Népszava, 2023. január (150. évfolyam, 1-26. szám)
2023-01-13 / 11. szám
2 I _________________________________________________________REFLEKTOR Ukrajna marad a főszerepben 2023 A Kijevel szembeni orosz agresszió határozza meg az év nemzetközi politikai eseményeit. A világ békét remélne, ám ennek egyelőre nincsenek meg az alapvető feltételei. Európa jövője szempontjából a lengyel parlamenti választás is nagyon fontos lesz. GÁL MÁRIA, HARSÁNYI GYÖRGY, RÓNAY TAMÁS, ROSTOVÁNYI ANDRÁS Az Ukrajna elleni háború 2023-ban is döntő befolyással lesz a világpolitikára. A tét óriási: Ukrajnában a nemzet, Oroszországban a Putyinrezsim fennmaradása, Európában az Unió egységének és védelmének megszilárdítása, de a harcok kimenetelétől függ Moszkva és az őt gazdaságilag támogató Peking viszonyának alakulása is. A harcoknak sem Kijev, sem Moszkva nem akar véget vetni. Előbbi változatlanul területi integritásának visszaállítását tekinti célnak, és az utóbbi számára is elképzelhetetlen eredeti céljainak feladása. Ukrajna azonban - amely tavaly meglepte a világot Vlagyimir Putyin orosz elnök villámháborús terveinek meghiúsításával és a nyár közepétől aratott hadi sikereivel azóta veszített lépéselőnyéből. Oroszország októberben 300 ezer fővel töltötte fel hadseregét, tömeges légicsapásokkal tette tönkre az ukrán városok infrastruktúráját, és erőit egyetlen frontra, a donyecki régióba összpontosította, ahol a háború menetének megfordítását reméli. Ukrajna nehéz helyzetben van, úgy a hadszíntéren, mint gazdasági téren. GDP-je több mint 30 százalékkal esett vissza, talpon maradása a nyugati szövetségesek támogatásától, kölcsöneitől és a szükséges technikai fölényt biztosító fegyverszállításaitól függ. Kijevnek ebben egyelőre nem kell kételkednie, s a lakosság Zelenszkij elnökbe, valamint a győzelembe vetett hite is rendületlennek tűnik. Oroszország embertartalékai elvben nagyobbak, nyersanyagbázisa kimeríthetetlen, a nyugati szankciók ellenére eddig a GDP-je is a vártnál kevésbé esett vissza, és felmérések szerint a lakosság többsége töretlenül támogatja a háború folytatását. Ezek alapján Oroszország sikert remélhetne a harcok elnyújtásától. Támadóképességét azonban elemzők szerint több tényező is korlátozza. A nyugati szankciók idén várhatóan súlyosabb kárt tesznek gazdaságában, csökkentve a háború finanszírozási lehetőségét. A hadsereg haditechnikai vesztesége hatalmas, embervesztesége - a sebesülteket is beleértve - az EU kA BIZONYTALANSÁG Képes lesz-e Joe Biden amerikai elnök és a szenátust irányító demokraták együttműködni a képviselőházban többséggel rendelkező Republikánus Párttal - ez az idei év egyik kulcskérdése az Egyesült Államok számára. A kongresszusnak várhatóan a nyáron meg kell emelnie az adósságplafont, ám ez nem ígérkezik egyszerű feladatnak. A rutineljárásnak számító házelnökválasztást a republikánusok szélsőjobboldali szárnya 1860 óta nem látott politikai drámává változtatta, a renitens képviselők pedig készen állnak arra, hogy a fenyegető államcsődöt Biden zsarolására használják. Mindkét pártban mozgolódásra kell számítani a jövőre kezdődő előválasztások előtt. A kongresszusi megosztottság a törvényhozói munka lassulását vetíti előre. A republikánusok a képviselőházban a szövetségi kormányzat átvilágításával lesznek elfoglalva, ám a vizsgálatok a visszaélések feltárása helyett vélhetően inkább csak a politikai sárdobáláshoz szolgálhatnak munícióval. Mozgolódásra