Népszava, 2023. május (150. évfolyam, 100-124. szám)

2023-05-02 / 100. szám

REFLEKTOR________________________________________________I 3 Magasra tette a lécet az egyházfő PÉLDAMUTATÁS Ferenc pápának olyan találkozói is voltak Budapesten, amelyek nem kerültek nyilvánosságra - állította lapunknak Gégény István, a Szemlélek lapigazgatója. CZENE GÁBOR Hatalmas muníciót kaptunk, idő kell ahhoz, hogy minden vertiku­mában átlássuk ezt a három napot - kezdte Gégény István katolikus hittanár, a Szemlélek keresztény portál lapigazgatója, akinek min­den várakozását felülmúlta Ferenc pápa budapesti látogatása. Egyházi, spirituális szempont­ból az a habitus a legfontosabb, ami bizonyára nem kizárólag a katoli­kusokban, hanem az összes keresz­tényben és a teljes társadalomban is mély nyomokat hagy - hangsú­lyozta. Egyszerű szavakkal megfo­galmazva: így is lehet. A legnagyobb feladatot Ferenc pápa azzal a példamutatással adta, ahogyan jelen volt Magyarorszá­gon, ahogyan viselkedett, ahogyan megsimogatta valakinek a fejét. A hazai katolikus vezetőktől nem eh­hez a mentalitáshoz szoktunk hoz­zá. Számukra a pápa nagyon ma­gasra tette a lécet. Gégény István azt reméli, hogy a magyarországi egyházi vezetők nem folytathatják ugyanúgy a kommunikációjukat, ahogyan eddig tették. A Kossuth téri pápai szentmise központi gondolata az volt, hogy „váljatok nyitott kapukká”. Ferenc pápa ezzel a magyarországi egyház egyik legnagyobb hiányosságára ta­pintott rá - mondta Gégény István. Az egyház elzárkózása, hallgatása olyan ügyekben, amikor meg kelle­ne szólalnia, idehaza fájó és elszo­morító tapasztalat. Ami a politikai dimenziókat il­leti, valószínűleg csalódottak azok, akik azt várták, hogy a pápa vala­melyik irányba, a kormánypárt vagy az ellenzék felé markáns üze­neteket fogalmaz meg. Ez elma­radt. Pedig - jegyezte meg Gégény István - már a pápalátogatás idején is volt szándék arra, hogy ki-ki a maga politikai pecsenyéjét sütö­gesse. Ugyanakkor mégsem lehet elégedetlen egyik oldal sem, mert kaphatott olyan gondolatokat, amelyeket megerősítésként értel­mezhet. A Hilarion orosz metropolitával és Karácsony Gergely főpolgár­mesterrel tartott találkozó nem szerepelt a hivatalos programban. Gégény István emlékeztetett rá, hogy az egyházfő visszafelé a re­pülőgépen is beszélt arról, men­­nyire szívén viseli az oroszok által elhurcolt ukrán gyerekek sorsát. A pápa konkrét utalást tett arra, a Vatikán „eddig nyilvánosan be nem vallott aktivitást” folytat az orosz­ukrán konfliktus békés rendezése érdekében. Nyilvánvaló, hogy ez is téma volt, amikor a metropolitával beszélt Karácsony Gergely esetében egyértelmű, hogy a pápa gesztust gyakorolt - állapította meg Gégény István. Nem kérdés, hogy a főpol­gármester szívesen találkozott volna a pápával, de az is tény, a me­netrend összeállítói nem tartották fontosnak, hogy ez az esemény is bekerüljön a hivatalos programba. Az, hogy a találkozó ennek ellenére összejött, a kölcsönös nyitottságot szimbolizálja. Gégény Istvánnak biztos tudása van arról, hogy a pápa programjá­ban szerepeltek még olyan találko­zók - például teológusokkal -, ame­lyek nem kerültek nyilvánosságra. Neveket nem említett, de annyit elmondott: beszélt is valakivel, akit személyesen fogadott a pápa. A szombat volt a „meglepetések napja”, a Rózsák terén tartott ren­dezvények