Népszava, 2023. október (150. évfolyam, 230-254. szám)

2023-10-09 / 236. szám

2 I gMV,___________________________________________________________REFLEKTOR Terrortámadás után válaszcsapás­ ­ a HÁBORÚ Sok száz halálos áldozatot követelt a Hamász akciója, amely a legsúlyosabb volt Izrael ellen az utóbbi évtizedek folyamán. A halottak többsége polgári személy. Benj­amin Netanjahu kormányfő hosszú konfliktust vizionált, az izraeli vadászgépek Gázát lőtték. GÁL MÁRIA, RÓNAY TAMÁS Széles körű katonai akciót indított Izrael a Gázai övezet ellen azután, hogy szombattól a palesztin radiká­lis szervezet, a Hamász fegyveresei szárazföldi, rakéta- és tengeri táma­dást intéztek Izrael ellen, sok száz izraeli halálát és több ezer sérülését okozva. Az izraeli biztonsági kabi­net hadiállapotot hirdetett, többtu­catnyi vadászgéppel több irányból támadták Gázát, előkészítve egy szárazföldi akciót. Benjamin Netanjahu kormány­fő bejelentette, hazája háborúban áll, hozzátette, hosszú konfliktusra rendezkednek be. Televíziós beszé­dében tömeges mozgósításra szólí­tott fel. „Az ellenség példátlan árat fog fizetni” - mondta. Ezúttal külö­nösen kemény megtorlásra számít­hat a Hamász. Izrael máris leállítot­ta Gáza energiaellátását. A 2001. szeptember 11-i Egye­sült Államok elleni akció óta ez volt a legsúlyosabb terrortámadás a vi­lágban. Sokan, köztük külföldi ál­lampolgárok vesztették életüket egy a gázai kerítésnél rendezett zenei fesztiválon. Szombaton heves harcok dúl­tak Izrael déli részén, vasárnap dél­utánra ugyan sikerült visszaszoríta­ni a palesztin fegyvereseket, de hét különböző helyen még folytatódtak a harcok. Különösen súlyos helyzet alakult ki a Kfar Ásza nevű kibucnál, ahol sok Hamász-fegyveres sáncol­ta el magát. Hírek szerint még va­sárnap is sikerült a terrorszervezet tagjainak átszivárogniuk Izrael te­rületére és utánpótlással ellátniuk az ott harcoló fegyvereseket. A Ha­­mász-tagok több mint száz izraeli katonát és civilt ejtettek túszul, köz­tük külföldieket. A libanoni Hezbollah vasárnap reggel új frontot nyitott: a szomszé­dos Libanonból lőtte Izrael terüle­tét. Az izraeli Vaskupola légvédelmi rendszer többször is működésbe lé­pett. Izrael támadást intézett dél-li­banoni határ menti települések el­len. A térségben is feszült a helyzet. Az Izraeli Védelmi Erők megerő­sítették, hogy legalább 700 izraeli halt meg a műveletben, többségük polgári személy, az egészségügyi mi­nisztérium szerint pedig több mint 2000 embert sebesítettek meg és szállítottak kórházba. Az áldoza­tok száma azonban folyamatosan emelkedik. A palesztin egészségügyi minisztérium is mintegy négyszáz halálos áldozatról tett említést Gá­zában, de az adatok itt sem véglege­sek. A Hamász katonai szárnyának vezetője, Mohammed Deif szerint a háború válasz Izrael 16 éve tartó gázai blokádjára, Izrael tavalyi cisz­­jordániai városok elleni rajtaütései­re, az al-Aksza mecsetnél­­ a zsidók számára Templomhegyként is szent Jeruzsálem vitatott szentélyénél „elkövetett erőszakra”, a telepesek egyre gyakoribb palesztinok elleni támadásaira és a növekvő telepü­lésekre. Az okok között szerepel az is, hogy egy sor arab állam rendezte kapcsolatait Izraellel, s hírek szerint erre készül Szaúd-Arábia is. A táma­dással ezt a folyamatot próbálták megakadályozni. Szakértők szerint a mostani események egyértelműen Irán