta látszat, hogy Debrecenbe mindig is dőlt a fideszes pénz, mert a támogatások rendszerint „felpántlikáz­va" érkeztek Polgármesterek csatája Balmazújvárosban Nemcsak Debrecent, de a megye többi választókerületét is nehéz lesz megnyernie az ellenzéknek. A berettyóújfalui választókörzetben Vitányi István, a hajdúszoboszlóiban Bodó Sándor is 50 százalék fölötti aránnyal nyert 2018-ban: előbbi össz­ellenzéki kihívója Szántai László, egy mérnöki szolgáltató cég ügyvezető­je lesz, míg utóbbival a momentumos Kiss László mérkőzik az Egységben Magyarország színeiben. Izgalmas lehet a helyzet Hajdúböszörmény tér­ségében, a 6-os számú választókerületben, ahol Balmazújváros korábbi és jelenlegi polgármestere a fideszes Tiba István és a Jobbik színeiben induló összellenzéki jelölt, Hegedűs Péter csap össze. Utóbbit erősítheti, hogy 2018-ban először időközi választáson, majd 2019-ben a soros ön­­kormányzati választáson is elnyerte a polgármesteri címet, így leválthat­ták az addigi jobboldali városvezetést. Előbbit pedig gyengítheti, hogy következetesen kiáll a település korábbi polgármestere, a Tiba-érában még jegyzőként dolgozó Veres Margit mellett, akit négy évvel ezelőtt korrupciós bűncselekmények miatt jogerősen letöltendő szabadságvesz­tésre ítéltek, ám ő - kegyelmi kérvényt benyújtva a köztársasági elnöknek - azóta sem vonult börtönbe, kiváltva ezzel sokak ellenérzését.

Next