oldalvizén szervezték ezeket a rövid, néhány perces négy­­szemközti beszélgetéseket az egy­házfő és magyar személyek között. Egészen biztos, hogy egy­ház-diplomáciai mozgások is voltak a háttérben. Eredetileg, a február végén közzétett eseménynaptárban még a görögkatolikusokkal való ta­lálkozó se szerepelt a programban, csak később került be - hívta fel a fi­gyelmet Gégény István. A budapes­ti rendezvényeken görögkatolikus tanúságtevők is rendre megjelen­tek. A görögkatolikusok tehát na­gyon szerettek volna hangsúlyosan jelen lenni a pápalátogatáson, és a jelek szerint ennek megvalósításá­hoz elegendő lobbierő állt rendel­kezésükre az egyházon belül. A gö­rögkatolikusok érdekes színfoltot jelentenek: a keleti, bizánci liturgi­át gyakorolják, ilyen értelemben az ortodoxia képviselői, de a római ka­tolikus egyházhoz tartozva elisme­rik a pápa primátusát, felsőbbségét. A pápalátogatás során - össze­gezte a Szemlélek lapigazgatója - a sok sebből vérző, gyógyulásra váró társadalomban sikerült három olyan napot átélnünk, amelytől mindenki egy kicsit boldogabb lett. Reménykedik abban, hogy a pápa üzeneteiből és az általa megjele­nített stílusjegyekből minél több megmarad. Jó lenne olyan ország­ban élni - mondta Gégény István -, ahol pártállástól függetlenül a po­litikusok is törekedni szeretnének arra, hogy ők maguk szeretettelje­sebbé, nyitottabbá váljanak. Ferenc pápa közvetlensé­gével is példát mutatott. A hazai katoli­kus vezetőktől nem ehhez a mentalitás­hoz szoktunk hozzá HATÁS GÉGÉNY ISTVÁN reméli, a pápa üzeneteiből minél több meg­marad 72<o < | <öo „Köszönjük, Ferenc pápa!” folytatja kampányát a Szemlélek ÜZENETEK Eredetileg egyhetes­re tervezték, de a katolikus egyházfő látogatása olyan jelentős inspirációt adott, hogy a Szemlélek keresztény portál szerzői elhatározták: május elsejétől folytatják a Ferenc pápa üzeneteit felerősítő kampányukat. Ahogyan arról beszámoltunk, a pápalátogatás előtt a Szemlélek pontifex néven indította el kampá­nyát. (A pontifex latin szó, amely utal a mindenkori pápára, egyben azt is jelenti, hogy „hídépítő”.) Gé­gény István szerint abból indultak ki, hogy itthon sokan nem ismerik teljes mélységében a pápa tanítása­it. A cél az volt, hogy felerősítsék a pápa hangját. A közösségi finanszírozásból megvalósuló kampány során Buda­pest több pontján óriásplakátokon és citylight felületeken idéztek a pápától olyan kijelentéseket, ame­lyeket a háborús agresszió, a popu­­lizmus, a homoszexualitás, a mé­diamanipuláció, az egyház valódi küldetése témájában tett. „Úgy gondoltuk, bedobunk egy kis kavicsot a tengerbe. Minket is meglepett, hogy ez a kavics milyen nagy hullámokat vert - indokolta Gégény István a Népszavának, mi­ért döntöttek a „második felvonás” mellett. Bebizonyosodott - tette hozzá -, hogy az embereket a temp­lomok falain kívül is érdekli, mit mond Ferenc pápa. Márpedig Buda­pesten sok olyasmit mondott, amit meg kellene őrizni, és amit nem len­ne szabad engedni, hogy különféle politikai erők értelmezésének az áldozatává válj­on. Az „Isten hozott, Ferenc pápa!” jelmondatot „Köszönjük, Ferenc pápa!” mottóra cserélték, a köszön­tő kampány - Gégény István megfo­galmazásával élve - hálakampánnyá változott. Ugyanúgy Ferenc pápától idéznek, mint korábban, de most kivétel nélkül olyan kijelentéseket, amelyek Budapesten hangoztak el