érdekeit szolgálják. „A közelgő rémálom-forgató­könyv nem feltétlenül Gázában ér véget” - írta Amos Harel katonai elemző a Háárec című izraeli napi­lapban. Hozzáteszi, elképzelhető, hogy a konfliktus más területekre is átterjed. „Izraelt belpolitikai szem­pontból rosszkor éri mindez. Ez is része lehetett a Hamász számításá­nak, feltételezve: ki lehet használni az izraeli gyengeséget.” A támadás egy olyan időszakban történt, amikor Izrael társadalma mélyen megosztott, az ország meg­gyengült. Január óta az igazságszol­gáltatás radikális reformjának hívei és ellenzői állnak szemben egymás­sal. Netanjahu koalíciója­­ Izrael történetének legszélsőjobboldalibb kormánya­­ által javasolt terv a bí­róságok függetlenségének korláto­zását célozza. Mindez alkotmányos válsághoz, tömeges sztrájkokhoz, hatalmas tüntetésekhez vezetett. A Hamász is ezt a bénultságot hasz­nálhatta ki. A történtek ellenére Izraelben nem állt le az élet, háborús üzem­módban működik az ország. <<<c­in o<2in<Ö Összetört kocsik, betört ablakok, rég nem látott jelenetek Izraelben Háborús időkben nincs ellenzék Az ellenzéki pártvezetők közös nyilatkozatot adtak ki az izraeli biztonsági erők támogatására. „Ilyen időkben nincs ellenzék vagy kormánykoalíció Izraelben. Teljes mértékben támogatni fogjuk a biztonsági erőket a ter­rorizmussal és annak megbízottjaival szembeni kemény válaszlépéshez" - idézték Jair Lapid szavait az izraeli la­pok Az igazságügyi reform ellen hónapok óta a szolgálat­megtagadás lehetőségével tiltakozó tartalékosok is azon­nal eleget tettek a behívásnak, és csatlakoztak a védelmi harchoz. A behívottak között van Naftali Bennett koráb­bi miniszterelnök is, akit Netanjahu mellé rendeltek be tanácsadónak. Az ellenzék jelenlegi vezetője, Jair Lapid részt vett a kormány válságtanácskozásán. Netanjahu a válsághelyzetre való tekintettel felajánlotta Lapidnak és a korábbi védelmi miniszter, vezérkari főnöknek, Béni Gantznak, hogy csatlakozzanak egy rendkívüli egység­kormányhoz. Bár feltételekkel, de az ellenzéki politikusok nem zárkóztak el a vészhelyzeti együttműködéstől. Az igazságszolgáltatási reform nyomán kialakult patt­helyzet miatt Netanjahu már korábban is megoldásként ajánlotta a nemzeti egységkormányt, de az ellenzék azt arra hivatkozva utasította el, hogy nem hajlandók együtt­működni a koalíció szélsőséges pártjaival. Beni Gantz ezt még néhány hete, szeptemberben is nyilvánosan megis­mételte. A háború azonban felülírta az ellentéteket. Lapid szombat esti, a média képviselőinek adott nyi­latkozatában hangsúlyozta: a vészhelyzetben hajlandó félretenni a nézeteltéréseket és egy szűk körű, szakmai vészhelyzeti kormányt alakítani Netanjahuval, de mint mondta, „a jelenlegi kabinet szélsőséges és diszfunkcio­­nális összetételével" lehetetlen háborút vezetni, Még nincs itt a miértek ideje KÉRDŐJELEK Az izraeli társada­lomban éles bírálatokat váltott ki, hogy a hírszerzést teljesen várat­lanul érte a támadás. Hogy történ­hetett meg, hogy a teljes izraeli biz­tonsági apparátus, akárcsak a jóm kippuri háború idején, újra csődöt mondott, és egy maroknyi terrorista meglepetésháborúja az utóbbi 50 év legsúlyosabb csapását tudta mérni a zsidó államra? - a közvetlen veszély árnyékában is ez a kérdés foglalkoz­tatja leginkább Izrael lakóit, de a biztonságpolitikai szakembereket, újságírókat és