Népszava, 2022. június (149. évfolyam, 126-150. szám)

2022-06-01 / 126. szám

REFLEKTOR/BELFOLD A benzinárstop az új zászlóshajó ALKU „Mindkét félnek az az érde­ke, hogy sikerként kommunikálja a megállapodást” - fogalmazott a tegnap zárult uniós csúcstalálko­zóról lapunknak Virág Andrea. A Republikon Intézet stratégiai igaz­gatója emlékeztetett: Orbán Viktor­­ amellett, hogy támogatja az euró­pai uniós erőfeszítéseket - elsődle­ges céljának a rezsicsökkentés meg­védését nevezte a háború kezdete óta. A hétfő éjjel megkötött megál­lapodást pedig kommunikálhatja idehaza úgy, mint aki megvédte a magyar rezsit. Ugyanakkor egyhan­gú megállapodás is született, vagyis papíron Orbán sem gátolja semmi­lyen fontos szankció bevezetését - tette hozzá. Az embargós „siker” után az ársapka megszüntetése na­gyon fájna a társadalomnak Magyarországon kívül mások is felmentést kaptak egyelőre az Oroszország elleni olajembargó alól, így Szlovákia, Csehország és Bulgária is, ám ezek az országok nem hőbörögtek, vagyis Orbán vé­gezte el helyettük a „piszkos mun­kát”. Virág Andrea szerint nem minden uniós vezető „engedheti meg magának” belpolitikai szem­pontból, hogy Orbánhoz hasonló vitába keveredjen az EU-val. Más­részt ezek a vezetők tudták, hogy a magyar miniszterelnök nem fogja elfogadni a szankciókat, így bíztak benne, hogy kitart, nekik pedig elég lesz a háttérben, halkabban monda­ni a véleményüket. Ám hiába a pillanatnyi győzelem, Virág Andrea szerint később ezek a csatározások visszaüthetnek, elég csak az uniós pénzek visszatartásá­ra gondolni.­­ Az olaj­embargóból való tech­nikai kimaradás megnehezíti majd a benzin hatósági árának feloldását is. Virág Andrea szerint az embar­gós siker után egy hónappal az ár­sapka megszüntetése nagyon fájna a magyar társadalomnak. Úgy véli, a kormány, ameddig tudja, fenn fogja tartani az árstopot, mert a rezsi­csökkentés után a benzinárstop az „új zászlóshajó”. „Most mindenki úgy csinál, mintha nem lenne háború, mintha nem lenne drága az energia, mint­ha nem lenne klímaválság, mert az egész Unió - nem csak Magyaror­szág - azon dolgozik, hogy lehetne ugyanannyi olajat behozni Európá­ba, mint eddig” - értékelte a megál­lapodást lapunknak Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse. A vezetékeken érkező olajat va­lahonnan pótolni kell, ezek jó része pedig vízi úton, messzebbről (Arab­öböl, Dél-Amerika), tehát nagyobb környezeti terheléssel érkezik majd. Éppen ezért Perger szerint a fo­gyasztás csökkentésére kéne kon­centrálni, a környezetvédő szervezet pedig ki is dolgozott egy javaslatot, amellyel számításaik szerint 28 szá­zalékkal lehetne csökkenteni az Unió olajfogyasztását - Perger sze­rint ez nagyjából az oroszoktól vá­sárolt mennyiség. Ebben olyan, pénzbe alig kerülő megoldások van­nak, mint a rövid távú repülőjáratok tiltása vagy az egyéni autóhasználat korlátozása a sebességhatárok le­szállításával. FEKETE NORBERT Virág Andrea szerint a mostani csatározások később visszaüt­hetnek NÉPSZAVA 2022. június 1., szerda3 Nincs vége a belharcnak JOBBIK Stummer János kilépésével sem szűntek meg a konfliktusok Jakab Péter pártjában. Az elnökségen belüli feszültségeknek kizárás lehet a vége. CZENE GÁBOR Potocskáné Kőrösi Anita eddig Ja­kab Péter pártelnök bizalmi embe­rének számított: a Jobbik nemrég tartott kongresszusán Jakab őt jelöl­te az elnökhelyettesi