Népszava, 2022. június (149. évfolyam, 126-150. szám)

2022-06-30 / 150. szám

2 NÉPSZAVA 2022. június 30., csütörtök REFLEKTOR Kiemelt beruházás a belváros felett BUDAPEST Évek óta veszteséges cég építene három emeletet az egykori Filmmúzeum épületére. A kabinetnek láthatóan fontos az ügy. A háttérben kormányközeli szálak sejlenek fel. SZALAI ANNA A fővárosi kormányhivatal - pon­tosabban a NER hűséges hivatalno­kaként ismert Kosztyu Anikó által vezetett Építésügyi és Örökségvé­­delmi Főosztály­­ szerint jól megfér egymás mellett a stilizált antracit fém dombormű, a százéves angya­los relief, az új idők nagy lamellás függönyfal árnyékolója, az 1913-as állapotot megidéző tornyok és a fél­­intenzív zöldtető. Különösebb he­zitálás nélkül ki is adták az építé­si engedélyt az Első Katonai Bizto­sító Intézet egykori Károly körúti székházának tetőfelújítására és bő­vítésére. A zsinagógával szemközti szecessziós épület eredetileg öt tor­nyos tetőszerkezete a második vi­lágháborúban megsérült, és később leegyszerűsítve állították helyre. A váci székhelyű Károly Palota Loft Kft. most visszaépítené az eredeti tornyokat. De hogy haszon is legyen a munkán, a meglévő hét szintre to­vábbi 3 emeletet húz a cég. Az új szinteken 14 lakást és egy irodát alakítanak ki. A kormánynak nagyon fontos le­het a több évtizede hiányzó tornyok pótlása, hiszen a választási győze­lem után az első döntések egyiké­vel nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a tetőrekonstrukciót, így az építte­­rős hátsze­let kap a cég, amelynek az elmúlt öt évben semmilyen árbevétele nem volt, vesztesége 5 és 13 millió forint között ingadozott, az adóha­tóság pedig többször is végrehajtást rendelt el. Félrecsúszott tetőtér-beépítések A héten történt Jókai utcai súlyos baleset, a tetőtér-beépítés során leomló - embereket megsebesítő, autókat összezúzó - fal is jelzi, hordoznak kockázatot ezek a munkák. Ráadá­sul nemcsak építésügyi, hanem pénzügyi, tulajdonjogi szempontból is van rizikó. Akadt már példa arra Budapesten, hogy egy félresikerült tetőtér-beépítés végén a társasház lakói fe­dél nélkül maradnak. Még 1993-ban adta el az önkormányzat az Andrássy út 1. szám alatti Stein-palota tetőterét, ahol az új tulajdonos szintén lakásokat alakított volna ki, de elszámo­lási vitája támadt a kivitelezővel, és a munka félbemaradt. 2011-ben az önkormányzat a teljes tetőteret és a 4. emelet összes lakását közvetlen életveszély miatt lezáratta. Később kapott egy ideiglenes tetőt, de a helyzet azóta sem oldódott meg. Építési tevékenység következményeként égett le az Andrássy út 83-85. szám alatti épület tetőszerkezete és teljes harmadik szintje 2014 nyarán. Az épületet életveszélyessé nyilvá­nította a katasztrófavédelem, a lakókat kiköltöztették. A biztosító nem fizette ki a kárt, per indult. 2017 őszén az önkormányzat is eladta a tulajdonrészét a külföldi tulajdonú Körönd Koncepció Ingatlanfejlesztő Kft.-nek, amely emellett a teljes harmadik emeletet felvásárolta, és a tetőtér beépítésével 2019-ben luxuslakások kialakításába kezdett. Eőnek nem volt szüksége település­képi szakmai konzultációra, az ügy­ben sem a fővárosi, sem a kerüle­ti önkormányzat véleményét nem kellett kikérniük, az engedélyezé­si eljárást pedig a helyi építési sza­bályok meghágásával gyorsított el­járásban folytatták le. A kormány­­rendelet szerint a kabinet az épület eredeti arculatának visszaállítá­sa mellett legalább ilyen fontosnak tartotta „a terek belső udvarok felé történő hasznosítását is”, így lesz 10 szintes, legmagasabb pontján 46 méteres az egykori bérház. A bő­vítés terveit készítő építésziroda nevét nem tüntették fel a nyilváno­san elérhető tervlapokon. De nem sokkal több információ áll rendel­kezésre az építtetőről sem. A terv részleteire, a társasháztól megkapott hozzájárulásra, illetve sok százmilliós, illetve - a felhasz­nálni kívánt anyagok minőségétől függően - milliárdos projekt pénz­ügyi hátterére vonatkozó kérdése­inket hiába tettük fel a Károly Palo­ta Loft Kft.