Népszava, 2023. március (150. évfolyam, 51-76. szám)
2023-03-01 / 51. szám
nr Iun InDl_ l_ rl_ YJ „A magyar orvostársadalmat támadta meg a kormány” BOSSZÚ Elfogadta a parlament fideszes többsége azt a törvényt, amely megszünteti a kötelező orvoskamarai tagságot. Kérdés: ez megtöri vagy épp felerősíti a doktorok tiltakozását? DANDANA Alig 24 óra alatt szüntették meg az orvosok kötelező kamarai tagságát: az erről szóló, hétfőn benyújtott belügyminiszteri javaslatot 122 igen szavazattal, 31 ellenvoks mellett, tartózkodás nélkül kedden el is fogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége. E törvény szerint a jövőben a magyar orvosi kamarai (MOK) tagság nélkül is végezhető orvosi tevékenység. Csak az marad a köztestület tagja, aki 30 napon belül ezt írásban megerősíti. A többiek automatikusan elveszítik tagságukat, számukra vissza kell téríteni a már befizetett tagdíjukat is. A jogszabály a folyamatban lévő és a jövőbeli etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz helyezi át, ahogy az új etikai kódexet is ez a szervezet alkotja meg, és az egészségügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A kamarának a jövőben csak véleményezési joga lesz az etikai kódexet illetően. A továbbképzések minősítését a szakminiszter által kijelölt szerv látja majd el. A MOK a jövőben csak a tagjai esetében formálhat véleményt a vezetői kinevezésekről. A kormányzat - mint arról korábban többször írtunk - épp akkor érezte szükségét a kamarai tagság felfüggesztésének, amikor a MOK-tagok érdemi tiltakozásba kezdtek. Mivel szakmai érveiket semmibe vették az egészségügy átalakításánál, a MOK arra buzdította a A belügyminiszteri javaslatot 122 igen háziorvos tagjait, hogy nyomásgyakorlásként ne írják alá az új ügyeleti rendszerre érvényes szerződéseiket az Országos Mentőszolgálattal. Kedden, a törvényjavaslat vitájában Takács Péter államtitkár lényegében megismételte Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szombati, bizonyítékokkal alá nem támasztott vádját. Úgy fogalmazott: a legsötétebb kommunista időket idézi az, hogy a kamara nyíltan fenyegeti azokat az orvosokat, akik nem osztják az elnökség véleményét, s részt vennének a területi ügyeleti ellátásban. (Egy nappal korábban a MOK vezetői cáfolták, hogy bárkit fenyegettek volna: egy a kormányt képviselő orvos ellen tettek etikai panaszt, aki - mint írták - „fenyegető, félrevezető” állításokkal próbált nyomást gyakorolni a háziorvosokra azért, hogy vegyenek részt az új ügyeleti ellátásban.) Az államtitkár a parlamenti vitában ragaszkodott ahhoz, hogy törvénymódosításhoz vezető konfliktust a kamara robbantotta ki, amikor - szerinte - „politikai hangulatkeltésbe kezdett”. Az államtitkár szerint a kamara korábban még támogatta az ügyeleti rendszer átalakítását. Ezt Takács Péter sajátos módon próbálta igazolni a parlamentben: elkezdte felolvasni Kincses Gyula MOK-elnökkel váltott SMS-eit. A MOK jelenlegi hozzáállását az ügyeleti rendszer átalakításához elfogadhatatlannak és vérlázítónak nevezte. ( Az orvosi kamara többször hangsúlyozta, hogy nem az ügyeleti rendszerrel van problémája, hanem például a szakdolgozók béremelésének elmaradásával vagy a háziorvosok költségektől elmaradó rezsitámogatásával. Az ügyeleti rendszer megváltoztatásának a „bojkottja” csak azt szolgálta, hogy a kormányt tárgyalásra ösztönözze az érdemi kérdésekről.)Az államtitkár a parlamentben visszautasította azokat az ellenzéki véleményeket, miszerint az ügyben „24 óra alatt minden eldőlt”. Az MTI tudósítása szerint az államtitkár hozzátette: a háziorvosoknak most sincs szerződési kötelezettsége, viszont a megyei tiszti főorvosnak kötelezettsége, hogy az ügyeletet biztosítsa, így havonta legfeljebb két alkalommal ezt elrendelheti a háziorvosok számára. Az így ügyeletbe beosztott háziorvost ugyanazon jogok és javadalmazás illeti meg, mint azokat, akik önként szerződtek a mentőszolgálattal. A nap folyamán a rendőrség is rámozdult az egészségügy megreformálására. Kedd reggel, a kamara ledarálásáról szóló parlamenti vita előtt tett közzé közleményt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda. Azt írták: feljelentéskiegészítés keretében vizsgálják, történt-e bűncselekmény, fenyegettek-e orvosokat hivatásuk gyakorlásával összefüggésben, próbálták-e befolyásolni döntésüket. A közleményből nem derült ki, hogy azt a fenyegetést vizsgálják-e, amire hivatkozva az orvosi kamara is etikai vizsgálatot indított, vagy azt, amire Gulyás miniszter hivatkozott, szavazattal, 31 ellenvoks mellett, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés kormánypárti többsége IDŐZAVAR TAKÁCS PÉTER államtitkár visszautasította azokat az ellenzéki véleményeket, miszerint