posztra a lekö­szönő Gyöngyösi Márton EP-képvi­­selő helyett. „Az új elnökhelyettesre pártszervezési, pártépítési feladatok várnak, ami magyarországi jelen­létet igényel” - Gyöngyösi lapunk kérdésére egyebek mellett ezzel in­dokolta, miért nem pályázott újra a tisztségre. Potocskánét a jelen lévő küldöt­tek 88 százalékának szavazatával elnökhelyettessé választották, ám könnyen előfordulhat, hogy a Job­bikban már nem lesz módja semmi­féle pártszervezésre vagy pártépí­tésre. Jakab Péter ugyanis hétfőn a közösségi oldalán bejelentette, hogy feljelentést tesz Potocskáné Kőrösi Anita ellen hűtlen kezelés, illetve ha­nyag kezelés kísérlete miatt, egyút­tal a párt etikai bizottságánál kezde­ményezi a Jobbikból való kizárását. Jakab azt kifogásolta, hogy Potocs­káné „elnöki jogkört ragad magá­hoz, semmibe veszi a törvényeket, és mint elefánt a porcelánboltban, elkezd törni-zúzni. Elnökhelyettes­ként többek között utasítja a Jobbik pártalapítványát olyan kifizetések végrehajtására, amelyek anyagilag csődbe vinnék az alapítványt.” Varga Zoltán Péter, a Jobbik dunakeszi szervezetének vezetője viszont a pártelnök ellen kezdemé­nyezett etikai vizsgálatot, amiért Ja­kab Péter „a viták belső megbeszélé­se helyett, senkivel sem egyeztetve, jogi bizonyság nélkül” nyilvánosan megvádolta a párt második emberét. Az általunk megkeresett jobbikos politikusok közül többen elhárítot­ták kérdéseinket, egyikük csak név nélkül nyilvánított véleményt. „Az elnökségnek elege lett abból, hogy valójában Molnár Enikő (elnöki ka­binetvezető) irányítja Jakab Péte­ren keresztül a Jobbikot. A konflik­tus nem Jakab Péter és az elnökség, hanem Molnár Enikő és az elnök­ség között van” - világította meg a konfliktus hátterét. Hasonlóra utalhatott Stummer János, a parlament nemzetbizton­sági bizottságának volt elnöke is, aki a tisztújításon Jakab Péter kihívója­ként elindult a pártelnöki posztért. „Kedves Péter, mondjuk ki, az utób­bi két évben nem te vezetted, nem te irányítottad ezt a pártot” - tette szóvá Stummer a kongresszuson zárt ajtók mögött elmondott, utóbb nyilvánosságra hozott beszédében. A pártelnök vezetési módszerét bí­rálva Stummer kijelentette, hogy Jakab Péter olyanoknak adott dön­tési jogkört, akik a „közösség meg­kérdezése nélkül, többször az érin­tettek tiltakozása ellenére kötöttek megállapodásokat és paktumokat az egész közösség nevében”. A kongresszuson Stummer János alulmaradt Jakab Péterrel szemben, ezt követően pedig kilépett a Job­bikból. Jakab a közösségi oldalán azt írta, hogy az elnökségen belüli konflik­tusról nem nyilatkozik a sajtónak. Próbáltuk megszólaltatni Molnár Enikőt, aki közölte: „A munkálta­tóm nem engedélyezi a nyilatkozat­­tételt.” Potocskáné is szűkszavúan reagált: „Köszönöm megkeresését, nem kívánok nyilatkozni. Ez a párt belügye.” A 2018-as parlamenti választás után a csalódásként megélt ered­mény miatt lemondott Vona Gábor akkori pártelnök, a Jobbik azonban kettészakadt. Ekkor jött létre a Mi Hazánk. Bár az idén áprilisban el­szenvedett vereség nem került Ja­kab Péter székébe, a jelek szerint ez a kudarc sem marad következmé­nyek nélkül. Igaz, a megfogyatkozott Jobbikban nem várhatók hasonló­an erős tektonikus mozgások, mint négy éve, Stummer János kilépését és Potocskáné Körösi Anita való­színűsíthető kizárását követően kérdés, hogy lesznek-e még távozók. Nem tekinthető rendezettnek