Népszava, 2023. július (150. évfolyam, 151-176. szám)

2023-07-27 / 173. szám

101 2023. július 27., csütörtök _________________________________VÉLEMÉNY Az emberi méltóság védelme­ oseph Raymond McCarthy (1908-1957) wisconsini sze­nátor nagyon utálta a „vörö­söket”. Meggyőződése volt, hogy nemcsak az amerikai po­litikában, hanem Hollywoodban és a Broadwayn is a kommunisták ural­kodnak, „Moszkva ötödik hadosz­tálya”. A rádión keresztül pedig ők „mérgezik” az amerikai otthonok­ban a gyerekek lelkét. A republiká­nus politikus azzal az 1950-ben el­hangzott szenátusi beszédével tört be az amerikai köztudatba, hogy lis­tája van az államigazgatásban és a külügyminisztériumban dolgozó kommunistákról és szovjet kémek­ről. Ezt ugyan hitelt érdemlően so­sem bizonyította, de a félelem és a rettegés légkörét sikerült vele kivál­tania Az általa felállított Amerika-elle­­nes Tevékenységet Vizsgáló Bizott­ság elé idéztetett számos amerikai értelmiségit és művészt. A gyanúhoz elég volt a kelet-európai származás, még az Osztrák-Magyar Monarchi­ában születettek sem menekülhet­tek a szenátor és a bizottság ébersé­ge elől. McCarthy nem kímélte a második világháborúban hősiesen harcoló magas rangú katonatiszteket, legke­vésbé pedig a Demokrata Párt veze­tőit. Azt állította róluk, hogy Moszk­vából irányítják őket, aki pedig rájuk szavaz, az maga is hazaárulást követ el. Nyilvános, televízióban is közve­tített őrjöngései még republikánus párttársai számára is egyre vállalha­­tatlanabbá lettek. Politikai karrierje akkor tört meg, amikor 1954-ben a Mostanában felgyorsult az ellenzék kormány­­párti lejára­tása. Annak érdekében, hogy a po­litikai rá­galmazókat ne lehessen bíróság elé citálni, egyszerűen megvál­toztatták a törvény szövegét. szenátus tagjai 67:22 arányban meg­­feddték. Viszonylag fiatalon halt meg, súlyos alkoholizmusának szö­vődményeiben. A McCarthyt megfeddő szenáto­rok tisztában voltak azzal, mennyi­re veszélyes fegyver a politikai ellen­fél nyílt megrágalmazása. Az pedig, aki a rájuk szavazókat is hazaáru­lókként bélyegzi meg, kaput nyit a demokratikus választások eredmé­nyeinek megkérdőjelezése előtt. Ez az egész országot veszélyeztető ká­osz, anarchia irányába mutat - ezt vették észre a szenátor republiká­nus párttársai, ezért fordultak elle­ne. Az emberek, így a politikusok is ritkán tanulnak a történelmi ta­pasztalatokból. Ezt mutatta Donald Trump elnökválasztási hadjárata, amelynek során gátlástalanul élt ki­hívója ellen a rágalmazás fegyveré­vel. Amikor pedig másodszor nem nyert, kétségbe vonta a választá­sok tisztaságát. A beszédei által fel­bátorított hívek 2021. január 6-án a Capitolium ellen vonultak. Az ost­romnak öt halálos áldozata volt, a rendőri beavatkozás szerencsé­re megakadályozta a még nagyobb bajt. Trump ellen jogi eljárás indult felbujtás vádjával, s bár ez még nem fejeződött be, nagy valószínűséggel indulhat a következő elnökválasztá­sokon. A magyar miniszterelnök nagy híve Trumpnak, „korszakos jelentő­ségű államférfinak” tartja, s abban is biztos, ha ő lenne ma az elnök, „hol­nap reggelre” megoldaná az orosz­ukrán konfliktust. A politikai ellen­fél megrágalmazásának eszközét mindenesetre átvette példaképétől. 2002-es választási veresége után Orbán azt mondta Dísz téri beszé­dében: „A haza nem lehet ellenzék­ben.” Ez nyelvi megformáltságában még finom üzenet volt, jelentése: csak ők, a fideszesek képviselik hite­lesen a hazát. A választásokon akkor győztes pártok pedig nem, aki rájuk szavazott, tévedett, vagy maga is a haza vesztét akarja. Ezt az üzene­tet később Kövér László így egyér­telműsítette: „A mi kudarcunk nem tud politikai ellenfeleink sikere len­ni. A mi kudarcunk az egész nemzet kudarca is egyben.” A fideszes hangnem durvulá­­sának elemzése több - politika­­tudományi, nyelvészeti, társada­lom-lélektani - disszertáció témá­ja lehetne. A legtöbb idézet ezekben valószínűleg Kövér Lászlótól, az Or­szágház elnökétől származna. 