lehet számítani mindkét pártban a 2024-es elnökválasztás készülődés jegyében. Egyelőre nem tudni, hogy a 80 éves Biden újra akar-e indulni az elnökségért. Amennyiben visszavonulna, akkor az lesz érdekes, hogy mely demokrata politikusok próbálnak a helyébe lépni. A republikánus oldalon az a fő kérdés, hogy volt rektora között. Csak a második forduló dönt majd. Szlovákiában 2023-at illetően csak a bizonytalanság biztos. A decemberben megbuktatott Heger-kormány ügyvezető kabinetként irányítja az országot, mindezt kisebbségben. Választás nélküli új kormány alakításához nincs meg a szükséges többség, de ahhoz sem, hogy a törvényhozás rábólintson az előre hozott parlamenti választásokra. A jelenlegi felállásban a két legnagyobb parlamenti frakció - a populista OLaNO és a liberális SaS érthető módon nem akar előre hozott voksolást, mert mindkettő támogatottsága 10 százalék alá esett, az ellenzék viszont épp ezt sürgeti. Zuzana Caputová államfő a hónap végéig adott határidőt a pártoknak arra, hogy döntsenek, milyen forgatókönyv alapján rendezik a válságot. Egyelőre semmilyen konszenzusos megoldás sem körvonalazódik. Európa jövője szempontjából a legmeghatározóbb a novemberben megrendezendő lengyel parlamenti választás. Ennek végkimenetele még megjósolhatatlan, bár nyolc éve sosem látszott ekkora esély a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS), Jaroslaw Kaczynski pártja leváltására. A PiS ugyan vezeti a közvélemény-kutatásokat, s valószínűleg megint a legtöbb mandátumot mi lesz az elnökjelöltségre pályázó 76 éves Donald Trumppal. A volt elnök helyzetét jogi bonyodalmai és a párt félidős választásokon elért kiábrándító eredményei is gyengítették, Ron DeSantis floridai kormányzó potenciálisan veszélyes vetélytársává lépett elő. Trump a büntetőjogi felelősségre vonástól is tarthat többek között a 2021. január 6-i puccskísérletre való felbujtás, a 2020-as választási eredmények befolyására tett kísérletei vagy akár a jogosulatlanul magánál tartott bizalmas iratok miatt. R. A. szerzi a pártok közül, de az ellenzék többségbe kerülhet a szejmben. Ha ez valóban bekövetkezne, Lengyelország gyökeres belpolitikai változáson menne keresztül, szakítana az illiberalizmussal. Varsó amúgy is az EU egyik legfontosabb államává lépett elő az Ukrajnának nyújtott támogatás koordinálása miatt. Nyáron tartják a görög parlamenti választást, melynek favoritja Kiriakosz Micotakisz konzervatív pártja, az Új Demokrácia. A görög belpolitikát több botrány rázta meg; kiderült, hogy újságírókat, ellenzéki politikusokat figyeltek meg, bár Micotakisz tagadta, hogy bármi köze lenne ehhez. Finnország áprilisban választ, itt Sanna Marin miniszterelnöknek várhatóan távoznia kell a kormányfői bársonyszékből, a felméréseket a liberális-konzervatív Nemzeti Koalíció Pártja (KOK) vezeti. A köztársaság kikiáltásának 100. évfordulóját ünneplő törökök szintén választhatnak, méghozzá elnököt és parlamentet is. A magas infláció közepette az iszlamista-konzervatív Recep Tayyip Erdogan államfő foggal-körömmel ragaszkodik a hatalmához, de az ellenzéki összefogásnak megvan az esélye arra, hogy leváltsa őt. Többszörösen izgalmas év előtt áll a spanyol politika május 28-án önkormányzati, december 10-én parlamenti választásokat rendeznek a Ibériai-félszigeten. 