Népszava, 2022. december (149. évfolyam, 280-305. szám)
2022-12-01 / 280. szám
2 I 2022. december 1., csütörtök ________________________________________________________________________________________________REFLEKTOR Megdolgoztatja Brüsszel az Orbán-kormányt • • DÖNTÉS Magyarországon továbbra is kockázatok fenyegetik az EU-s támogatások szabályszerű felhasználását, mondta ki az Európai Bizottság. Veszélyben 3000 milliárdnyi forrás, végső döntés decemberben várható. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Magyarország hozzájuthat a neki járó európai támogatásokhoz, ha teljesíti a kifizetésükhöz kötött szigorú feltételeket. Ez a lényege annak a két különálló, de egymáshoz kapcsolódó döntésnek, amelyet szerdai ülésén hozott az Európai Bizottság. A visszatartott összesen 13,3 milliárd euró (5300 milliárd forint) azonnali felszabadításához az Orbán-kormánynak kézzelfogható eredményekkel járó lépéseket kell tennie a korrupció, különösen a magas szintű korrupció letörésére, meg kell erősítenie az igazságszolgáltatás függetlenségét és az uniós pénzügyi források szabályos felhasználását ellenőrző rendszert kell működtetnie. A kabinet számos feltételt már teljesített, de nem eleget, ezért a brüsszeli testület azt javasolja a döntéshozó uniós kormányoknak, hogy az előírások teljesítéséig függesszenek fel 7,5 milliárd euró (3000 milliárd forint) pénzügyi kötelezettségvállalást a Magyarországnak jutó felzárkóztatási támogatásokból. Ezzel egyidejűleg indítványozza a gazdaság élénkítését szolgáló magyar helyreállítási terv elfogadását, azzal a kikötéssel, hogy az ország csak akkor kapja meg a számára elkülönített 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) első részletét az Európai Unió járvány idején létrehozott támogatási alapjából, ha végrehajtja az ehhez szükséges reformokat. A két pénzügyi boríték felnyitásához szükséges feltételek hasonlók, de nem teljesen ugyanazok. A helyreállításra szánt pénzek lehívásához a korrupciót megfékező intézkedések mellett végre kell hajtani a bíróságok függetlenségét garantáló jogszabályi változtatásokat is. Az Európai Bizottság mindkét javaslatáról a tagállami pénzügyminiszterek tanácsa mondja ki a végső szót. Az EU27-eknek minősített többséggel kell dönteniük az előterjesztések jóváhagyásáról, módosításáról vagy elutasításáról. Az ülésre decemberben kerül sor, leghamarabb 6-án. NEM ÁLL LE A JOGÁLLAMISÁGI ELJÁRÁS Az Európai Bizottság (EB) javasolja, hogy a tagállami pénzügyminiszterek testülete függesszen fel 7,5 milliárd eurót a Magyarországnak 2021-2027 között járó felzárkóztatási támogatásokból. Az uniós testület azután döntött így, hogy kiértékelte a kormány által az elmúlt néhány hónapban végrehajtott intézkedéseket, és arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon nem szűntek meg az Unió pénzügyi érdekeit veszélyeztető, a jogállamiság elveinek megsértéséből eredő kockázatok. A biztosi kollégium szeptember 18-án indítványozta a pénzügyi szankciót, mert úgy ítélte meg, hogy a rendszerszintű és jórészt büntetlenséget élvező korrupció miatt Magyarországon veszélyben kabinetjének még sokat kell letennie az asztalra ahhoz, hogy feloldja a zárolást, és elkezdjék utalni a pénzeket. A kormány azt vállalta, hogy 2023. március 31-ig eleget tesz mind a 27 szuperfeltételnek vannak a közösségi támogatások. Ez volt az első eset az Európai Unió történetében, hogy egy tagállam ellen bevetették az úgynevezett jogállamisági eljárást az uniós büdzsé védelmében. A fenyegetés hatására a pénzszűkében lévő Orbán-kormány vállalta, hogy november 19-ig megteszi a szükséges lépéseket a javasolt pénzmegvonás elkerülésére, így a szankciós előterjesztés nem került azonnal a tagállami miniszterek elé. A kabinet az Európai Bizottsággal konzultálva 17 intézkedésre tett ígéretet, többek között új intézmények felállítására és számos törvény módosítására. A csomag része volt például a közbeszerzések tisztaságát ellenőrző Integritás Hatóság felállítása és az ügyészi döntésekkel szembeni jogorvoslat biztosítása. A kormány azt állítja, hogy határidőre kipipált minden feladatot, a brüsszeli testület szerdai értékelésében viszont megállapította: bár Magyarország számos kötelezettséget teljesített, „a korrekciós intézkedésekben továbbra is jelentős gyengeségek, kockázatok és hiányosságok vannak”, amelyek komolyan alááshatják a hatékonyságukat. A 42 oldalas elemzés részletesen bemutatja, hogy az Orbán-kormány milyen vállalásokat tett a jogállamisági eljárás keretében, és azokat hogyan hajtotta végre. Az EB 13 pontban foglalja össze a kifogásait, amelyek túlnyomó része azzal függ össze, hogy a magyarországi hatóságok nem tették meg a megfelelő változtatásokat a vonatkozó jogi szövegekben. Sok egyéb mellett problémásnak tartja, hogy a közbeszerzések tisztaságát felügyelő Integritás Hatóság hatásköre nem terjed ki a magas rangú köztisztviselők vagyonnyilatkozatának az ellenőrzésére. Nehezményezi, hogy nem egyértelműek az ügyészi határozatokat felülvizsgáló bírósági eljárás szabályai, a bírósági ítéletek pedig nem kötelezőek az ügyészre nézve. Nem tartja megfelelőnek a vagyonnyilatkozati rendszer egyes elemeit, és a vállalásokkal ellentétesnek minősíti, hogy egy friss törvény szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványokban ülő politikai vezetők közpénzek kifizetéséről dönthetnek olyan szervezetek részére, amelyekben ők maguk alkalmazásban állnak. Az Európai Bizottság megjegyzi azt is, hogy az Integritás Hatóság második alelnökét annak ellenére nevezték ki, hogy más jelöltek magasabb pontszámot kaptak a kiválasztási eljárás során. Ha Magyarország hiánytalanul orvosolja a problémákat, akkor az Európai Bizottság új javaslatot készít, amelyben felkéri a pénzügyminiszteri tanácsot, hogy szabadítsa fel a zárolt pénzügyi kötelezettségvállalást. IGEN A HELYREÁLLÍTÁSRA, NEM AZ AZONNALI FIZETÉSRE Az Európai Bizottság szerdán tett javaslatot a magyar helyreállítási terv szigorú kondíciók melletti jóváhagyására is. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a következő évtől három éven át hozzájuthat a reformokra és beruházásokra költhető 5,8 milliárd euróhoz, ha teljesíti az elvárásokat. Az EB összesen 27 szuperfeltételt szabott, ezeket hiánytalanul és maradéktalanul végre kell hajtani, hogy egyáltalán megkezdődhessen a vissza nem térítendő támogatás folyósítása. Nagy részük azonos a jogállamisági eljárásban megfogalmazott 17 követelménnyel, kiegészülve a bíróságok függetlenségét erősítő lépésekkel és egy jól működő pénzügyi ellenőrzési rendszer kiépítésével. Végrehajtásukat a brüsszeli testület folyamatosan ellenőrizni fogja. Mivel a helyreállítási alapból a tagállamok eleve részletekben kapják a pénzt, az EB minden egyes kifizetési kérelem előtt megvizsgálja, hogy áll az előírások teljesítése. Magyarországnak az átlagnál sokkal több és szigorúbb feltételnek kell megfelelnie. A kormány vállalta, hogy 2023. március 31-ig eleget tesz mind a 27 szuperfeltételnek. Ha Magyarország hiánytalanul orvosolja a problémákat, akkor az Európai Bizottság új javaslatot készít, amelyben felkéri a pénzügyminiszteri tanácsot, hogy szabadítsa fel a zárolt pénzügyi kötelezettségvállalást. A magyar helyreállítási tervről másfél évig folytak az egyeztetések Brüsszelben. Az Európai Bizottság számos kiigazítást és pontosítást kért, összhangban az utóbbi években tett gazdaságpolitikai ajánlásaival. Köztük voltak a korrupció, a csalás, az összeférhetetlenség felszámolásához és az igazságszolgáltatás működéséhez kapcsolódó elvárások, amelyekről végül az utóbbi hetekben született meg a megállapodás. Ennek azért van jelentősége, mert ha idén nem sikerült volna megegyezni, Magyarország elveszítette volna a támogatás 70 százalékát. Az igazságügyi reform keretében az Orbán-kormány többek között vállalta az Országos Bírói Tanács hatáskörének kibővítését és annak a gyakorlatnak a felszámolását, amelynek során a Kúria megpróbálja megakadályozni a bírákat abban, hogy az EU Bíróságával konzultáljanak. „A mai döntés jelentős lépés az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése felé Magyarországon”, mondta Didier Reynders igazságügyi biztos az ülést követő sajtótájékoztatóján. European Commission Commission européenne Commission européenne European Commission European Commission Commission européenne in >2 p z><Oz z> Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős biztos, Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos és Didier Reynders igazságügyi biztos a tegnapi brüsszeli bejelentésen MENETREND ORBÁN VIKTOR 27 szuperfeltétel 6 feltételt határoztak meg az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozására, a vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályának kiterjesztésére és átláthatóságának megerősítésére, az ügyészi döntések bírósági felülvizsgálatának biztosítására, a nyilvános adatokhoz való hozzáférés garantálására, 8 feltétel rendelkezik az összeférhetetlenség megelőzése és ellenőrzése érdekében létrehozandó Belső Ellenőrzési Igazgatóság felállításáról, átfogó és hatékony korrupcióellenes stratégia bevezetéséről, az uniós támogatások kedvezményezettjeinek adatait rögzítő és a kockázatokat elemező Arachne adatgyűjtő rendszer alkalmazásáról és az OLAF-fal folytatott együttműködés javításáról, 5 feltételt szabtak a közbeszerzések fokozott átláthatóságának és versenyének megteremtéséhez. Ennek keretében ki kell dolgozni egy ellenőrzési mechanizmust az egyetlen ajánlatot eredményező közbeszerzési eljárások értékelésére, és létre kell hozni a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételét elősegítő támogatási rendszert. Fejleszteni kell továbbá az elektronikus közbeszerzési rendszert. 4 feltétel kapcsolódik a bírói függetlenséghez. Idetartozik az Országos Bírói Tanács szerepének és hatáskörének bővítése, a Kúria függetlenségének megerősítése, az Európai Unió Bíróságához benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elé állított akadályok felszámolása, valamint a hatóságok azon lehetőségének megszüntetése, hogy a jogerős bírósági határozatokat az Alkotmánybíróság előtt megtámadják. 2 feltétel vonatkozik az uniós támogatásokat hatékonyan ellenőrző rendszer kiépítésére. • A további kikötés, hogy kormányrendeletben kell szabályozni a helyreállítási terv végrehajtásában, ellenőrzésében részt vevő szervek jogi megbízatását. Előírás olyan részletes nyomonkövetési eljárások alkalmazása is, amelyek segítik a támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó valamennyi szükséges adat összegyűjtését és tárolását.