Népszava, 2023. április (150. évfolyam, 77-99. szám)
2023-04-01 / 77. szám
pm rrSI n DurvJLU' A háborúpárti lett az új célpont PROPAGANDA Az ellenzékiek megbélyegzésére használja majd a békepártinak hívott, ám valójában putyini érdekeket szolgáló új határozati javaslatot a Fidesz - mondja az elemző. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL - A propaganda és az irracionalitás működik nálunk - fogalmazott Szentpéteri Nagy Richárd hozzátéve, „ehhez a felismeréshez elég pár percet beszélgetni a választópolgárokkal. Jó részük őrült dolgokat fog állítani az ukránokról, Ukrajnáról. (...) A kormánypropaganda nyomán mára a magyar nagyközönség gyakorlatilag bevette, hogy az ukránok a hibásak a háborúért, a magyar ellenzék pedig háborút akar”. Egyértelmű, hogy a határozati javaslat putyini érdekeket szolgál, azzal Orbán Putyinhoz próbál igazodni, nála akar jó pontokat szerezni. Szerinte bár az ilyen, alapvetően hazudozásra építő rendszerek előbbutóbb megbuknak, ez nagyon hosszú időt is igénybe vehet. A Fidesz rezsimje Európában elszigetelődött, ugyanakkor Magyarországon egyelőre nagyon szilárd, bebetonozódott a magyar társadalom mélyrétegeibe - fogalmazott Szentpéteri Nagy Richard. Érdekesség, hogy a még februárban (az orosz-ukrán háború első évfordulójára) beterjesztett javaslat leginkább fajsúlyos részében a magyar kormányfő által is elfogadott brüsszeli szankciókat kárhoztatják. Úgy fogalmaznak „(...) a Brüsszelben elfogadott gazdasági szankciók nem csillapították a háborút, és az orosz gazdaságot sem kényszerítették térdre, sőt a szankciók eredményezte magas energiaárak megfizetésével Oroszország háborúját finanszírozza Európa”. A dokumentum annak ellenére fogalmaz ilyen egyértelműen, hogy közben az állami rádióban nyilatkozó Orbán Viktor kormányfő maga is elismerte, hogy „eleve az orosz gazdaságból származó adatok megbízhatósága is kétséges”, illetve utalt arra, hogy például az Iránnal szemben bevezetett szankciók megítéléséhez is évek kellettek. Arról pedig a miniszterelnök elfelejtett megemlékezni, hogy ő maga is rendre megszavazta az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket. Fideszes prominensek, így a javaslatot jegyző Kocsis Máté frakcióvezető egyébként már korábban is azt sulykolták, hogy a magyar baloldal „inkább a nyugati világ háborúpárti álláspontját képviseli”, amiből sejteni lehet, hogy a határozati javaslatot a Fidesz az ellenzék megbélyegzésére fogja használni. Ahogy ez korábban is történt: „Megszokhattuk már, hogy a bajban nem mindenkire lehet számítani, így volt ez a migrációs válságnál, a koronavírus-járvány esetében és az orosz-ukrán háború kitörésekor, így volt a szankcióknál és valószínű most is így lesz” - mondta március elején Kocsis. Azaz látható, hogy korábban a kormánypárt pontosan ugyanilyen módszerrel bélyegezte „migránspártinak” vagy „oltásellenesnek” az ellenzéket. Ennek megfelelően tegnap Orbán Viktor is „háborúpártinak” hívta az ellenzéki oldalon lévőket és úgy fogalmazott: „a javaslat egy jó alkalom lehetett volna a számukra, ahol egy értelmes vita után, mondjuk a nemzeti egység érdekében föladják a háborúpárti álláspontjukat, és csatlakoznak a béketáborhoz, amit a kormánypártok képviselnek”. A fideszes kommunikációs manővert azzal próbálta az ellenzék jó előre hatástalanítani, hogy saját, békét szorgalmazó módosító javaslatokat nyújtott be. A Jobbik és a Párbeszéd módosítója mellett az MSZP-frakció az ENSZ közgyűlése által februárban elfogadott határozatot terjesztette elő. Az akkor háromnegyedes többséggel elfogadott javaslatban a tűzszünet mellett felszólították Oroszországot a megszállt ukrajnai területek elhagyására, a civil infrastruktúra elleni támadások befejezésére. Az MSZP-s módosító indoklása is utal arra, hogy az ENSZ-határozat benyújtói között a magyar kormány is ott volt és el is fogadta azt. Sőt, korábban Peter Stano, az Európai Bizottság szóvivője arról tájékoztatta a Népszavát, hogy Magyarország is közreműködött a határozat kidolgozásában. A dokumentumot Orbán Viktor „békepárti szövegnek” nevezte, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig úgy kommentálta, hogy az ENSZ-ben „a béke iránti vágy, a béke támogatottsága sokkal nagyobb, mint adott esetben Brüsszelben.” Ennek ellenére a kormánypárt semmit nem vett át az ellenzéki módosítóként benyújtott, az ENSZ-ben a kormány által is korábban elfogadott szövegből, így a Fidesz - és a kormánypártnál is jóval oroszbarátabb módosítót jegyző Mi Hazánk - leszavazta azt. BATKA ZOLTÁN SZELI SZÁL **•*0t tESZNI? 