Népszava, 2023. november (150. évfolyam, 255-279. szám)

2023-11-08 / 260. szám

2 I 2023. november 8., szerda __________________________________________________________________________________________________REFLEKTOR Vészfékezés a lakástámogatásoknál OTTHON A rendszerváltáskori mélypontnál is mélyebbre vágja vissza a kormány a lakástámogatásokat. A lakhatási szegénység horizontján megjelentek a vendégmunkások is. SZALAI ANNA Újabb tízezrekkel bővül a lakha­tási szegénységben élők köre az Orbán-kormány által erőltetett akkumulátorberuházások nyo­mán. Tavaly 14 százalékkal - 81 ezer főre - nőtt a Magyarországon dolgozó külföldiek száma, akiknek nagy része a különféle akkumulá­torellátási láncba tartozó üzemek­hez érkezik. 2022 második felében kisebb átrendeződés történt: az ukrán alkalmazottak számának növekedése lassult, miközben né­hány Unión kívüli országból (pél­dául Fülöp-szigetek, India) érkező munkavállalóké nőtt. Utóbbiak többsége munkaerő-kölcsönzők alkalmazásában áll, étkezésüket és lakhatásukat is csoportosan oldják meg. Ám ezeknek a szállásoknak a minősége gyakorta vitatható. (Néhány kiragadott példa a közel­múltból: Mikepércsen egy átlagos családi házban ötven ázsiai mun­kást szállásoltak el. Győr északi kertvárosi részében Fülöp-szige­­teki munkásokat költöztettek egy el sem készült családi házba.) „A munkavállalók egy része így lakhatási szempontból is kiszol­gáltatott. A vendégmunkás-elle­nes közhangulat miatt a külföldi­ek elszállásolása várhatóan egyre nagyobb mértékben a települések­től és helyi szolgáltatásoktól távol valósul meg, kitéve őket a lakhatá­si szegénység kockázatának” - hív­ja fel a figyelmet Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutató­­központ munkatársa a Habitat for Humanity Magyarország 2023. évi Lakhatási jelentésének első fejeze­tében, amelyet tegnap mutattak be a Habitat Margit körúti kreatív köz­pontjában. A kormányzati szakpolitikákról és költségvetési kiadásokról szóló részben a kutató arra is felhívja a figyelmet, hogy az Orbán-kormány olyan erővel húzta be a költségveté­si vészféket, hogy lakástámogatás­ra már az idén is kevesebb jut, mint a rendszerváltozás évében, jövőre pedig ez is megfeleződik. A közpon­ti költségvetésből 2022-ben 635,3 milliárd forintot költöttek erre a célra, az idén 383 milliárd jut erre, míg jövőre 182 milliárd szerepel ezen a költségvetési soron. A tavalyi rekordösszeg elsősor­ban az otthonfelújítási támoga­tásnak volt köszönhető. A korona­vírus utáni gazdasági fellendülés okán indított program két éve alatt 1775 milliárd forint értékű felújí­tás valósult meg, 770 milliárd fo­rint állami támogatással, 380 ezer ingatlanon. A beruházásoknak azonban kevesebb mint a fele tar­talmazott energetikai célokat. Rá­adásul éppen azok számára nem volt hozzáférhető, akiket az el­szánó energiaárak a legsúlyosab­ban érintettek. A szegényebb ház­tartások egyébként nemcsak ezzel, hanem az otthonfelújítási köl­csön lehetőségével, illetve a csalá­di otthonteremtési kedvezmén­­nyel (csok) sem élhettek, de még a babaváró hitelt igénylőknek is alig 12 százaléka tartozott a legalacso­nyabb jövedelmi ötödbe. Jövőre a 2015-ben bevezetett politikai slágerterméket, a csokot is jelentősen visszavágja a kormány. A „városi” csőd megszüntetésével még inkább nő a területi szempon­tú lakhatási szegénység kockázata, hiszen a kevésbé tehetős igénylőket olyan, alacsonyabb ingatlanárakkal rendelkező kistelepülések irányába tolja, ahol a közszolgáltatások hoz­záférhetősége eleve rosszabb. A vá­rosi lakáshoz jutás megfizethető­­ségi problémáinak megoldásából pedig az állam kivonul. 