Népszava, 2022. augusztus (149. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-01 / 177. szám
BELFÖLD Veszélyben a szociális ellátás JELZÉS Egymillió ember gondozása válik lehetetlenné a megemelt rezsi és üzemanyagárak miatt. Már ősszel bezárhatnak intézmények, a lakók az utcára kerülhetnek. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A 3Sz levelet aláíró vezetője, Szoboszlai Katalin és az SZMME elnöke, Meleg Sándor megemlíti, hogy bentlakásos intézmények vezetőivel, nappali ellátások szervezőivel, támogató szolgálatok, valamint család- és gyermekvédelmi szolgálatok munkatársaival egyeztettek az utóbbi napokban, ezen beszélgetések alapján pedig egyértelmű, hogy a szociális szakma sem ebben az évben, sem a 2023-as elfogadott költségvetésben nem látja a megemelkedő kiadások fedezetét. Beláthatatlan következményei lesznek annak is, ha a falu- és tanyagondnokok, a segítőszolgálatok munkatársai vagy az utcai szociális munkát végzők nem tudnak eljutni autóikkal, kisbuszaikkal azokra a helyekre, ahol jelenleg rendszeresen megjelennek, és a rászorulók számítanak a segítségükre. Az emelkedő áram- és gázszámlák működésképtelenné tehetik az intézményeket. A rezsi és benzinköltségek növekedése mellett az ágazat helyzetét is nehezíti a katamódosítás negatív hatása, a jövő évi béremelés - főként a minimálbér-emelés - fedezetének előteremtése és az étkeztetés költségeit drasztikusan megemelő infláció is - sorolják az érveket a szakemberek annak alátámasztására, hogy miért kellett volna meghallgatni a kormánynak még a döntések meghozatala előtt a mindennapi munkát végzők érveit. - Ma nincs olyan intézmény az országban, amelynek fenntartója nyugodtan tudna készülni a télre - összegzik tapasztalataikat, hozzátéve, hogy veszélyben érzik a szociális gondoskodásban részesülők ellátását. Ennek a folyamatnak pedig az lesz az előre látható következménye, hogy csökkentik vagy teljesen megszüntetik a szolgáltatásokat, bezárnak intézményeket, és elküldenek dolgozókat. Első körben a civil szektorban, az egyesületek, alapítványok által működtetett szolgáltatások vannak veszélyben, ezek kerülhetnek csődközeli helyzetbe a legkorábban. A szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szektorban százezer ember dolgozik, az ellátottak száma pedig meghaladja az egymilliót. Mindezekre tekintettel azt kérik a szakmai szervezetek a korábbi szociális, ma gondoskodáspolitikai államtitkártól, hogy ezekről a kérdésekről egyeztessenek velük, de addig is feleljenek három kérdésükre. Egyrészt tudni szeretnék, hogy végez-e hozzájuk hasonlóan valamilyen adatgyűjtést a Belügyminisztérium a rezsi- és üzemanyagár-emelés szociális ellátókra gyakorolt hatásairól. Másrészt választ várnak arra is, hogy tervez-e a kormány bármit, ami jobb helyzetbe hozná a szolgáltatókat, és végül, hogy ha közülük valóban csődbe megy valamelyik, mi lesz a sorsa azoknak az embereknek, akiket eddig ők láttak el? „Kérjük, legyen szíves megküldeni részünkre az ezzel kapcsolatos ügymenetet!” - zárulnak a szociális szakma kérdései. GULYÁS ERIKA Nem tudni, hogy a segítők el tudnak-e majd jutni a rászorulókhoz Félnek az idősek - Már írtam írtam Gulyás Gergelynek, a miniszterelnöknek, Rétvári Bencének és Németh Szilárdnak is, hogy megtudjam, mi a kormány célja az idősotthonokra zúdított rezsiemeléssel, de érdemi választ nem kaptam - sorolta kérdéseinkre Sárváry Istvánné, az ürömi Platán Idősek Otthona vezetője a próbálkozásait. A magánotthont értelemszerűen egy vállalkozás működteti, amely teljes árat köteles fizetni minden közműszolgáltatásért, miközben a 93 önálló apartmanban élő 140 lakójuk valójában egyéni fogyasztó, csak nincs felszerelve a területen belül 93 gázóra - vázolta a helyzetüket az ügyvezető. Nem veszik figyelembe, hogy az otthon abból állja a rezsit, amit az idős lakók havonta befizetnek - érvelt lapunknak. A Platánban élők aggódnak - tette hozzá -, mert a nyugdíjuk véges, sokkal magasabb díjat sem ők, sem a családjuk nem tud megfizetni, s most nem tudják, mi lesz velük. Többségük eladta a lakását, hogy beköltözhessen, de most nem érzi biztonságban magát - idézte fel a lakókkal folytatott beszélgetéseket, amelyekben az a félelem is megfogalmazódik, hogy ki akarja dobni őket a kormány az idősotthonból, vagy „végignézik, ahogy megfagynak". Olyan ez, mint a kegyelemdöfés - fogalmazott Sárváry Istvánné: az élelmiszer- és gyógyszerárak emelkedése is sokat rontott az idősek helyzetén, elég csak a felnőttpelenkákat említeni, amelyek korábban 1200-2000 forintba kerültek csomagonként, de