valamelyik rendezvényen. Ilyen „Az ember attól lesz nagy, ha lehajol má­sokhoz”, vagy például: „Olyan egy­házra van szükségünk, amely folyé­konyan beszéli a tevékeny szeretet nyelvét”. Kérdéses, nyomtatott pla­kátokon is lehet-e majd találkozni ezekkel az üzenetekkel, a Szemlélek lehetőségei most arra elegendőek, hogy digitális formában valósítsák meg a kampányt. CZ. G. # pontifer „A NEMZETI POPULIZMUS EGYIK FANTAZMAGÓRIÁJA A KERESZTÉNY TÖBBSÉGŰ ORSZÁGOKBAN, HOGY MEGVÉDI A KERESZTÉNY CIVILIZÁCIÓT A VÉN ELLENSÉGEKTŐL.’1 Ferenc pápa Az egyházfő érkezése előtt több plakátot helyeztek ki, hogy „felerő­sítsék" a pápa hangját ^z­o Intelem Orbánnak - így értékeltek külföldön NEMZETKÖZI VISSZHANG A világ nagy médiumai elsősorban azt emelték ki a katolikus egyházfő háromnapos budapesti látogatása nyomán, hogy Ferenc pápa nyitott­ságot kért a magyaroktól. A BBC emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor kormányfő többször bírál­ta a menekülteket, és kerítéssel próbálja a migránsok útját állni. Ferenc pápa azonban vasárnap a magyar Parlament épületének közelében a tömeghez szólva „a politikai és társadalmi felelősség­gel rendelkezőket” is arra kérte, hogy legyenek nyitottabbak. A Le Monde úgy értékelt, hogy a pápa a magyar miniszterelnöknek is üzent, amikor például arról beszélt „Szomorú és fájdalmas zárt kapu­kat látni.” Hasonló megállapításra jutott a menekültügy kapcsán a Po­litico, amely emlékeztetett arra is: a kisebbségekkel szembeni bánás­móddal kapcsolatos aggodalmak a pápa háromnapos látogatásának előestéjén fokozódtak, amikor No­­vák Katalin magyar államfő kegyel­met adott a szélsőjobboldali terro­rista Budaházy Györgynek. A La Repubblica cikkében furcsa párosnak nevezte Ferenc pápát, aki a menekültek befogadásáról prédi­kál, és a szuverenizmus bajnokát, az „illiberális kereszténydemokrácia” teoretikusát, Orbán Viktort. A külföldi lapok érdeklődését különösen felkeltette az a pápa által említett titkos békekezde­ményezés, amelyről a Budapest­ről hazafelé tartó gépen tartott sajtóértekezletén tett említést. A money.it honlapja szerint Hila­rion metropolita, az orosz ortodox egyház volt „külügyminisztere”, akivel a pápa úgy húsz percet tár­gyalt, „fontos bábu lehet abban, hogy megpróbáljon párbeszédet elérni Moszkvával”. A portál azon­ban megjegyzi, a probléma Kirill pátriárkával van, aki kezdettől fogva támogatta az ukrajnai in­váziót, szent akciónak tartva azt, hogy így megszabadítsák a Nyu­gatot a gonosztól. Kirillel a pápa csak egyszer beszélt az interneten keresztül, a múlt évben tervezett személyes találkozót a háború mi­att elhalasztották, de Ferenc be­jelentette, előbb-utóbb sor kerül rá. És nem kétséges, hogy amikor ez megtörténik, minden erejével azon lesz, hogy megváltoztassa a pátriárka véleményét. Az Alateia katolikus hírportál is úgy véli, Hilarion kulcsszerepet játszhat a pápa által említett békekezde­ményezésben, ezért igen fontos kettejük budapesti eszmecseréje. Akadnak azonban kételkedő han­gok is Hilarion befolyását illetően, egy vatikáni forrás megjegyezte, a metropolita lemondása óta „már nincs hivatalban”, és „elvesztette minden pozícióját és előjogát”. RÓNAY TAMÁS CSAK A NEMZETI Nem maradt visszhang nélkül, hogy Novák Katalin államfő a pápalátogatásra hivatkozva adott kegyelmet a terrorista Budaházynak % o < inOO O

Next