Népszava, 2023. június (150. évfolyam, 125-150. szám)

2023-06-01 / 125. szám

nr I­un I­n­D­l_ l_ r­l_ YJ Kiásta a csatabárdot az EP BRÜSSZEL Az Orbán-kormány még mindig nem teljesítette a befagyasztott eurómilliárdok felszabadításához kötött feltételeket, hangzott el az európai parlamenti vitában. •• HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Ismét vitát tartott az Európai Parlament (EP) plenáris ülése a magyarországi jogállamiság hely­zetéről és a befagyasztott uniós pénzekről. Az ülésen felszólalt az Európai Bizottság két tagja, a költségvetésért felelős Johannes Hahn és az igazságügyekkel meg­bízott Didier Reynders. Beszá­molóik szerint Magyarország az utóbbi hetekben tett ugyan né­hány fontos lépést a támogatások felszabadításáért, de még koránt­sem teljesítette az összes feltételt. Mindketten megerősítették, hogy a helyreállítási és a felzárkózta­tási alapokból származó pénz­ügyi források teljes összegének megszerzéséhez meg kell felelni minden követelménynek. Johan­nes Hahn ismét sürgette, hogy Budapest hajtsa végre a szüksé­ges intézkedéseket azért, hogy az alapítványi formában működő egyetemek hozzáférjenek az Eras­­mus+ és a Horizont Európa prog­ramok finanszírozásához. Legké­sőbb július végéig nyélbe kellene ütni a megállapodást, hogy az in­tézmények ne maradjanak ki a tá­mogatásokból. A vitában felszólalt EP-képvi­­selők többsége felszólította az Eu­rópai Bizottságot, hogy addig ne fizessen az Orbán-kormánynak, amíg nem teljesíti maradéktala­nul a brüsszeli elvárásokat. A mo­­mentumos Donáth Anna arra kér­te a biztosi testületet, hogy kösse a tanárok megbecsülését bizto­sító átfogó oktatási reformhoz a brüsszeli források egy részének folyósítását. Monika Hohlmeier, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselője arról beszélt: az EP is azt szeretné, ha a magyarok megkapnák a nekik járó jutta­tásokat, de ehhez az kell, hogy mindenki egyformán hozzáfér­jen a támogatásokhoz. - Az nem a magyar hagyomány része, hogy a pénz kleptokraták kezébe ke­rüljön - fejtegette. Hozzá hason­lóan a parlament nemrégiben Magyarországon járt tényfeltáró küldöttségének több tagja is bí­rálta a rendszerszintű korrupciót, amelynek egyik formája a külföldi üzleti vállalkozások ellehetetlení­tése és átjátszása állami vagy kor­mányközeli cégeknek. Több hozzászóló aggályát han­goztatta azzal kapcsolatban, hogy 2024 második felében a „demok­ráciának már nem tekinthető” és „Putyin-barát” Magyarországra vár az EU soros elnöki tisztének a betöltése. Az EP elfogadás előtt álló állásfoglalás-tervezete ennek szel­lemében megkérdőjelezi az uniós értékeket megsértő Orbán-kor­mány alkalmasságát a feladat ellá­tására, és felszólítja az EU27-eket, hogy a lehető leghamarabb találja­nak megfelelő megoldást a prob­lémára. A képviselő-testületnek A magyar elnökséget meg kellene fosztani a pompától. Sem­mi csoportkép vagy konferenci­­ázás! Ne Orbán úrnak és a laká­sainak biztosít­sunk pódiumot, azoknak adjunk megszólalási le­hetőséget, akiket Magyarországon elhallgattattak nincs befolyása rá, hogy éppen me­lyik ország látja el a funkciót, ezért csak nyomásgyakorlással próbál­kozhat. A határozatot várhatóan csütörtökön fogadják el. A holland liberális Sophie vitt Veid lát lehetőséget rá, hogy az EP a maga módján megnehezít­se a magyar elnökség munká­ját.­­ Az elnökséget meg kellene fosztanunk minden csillogástól és pompától. Semmi csoportkép vagy konferenciázás! Ahelyett, hogy Orbán úrnak és a lakájai­nak biztosítanánk exkluzív pó­diumot, adjunk inkább azoknak megszólalási lehetőséget, akiket Magyarországon elhallgattattak: újságíróknak, akadémikusoknak, civileknek! - fejtette ki egy szerda délelőtti sajtókonferencián. A fideszes Hidvéghi Balázs a plenáris vitában azzal vádolta „kontrollt vesztett” képviselőtár­sait, hogy javaslataikkal maguk sértik meg az uniós jogot és a jog­­államiságot. Elítélték a magyar EU-elnökség megtorpedózásának szándékát az euroszkeptikus és a szélsőjobbhoz tartozó hozzászó­lók is. Didier Reyn­ders biztos is jelezte: tett ugyan néhány fontos lépést Magyarország a támogatá­sok felszaba­dításáért, de még koránt­sem eleget BLOKK SOPHIE INT VELD: <in22<5=D <O<s<z<C II Ártalmas orosz tőke Magyarországon Szintén csütörtökön szavaz az EP arról a je­lentésről, amely az Európai Unió demokra­tikus folyamataiba való külföldi, elsősorban orosz és kínai beavatkozásról szól. A doku­mentum felhívja a figyelmet, hogy a demok­rácia elleni támadások és fenyegetések vár­hatóan megszaporodnak a 2024-es európai választások előtt. A jelentés több bekezdésben