5-(CSÓK Ült INKET! A BRÜSSZELI SZANKCIÓI TÖNKRETESZ /n .GERTINKET! TÖNKRETESZNEK miNKE A propaganda működik, a szankciókat pedig kivétel nélkül Orbán Viktor is megszavazta VÁLTOZÁS SZENTPÉTERI NAGY RICHARD: Bár az ilyen, alapvetően hazudozásra építő rendszerek előbb-utóbb megbuknak, ez nagyon hosszú időt is igénybe vehet Európai Bizottság: az Unió a béke pártján áll ESZKALÁCIÓ Szinte egyszerre riogatott a világháború veszélyével és szorgalmazott azonnali fegyvernyugvást Ukrajnában Orbán Viktor miniszterelnök és Alekszandr Lukasenko belarusz diktátor. A harcoló felek azonban elutasították a fehérorosz tűzszüneti javaslatot. „A különleges katonai művelet folytatódik, mert ez az egyetlen rendelkezésünkre álló eszköz céljaink eléréséhez” - mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint egy tűzszünet jelenleg azt jelenti, hogy az orosz erők a megszállt területeken maradhatnak, ami elfogadhatatlan lenne. Orbán és Lukasenko egyébként egyaránt azt állította, hogy az ukránoknak szállított modern nyugati fegyverek eszkalálhatják a konfliktust. A magyar kormányfő az állami rádióban egyben burkoltan megkérdőjelezte az Európai Unió létjogosultságát, mondván, a közösség Ukrajna katonai támogatásával és az Oroszország ellen hozott szankciókkal mindkét célját - a jólét és a béke megőrzését - is feladta. Peter Stano, az Európai Bizottság szóvivője a Népszava megkeresésére nem kívánt reagálni a magyar kormányfő nyilatkozatára, de hangsúlyozta, hogy a testület elkötelezett a béke iránt. „Az EU legfőbb prioritása és érdeke, hogy Ukrajnában azonnal béke legyen” - fogalmazott a szóvivő. Emlékeztetett: éppen pénteken volt egy éve, hogy Ukrajna felfedezte, hogy az oroszok tömeggyilkosságokat hajtottak végre Bucsában. Stano felidézte azt is, hogy az EU már jóval az „illegális orosz agresszió” kezdete előtt is igyekezett tárgyalni Oroszországgal, de szerinte Moszkva „újabb és újabb brutális atrocitások” végrehajtásával válaszolt a diplomáciai kapcsolatfelvételekre. Az Európai Bizottság szóvivője hozzátette: Ukrajnának joga van az önvédelemhez a brutális orosz támadással szemben, amelyet - az ENSZ alapokmányával és a nemzetközi joggal összhangban - az EU is támogat. R. A. Peter Stano: Az EU már korábban igyekezett tárgyalni Oroszországgal, hiába népszava , 2023. áprilisi, szombat I O Tovább csúszik a kórházi labormunkák államosítása FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A kormányzati tervek szerint az új állami laborhálózat öt régióközponttal működne. Egyelőre az orvosi egyetemek klinikái és az egyházi kórházak laborszolgáltatásai kimaradnának az államosításból. A többiektől - kórházak, háziorvosok viszont a nem azonnal szükséges vizsgálati mintákat egy közbeszerzéssel kiválasztott vállalkozó gyűjtheti össze és szállíthatja az állami laborokba. A minták elemzéséhez 5 évre kíván az állam olyan műszerparkot bérelni, amelyhez egységes reagenseket tudnak használni. (Jelenleg sokféle laborautomatát alkalmaznak és ezekhez többnyire más és más reagensre van szükség.) Takács Péter államtitkár lapunknak nyilatkozva kitért arra is: fő szabály szerint labor csak olyan ellátóhelyen maradhat, ahol sürgősségi aktív betegellátás működik, de ezeken a helyeken egységes gép- és műszerpark lesz. „A vérvételi lehetőség természetesen mindenhol megmarad, a kémcsőnek kell utaznia, nem a betegnek. Már azt is látjuk, hogy az egységes beszerzéssel a laborreagenseken 8-8,5 milliárd forintot takaríthatunk meg azzal, hogy nagy mennyiségben a jelenleginél jóval alacsonyabb beszerzési áron juthatunk hozzá a reagensekhez” - fogalmazott. Mint arról korábban beszámoltunk, még Kásler Miklós egykori humánminiszter kapta feladatául, hogy készítse elő a Nemzeti Diagnosztikai Laborhálózat tervét, valamint a szükséges közbeszerzési eljárásokat. A Kásler-féle előterjesztés szerint a laborszolgáltatások állami, központi működtetésének már 2021 júniusában el kellett volna indulnia, egyes piaci szereplők szerint ezt a Covid-járvány „csúsztatta el”, mások szerint viszont túl sok volt a koncepcióban a bizonytalanság. A nemzeti laborhálózat szükségessége az új kormány egészségügyi államtitkárának, Takács Péternek az ellátórendszer megújításáról szóló koncepciójában is hangsúlyos elemeként szerepelt. A laborszolgáltatások egységes állami működtetése mellett ő azzal érvelt, hogy jelenleg különböző eszközökön, különböző mérési és referenciatartományokkal, sokféle gyártó reagenseivel zajlik ez a szolgáltatás. Miután a különféle laborokban végzett vizsgálati módszerek eltérőek, csak részben adnak egységes eredményt. Egységes adatbázis hiányában a vizsgálati eredmények összehasonlítása, visszakövethetősége nem lehetséges, a mért eredményekből nem lehet következtetéseket levonni. Mindez újabb és újabb indokolatlan laborvizsgálatokat és felesleges költségeket generál. A koncepció szerint, az új laborhálózatban az orvosoknak bizonyos időintervallumon belül el kell majd fogadniuk a máshol végzett laboreredményeket is. DANÓ ANNA Fő szabály szerint labor csak olyan ellátóhelyen maradhat, ahol sürgősségi aktív betegellátás működik ooz Q ÖO Takács Péter: „A kémcsőnek kell utaznia, nem a betegnek" o