Népszava, 2022. június (149. évfolyam, 126-150. szám)
2022-06-01 / 126. szám
REFLEKTOR/BELFOLD A benzinárstop az új zászlóshajó ALKU „Mindkét félnek az az érdeke, hogy sikerként kommunikálja a megállapodást” - fogalmazott a tegnap zárult uniós csúcstalálkozóról lapunknak Virág Andrea. A Republikon Intézet stratégiai igazgatója emlékeztetett: Orbán Viktor amellett, hogy támogatja az európai uniós erőfeszítéseket - elsődleges céljának a rezsicsökkentés megvédését nevezte a háború kezdete óta. A hétfő éjjel megkötött megállapodást pedig kommunikálhatja idehaza úgy, mint aki megvédte a magyar rezsit. Ugyanakkor egyhangú megállapodás is született, vagyis papíron Orbán sem gátolja semmilyen fontos szankció bevezetését - tette hozzá. Az embargós „siker” után az ársapka megszüntetése nagyon fájna a társadalomnak Magyarországon kívül mások is felmentést kaptak egyelőre az Oroszország elleni olajembargó alól, így Szlovákia, Csehország és Bulgária is, ám ezek az országok nem hőbörögtek, vagyis Orbán végezte el helyettük a „piszkos munkát”. Virág Andrea szerint nem minden uniós vezető „engedheti meg magának” belpolitikai szempontból, hogy Orbánhoz hasonló vitába keveredjen az EU-val. Másrészt ezek a vezetők tudták, hogy a magyar miniszterelnök nem fogja elfogadni a szankciókat, így bíztak benne, hogy kitart, nekik pedig elég lesz a háttérben, halkabban mondani a véleményüket. Ám hiába a pillanatnyi győzelem, Virág Andrea szerint később ezek a csatározások visszaüthetnek, elég csak az uniós pénzek visszatartására gondolni. Az olajembargóból való technikai kimaradás megnehezíti majd a benzin hatósági árának feloldását is. Virág Andrea szerint az embargós siker után egy hónappal az ársapka megszüntetése nagyon fájna a magyar társadalomnak. Úgy véli, a kormány, ameddig tudja, fenn fogja tartani az árstopot, mert a rezsicsökkentés után a benzinárstop az „új zászlóshajó”. „Most mindenki úgy csinál, mintha nem lenne háború, mintha nem lenne drága az energia, mintha nem lenne klímaválság, mert az egész Unió - nem csak Magyarország - azon dolgozik, hogy lehetne ugyanannyi olajat behozni Európába, mint eddig” - értékelte a megállapodást lapunknak Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse. A vezetékeken érkező olajat valahonnan pótolni kell, ezek jó része pedig vízi úton, messzebbről (Araböböl, Dél-Amerika), tehát nagyobb környezeti terheléssel érkezik majd. Éppen ezért Perger szerint a fogyasztás csökkentésére kéne koncentrálni, a környezetvédő szervezet pedig ki is dolgozott egy javaslatot, amellyel számításaik szerint 28 százalékkal lehetne csökkenteni az Unió olajfogyasztását - Perger szerint ez nagyjából az oroszoktól vásárolt mennyiség. Ebben olyan, pénzbe alig kerülő megoldások vannak, mint a rövid távú repülőjáratok tiltása vagy az egyéni autóhasználat korlátozása a sebességhatárok leszállításával. FEKETE NORBERT Virág Andrea szerint a mostani csatározások később visszaüthetnek NÉPSZAVA 2022. június 1., szerda3 Nincs vége a belharcnak JOBBIK Stummer János kilépésével sem szűntek meg a konfliktusok Jakab Péter pártjában. Az elnökségen belüli feszültségeknek kizárás lehet a vége. CZENE GÁBOR Potocskáné Kőrösi Anita eddig Jakab Péter pártelnök bizalmi emberének számított: a Jobbik nemrég tartott kongresszusán Jakab őt jelölte az elnökhelyettesi posztra