Népszava, 2023. augusztus (150. évfolyam, 177-203. szám)

2023-08-01 / 177. szám

2­1 _______________________________________________REFLEKTOR Lázár: „Nem csak beszélni tudok” VIDÉK Óriási pénzekkel tömték ki a miniszter irányítása alatt álló mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t. Most éppen 3,3 milliárd forintért vemhes üszőknek készülnek itt a vízágyak, amire felkapta az ország a fejét. Pedig ez aprópénz az ottani büdzsében. / / BOD PÉTER Lázár János szereti a tettek embe­rének mutatni magát. Ezt tette köz­vetlenül első politikai bukása után 2018 októberében, amikor vidéki száműzetése részeként a Békés me­gyei Mezőhegyesre érkezett, ahol a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazda­ság Zrt. kormánybiztosa lett. Első munkanapján hitvallásszerűen úgy fogalmazott: „Szeretném megmutat­ni, hogy nemcsak beszélni tudok az ország ügyeiről, nemcsak beszélni tu­dok kormányinfókon a kormányzat működéséről, hanem amiről beszélek az országgal kapcsolatban, azt meg is tudom valósítani. Jó kihívásnak is tartom ezt a lehetőséget, hogy bebi­zonyítsam, nemcsak beszélni, de cse­lekedni is tudni kell. Szeretnék ennek a vállalatnak jó tulajdonosa lenni." Munkához látott, de a dolgokat hogy egészen finoman fogalmazzunk nem bízta a véletlenre. A Ménes­birtok még Lázár megérkezése előtt 15 milliárd forintos állami támoga­tást kapott. Az összeg nagysága nem kizárólag önmagában megdöbbentő, ám annak fényében különösen, hogy abban az évben a cég árbevétele 5,6 milliárd forint volt. Az aránytalanság egészen nyilvánvaló. A sajtóba ezek­ben a napokban a mezőhegyesi Mé­nesbirtok azzal a hírrel került bele, hogy 3,3 milliárd forintból két új is­tállót építenek a teheneknek. Az első épület százötven férőhelyes lesz, ahol 8-15 hónapos növendékállatok kap­nak helyet. A másodikban, a négyszáz férőhelyesben alakítják ki az elhíre­­sült vízágyakat a vemhes üszőknek. De nézzük a történtet az elejéről. Tehát jött 2018-ban Lázár, 15 mil­liárd forinttal együtt a 8200 hektár termőföldön és 1500 hektár erdőn gazdálkodó agrárcéghez, amelynek tevékenységének nagyon fontos ré­sze az állattartás, ezen belül a ló- és a tehéntenyésztés. A „tettek embere” merész, de még inkább hangzatos cé­lokat fogalmazott meg érkezésekor. Öt éven belül Magyarország, tíz éven belül Európa legjobb agrárcégévé kell válnia a Ménesbirtoknak - aho­gyan ez egy, a Népszavában megje­lent cikkben (Lázári lázálmok és a viharsarki valóság, 2019. július 27.) olvasható. Jól hangzó lózung, mert nyilvánvaló módon ebben a Lázár hirdette versenyben soha nem derül ki a végeredmény, Lázár öt éve még arról vizionált, hogy az általa vezetett mezőhegyesi cég tevékeny szerepet vállal a lesza­kadó Békés megye felzárkóztatásá­ban. Csak azzal az aprósággal nem vetett számot, hogy egy szerény árbevételű cég erre a legjobb szán­déka ellenére is képtelen. Az uniós pályázatokon amúgy jól szereplő Békés megyébe 2020-ig megközelí­tőleg 1000 milliárd forint brüsszeli pénz érkezett, és ez sem volt képes megállítani a térség lecsúszását. Ezek a tények. Lázár János gigantikus mezőhe­gyesi terveinek megvalósulását két­arcúnak lehet mondani. Egyfelől megérkezése óta szinte mindenre van pénz. Ezt jelzi, hogy egymilliárd forintért felújították és a 2021-es tanévnyitóra átadták a mezőhegyesi szakképző iskola központi épületét, 9 milliárd forintért fejlesztik az agrár­cég öntözési rendszerét, ami addig is az egyik legkorszerűbb