2012- ben, a bizonyított plágiumvád kö­vetkeztében lemondott Schmitt Pál parlamenti beszéde után például ezt mondta: „Az önmagában méltat­lan, hogy a tőlem balra helyet foglaló hölgyek és urak egyáltalán itt ülhet­nek.” Ezzel minden ellenzéki kép­viselőt méltatlanná nyilvánított or­szággyűlési munkájára. De kik is szavaznak a nem fide­­szesekre? Kövér Lászlótól erre is megkapjuk a választ. Amikor 2021- ben Pápa díszpolgáraként szülővá­rosában aláírta a „Stop Gyurcsány, stop Karácsony” petíciót, azt mond­ta az újságíróknak: „Minden jó ér­zésű magyar embernek elege van az ellenzék agresszív, erőszakos hő­­börgéséből. Ilyen minőségtelen el­lenzéke ennek az országnak még soha nem volt, mint a mostani.” Kö­vér állítása szerint tehát csak a „nem jó érzésű”, tehát az aljas és osto­ba emberek szavaznak az ellenzéki pártokra, ők is olyan „minőségtele­­nek”, mint képviselőik. Mostanában felgyorsult az ellen­zék kormánypárti lejáratása. A köz­pénzből fizetett óriásplakátok „há­borúpártiként” bélyegeznek meg ellenzéki politikusokat, a félreért­­hetőség elkerülése végett rögtön az arcképük alatt. A Gyurcsány-show mozgóképpel rágalmazza őket, a közpénzek milliárdjait felemésztő kurzusfilmekről nem is beszélve. A rágalmazást, becsületsértést tiltják a magyar törvények. Annak érdekében, hogy a politikai rágalma­zókat ne lehessen bíróság elé citálni, egyszerűen megváltoztatták a tör­vény szövegét. A fideszes-KDNP-s bátrak 2023 májusában megsza­vazták azt az előterjesztést, amely­nek értelmében nem lesz büntethe­tő a rágalmazás vagy becsületsértés elkövetője, ha „a közügyek szabad megvitatása közben, sajtó vagy mé­diaszolgáltatás útján követi el, felté­ve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyil­vánvaló és súlyosan becsmérlő taga­dására”. Tapasztalt jogászok szerint a bí­rók mérlegelésén múlik, mely eset minősül majd a gyakorlat során „a közügyek szabad megvitatásának”, és milyen megfogalmazás „a sértett emberi méltóságának nyilvánva­ló és súlyosan becsmérlő tagadásá­nak”. Csak elméleti síkon érdekelne, amikor a magyar miniszterelnök a parlament épületében egy nem kor­mánypárti képviselőt - annak konk­rét kérdésére adott válasz helyett - „szőrét hullató rossz vidéki róká­nak”, azaz állatnak nevezett, nem tagadta nyilvánvalóan és súlyosan becsmérlő módon az illető „emberi méltóságát”? HUSZÁR ÁGNES nyelvész Mwm 2'<o'< o2ouoo Miért is kell rosszabbul élni? A válasz egyszerű, hiszen az utóbbi évek alatt már mindenki megta­nulta, hogy „Brüsszel”, a Soros, meg a Gyurcsány által rángatott „dollárbaloldal”, ezek tehetnek minden rosszról. Ha hatalomba kerülnének, akkor el­képzelhetetlen szörnyűségek tör­ténnének a magyarral - talán min­denkit más neművé operálnának át, Sorost választanák királynak, vagy azonnal megtámadnák Oroszorszá­got és Amerikát is. Csakhogy ugyanezen hírforrá­sok szerint az ellenzéki árulók elle­nére ideáramló pénzekből még egy­két éve is Európa egyik legerősebb gazdasága voltunk, 2030-ra már ab­szolút jólétet ígértek. Hogy lehet az, hogy most még a Bokros-csomag okozta életromlásnál is rosszabb Azért kell nélkülözni, hogy egy szűk réteg megőrizhes­se a hatalmát és tovább növelhesse a vagyonát?! világ jön? (1 Orbán : 2 Bokros-cso­mag.) Valaki valamikor hazudott - vagy talán mindig hazudott min­­den­ki? Nem tehetünk mást, viselni kell a sorsunkat - mondják ilyenkor a magyarok, nemzeti erénnyé emel­ve a beletörődést, a semmittevést. Természetesen elfogadjuk, hogy a háború valamilyen szinten mégis­csak érint bennünket. Igaz, hogy pár hónapja éppen azzal kábítottak milliókat, hogy megvédik az orszá­got és persze annak legfőbb értékét, a rezsicsökkentést, ami aztán úgy marad meg, hogy lassan megszű­nik, és mindent tönkretesz a sosem látott áremelés. De vajon igaz és elkerülhetetlen, hogy csak ez lehet a sorsunk? Mi lenne, ha a Brüsszelből érkező több ezer milliárd forintért