például Szilágyi György helyzete, akinek élettársát a gyanú szerint egy jobbikos politikus szexuálisan zak­latta. Szilágyi - aki a tisztújításon visszavonta szándéknyilatkozatát, nem indult el az alelnöki választá­son - a kongresszus napján is fenn­tartotta állítását, hogy Jakab végig tudott a történtekről, és úgy nem tett semmit. „Egyelőre a Jobbik tagja vagyok” - mondta most lapunknak Szilágyi György. A kongresszus óta - tette hozzá - „semmilyen kapcsolatom nincs a Jobbikkal, nem hívtam sen­kit, engem se hívott senki, nem be­széltem senkivel”. Potocskáné Kőrösi Anita és Jakab Péter a parlament­ben­­ az együttműkö­dés gyorsan feljelentésre váltott át SZILÁGYI GYÖRGY: Egyelőre a Jobbik tagja vagyok, de a kongresszus óta semmilyen kapcsolatom nincs a párttal FOTÓ: ERDŐS DÉNES Tovább olvad az ellenzék mozgástere ELVONÁS Az ellenzéki pártok ti­pikusan fideszes, kicsinyes lépés­nek tartják, ha Kocsis Máté beváltja múlt pénteken a Facebook-oldalán tett ígéretét, s benyújt egy törvény­­javaslatot a parlamentnek a párttá­mogatások 3 milliárdos csökkenté­séről és az elvont pénz rezsivédelmi alapba csoportosításáról. Egyedül az LMP társelnöke, Schmuck Er­zsébet fogalmazott némi megértés­sel a hangjában, azt mondta, hogy a gondok megoldásához mindenki­nek hozzá kell járulni. Azt azonban ő is egyértelműnek tartja, hogy a pártpénzek megnyirbálásának va­lódi célja az ellenzék működésének ellehetetlenítése. A Fidesz tervének részletei még tegnap kora este sem voltak ismer­tek, de már az ötlet is szópárbajt indított el a politikai erők között. Az MSZP azzal vágott vissza, hogy a kormány vessen ki különadót azokra a Fidesz-közeli oligarchák­ra, akik az elmúlt 12 évben az ország és az Unió pénzéből gazdagodtak, és adóztassa meg a kaszinókat. Az így beszedett pénzből bővítsék a hatósági áras termékek körét, a rá­szoruló családok pedig kapjanak havi legalább 20 ezer forintos élel­miszerkupont. A DK-s Oláh Lajos szintén arról beszélt, hogy nem kérnek az adóemelésekből, megszo­rításokból, hanem felszólítják a kor­mányt, adjon egyszeri, legalább 100 ezer forintos juttatást a gyermekes családoknak, az átlagos nyugdíjnál kisebb összegből élő időseknek, a rosszul kereső közalkalmazottak­nak és a súlyos fogyatékkal élőknek. A kormánypártok viszont soknak tartják a hét ellenzéki frakciót, így a Fidesz válaszként ismét felszólítot­ta az ellenzéki pártokat, járuljanak hozzá a rezsivédelmi alaphoz, és ne a frakciópénzekkel „trükközzenek”. Egyelőre azt sem tudni, hogy a fideszes javaslat a frakciók finan­szírozását, a központi párttámo­gatásokat vagy a pártalapítványok működéséhez való hozzájárulást akarja-e megnyirbálni. Bármelyik­hez nyúl hozzá, a változásnak érin­teni kell a saját szervezetét is, igaz - vélik ellenzéki oldalon - a kormány könnyen pótolja más címen a kieső pénzt a sajátjainak, de az ellenzék működését nehezíti, ha a tervezett­nél kevesebb pénzt fordíthat szak­értőkre, kampányokra. GULYÁS ERIKA Az ellenzék kicsinyes lépésnek tartja Kocsis Máté felvetését . FOTÓ: BÉRES MÁRTON Szemfényvesztés Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője a Népszavának úgy fogalmazott: Kocsis Máté pénzelvonási bejelentése szemfényvesztés. Ennél sokkal súlyo­sabb kérdésekkel kellene foglalkozni, az Orbán-rezsimnek pedig elsősorban magán kellene spórolnia, és „oligarchát fizessenek az extraprofitjuk utáni".

Next