ilyen jellegű rendszer volt az országban. Mellette 3,3 milliárd forintért négycsillagos szállodát építenek Mezőhegyesen, ami elsősorban a lovasturizmus igé­nyeit szolgálja. A 16 szobás szálloda építése, ahogyan az az RTL Híradójá­ban elhangzott, szobánként 200 mil­lió forintba kerül. Nehéz elképzelni azt a megvalósíthatósági tanulmányt, ami alapján indokolt lehet ez a beru­házás, mert a megtérülési idő - ha ez egyáltalán tényező - olyan messze­ségbe tolódik, ami üzleti alapon alig­ha volna vállalható. A Lázár vezette cég bizonyos érte­lemben nem üzleti alapon gazdálko­dik, ezt éppen azoknak a kormányzati pénzeknek az érkezése jelzi, ame­lyekről eddig szó volt. Ám találtunk egy mindenen túltevő számot. Az ag­­rarszektor.hu-n még 2021. november elején vallott Lázár János: Óriási ter­jeszkedésbe kezdene a mezőhegyesi Ménesbirtok címmel jelent meg cikk, amiben szó szerint az szerepel, hogy immár a Jövő Nemzedéke Földje Alapítvány tulajdonában és vagyon­kezelői jogában lévő Nemzeti Mé­nesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t ad­dig az időpontig a kormány összesen 43 milliárd forint tőkével támogatta. Hogy ez milyen tételekből jön össze, a cikkből nem derül ki. Lázár János munkájában régóta külön életet élnek egymástól a szavak és a tettek zo oQ Öo Két istálló épül a tehe­neknek Me­zőhegyesen, az egyikben kapnak helyet a vemhes üszőknek ké­szülő vízágyak <o o 2ö Aki építeni jött, nem rombolni Lázár politikai száműzetésének végét jelentette, hogy a legutóbbi országgyűlési választások után az alakuló új kormányba építési és beruházási miniszternek kérte fel Orbán Viktor a Miniszter­­elnökséget korábban vezető fideszes politikust. „Építeni jöttem, nem rombolni" - jelentette ki a parlamenti meghallgatásán magabiztosan a jelölt, hozzátéve: felpörgetik a hazai beruházá­sokat, ennek köszönhetően 2030-ra Magyar­­ország Európa legjobb helye lesz. De mondott mást is. Úgy vélte, hogy az uniós források fel­­használásával végre sikerül megoldani, amit több nekifutásra sem sikerült 1867 óta, vagyis az ország felzárkóztatását. Noha ekkor ponto­san tudni lehetett, hogy az államkassza kong az ürességtől, az uniós forrásokhoz belátható időn belül nem fog hozzájutni az ország, így éppen a fejlesztésekhez szükséges források hiányoznak az állami költségvetésből. A már akkor is folyó orosz-ukrán háború gazdaságilag semmi jót nem ígért, így rejtély, mire alapozta derűlátását a leendő miniszter. Nem véletlen, hogy 2022 augusztusában közel háromszáz állami nagyberuházást húzott le arról a listáról, ami az ország fejlesztésének iránytűjeként szolgált. Véletlen vagy sem, egyet­len halasztásra ítélt beruházás sem érintette a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangaz­daság Zrt.-t, amely jól feltőkésített állapotban várta a szűk esztendőket. Lázár mást is mon­dott miniszteri meghallgatásán. Arról beszélt, hogy az állami beruházások esetében a jövőben tartani kell azok határidejét és költségkerete­it. A szándék szép és nemes, csak éppen nincs személyes hitele. Lázár kormánybiztosként fel­ügyelte a Szegedet Hódmezővásárhellyel ös­­­szekötő vasútvillamos-projektet (tramtrain), amelynek kivitelezése eredetileg 16 milliárd forintba került volna. Hosszú előkészítés után 2016-ban kezdődött el a kivitelezés, mikor már 20 milliárddal számoltak, de egy 2017-ben ho­zott kormányhatározat szerint további 51 mil­liárd forinttal (!) kellett kipótolni a beruházást. Ám, ha valaki