az ügyben 24 óra alatt mindez eldőlt. Azután beszélt erről, hogy hétfőn nyújtották be a törvénytervezetet, amit 24 óra múltán, kedden el is fogadtak. ■<2 Z'<Q<M 0o Megdöbbenés és szolidaritás - Valamennyi tagunkat arra kérjük, maradjon tagja az orvosi kamarának, és minél több kollégáját biztassa ugyanerre - mondta lapunknak Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke. - Arra is kérjük őket, hogy segítsenek összegyűjteni a kamarai tagságot fenntartó nyilatkozatokat. A szakszervezet később közleményt adott ki, amelyben az áll: megdöbbenve értesültek az orvostársadalom demokratikusan megválasztott önkormányzati köztestülete elleni támadásról, és szolidaritást vállalnak a kamara tagságával, elnökségével. Mint írták, a kormány nem csupán a köztestületet, hanem a teljes magyar orvostársadalmat támadta meg, amikor - rendkívül diszkriminatív módon, egy koncepciós eljárás részeként - megnyirbálta az orvosi kamara jogköreit. A Független Egészségügyi Szakszervezet közleményben áll ki a kamara jogfosztása ellen. Mint írták: „Megütközéssel értesültünk a magyar orvosok közösségét képviselő Magyar Orvosi Kamarát érintő parlamenti döntésről. Úgy gondoljuk, hogy a munkavállalókat és rajtuk keresztül a betegek érdekeit képviselő szervezetek tevékenységének a korlátozása nem segíti az egészségügyi ellátást nehezítő problémák megoldását." A Népszava még hétfőn kereste az ágazat másik két szakmai köztestületét, az Országos Gyógyszerészi Kamarát és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát, hogy megtudjuk: vállalnak-e szolidaritást az orvosi kamarával, s ha igen, mi lesz az akciójuk? Válasz egyik szervezettől sem érkezett lapzártánkig. D. A, népszava o 2023. március 1., szerda I «J Lebuktatta az elnököt, most ő került célkeresztbe ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG „Másfél hónapig nem fogom összehívni az ORÖ -t, pusztuljon!” - fakadt ki Lakatos Oszkár, a testület elnöki teendőit ellátó általános elnökhelyettes a február 1-jén tartott rendkívüli közgyűlésén. Dühét az váltotta ki, hogy előzőleg hiába állapodott meg a Lungo Drommal, a kormánypárti roma szervezet és szövetségesei nem szavazták meg a napirendi pontokat. Az akkori közgyűlés érdemi munka nélkül ért véget. Időközben Lakatos Oszkár módosította álláspontját. „Fizetésképtelenné vált volna az országos önkormányzat, ha ebben a hónapban nem fogadjuk el a költségvetést” - indokolta lapunknak, hogy február utolsó napjára miért hívta össze mégis a rendkívüli közgyűlést. Átértékelte a helyzetet a Lungo Drom is: képviselői a most keddi ülésen a napirendi pontok és a költségvetés elfogadását egyaránt támogatták. Lakatos Oszkár tájékoztatása szerint az ORÖ és hivatala - az intézményeknek járó támogatást nem számítva - közel félmilliárd forinttal gazdálkodhat az idén. A közgyűlés egyebek között határozott arról is, hogy a bizottsági elnökök tiszteletdíja a „törvény szerinti illetményalap nyolcszorosának megfelelő” 309 200 forint lesz. Utolsó napirendi pontként az ORÖ képviselői zárt ajtók mögött az egyik elnökhelyettes, ifjabb Farkas László méltatlansági ügyét tárgyalták. Arról a roma politikusról van szó, aki a hatóságokkal együttműködve 18 milliós korrupciós pénzt adott át Agócs Jánosnak, az ORÖ elnökének. Az ügyészség nemrég hat év letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérte Agócsra. A közgyűlés úgy döntött, hogy ifjabb Farkas László méltatlanná vált mandátumára, ugyanis a törvények értelmében Tiszabura főállású polgármestereként nem lett volna jogosult tiszteletdíjra az ORÖ-ben. Ifjabb Farkas december óta már társadalmi megbízatású polgármesterként látja el tisztségét, de az ORÖ szerint a jogsértően felvett 22 219 781 forintot nem fizette vissza. Ifjabb Farkas László kérdésünkre már az eljárás kezdeményezését is alaptalannak nevezte. Hangsúlyozta: amikor értesült arról, hogy főállású polgármesterként nem vehet fel tiszteletdíjat ORÖ -s elnökhelyettesként, megszüntette az összeférhetetlenséget. Nem fogadja el, hogy megfosszák mandátumától, bíróságon támadja meg a döntést. Ennek halasztó hatálya van, egyelőre tehát marad az ORÖ elnökhelyettese. Az ellene hozott határozatot ifjabb Farkas László egyértelműen annak tulajdonítja, hogy ő volt az, aki lebuktatta Agócs Jánost. „Jó cigány szokás szerint egyesek próbálják a szerecsent mosdatni és a bűnöst menteni” - mondta lapunknak. Lakatos Oszkár ezzel szemben állította, hogy a két ügynek semmi köze nincs egymáshoz. Az ifjabb Farkas ellen most hozott döntésnek ahhoz van köze - jelentette ki, hogy elhatározta: megtisztítja a roma közéletet a törvénysértésektől. CZENE GÁBOR Úgy döntött a közgyűlés tegnap, hogy ifjabb Farkas László méltatlanná vált mandátumára a mOO