a leköszönő Gyöngyösi Márton EP-képviselő helyett. „Az új elnökhelyettesre pártszervezési, pártépítési feladatok várnak, ami magyarországi jelenlétet igényel” - Gyöngyösi lapunk kérdésére egyebek mellett ezzel indokolta, miért nem pályázott újra a tisztségre. Potocskánét a jelen lévő küldöttek 88 százalékának szavazatával elnökhelyettessé választották, ám könnyen előfordulhat, hogy a Jobbikban már nem lesz módja semmiféle pártszervezésre vagy pártépítésre. Jakab Péter ugyanis hétfőn a közösségi oldalán bejelentette, hogy feljelentést tesz Potocskáné Kőrösi Anita ellen hűtlen kezelés, illetve hanyag kezelés kísérlete miatt, egyúttal a párt etikai bizottságánál kezdeményezi a Jobbikból való kizárását. Jakab azt kifogásolta, hogy Potocskáné „elnöki jogkört ragad magához, semmibe veszi a törvényeket, és mint elefánt a porcelánboltban, elkezd törni-zúzni. Elnökhelyettesként többek között utasítja a Jobbik pártalapítványát olyan kifizetések végrehajtására, amelyek anyagilag csődbe vinnék az alapítványt.” Varga Zoltán Péter, a Jobbik dunakeszi szervezetének vezetője viszont a pártelnök ellen kezdeményezett etikai vizsgálatot, amiért Jakab Péter „a viták belső megbeszélése helyett, senkivel sem egyeztetve, jogi bizonyság nélkül” nyilvánosan megvádolta a párt második emberét. Az általunk megkeresett jobbikos politikusok közül többen elhárították kérdéseinket, egyikük csak név nélkül nyilvánított véleményt. „Az elnökségnek elege lett abból, hogy valójában Molnár Enikő (elnöki kabinetvezető) irányítja Jakab Péteren keresztül a Jobbikot. A konfliktus nem Jakab Péter és az elnökség, hanem Molnár Enikő és az elnökség között van” - világította meg a konfliktus hátterét. Hasonlóra utalhatott Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának volt elnöke is, aki a tisztújításon Jakab Péter kihívójaként elindult a pártelnöki posztért. „Kedves Péter, mondjuk ki, az utóbbi két évben nem te vezetted, nem te irányítottad ezt a pártot” - tette szóvá Stummer a kongresszuson zárt ajtók mögött elmondott, utóbb nyilvánosságra hozott beszédében. A pártelnök vezetési módszerét bírálva Stummer kijelentette, hogy Jakab Péter olyanoknak adott döntési jogkört, akik a „közösség megkérdezése nélkül, többször az érintettek tiltakozása ellenére kötöttek megállapodásokat és paktumokat az egész közösség nevében”. A kongresszuson Stummer János alulmaradt Jakab Péterrel szemben, ezt követően pedig kilépett a Jobbikból. Jakab a közösségi oldalán azt írta, hogy az elnökségen belüli konfliktusról nem nyilatkozik a sajtónak. Próbáltuk megszólaltatni Molnár Enikőt, aki közölte: „A munkáltatóm nem engedélyezi a nyilatkozattételt.” Potocskáné is szűkszavúan reagált: „Köszönöm megkeresését, nem kívánok nyilatkozni. Ez a párt belügye.” A 2018-as parlamenti választás után a csalódásként megélt eredmény miatt lemondott Vona Gábor akkori pártelnök, a Jobbik azonban kettészakadt. Ekkor jött létre a Mi Hazánk. Bár az idén áprilisban elszenvedett vereség nem került Jakab Péter székébe, a jelek szerint ez a kudarc sem marad következmények nélkül. Igaz, a megfogyatkozott Jobbikban nem várhatók hasonlóan erős tektonikus mozgások, mint négy éve, Stummer János kilépését és Potocskáné Körösi Anita valószínűsíthető kizárását követően kérdés, hogy lesznek-e még távozók. Nem tekinthető rendezettnek