úgy gondolja, hogy 71 milliárd elég lett, alaposan téved. További 10 milliárddal kel­lett emelni a kivitelezés összegét. Hat év után, 2022-re még csak a próbaüzemig jutott el a vasútvillamos. Hasonló a helyzet a geszti Tisza-kastéllyal: 7 milliárdot szántak az inkább kúriának, semmint kastélynak nevezhető épület felújítására, amely­nek az első tervek szerint 2020-ra kellett volna elkészülni. Még ma sem adták át. Lázár ennek is kormánybiztosa. Közben tavaly októberben újabb 4 milliárd forinttal egészítették ki a felújí­tás költségvetését. Erre volt pénz, amikor szinte semmi másra nem. Egy bajkeverő Szegeden Szegeden az egyetemnek van vá­rosa, nem a városnak egyeteme jelentette ki tavaly október 28-án a szegedi egyetem teljesen felújí­tott jogi karának átadó ünnepsé­gén Lázár János miniszter, a kar korábbi hallgatója, aki jelenleg is a szomszédvárosban, Hódmező­vásárhelyen él. Nem érthető, miért kell ilyen hierarchiát kialakítani a két sze­replő között, kivéve, ha valaki viszályt szeretne szítani. A meg­előző években megromlott a vá­ros és az egyetem kapcsolata, döntően azért, mert az egyetem rektora, Rovó László nyíltan be­szállt a 2019-es önkormányzati választások helyi kampányába, azzal, hogy a Fidesz támogatta jelöltet, Nemesi Pált ajánlotta a választóknak. Rektorként ilyet nem tehetett volna. A hivatalban lévő városvezető, Botka László ezt joggal nehezményezhette. Az időközben alapítványi egyetemmé vált szegedi egye­temi kuratóriumának vezetője Szabó Gábor fizikus, korábbi rektor. Közte és Botka között a korábbi években korrekt kap­csolat alakult ki, és Szabó éppen ezt a viszonyt szerette volna új­raéleszteni. Ekkor hangzott el Lázár idézett mondata. Joggal gondolhatta az elnök, hogy az ellenfeleivel elbánik, ám a bará­taitól óvja az ég. Visszatérve a kétarcúságra, a va­lóság talaján maradva fontos jelezni, hogy a grandiózus fejlesztésekhez és a céget tulajdonló alapítványba áramló összegekhez mérten lénye­gesen szerényebbek a gazdálkodásról hírt hozó számok. Bár az éves árbe­vétel növekedett a 2018-ban jelzett összeghez képest, de nagy áttörésnek nem értékelhető, hogy 2021-ben 8 milliárd, míg 2022-ben 9,7 milliárd forintot értek el viszonylag jelentős adózott nyereség után. A cég még a gyenge gazdasággal rendelkező Békés megyében is kicsinek számít, mert az országos céges top 500-ba a Viharsa­rokból 40-60 milliárdos éves forga­lommal lehet bekerülni. Igaz, csak a lista végére. Könnyedén jelentheti ki ezek után Lázár János, amikor a szállodaépí­tés költségei felől érdeklődik a sajtó, hogy az ahhoz szükséges pénzt saját forrásból fedezik. Nagyjából hasonló a helyzet a mostani istállóépítések­kel is. Akit kitömnek pénzzel az azt vesz meg és azt épít, ami neki tetszik. Igaz, egy uniós pályázatnak köszön­hetően az istállóépítés 3,3 milliárdos összköltségéből 1,2 milliárd forintot a közös európai kasszából nyeri el a mezőhegyesi agrárcég. Persze érdekesség az eddig meg­ismerteken túl is található a vemhes üszőknek készülő vízágyas istál­lókkal kapcsolatban. A beruházás kivitelezője a hárommillió forintos alaptőkével rendelkező mórahalmi A-Mezőgép Kft. lesz, amelynek leg­utolsó, 2022-es pénzügyi beszámoló­ja szerint abban az évben 353 millió forint volt az árbevétele, a létszám adatai alapján öt embert foglalkoztat. Ha jól számolunk, utóbbi öt-hat gaz­dálkodási évének összesített árbevé­tele sem érte el a most elnyert beru­házásra fordított összeget.

Next