Népszava, 2022. április (149. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-01 / 76. szám

Szintet lépett a választási csalás VOKSBOTRÁNY Minden eddiginél jobban aláássa a bizalmat - így minősítette CZENE GÁBOR A magyarországi választásra szánt szavazólapokat találtak zsákokba gyűjtve, részben elégetve Marosvá­sárhely mellett, egy illegális hulla­déklerakóként használt üres telken - számolt be egy román portál nyo­mán a Telex.hu. Már kitöltött sza­vazólapokról van szó: az egyiken az ellenzéki összefogás, egy másikon pedig a Mi Hazánk mellett szere­pelt az iksz. László Róbert, a Political Capi­tal választási szakértője a Népsza­va kérdésére felidézte, hogy 2018- ban mintegy 267 ezer levélszavazat érkezett a határon túlról, ebből 225 ezer volt érvényes. Akkor úgy ala­kult a „választási matek”, hogy a túlnyomó többségében Fideszt tá­mogató levélszavazatok nem ered­ményeztek mandátumot. 2014-ben viszont az Orbán-kormány a ha­táron túli voksoknak köszönhette kétharmados többségét. László Róbert a mostani választáson 300 ezernél több levélszavazatra szá­mít, ami elvileg akár két parlamen­ti helyet is jelenthet. Szintén a Telex.hu híre szerint előzőleg erdélyi magyar szerveze­tek arra biztatták szimpatizánsai­kat, hogy ne bízzák levélszavazataik célba juttatását a postára. A román posta becsmérlőnek minősítette a magyar szervezetek kampányát, és közleményben rögzítette: felelősen elvégzi a szerződésekben vállalt feladatait. A Vajdaságban a szerb posta ke­vésbé ügyelt a jó hírére. A Szabad Magyar Szó tárta fel, hogy a levél­szavazatokat a postások helyett a Fidesz vajdasági szövetségeséhez köthető aktivisták kézbesítik a sza­vazóknak. „Nálunk ez úgy műkö­dött, hogy hozták a szavazópapírt, és akkor aki hozta, az ki is töltötte nekünk” - tudósított a 444.hu ri­portja. „Az, hogy pártaktivisták beavat­koznak a folyamatba, még mielőtt a választó megkapná a levélcsomag­ját, egész bizonyosan sérti a leg­alapvetőbb választási alapelveket is” - jelentette ki László Róbert. Soha nem fogjuk megtudni, hogy kik azok a szavazók, akiknek nem is kézbesítették ki a levélcsomagju­kat, mert nem a „megfelelő helyre” húzták volna be az ikszet. Olyan ez, mint ha valamelyik magyarországi szavazókörben egy párt delegáltja nem adna szavazólapot annak, aki­ről tudja, hogy másik párttal szim­patizál - említett egy hasonlatot a Political Capital szakértője. Amikor pedig azt hinnénk - folytatta László Róbert -, hogy az elkövetett csalásoknak és vissza­éléseknek már nincs újabb szint­je, akkor kiderül, hogy ellenzéki szavazólapokat szemétre dobnak, elégetnek. A marosvásárhelyi ügy végképp alááshatja a levélszavaza­tok intézményébe vetett bizalmat, annak legitimitása minden eddi­ginél jobban megkérdőjeleződik - hangsúlyozta. Kérdésünkre, hogy mit lehet tenni, László Róbert röviden an­­­nyit mondott: úgy néz ki, hogy köz­jogi értelemben nem sokat. A vaj­dasági esetben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt végigvitte a jogorvoslati eljárást, a Kúria azonban végül nem hozott elmarasztaló döntést. A Kúria csupán azt vizsgálta ugyanis, terheli-e felelősség a Nemzeti Vá­lasztási Irodát, és megállapította, hogy nem. Csakhogy László Róbert szerint magával a levélszavazatok rendszerével vannak fundamen­tális problémák, a Kúria ezzel már nem foglalkozott. Levélben azok a határon túl született magyarok szavazhat­nak pártlistára a magyarországi választáson, akik felvették a ket­tős állampolgárságot. A választási névjegyzékbe történő regisztráció tíz évig érvényes, és minden egyes választáson, népszavazáson való részvétellel automatikusan meg­újul újabb tíz évre. A visszaélések lehetősége nem most először szolgáltat beszédté­mát. Lapunk tavaly novemberben írt arról, hogy minden valószínűség szerint tízezres nagyságrendben vannak halottak az érvényes vá­lasztási regisztrációval rendelkező határon túliak között. László Ró­bert akkor arra hívta fel a figyelmet: ha a rokonok, hozzátartozók nem jelentik be az elhalálozást, akkor a magyarországi választási szervek a regisztráció lejártáig nem érte­sülnek arról, hogy elhunyt személy adatait tartalmazza a névjegyzék. Senki nem ellenőrzi, hogy valójá­ban ki tölti ki a címzetteknek kikül­dött szavazólapot, így az sem derül ki, ha egy elhunyt állampolgár ne­vében ezt valaki más teszi meg. Több irat viszonylag épen maradt, de hamu is látható a hely­színen készült felvételeken MÉLYSÉG LÁSZLÓ RÓBERT: Amikor azt hinnénk, hogy az elkövetett csalásoknak és visszaélések­nek már nincs újabb szintje, akkor kiderül, hogy ellenzéki szavazólapokat szemétre dob­nak, elégetnek Feljelentést tett a TASZ és a választási iroda is Eddig is tudtuk, hogy csalnak, de hogy er­délyi ellenzéki választók szavazatát semmi­sítik meg, az vérlázító - reagált Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-je­löltje a Marosvásárhelynél történtekre. Az ellenzék szerint azonnal meg kellene semmisíteni az összes határon túli levél­szavazatot. A Fidesz ezt a címet adta közleményé­nek: „A kétségbeesett baloldal minden al­jasságra képes". A kormánypárt azt állítot­ta, hogy még a tévészékházat is a baloldal gyújtotta fel a 2006-os utcai zavargások során a „hatalom megtartása érdekében", most pedig a szavazólapokat gyújtja fel. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) feljelentést tesz választás rendje elleni bűn­­cselekmény miatt. A jogvédő szervezet arra a megállapításra jutott: a levélben szavazás jelenlegi rendszere alkalmatlan arra, hogy a választópolgárok szabad, befolyástól mentes és biztonságos joggyakorlását biztosítsa. Az ügyben feljelentést tett a Nemzeti Vá­lasztási Iroda is. NÉPSZAVA I Q 2022. április 1., péntek I O Nyomoz a román rendőrség A marosvásárhelyi rendőrség közölte: hivatalból eljárást in­dítottak a magyarországi le­vélszavazatok ügyében. A Ma­rosvásárhely közelében lévő Jedd település területén talált kibontott, részben megégett bo­rítékokat és a szavazólapokat el­szállították, hogy „pontosan tisz­tázzák a helyzetet és a törvény szerint járjanak el". A maszol.ro rendőrségi forrásokból úgy ér­tesült, hogy 13 szavazólapról és hatvan üres borítékról van szó. Legalábbis, amik épen marad­tak, a helyszínen készült videón sok hamu is látható. A punctul.ro román portál elsőként helyszínre érő újságírója, Cristian Teodo­­rescu úgy nyilatkozott, „több tíz" levélszavazat borítékját találta a helyszínen. G. M. Jól hajrázik az ellenzék az IDEA mérése szerint KUTATÁSOK Zárult, de nem csu­kódott be az olló a kormánypártok és az ellenzék között, ez derül ki az IDEA Intézet lapunknak is eljutta­tott, március 22. és 28. között ké­szült reprezentatív felméréséből. A kutatás szerint a Fidesz-KDNP és a hatpárti ellenzéki összefogás között továbbra is éles a verseny, az előző, március eleji méréshez képest utóbbiak 2, előbbiek 1 szá­zalékkal növelték támogatottságu­kat. Februárhoz képest a kormány­­oldal 3, az ellenzék 5 százalékkal erősödött. Jelenleg a teljes, vá­lasztókorú népesség körében a Fidesz-KDNP támogatottsága 41, az ellenzéké 39 százalék, utóbbi ta­valy ősszel az előválasztás idősza­kában volt ilyen magas. Az isme­retlen pártpreferenciájúak aránya 3 százalékkal csökkent, s a kisebb pártok is veszítettek támogatottsá­gukból, jelenleg a Mi Hazánk Moz­galom és a Kétfarkú Kutya Párt sem éri el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos támogatottságot. A választáson legaktívabbnak számító, biztos szavazó pártot vá­lasztók között jelentősebb, 5 szá­zalék a kormánypártok előnye, viszont március eleje óta itt is 2 százalékkal tudott erősíteni az el­lenzéki összefogás - a jelenlegi 5 százaléknyi különbség egy záruló olló eredménye. Ebben a körben 50-45 arányban vezet a Fidesz. Az IDEA Intézet megpróbálta fel­térképezni a bizonytalanok elköte­lezettségét is, akiknek - szerintük - több mint kétharmada nő, s felül­reprezentáltak köztük a nagyváro­si, illetve a fiatal szavazók. Méré­seik alapján 70 százalék körüli részvételi aránynál 400-450 ezren is elmehetnek közülük szavazni, s körükben valamivel nagyobb az ellenzéki összefogás támogatott­sága. Szintén 5 százalékos különbsé­get mért a pártot választani tudó, biztos szavazók között a kormány­közeli Századvég: legfrissebb köz­vélemény-kutatásuk alapján a Fi­desz-KDNP támogatottsága ebben a körben 49, az ellenzéki összefogá­sé 44 százalék. A kis pártok közül a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom 3-3 százalé­kon áll, míg a Megoldás Mozgalom és a Normális Élet Pártja szavazói­nak aránya összesen 1 százalék. Mindkét kutatás tehát szoro­sabb versenyt mutat a két nagy pártszövetség között, mint a Medi­án - lapunk csütörtöki számában közölt - felmérése, amely szerint a kormánypártok a szavazókorú né­pesség 40, a választani tudó szava­zók 50 százalékának a támogatását élvezik, ezzel szemben a hatpárti ellenzéki összefogás 32, illetve 40 százalékon áll. Vagyis a biztos szavazók között 10 százalékos kü­lönbséget mért a Medián, mely ez alapján fölényes, már-már kéthar­madközeli Fidesz-KDNP-győzel­­met jósol vasárnapra. Ugyanekkor - ahogyan tegnapi cikkünkből ki­derült - a Republikon Intézet jóval szorosabb versenyről számolt be: kutatásaik alapján mindössze 2 százalék a kormánypártok előnye, s ugyanennyit mért a Publicus In­tézet is, míg néhány nappal ezelőtt a Závecz Research 3 százalékos Fidesz-KDNP-vezetésről számolt be a biztos pártválasztók között, s szintén a bizonytalan szavazók részvételi hajlandóságától tette függővé a vasárnapi végeredményt. VAS ANDRÁS Márki-Zay Péter felszántja az orszá­got, sűrű a kampánya, ami egyes mé­rések szerint nem is eredménytelen

Next