2022 ugyanakkor fordulópont volt a lakhatási szakpolitikákban is. Az nem újdonság, hogy az általá­nos infláció, ezen belül a lakhatásra fordított háztartási kiadások emel­kedése a lakhatási szegénységben élőket érintette súlyosabban, de a közpolitikai változások alig reagál­tak erre. Az annál inkább, hogy a következő évtől az eddig privilegi­zált középosztály lakhatásának tá­mogatását is jelentősen csökkenti az Orbán-kormány. A szociálisan célzott lakhatási célú kiadásokra láthatatlan össze­geket költ a kabinet. Az ide sorolt lakosságirezsi-védelem ugyanis nem rászorultsági alapon adott tá­mogatás, miközben a célzottan megítélt települési és a szociális tü­zelőanyag-támogatás egyre inkább elértéktelenedik. A bérlakásállo­mány növelésére lényegében nem A központi költségvetés­ből 2022 ben még 635,3 milli­árd forintot költöttek lakástámo­gatásra, ez az idén 383 milliárd, jövőre pedig 182 milliárd lesz. költ a kormány, míg felújításra az önkormányzatok mindössze 16,8 milliárdot kaptak tavaly. A lakhatási szegénységben élők segítését egyébként is gyorsu­ló ütemben szervezi ki a kormány egyházi és karitatív szereplőknek. Ennek minősített esete a Nemze­ti Eszközkezelő Program megma­radt 16 milliárdos lakásállományá­nak bérlőkkel együtt való átadása az MR Közösségi Lakásalap Non­profit Kft.-nek 2022-ben. (A lakás­alap működéséről többször is ír­tunk korábban.) A kedvezményes lakáshitelek iránti, tavalyi fokozott érdeklődés a lakásvásárlások vis­­­szaesésével rég nem látott mély­ségbe zuhant. Czirfusz Márton a kormány által 2023 végéig meg­hosszabbított, 300 ezer háztartást érintő kamatstopot sem tartja tár­sadalmilag igazságosnak. Ráadá­sul a lakáshitelek miatt megcsúszó családok nehézségeinek felmérésé­re és átfogó megoldásra semmiféle kormányzati terv nincs. 3­3^3 M­i oo Nehéz élet­helyzetek. Magyaror­szágon tavaly a lakosság tizedének volt jelzáloghitel-, rezsi- vagy lakbérhátra­léka Tömegek élnek beázó, penészes ingatlanban GONDOK Az elszálló infláció és energiaárak, a meredeken emelke­dő albérleti díjak és az ettől jócs­kán elmaradó bérek miatt egyre nehezebb előteremteni a lakhatás költségét. Nem csupán a vásárlás, de a lakásbérlés és a fenntartás is egyre szélesebb társadalmi rétegek számára jelent kihívást. Érdemben az állam sem segít ebben, hiszen a lakhatás támogatására biztosított források a GDP fél százalékát sem érték el 2021-ben - derül ki Ámon Katalin (Central European Uni­versity) PhD-hallgatónak a Habitat számára a lakhatás megfizethetősé­­géről készített tanulmányából. A Nemzeti Foglalkoztatási Szol­gálat például csak egy szűk réteg számára - olyan álláskeresőknek, akik munkavállalás miatt kénytele­nek elköltözni - kínál vissza nem té­rítendő lakhatási támogatást bérleti díjra és rezsiköltségekre. 