politikusokat is egy­aránt. A gázai terrorcsoport ezúttal nem sokkal Jom Kippur ünnepe után a Szimchat Tóra (Sátoros ün­nep), azaz a Tóra örömünnepén, sabbat reggelén csapott le Izraelre, kihasználva a mozgósítás ünnepi nehézségét. Nagy Gabriella, az Újkelet ma­gyar nyelvű izraeli hírportál főszer­kesztője az elképzelhetetlennek hitt tragédia okait firtató kérdésünkre azt mondta, „sajnos ez mindenki­nek felfoghatatlan egyelőre”, de Iz­rael még „háborús letargiában van”. Az elemzőket nyilván foglalkoz­tatja a kérdés. „A Hamász korábban nem mert nagyobb támadásokat indítani, mert félt az izraeli válasz erejétől, és nem akarta Gázát ismét pusztulásba taszítani - írja David Horowitz, a Times of Israel hírpor­tál főszerkesztője. - Nyilvánvaló, hogy ez a feltételezés alaptalan volt.” Egy katonai szakértő a Kan köz­­szolgálati televízióban elmondta, azért tartott sok óráig, amíg a had­sereg szombaton bejutott a Hamász ostromlott városaiba, mert az izraeli hadseregnek a Gázai övezet bizton­ságért felelős hadosztályát is meg­támadták. És más izraeli hadosztá­lyokkal ellentétben ez a hadosztály és a hozzá tartozó két dandár ugyan­azon a katonai bázison található. Nyilván konkrét katonai hibák is fellelhetők lesznek a meglepetéshá­ború okai között, de abban a lapok és elemzők többsége egyetért, hogy el­sősorban hírszerzési hibáról van szó. A Háárec egyik elemzése szerint „Ez egy katasztrófa Izrael számára, de nem egy újabb jom kippuri háború.” Az izraeli közösségi médiában is azonnal a „Jom Kippur” összeha­sonlítás jelent meg a traumatikus támadás után, és ezt mindenki egy­formán értelmezi - nemcsak az Iz­raelt ért egyik legnagyobb tragédia, a zsidó állam eddigi legnagyobb hír­szerzési-katonai kudarca, hanem a stratégiai vakság és az önelégültség metaforájaként él a köztudatban. Az al-Dzsazíra pánarab hírteleví­zió elemzése már címében ezt hir­deti: „Az önhittségtől a megaláztatá­sig: A 10 óra, amely sokkolta Izraelt.” A vezető arab hírtelevízió szerint a „palesztin villámháború” nemcsak katonai kudarc, hanem „kolosszá­lis méretű politikai katasztrófa” is Izrael számára. „Izrael kifinomult kémhálózata, drónjai és megfigyelé­si technológiája ellenére nem tudta felderíteni és megelőzni a támadást. Az Izraelnek okozott kár azonban túlmutat a hírszerzési és katonai kudarcon; ez politikai és pszicholó­giai katasztrófa is. A legyőzhetetlen állam sebezhetőnek, gyengének és rettenetesen impotensnek mutat­kozott, ami nem fog jót tenni az új Közel-Kelet regionális vezető szere­pére vonatkozó terveinek”, olvasha­tó az elemzésben. Az al-Dzsazíra cikke egyben vi­lágosan jelzi a két összebékíthetet­­lennek tűnő világ konok fennmara­dását, annak ellenére, hogy az arab országok egy része - igaz, elsősor­ban amerikai nyomásra - norma­­lizálta vagy igyekszik normalizálni kapcsolatait Izraellel. A cikk szer­zője a terrorizmus elítélése nélkül azt emelte ki, „néhány nappal az­után, hogy Benjamin Netanjahu iz­raeli miniszterelnök az ENSZ-ben tartott dicsekvő beszédében beje­lentette egy új Közel-Kelet létre­hozását Izrael és új arab partnerei közé, a palesztinok, akiket kiha­gyott fantáziája regionális térké­péről, politikai és stratégiai szem­pontból is végzetes csapást mértek rá és Izraelre”. G. M., R. T Áttörték a kerítést az izraeli-gázai határon a Hamász fegyveresei mÖO<S3-in o><<

Next