például Szilágyi György helyzete, akinek élettársát a gyanú szerint egy jobbikos politikus szexuálisan zaklatta. Szilágyi - aki a tisztújításon visszavonta szándéknyilatkozatát, nem indult el az alelnöki választáson - a kongresszus napján is fenntartotta állítását, hogy Jakab végig tudott a történtekről, és úgy nem tett semmit. „Egyelőre a Jobbik tagja vagyok” - mondta most lapunknak Szilágyi György. A kongresszus óta - tette hozzá - „semmilyen kapcsolatom nincs a Jobbikkal, nem hívtam senkit, engem se hívott senki, nem beszéltem senkivel”. Potocskáné Kőrösi Anita és Jakab Péter a parlamentben az együttműködés gyorsan feljelentésre váltott át SZILÁGYI GYÖRGY: Egyelőre a Jobbik tagja vagyok, de a kongresszus óta semmilyen kapcsolatom nincs a párttal FOTÓ: ERDŐS DÉNES Tovább olvad az ellenzék mozgástere ELVONÁS Az ellenzéki pártok tipikusan fideszes, kicsinyes lépésnek tartják, ha Kocsis Máté beváltja múlt pénteken a Facebook-oldalán tett ígéretét, s benyújt egy törvényjavaslatot a parlamentnek a párttámogatások 3 milliárdos csökkentéséről és az elvont pénz rezsivédelmi alapba csoportosításáról. Egyedül az LMP társelnöke, Schmuck Erzsébet fogalmazott némi megértéssel a hangjában, azt mondta, hogy a gondok megoldásához mindenkinek hozzá kell járulni. Azt azonban ő is egyértelműnek tartja, hogy a pártpénzek megnyirbálásának valódi célja az ellenzék működésének ellehetetlenítése. A Fidesz tervének részletei még tegnap kora este sem voltak ismertek, de már az ötlet is szópárbajt indított el a politikai erők között. Az MSZP azzal vágott vissza, hogy a kormány vessen ki különadót azokra a Fidesz-közeli oligarchákra, akik az elmúlt 12 évben az ország és az Unió pénzéből gazdagodtak, és adóztassa meg a kaszinókat. Az így beszedett pénzből bővítsék a hatósági áras termékek körét, a rászoruló családok pedig kapjanak havi legalább 20 ezer forintos élelmiszerkupont. A DK-s Oláh Lajos szintén arról beszélt, hogy nem kérnek az adóemelésekből, megszorításokból, hanem felszólítják a kormányt, adjon egyszeri, legalább 100 ezer forintos juttatást a gyermekes családoknak, az átlagos nyugdíjnál kisebb összegből élő időseknek, a rosszul kereső közalkalmazottaknak és a súlyos fogyatékkal élőknek. A kormánypártok viszont soknak tartják a hét ellenzéki frakciót, így a Fidesz válaszként ismét felszólította az ellenzéki pártokat, járuljanak hozzá a rezsivédelmi alaphoz, és ne a frakciópénzekkel „trükközzenek”. Egyelőre azt sem tudni, hogy a fideszes javaslat a frakciók finanszírozását, a központi párttámogatásokat vagy a pártalapítványok működéséhez való hozzájárulást akarja-e megnyirbálni. Bármelyikhez nyúl hozzá, a változásnak érinteni kell a saját szervezetét is, igaz - vélik ellenzéki oldalon - a kormány könnyen pótolja más címen a kieső pénzt a sajátjainak, de az ellenzék működését nehezíti, ha a tervezettnél kevesebb pénzt fordíthat szakértőkre, kampányokra. GULYÁS ERIKA Az ellenzék kicsinyes lépésnek tartja Kocsis Máté felvetését . FOTÓ: BÉRES MÁRTON Szemfényvesztés Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője a Népszavának úgy fogalmazott: Kocsis Máté pénzelvonási bejelentése szemfényvesztés. Ennél sokkal súlyosabb kérdésekkel kellene foglalkozni, az Orbán-rezsimnek pedig elsősorban magán kellene spórolnia, és „oligarchát fizessenek az extraprofitjuk utáni".