2021-ben 47 fő kapott ilyen támogatást, ös­­­szesen 15,2 millió forintot. (Csupán összehasonlításul: Mészáros Lőrinc és családja Nápoly és Salerno kö­zött 1,3 millió forintnyi üzemanya­got jachtozott el fél nap alatt.) Ennél jóval nagyobb a merítése a telepü­lési önkormányzatok által nyújtott támogatásnak, de nem egyértelmű, hogy mekkora részét használják va­lóban lakhatási célra. Bár ez a szoci­ális juttatás az egyetlen olyan támo­gatási forma, amelyet a mindennapi lakásköltséghez nyújtanak, mind az igénybe vevők köre, mind a támoga­tás mértéke alacsony: 2022-ben 831 ezren kaptak átlag 11336 forintot, és ennek csak a töredékét fordíthatták lakhatásra. A megfizethetőség hiánya eladó­sodáshoz, lakásvesztéshez, otthon­­talansághoz vezethet. Sok háztartás tartósan megfizethetőségi gondok­kal küzd, és bizonytalan, rossz mi­nőségű lakásban, gyakran különféle szállókon - hajléktalanszállón, csa­ládok átmeneti otthonaiban, mun­kásszállókon - kénytelenek leélni az életüket. Magyarországon 2022-ben a la­kosság tizede rendelkezett jelzálog­hitel-, rezsi- vagy lakbérhátralékkal, ami kicsivel magasabb az uniós or­szágok átlagánál (9,2%). A medián jövedelem 60 százalékánál keveseb­bet keresők esetében már több mint a negyedüknek van tartozása. De a jellemzően nem az alsó jövedelmi kategóriákba tartozó támogatott hiteleseknek - csokosok, babavá­ró hitelesek - is van okuk az aggo­dalomra. Az ő esetükben az átlagos fennálló tőketartozás 2022 végén 29 millió forint volt. A végrehajtói adatok szerint 2022-ben és 2023 első fél évében a lakásügyben hozott határozatok alapján 800 esetben indult végre­hajtás és 1662 lakás árverezése zá­rult le. Öt esetben a lakás kiürítését rendőri kényszerintézkedéssel haj­tották végre. Önkormányzati laká­sokból 2022-ben 369 családot lakol­­tattak ki, közülük 189-et hátralékok miatt. Másokat például az elég ne­hezen megfogható „összeférhetet­lenség” miatt.­­Egy ilyen okból indí­tott kispesti kilakoltatásnál húzták Jámbor András parlamenti képvi­selőt november első napjaiban a há­tán a kivezényelt rendőrök, amikor megpróbálta megakadályozni egy 14 és 18 éves gyerekét egyedül neve­lő nő kilakoltatását. A ház lakói sze­rint semmi baj nem volt velük, tar­tozásuk sem volt.) A megfizethetetlen lakhatási költségek családokat kényszeríte­nek akár több generáción át nem lakáscélú helyiségekbe, túlzsúfolt szállókra. Körülbelül 1,9 millió em­ber él beázó tetejű és/vagy pené­szes ingatlanban, 144 ezren élnek WC, fürdő nélküli lakásban, bő fél­millióan alig fűthető helyiségekben. 67 ezer ember szívességi lakáshasz­náló, azaz bármikor utcára tehetik, 86,5 ezer ember él különféle szál­lókon. Egyre több az olyan család, ahol már a második generáció nő fel átmeneti otthonokban - hívja fel a figyelmet a Habitat jelentése. Idén februárban 1500 ember élt az utcán, legalábbis ennyit számol­tak össze a közterületeken. A gye­rekeket ugyan csupán szociális ok­ból nem lehet kiemelni a családból, de ez gyakorta elmosódik. Tavaly 7386 gyermek élt átmeneti otthon­ban, csaknem 15 ezren nevelőszü­lőknél. A kormánynak minderre nincsenek válaszai. Igaz, a kérdést sem teszik fel. SZ. A. Több mint félmillióan alig fűthető helyiségekben laknak oo­e?0­1 ö o

Next