Népszava, 2022. augusztus (149. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-01 / 177. szám

BELFÖLD Veszélyben a szociális ellátás JELZÉS Egymillió ember gondozása válik lehetetlenné a megemelt rezsi és üzemanyagárak miatt. Már ősszel bezárhatnak intézmények, a lakók az utcára kerülhetnek. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A 3Sz levelet aláíró vezetője, Szo­­boszlai Katalin és az SZMME el­nöke, Meleg Sándor megemlíti, hogy bentlakásos intézmények vezetőivel, nappali ellátások szer­vezőivel, támogató szolgálatok, valamint család- és gyermekvé­delmi szolgálatok munkatársaival egyeztettek az utóbbi napokban, ezen beszélgetések alapján pe­dig egyértelmű, hogy a szociális szakma sem ebben az évben, sem a 2023-as elfogadott költségve­tésben nem látja a megemelkedő kiadások fedezetét. Beláthatatlan következményei lesznek annak is, ha a falu- és tanyagondnokok, a se­gítőszolgálatok munkatársai vagy az utcai szociális munkát végzők nem tudnak eljutni autóikkal, kis­buszaikkal azokra a helyekre, ahol jelenleg rendszeresen megjelen­nek, és a rászorulók számítanak a segítségükre. Az emelkedő áram- és gáz­számlák működésképtelenné tehetik az intézményeket.­­ A rezsi és benzinköltségek növekedése mellett az ágazat hely­zetét is nehezíti a katamódosítás negatív hatása, a jövő évi béreme­lés - főként a minimálbér-emelés - fedezetének előteremtése és az étkeztetés költségeit drasztikusan megemelő infláció is - sorolják az érveket a szakemberek annak alá­támasztására, hogy miért kellett volna meghallgatni a kormánynak még a döntések meghozatala előtt a mindennapi munkát végzők ér­veit. - Ma nincs olyan intézmény az országban, amelynek fenntar­tója nyugodtan tudna készülni a télre - összegzik tapasztalataikat, hozzátéve, hogy veszélyben érzik a szociális gondoskodásban része­sülők ellátását. Ennek a folyamat­nak pedig az lesz az előre látható következménye, hogy csökkentik vagy teljesen megszüntetik a szol­gáltatásokat, bezárnak intézmé­nyeket, és elküldenek dolgozókat. Első körben a civil szektorban, az egyesületek, alapítványok által működtetett szolgáltatások van­nak veszélyben, ezek kerülhetnek csődközeli helyzetbe a legkoráb­ban. A szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szektorban százezer ember dolgozik, az ellátottak szá­ma pedig meghaladja az egymilliót. Mindezekre tekintettel azt kérik a szakmai szervezetek a korábbi szociális, ma gondoskodáspoliti­kai államtitkártól, hogy ezekről a kérdésekről egyeztessenek velük, de addig is feleljenek három kér­désükre. Egyrészt tudni szeretnék, hogy végez-e hozzájuk hasonlóan valamilyen adatgyűjtést a Belügy­minisztérium a rezsi- és üzem­­anyagár-emelés szociális ellátókra gyakorolt hatásairól. Másrészt vá­laszt várnak arra is, hogy tervez-e a kormány bármit, ami jobb helyzet­be hozná a szolgáltatókat, és végül, hogy ha közülük valóban csődbe megy valamelyik, mi lesz a sorsa azoknak az embereknek, akiket ed­dig ők láttak el? „Kérjük, legyen szí­ves megküldeni részünkre az ezzel kapcsolatos ügymenetet!” - zárul­nak a szociális szakma kérdései. GULYÁS ERIKA Nem tudni, hogy a segítők el tudnak-e majd jutni a rászorulókhoz Félnek az idősek - Már írtam írtam Gulyás Gergelynek, a miniszterelnök­nek, Rétvári Bencének és Németh Szilárdnak is, hogy megtudjam, mi a kormány célja az idősotthonokra zú­dított rezsiemeléssel, de érdemi választ nem kaptam - sorolta kérdéseinkre Sárváry Istvánné, az ürömi Platán Idősek Otthona vezetője a próbálkozásait. A magánott­hont értelemszerűen egy vállalkozás működteti, amely teljes árat köteles fizetni minden közműszolgáltatásért, miközben a 93 önálló apartmanban élő 140 lakójuk va­lójában egyéni fogyasztó, csak nincs felszerelve a terü­leten belül 93 gázóra - vázolta a helyzetüket az ügyve­zető. Nem veszik figyelembe, hogy az otthon abból állja a rezsit, amit az idős lakók havonta befizetnek - érvelt lapunknak. A Platánban élők aggódnak - tette hozzá -, mert a nyug­díjuk véges, sokkal magasabb díjat sem ők, sem a család­juk nem tud megfizetni, s most nem tudják, mi lesz velük. Többségük eladta a lakását, hogy beköltözhessen, de most nem érzi biztonságban magát - idézte fel a lakókkal foly­tatott beszélgetéseket, amelyekben az a félelem is megfo­galmazódik, hogy ki akarja dobni őket a kormány az idős­otthonból, vagy „végignézik, ahogy megfagynak". Olyan ez, mint a kegyelemdöfés - fogalmazott Sárváry Istvánné: az élelmiszer- és gyógyszerárak emelkedése is sokat ron­tott az idősek helyzetén, elég csak a felnőttpelenkákat említeni, amelyek korábban 1200-2000 forintba kerültek