2022 nem kedvezett Pedro Sánchez baloldali kormányának, s egyelőre továbbra sem neki áll a zászló, holott Európa egyik legprogresszívabb intézkedéseket meghozó kabinetjéről van szó. A tavalyi regionális választásokon presztízsveszteségek sorát elszenvedő szocialistákkal szemben hónapok óta egyre jobban vezet a jobbközép Néppárt (PP), minden jel arra mutat, hogy az Európai Unió negyedik legnépesebb országában és negyedik legnagyobb gazdaságában is kormányra kerül a szélsőjobb. Ha Sánchez szocialistái valamilyen csoda folytán - az energiaválságot és az inflációt egyelőre kiválóan kezelte a kabinet - nem veszik vissza a vezetést, a Néppárt az Orbán-kormány spanyol szövetségese, a neonáci szélsőjobb Vox támogatása nélkül aligha tud kormányt alakítani. Az nem kérdés, hogy ettől nem riad vissza a PP, hiszen épp a konzervatív jobbközép nyitotta meg az utat Santiago Abascal szélsőjobb alakulata előtt azzal, hogy regionális szinten kormányra emelte őket. A második fél évben az EU soros elnökségét is Spanyolország tölti be. Az ukrajnai háború mellett a balkáni történések is fejtörést okozhatnak az Európai Uniónak. Egyelőre sok jele nincs annak, hogy hosszabb távon mérséklődjön a feszültség Szerbia és Koszovó között. Oroszországnak is jelentős érdekében áll, hogy megőrizze befolyási övezeteit a félszigeten, Szerbián kívül Bosznia- Hercegovinában és Montenegróban. Utóbbi országban különösen szembetűnővé vált a hatalmi harc a szerb- és oroszbarát, illetve a Nyugat-barát erők között. Ennek újabb fejezete lesz az áprilisban esedékes elnökválasztás, amelynek legnagyobb kérdése: államfő maradhat-e Milo Djukanovic, aki korábban ugyan az önkényes intézkedésektől sem riadt vissza, de a Nyugat iránti elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen. Lengyelországban és Törökországban is esély van a tekintélyelvű rendszert építő vezetők leváltására. Jonai szakértői szerint meghaladta már a 250 ezer főt, s minden további mozgósítás, amellett, hogy sokkolná a társadalmat, súlyos munkaerőhiányt okozna a hátországban. (Az ukrán hírszerzés januárra újabb félmillió orosz hadköteles besorozásával, tavaszra és nyárra pedig új frontok megnyitásával számol.) Ha a Kreml ezek ellenére sem tud komoly sikereket felmutatni, megroppanhat a hadsereg és elolvadhat az elit Putyinba vetett bizalma, ami hatalomváltáshoz vezethet a 2024 tavaszán esedékes elnökválasztáson. Ez persze az elnyomó lépéseinek fokozódásával fenyeget, hiszen Putyin aligha várná tétlenül, hogy megbuktassák, és veszendőbe menjen az álma, hogy a történelembe „az orosz világ” helyreállítójaként és a posztszovjet szatellitállamokkal való megerősítőjeként vonuljon be. Az év európai voksolásait a ma és holnap esedékes cseh államfőválasztás első fordulója vezeti be: kilenc év után távozik az öntörvényű, kelet felé orientálódó elnök, Milos Zeman. Utódlásáért hármas csata várható a volt miniszterelnök, a populizmussal erőteljesen kacérkodó Andrej Babis, Petr Pavel egykori vezérkari főnök és a szlovák elnökhöz való hasonlatosságai miatt cseh Caputovának is nevezett Danuse Nerudová, a brnói Mendel Egyetem 30,4 százalék Ennyivel csökkent az ukrán GDP tavaly az orosz invázió következtében, az ország talpon maradása a nyugati szövetségesek támogatásától, kölcsöneitől és a haditechnikai fölényt biztosító fegyverszállításoktól függ Az adósságplafonról szóló konfrontációra és a 2024-es elnökválasztásra készül Amerika Amíg a nyugati szolidaritás kitart Ukrajna mellett, addig a megtámadott ország elkerülheti a háborús vereséget és az összeomlást roa za Ooz < <Q <ÖO