-nek, hosszas várakozás után sem kaptunk választ. Holott nem érdektelen, hogy miképpen biztosítja a munkához szükséges forrást az ingatlanpiacon, illet­ve építőiparban is ismeretlen cég, amelynek hivatalos tulajdonosai szintén kevés nyomot hagytak ed­dig az üzleti életben. 10 szintes, legmagasabb pontján 46 méteres lesz az egykori bérház, amelynek három új emeletén 14 lakást és egy irodát A vállalkozást 2014-ben alapítot­ták, de az elmúlt öt évben semmi­lyen árbevétele nem volt, vesztesége 5 és 13 millió forint között ingado­zott, az adóhatóság pedig többször is végrehajtást rendelt el, amit az­után megszüntettek. A testvérpár tulajdonos többi cége se futott be, vagy felszámolták vagy jogutóddal megszüntették. Komoly pénzinté­zet aligha nyújt hitelt ilyen hátterű cégnek. Hacsak az engedélyt meg­szerző vállalkozás mögött nem áll egy másik - kilétét feltárni nem kí­vánó - befektető. A vállalkozás korábban ugyan­azon a címen volt bejegyezve, mint ahol Tuzson Bence, a Miniszterel­nöki Kabinetiroda államtitkárának korábbi ügyvédi irodája, a Biczi és Túri Ügyvédi Iroda jelenleg is mű­ködik. A céget ugyan azóta átjelen­tették egy váci címre, de a kézbesíté­si e-mail-címe - ahol mi is kerestük - nem változott. Ez pedig megegye­zik a Biczi és Túri Ügyvédi Iroda hi­vatalos elérhetőségével. Az ügyvédi iroda egyik tagja, Biczi Tamás - Köt­ter Tamás néven - kormánypárti influenszerként ismert. Ez az ügyvédi iroda intézi évek óta a gödi Samsung-gyár erősen vi­tatott terjeszkedéséhez szükséges ingatlanfelvásárlásokat a gödi ön­­kormányzat megbízásából. A Ma­gyar Narancs szerint az iroda Tu­zson választási körzetéhez tartozó Fót, Dunakeszi, Göd, Pest Megye Önkormányzatától sok tízmillió fo­rintos jogi megbízásokat kapott az elmúlt években. A Samsung gödi beruházásának adójának útja is ér­dekes: ezt a kormány elvonta Göd­től, és felhasználását a fideszes többségű megyei közgyűlésre bíz­ta. Ebből a pénzből a helyi tűzoltók helyett egy olyan alapítványt is tá­mogattak, amely kuratóriumának akkori elnöke, Benkovics Boglár­ka a pályázat benyújtásának idején a Biczi és Túri Ügyvédi Iroda ügy­védjelöltje volt, ma az MTVA mun­katársa. Ugyanő néhány hónapig a Dunakeszi Járműjavítónál is fel­tűnt, amelynek cégvezetését az ál­lam 2014-es tulajdonossá válása után Tuzson Bence saját bizalmi embereivel töltötte fel. A társaság élére Szepessy Tamást nevezték ki, aki korábban Tarlós István bizalmi embereként lett a Fővárosi Közte­rület-fenntartó (FKF) vezérigazga­tó-helyettese, ahol néhány hónap múlva bombaüzletet hozott tető alá az akkor még Biczi, Túri és Tuzson ügyvédi irodával: a több százmillió­ért vett telekre további százmil­liókat kellett költeni, hogy sót tá­rolhassanak ott. Ennél is nagyobb botrányt kavart a Szepessy-Tu­­zson-korszakban az FKF munka­­vállalóira kötött biztosítás. A köz­­beszerzési tanácsokat a Biczi és Tu­zson iroda adta, az alkusz szerepét az azóta Mészáros Lőrinc felügye­lete alá került Hungarikum Biz­tosítási Alkusz Kft. játszotta. Sze­­pessynek közös vállalkozása volt korábban Puskás Péterrel is, akinek fivére, Puskás András évekig volt Rogán Antal alpolgármestere az V. kerületben, majd az Eximbank ve­zérigazgató-helyettesévé nevezték ki, amely később a járműjavító leg­fontosabb üzletének, az egyiptomi vasútikocsi-beszerzésnek a finan­szírozója volt. Tuzson nemrég nagy örömmel avatta fel annak a Penta Kft.-nek az új műhelyét Gödön, amely főnö­kének - Rogán Antalnak, a Minisz­terelnöki Kabinetiroda vezetőjének - egyik kedvenc kivitelezője volt. Ez a cég újította fel annak idején a Vö­rösmarty és a Podmaniczky teret is, amelyet most vett el az Orbán-kor­­mány a fővárosi önkormányzattól és adott át Rogán volt kerületének, Belváros-Lipótváros önkormányza­tának, így már érthetőbbnek tűnik a Károly körúti palotára irányuló ki­tüntető kormányzati figyelem. Az Orbán­­kormány államtitkárának volt ügyvédi irodája állhat az egykori Film­múzeum Károly körúti épületére három emeletet felhúzó cég mögött A világháború előtt készült képen még álltak a tornyok a házon FOTÓ: BÉRES MÁRTON

Next