a kormány megszüntette ezek támogatását, így ma 6000 forint körül van az áruk. G. E. NÉPSZAVA 2022. augusztus 1., hétfő FOTÓ: LADJÁNSZKI MÁTÉ Nem emlékszik Szijjártó az osztogatásokra MCC „Az alacsony adókat azok az országok tudják megengedni maguknak, ahol a kormányzati politika nem a népszerűséghajhász osztogatásra alapul”, ahol a költségvetési fegyelem magas szintű (...) és fegyelmezetten gazdálkodnak. Ez persze sokkal nehezebb, mint osztogatni - ezekkel a szavakkal igyekezett magyarázni a kormányközeli és közpénzmilliárdokból kitömött Mathias Corvinus Collegium által szervezett esztergomi MCC Feszten a hét végén Szijjártó Péter, hogy a magyar kormány miért ellenzi a globális minimumadót. (A kormány júniusban vétózta meg az erről szóló uniós jogszabályt, a mostani, a magyarországinál magasabb társasági adót - az adóelkerülések érdekében - a világ több mint 140 országában vezetnék be, ehhez kellene igazítani az EU-s szabályozást). Azt persze a külügyminiszter nem említette meg, hogy éppen a magyar kormány volt az, amelyik az áprilisi parlamenti választás előtt bőkezűen osztogatott: például előre hozták a 13. havi nyugdíj teljes összegének folyósítását, fegyverpénzt és szja-visszatérítést fizettek, aminek következtében már február végén meghaladta az 1400 milliárd forintot az államháztartás hiánya. Most megszorítások sorát kell bevezetni emiatt, köztük a rezsiemelést, az eddigi katás vállalkozások többségénél az adóemelést, vagy egyre szélesebb körben a jelentős benzinárdrágulást. A magyar külügyminiszter máris üzent az új amerikai nagykövetnek: kikérjük magunknak, hogy beleszóljon abba, hogyan alakuljanak a dolgok. Az MCC kétnapos esztergomi fesztiválját talán a „Tusványos light” kifejezéssel lehet a legjobban leírni. Tavaly ugyan sikerült idecsábítani Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiséget, ám az idei esemény nem tartogatott ekkora sztárfelhozatalt. Érdekes beszélgetések így is adódtak. Szijjártó Péter öltönyét laza pólóra és rövidnadrágra cserélte, így osztotta meg gondolatait a vele érezhetően szimpatizáló közönséggel. Utóbbit jól jelzi, hogy a beszélgetés kezdetén hatalmas felhőszakadás zúdult a városra, ám a színpad elől lényegében senki sem állt fel, mivel az özönvíz ellenére is végig kívánták hallgatni a tárcavezetőt. A miniszter mondandójában sok esetben visszaköszöntek az unalomig ismételt fideszes panelek, de éles kirohanásokból sem volt hiány. Ebből éppúgy kapott az „ellenzéki” sajtó, mint a Budapestre érkező leendő amerikai nagykövet. A politikus ugyanis kikérte magának David Pressman azon minősítését, miszerint Magyarországon „milyen szörnyű helyzet” van, hanyatlik a demokrácia, és szembe kell nézni a magyar kormány feletti orosz befolyással. - Azt majd mi, magyar emberek eldöntjük, hogyan alakulnak a dolgok Magyarországon - szúrt oda Szijjártó. Azonban a jelek szerint az olyan beavatkozásokkal nincs semmi baja, mint hogy az egyik NER-bank hitelt adott a francia kampányban Marine Le Pennek, vagy Szlovéniában Janez Jansa sajtóját támogatták ugyancsak a választások előtt. Előadása végén meghökkentően nagy tömeg gyűlt össze a városháza árkádjai alatt egy Szijjártó-szelfire. A jellemzően húszas évei elején járó korosztály több tagja olyan izgalommal kereste a lehetőséget a közös fotóra, mintha kedvenc popénekesük koncertje után várakoznának a backstage környékén. Ugyancsak tartogatott érdekességeket az újságírásról tartott vita. Ezen Dull Szabolcs, a Telex főszerkesztője, Lánczi Tamás, az MTVA online részlegének igazgatója, Szalai Zoltán, a Mandiner főszerkesztője, valamint Rónai Egon, az ATV műsorvezetője vett részt. A Facebook átláthatatlan működésével kapcsolatban meglepő konszenzus mutatkozott a vendégek közt, persze azért az ellentétek sem hiányozhattak. Főként, amikor szóba került, mennyit szerepelhetnek ellenzéki politikusok az állami médiában. Lánczi szerint hívják őket, de erre Rónai Egon megjegyezte: csak a választások óta. Az MTVA online igazgatója azzal ütötte el a felvetést, hogy csak két éve dolgozik ott, és nem tudta előbb hívni őket. Az egyik leginkább lesújtó kritikát Dull Szabolcsnak sikerült megfogalmaznia. „Az ellenzéki oldalon van az a hatalmas tévhit, hogy az a politika, hogy ki jut be az Egyenes beszédbe az Egonhoz aznap este, és hogyha az Egon valami olyat kérdez, ami nem az ő ízlésüknek megfelelő, akkor rögtön valami politikai problémát látnak ezzel kapcsolatban” - fogalmazott a beszélgetésben. ÁRPÁSI BENCE és A fegyelmezett gazdálkodásról is értekezett a "laza" tárcavezető