csomagonként, de a kormány megszüntette ezek támoga­tását, így ma 6000 forint körül van az áruk. G. E. NÉPSZAVA 2022. augusztus 1., hétfő FOTÓ: LADJÁNSZKI MÁTÉ Nem emlékszik Szijj­ártó az osztogatásokra MCC „Az alacsony adókat azok az országok tudják megengedni ma­guknak, ahol a kormányzati po­litika nem a népszerűséghajhász osztogatásra alapul”, ahol a költség­­vetési fegyelem magas szintű (...) és fegyelmezetten gazdálkodnak. Ez persze sokkal nehezebb, mint osz­togatni - ezekkel a szavakkal igye­kezett magyarázni a kormányközeli és közpénzmilliárdokból kitömött Mathias Corvinus Collegium által szervezett esztergomi MCC Fesz­ten a hét végén Szijjártó Péter, hogy a magyar kormány miért ellenzi a globális minimumadót. (A kormány júniusban vétózta meg az erről szóló uniós jogszabályt, a mostani, a ma­gyarországinál magasabb társasági adót - az adóelkerülések érdekében - a világ több mint 140 országában vezetnék be, ehhez kellene igazítani az EU-s szabályozást). Azt persze a külügyminiszter nem említette meg, hogy éppen a magyar kormány volt az, amelyik az áprilisi parlamenti választás előtt bőkezűen osztogatott: például elő­re hozták a 13. havi nyugdíj teljes összegének folyósítását, fegyver­pénzt és szj­a-visszatérítést fizettek, aminek következtében már február végén meghaladta az 1400 milliárd forintot az államháztartás hiánya. Most megszorítások sorát kell beve­zetni emiatt, köztük a rezsiemelést, az eddigi katás vállalkozások több­ségénél az adóemelést, vagy egyre szélesebb körben a jelentős ben­zinárdrágulást. A magyar külügyminiszter máris üzent az új amerikai nagykövetnek: kikérjük ma­gunknak, hogy beleszóljon abba, hogyan alakuljanak a dolgok. Az MCC kétnapos esztergo­mi fesztiválját talán a „Tusványos light” kifejezéssel lehet a legjob­ban leírni. Tavaly ugyan sikerült idecsábítani Tucker Carlson ame­rikai médiaszemélyiséget, ám az idei esemény nem tartogatott ekkora sztárfelhozatalt. Érdekes beszélgetések így is adódtak. Szij­jártó Péter öltönyét laza pólóra és rövidnadrágra cserélte, így osztotta meg gondolatait a vele érezhetően szimpatizáló közönséggel. Utóbbit jól jelzi, hogy a beszélgetés kezde­tén hatalmas felhőszakadás zúdult a városra, ám a színpad elől lénye­gében senki sem állt fel, mivel az özönvíz ellenére is végig kívánták hallgatni a tárcavezetőt. A miniszter mondandójában sok esetben visszaköszöntek az una­lomig ismételt fideszes panelek, de éles kirohanásokból sem volt hiány. Ebből éppúgy kapott az „ellenzé­ki” sajtó, mint a Budapestre érke­ző leendő amerikai nagykövet. A politikus ugyanis kikérte magának David Pressman azon minősítését, miszerint Magyarországon „milyen szörnyű helyzet” van, hanyatlik a demokrácia, és szembe kell néz­ni a magyar kormány feletti orosz befolyással. - Azt majd mi, magyar emberek eldöntjük, hogyan ala­kulnak a dolgok Magyarországon - szúrt oda Szijjártó. Azonban a je­lek szerint az olyan beavatkozások­kal nincs semmi baja, mint hogy az egyik NER-bank hitelt adott a fran­cia kampányban Marine Le Pen­­nek, vagy Szlovéniában Janez Jan­­sa sajtóját támogatták ugyancsak a választások előtt. Előadása végén meghökkentően nagy tömeg gyűlt össze a városháza árkádjai alatt egy Szijjártó-szelfire. A jellemzően hú­szas évei elején járó korosztály több tagja olyan izgalommal kereste a lehetőséget a közös fotóra, mintha kedvenc popénekesük koncertje után várakoznának a backstage kör­nyékén. Ugyancsak tartogatott érdekes­ségeket az újságírásról tartott vita. Ezen Dull Szabolcs, a Telex főszer­kesztője, Lánczi Tamás, az MTVA online részlegének igazgatója, Szalai Zoltán, a Mandiner főszerkesztője, valamint Rónai Egon, az ATV mű­sorvezetője vett részt. A Facebook átláthatatlan működésével kapcso­latban meglepő konszenzus mutat­kozott a vendégek közt, persze azért az ellentétek sem hiányozhattak. Főként, amikor szóba került, men­­nyit szerepelhetnek ellenzéki poli­tikusok az állami médiában. Lánczi szerint hívják őket, de erre Rónai Egon megjegyezte: csak a választá­sok óta. Az MTVA online igazgatója azzal ütötte el a felvetést, hogy csak két éve dolgozik ott, és nem tudta előbb hívni őket. Az egyik leginkább lesújtó kritikát Dull Szabolcsnak sikerült megfogalmaznia. „Az el­lenzéki oldalon van az a hatalmas tévhit, hogy az a politika, hogy ki jut be az Egyenes beszédbe az Egon­hoz aznap este, és hogyha az Egon valami olyat kérdez, ami nem az ő ízlésüknek megfelelő, akkor rögtön valami politikai problémát látnak ezzel kapcsolatban” - fogalmazott a beszélgetésben. ÁRPÁSI BENCE és A fegyelmezett gazdálkodásról is értekezett a "laza" tárcavezető

Next