cserébe vál­lalnánk, hogy ellenőrizhetik, kihez kerül a pénz? A mindennapi embe­rekhez eddig sem sok jutott, mások gazdagodtak belőle - most nekik kellene lemondani az olcsón sze­rezhető pénzekről. Ennyi pénzből még a háborúhoz való kapcsolódás átláthatatlanná tett többletkiadá­sai ellenére is enyhíteni lehetne a mindennapok gondjain, „előre me­hetne az ország, nem hátra”, de leg­alább a szegényeket megvédhetnék­­ kitől is? Józan paraszti ésszel végiggon­dolva: azért kell nélkülözni, hogy egy szűk réteg megőrizhesse a hatalmát és tovább növelhesse a vagyonát?! Tudják-e ezt a máról holnapra élő emberek? Kérdések, amelyek a politika hazug látszatvi­lága helyett a valóságból származ­nak, és mindenkinek magának kell választ adnia rájuk. Egyszer egy nagy magyar vezér azt mondta, hogy ne azt nézzük, mit mond, hanem hogy mit csinál a ha­talmával. Látjuk?! DR. KÖTELES LAJOS társadalomkutató, ny. főiskolai tanár Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére rövidítésére. SZERINTEM Vigyázó szemetek Egy bizonyos koron túl szinte mindenkinek az ötvenes évekbe­li békekölcsön jegyzés ugrik be, amikor a tudomására jut, hogy a Gazdaságfejlesztési Miniszté­rium közigazgatási államtitká­ra érdemesnek tartja a lakossági folyószámlákon tartott megtaka­rításokat úgymond „megmozgat­ni”. Talán ott még nem tartunk, mint anno, de hát a magánnyug­díj-pénztárakat is lenyúlták egy pillanat alatt Momentán a koc­kázatmentes állampapírokban rejlő lehetőségekre hívják föl kö­telezően a bankok az ügyfeleik fi­gyelmét A brüsszeli szankciók, a világháborús veszély, a haza megmentése mint érvek még nin­csenek bedobva, de ne legyen kétségünk, hogy ha minden kö­tél szakad, ezt is bevetik, amikor majd a lakossági megtakarítá­sokat elsinkófálják. Nem ártana, ha a fiatalabb nemzedék elolvas­ná a Szabad Nép 1950. szeptem­ber 28-i számában megjelent, „Magyarország dolgozó népé­hez!” című, békekölcsön jegyzés­re buzdító cikket. Érdemes lát­niuk mivel etették akkoriban a jó népet. Féligazságokkal, csak­úgy, mint most. Például: a béke­kölcsön a béke ügye, a barbár fa­siszta hordák pusztítása nyomán romokban hevert országunk újjá­építésének munkája, az ország­átalakító ötéves terv, a nép el­lenségei ellen folytatott harc, és a többi. Tehát, nem bedőlni, nem bedőlni, mint a „szelíd motoro­sok” a kanyarban! MÉHES JÁNOS Három-null A Ferencváros labdarúgócsapa­ta a Feröer szigeti 0:0-t követően, hazai pályán a Groupama stadi­onban 3:0 arányú történelmi ve­reséget szenvedett a KÍ Klaksvík jórészt amatőrökből álló csapa­tától. Olvashattuk, hogy milyen súlyos gazdasági következmé­nyekkel járhat, hogy az FTC már a második selejtezőkörben elbú­csúzott a Bajnokok Ligájától. A kiesés akár 4-5 milliárd forintos hiánnyal is járhat a klub költség­­vetésében, tekintettel arra, hogy az FTC Zrt. tavalyi árbevétele 17,5 milliárd forint volt. A vereség okaira rengeteg magyarázat szü­letett: rossz edzőválasztás, hibás játékosigazolási politika, kevés hazai fiatal beépítése, nem hoz­záértő vezetőség... Ugyanakkor micsoda szerencséje van az Or­­bán-kormánynak, hogy a folya­matosan meghosszabbított szük­ségállapotban hozott hibás dön­téseinek eredményességét nem gólokban fejezik ki. A GKI 2023- ra 19 százalékos inflációt és 0,5 százalékos gazdasági visszaesést jósol, és további forintgyengülést prognosztizál. És akkor ott van még a háziorvosok elleni szank­ciós rendelet, a tanárok ellen ho­zott státusztörvény, a kulturális intézmények élére rendszeresen kinevezett NER-közeli vezetők, az egyes irodalmi alkotások fóli­ázása, az Erasmus- és Horizont Európa ösztöndíjak veszélybe ke­rülése. Mindezek várható ered­ményének gólokkal való megje­lenítésére hatalmas eredmény­­jelző táblára lenne szükség. Igaz, legalább a kijelzőtábla elkészí­tésében bizonyosan valamelyik NER-közeli cég lenne érdekelt LADÁNYI ANDRÁS Olvasóink leveleit a következő címre várjuk olvasoi levelnepszava.hu

Next