Népszava, 2022. április (149. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-01 / 76. szám
Szintet lépett a választási csalás VOKSBOTRÁNY Minden eddiginél jobban aláássa a bizalmat - így minősítette CZENE GÁBOR A magyarországi választásra szánt szavazólapokat találtak zsákokba gyűjtve, részben elégetve Marosvásárhely mellett, egy illegális hulladéklerakóként használt üres telken - számolt be egy román portál nyomán a Telex.hu. Már kitöltött szavazólapokról van szó: az egyiken az ellenzéki összefogás, egy másikon pedig a Mi Hazánk mellett szerepelt az iksz. László Róbert, a Political Capital választási szakértője a Népszava kérdésére felidézte, hogy 2018- ban mintegy 267 ezer levélszavazat érkezett a határon túlról, ebből 225 ezer volt érvényes. Akkor úgy alakult a „választási matek”, hogy a túlnyomó többségében Fideszt támogató levélszavazatok nem eredményeztek mandátumot. 2014-ben viszont az Orbán-kormány a határon túli voksoknak köszönhette kétharmados többségét. László Róbert a mostani választáson 300 ezernél több levélszavazatra számít, ami elvileg akár két parlamenti helyet is jelenthet. Szintén a Telex.hu híre szerint előzőleg erdélyi magyar szervezetek arra biztatták szimpatizánsaikat, hogy ne bízzák levélszavazataik célba juttatását a postára. A román posta becsmérlőnek minősítette a magyar szervezetek kampányát, és közleményben rögzítette: felelősen elvégzi a szerződésekben vállalt feladatait. A Vajdaságban a szerb posta kevésbé ügyelt a jó hírére. A Szabad Magyar Szó tárta fel, hogy a levélszavazatokat a postások helyett a Fidesz vajdasági szövetségeséhez köthető aktivisták kézbesítik a szavazóknak. „Nálunk ez úgy működött, hogy hozták a szavazópapírt, és akkor aki hozta, az ki is töltötte nekünk” - tudósított a 444.hu riportja. „Az, hogy pártaktivisták beavatkoznak a folyamatba, még mielőtt a választó megkapná a levélcsomagját, egész bizonyosan sérti a legalapvetőbb választási alapelveket is” - jelentette ki László Róbert. Soha nem fogjuk megtudni, hogy kik azok a szavazók, akiknek nem is kézbesítették ki a levélcsomagjukat, mert nem a „megfelelő helyre” húzták volna be az ikszet. Olyan ez, mint ha valamelyik magyarországi szavazókörben egy párt delegáltja nem adna szavazólapot annak, akiről tudja, hogy másik párttal szimpatizál - említett egy hasonlatot a Political Capital szakértője. Amikor pedig azt hinnénk - folytatta László Róbert -, hogy az elkövetett csalásoknak és visszaéléseknek már nincs újabb szintje, akkor kiderül, hogy ellenzéki szavazólapokat szemétre dobnak, elégetnek. A marosvásárhelyi ügy végképp alááshatja a levélszavazatok intézményébe vetett bizalmat, annak legitimitása minden eddiginél jobban megkérdőjeleződik - hangsúlyozta. Kérdésünkre, hogy mit lehet tenni, László Róbert röviden annyit mondott: úgy néz ki, hogy közjogi értelemben nem sokat. A vajdasági esetben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt végigvitte a jogorvoslati eljárást, a Kúria azonban végül nem hozott elmarasztaló döntést. A Kúria csupán azt vizsgálta ugyanis, terheli-e felelősség a Nemzeti Választási Irodát, és megállapította, hogy nem. Csakhogy László Róbert szerint magával a levélszavazatok rendszerével vannak fundamentális problémák, a Kúria ezzel már nem foglalkozott. Levélben azok a határon túl született magyarok szavazhatnak pártlistára a magyarországi választáson, akik felvették a kettős állampolgárságot. A választási névjegyzékbe történő regisztráció tíz évig érvényes, és minden egyes választáson, népszavazáson való részvétellel automatikusan megújul újabb tíz évre. A visszaélések lehetősége nem most először szolgáltat beszédtémát. Lapunk tavaly novemberben írt arról, hogy minden valószínűség szerint tízezres nagyságrendben vannak halottak az érvényes választási regisztrációval rendelkező határon túliak között. László Róbert akkor arra hívta fel a figyelmet: ha a rokonok, hozzátartozók nem jelentik be az elhalálozást, akkor a magyarországi választási szervek a regisztráció lejártáig nem értesülnek arról, hogy elhunyt személy adatait tartalmazza a névjegyzék. Senki nem ellenőrzi, hogy valójában ki tölti ki a címzetteknek kiküldött szavazólapot, így az sem derül ki, ha egy elhunyt állampolgár nevében ezt valaki más teszi meg. Több irat viszonylag épen maradt, de hamu is látható a helyszínen készült felvételeken MÉLYSÉG LÁSZLÓ RÓBERT: Amikor azt hinnénk, hogy az elkövetett csalásoknak és visszaéléseknek már nincs újabb szintje, akkor kiderül, hogy ellenzéki szavazólapokat szemétre dobnak, elégetnek Feljelentést tett a TASZ és a választási iroda is Eddig is tudtuk, hogy csalnak, de hogy erdélyi ellenzéki választók szavazatát semmisítik meg, az vérlázító - reagált Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje a Marosvásárhelynél történtekre. Az ellenzék szerint azonnal meg kellene semmisíteni az összes határon túli levélszavazatot. A Fidesz ezt a címet adta közleményének: „A kétségbeesett baloldal minden aljasságra képes". A kormánypárt azt állította, hogy még a tévészékházat is a baloldal gyújtotta fel a 2006-os utcai zavargások során a „hatalom megtartása érdekében", most pedig a szavazólapokat gyújtja fel. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) feljelentést tesz választás rendje elleni bűncselekmény miatt. A jogvédő szervezet arra a megállapításra jutott: a levélben szavazás jelenlegi rendszere alkalmatlan arra, hogy a választópolgárok szabad, befolyástól mentes és biztonságos joggyakorlását biztosítsa. Az ügyben feljelentést tett a Nemzeti Választási Iroda is. NÉPSZAVA I Q 2022. április 1., péntek I O Nyomoz a román rendőrség A marosvásárhelyi rendőrség közölte: hivatalból eljárást indítottak a magyarországi levélszavazatok ügyében. A Marosvásárhely közelében lévő Jedd település területén talált kibontott, részben megégett borítékokat és a szavazólapokat elszállították, hogy „pontosan tisztázzák a helyzetet és a törvény szerint járjanak el". A maszol.ro rendőrségi forrásokból úgy értesült, hogy 13 szavazólapról és hatvan üres borítékról van szó. Legalábbis, amik épen maradtak, a helyszínen készült videón sok hamu is látható. A punctul.ro román portál elsőként helyszínre érő újságírója, Cristian Teodorescu úgy nyilatkozott, „több tíz" levélszavazat borítékját találta a helyszínen. G. M. Jól hajrázik az ellenzék az IDEA mérése szerint KUTATÁSOK Zárult, de nem csukódott be az olló a kormánypártok és az ellenzék között, ez derül ki az IDEA Intézet lapunknak is eljuttatott, március 22. és 28. között készült reprezentatív felméréséből. A kutatás szerint a Fidesz-KDNP és a hatpárti ellenzéki összefogás között továbbra is éles a verseny, az előző, március eleji méréshez képest utóbbiak 2, előbbiek 1 százalékkal növelték támogatottságukat. Februárhoz képest a kormányoldal 3, az ellenzék 5 százalékkal erősödött. Jelenleg a teljes, választókorú népesség körében a Fidesz-KDNP támogatottsága 41, az ellenzéké 39 százalék, utóbbi tavaly ősszel az előválasztás időszakában volt ilyen magas. Az ismeretlen pártpreferenciájúak aránya 3 százalékkal csökkent, s a kisebb pártok is veszítettek támogatottságukból, jelenleg a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutya Párt sem éri el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos támogatottságot. A választáson legaktívabbnak számító, biztos szavazó pártot választók között jelentősebb, 5 százalék a kormánypártok előnye, viszont március eleje óta itt is 2 százalékkal tudott erősíteni az ellenzéki összefogás - a jelenlegi 5 százaléknyi különbség egy záruló olló eredménye. Ebben a körben 50-45 arányban vezet a Fidesz. Az IDEA Intézet megpróbálta feltérképezni a bizonytalanok elkötelezettségét is, akiknek - szerintük - több mint kétharmada nő, s felülreprezentáltak köztük a nagyvárosi, illetve a fiatal szavazók. Méréseik alapján 70 százalék körüli részvételi aránynál 400-450 ezren is elmehetnek közülük szavazni, s körükben valamivel nagyobb az ellenzéki összefogás támogatottsága. Szintén 5 százalékos különbséget mért a pártot választani tudó, biztos szavazók között a kormányközeli Századvég: legfrissebb közvélemény-kutatásuk alapján a Fidesz-KDNP támogatottsága ebben a körben 49, az ellenzéki összefogásé 44 százalék. A kis pártok közül a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom 3-3 százalékon áll, míg a Megoldás Mozgalom és a Normális Élet Pártja szavazóinak aránya összesen 1 százalék. Mindkét kutatás tehát szorosabb versenyt mutat a két nagy pártszövetség között, mint a Medián - lapunk csütörtöki számában közölt - felmérése, amely szerint a kormánypártok a szavazókorú népesség 40, a választani tudó szavazók 50 százalékának a támogatását élvezik, ezzel szemben a hatpárti ellenzéki összefogás 32, illetve 40 százalékon áll. Vagyis a biztos szavazók között 10 százalékos különbséget mért a Medián, mely ez alapján fölényes, már-már kétharmadközeli Fidesz-KDNP-győzelmet jósol vasárnapra. Ugyanekkor - ahogyan tegnapi cikkünkből kiderült - a Republikon Intézet jóval szorosabb versenyről számolt be: kutatásaik alapján mindössze 2 százalék a kormánypártok előnye, s ugyanennyit mért a Publicus Intézet is, míg néhány nappal ezelőtt a Závecz Research 3 százalékos Fidesz-KDNP-vezetésről számolt be a biztos pártválasztók között, s szintén a bizonytalan szavazók részvételi hajlandóságától tette függővé a vasárnapi végeredményt. VAS ANDRÁS Márki-Zay Péter felszántja az országot, sűrű a kampánya, ami egyes mérések szerint nem is eredménytelen