is foglalko­zik Magyarországgal. Aggodalmát fejezi ki, hogy Oroszország az energiaimporton ke­resztül gyakorol nyomást Magyarországra. Megjegyzi, hogy a külföldiek által „korro­­zív", azaz ártalmas tőke révén megvalósított projektek, mint például a paksi atomerőmű, azzal a kockázattal járnak, hogy az adott szereplők befolyásolják a politikai döntése­ket. A határozattervezet szóvá teszi, hogy miközben az orosz nagykövetségeken dol­gozók száma Európa-szerte csökken, Bu­dapesten folyamatosan nő, ami bizonyítja, hogy Magyarországon befolyást szereznek az orosz hírszerzési tevékenységek. Említést tesz emellett az LMBTQI-közösségekről is, amelyek szerinte a külföldi dezinformációs kampányok célpontjai. Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában az állami tulajdonú média is hozzájárul a velük kap­csolatos félretájékoztatáshoz - állapítja meg a jelentés. népszava­­ , 2023. június 1., csütörtök I «J Soros EU-elnökség: kicsit több mint protokoll A tagállamok képviselőiből álló EU Tanács elnökségét féléven­te más-más uniós tagállam látja el. A Külügyek Tanácsa kivételével az elnökség vezeti a testület különböző formációi­nak és előkészítő szerveinek üléseit. Emellett hivatalos ta­lálkozókat rendez Brüsszelben és a soros elnökséget betöltő országban. Az elnökség képvi­seli a kormányközi testületet a többi uniós intézménnyel, külö­nösen az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel való kapcsolattartás során. Az EU Tanács elnökségét nem választ­ják, az egyes országok egymást követve töltik be ezt a tisztet. A sorrendről tanácsi határozat rendelkezik. Sisak és kolbász: tüntetők „köszöntötték fel” Orbánt OKTATÁS Újabb tanártüntetés lesz csütörtökön Budapesten és legalább 14 másik városban a Ta­nítanék Mozgalom és a noÁr Moz­galom kezdeményezésére, így országszerte tiltakozó akciókat szerveznek a „bosszútörvénynek” is nevezett új pedagógus-jogállási törvény tervezete, valamint a tün­tető diákokkal szemben koráb­ban könnygázt és tonfát bevető rendőri intézkedések ellen. Ezt megelőzően az Egységes Diák­front (EDF) több tucat aktivistája már kedd éjszaka lesátorozott és virrasztást tartott a budai Várban Novák Katalin államfő hivatala, a Sándor-palota előtt. A többnaposra tervezett de­monstráció célja, hogy emlékez­tessék a köztársasági elnököt a pedagógusok jogait és szakmai szabadságát csorbító, munkater­heiket tovább növelő törvény­­tervezet elleni tiltakozásokra. Azt akarják elérni, hogy Novák - amennyiben a parlament elfogad­ja - ne írja alá a törvényt. Ezzel együtt pedig Orbán Viktor minisz­terelnök születésnapját is megün­nepelték. A kormányfő idén május 31-én lett 60 éves, ennek örömére a diákok kedd éjfélkor kölyökpezsgőt bontottak, szerda reggel pedig megkísérelték átadni első ajándékukat a Sándor-palota melletti, kordonokkal körbevett Karmelita kolostornál: egy felko­­szorúzott védősisakot. Hiszen a miniszterelnöknek nap mint nap egy veszélyes, lekordonozott „épí­tési területen” keresztülhaladva kell munkába mennie. A sisak végül nem jutott el a címzetthez, a helyszínen lévő rendőrök sem voltak hajlandók továbbítani. A szülinapi „torta” sem ma­radhatott el, ezt ebédidő környé­kén helyezték el a kordonok elé: a kormányfőnek szánt második ajándék egy szép szál kolbász volt 60-as szám gyertyával díszítve. A délután folyamán pedig egy foci­labdát is kapott a miniszterelnök, amire diákok különféle üzenetetek írtak - ezt átrúgták neki a kordo­nok fölött. Az EDF egyik aktivis­tája a helyszínen azt nyilatkozta lapunknak, a kolbász elhelyezése­kor látták Orbán Viktort elhaladni egy kocsiban, de nem szentelt sok figyelmet az ajándéknak. Ottjártunkkor egyébként csak öten-hatan tartózkodtak a diáksá­torban, az egyik középiskolás fiú szerint azért, mert a legtöbb tár­suknak órája volt. Mint mondta, délelőtt 11-ig ő is iskolában volt, de az utána következő órái elma­radtak, mégpedig tanárhiány mi­att. Elárulta azt is, a múlt héten nyolc órája maradt el, mert nincs, aki megtartsa őket. Egy másik diák pedig azt mondta, a szóbe­li érettségikre készül, azt pedig a budai Várban is ugyanúgy meg tudja tenni, mint otthon. Beszá­moltak arról is, egy idős házaspár­tól tegnap süteményeket kaptak ajándékba, egy másik támogató­juk pedig negyven adag paprikás krumplit vitt nekik. Terveik szerint csütörtök dél­után csatlakoznak a Tanítanék Mozgalom tüntetéséhez, de nem zárták ki, hogy a következő napok­ban visszatérnek a budai Várba. JUHÁSZ DÁNIEL NEMZETI Fel­koszorúzott sisakot küldtek a kormányfőnek, mert építési terüle­ten át kell munkába járnia co £ Dl'<27O

Next