Népszava, 2023. november (150. évfolyam, 255-279. szám)
2023-11-21 / 271. szám
REFLEKTOR/BELFÖLD____________________________________________________________________________ Szekszárd bukott, talán „felsőbb parancsra” TÉTLENSÉG Szekszárd nagy vesztese a Modern Városok Program leállításának - mondta lapunknak Bomba Gábor, a városi közgyűlés ellenzéki pártokat integráló Éljen Szekszárd! (ÉSZ) frakciójának vezetője. Igaz, amíg működött a program, sem volt igazán hozadéka, hiszen nem valósultak meg a turisztikai célú beruházások, a kalandpark és a szabadidőközpont, nem épült meg az új sportcsarnok, és elmaradt a távhős házak korszerűsítése. Mindezt a kormánypárti városvezetés impotenciájával magyarázta az ÉSZ frakcióvezetője. Az MVP meghirdetésekor a Fidesz-KDNP irányította a várost, s bár 2019-ben az ÉSZ nyerte a helyhatósági választást, a fideszes polgármester, Ács Rezső megőrizte a helyét, és a koronavírus miatt 2020 tavaszán elrendelt rendkívüli állapot idején a polgármester irányította a várost, így a fejlesztésekről is Ács és csapata dönthetett. Nem tették, elkéstek a beruházások előkészítésével, ezért a tervekből nem valósult meg szinte semmi. Ebben annak is szerepe lehetett, hogy Ács egy gyógyíthatatlan betegség miatt szinte munkaképtelenné vált, de lemondani nem akart. Idén májusban a fideszes és az ellenzéki képviselők összefogtak, és eltávolították posztjáról Ácsot, ám a városvezető felmentése nem hozhatott érdemi változást az MVP-s fejlesztésekben. Ugyanakkor Bomba Gábor azt is elképzelhetőnek tartja, hogy „felsőbb parancsra” volt tehetetlen a városvezetés, mivel nem is volt pénz a programra. Csak beszélt róla a miniszterelnök, de nem tudott forrást kihasítani a meghirdetett célokra a költségvetésből, így a program nagy része csak kampányígéret volt, és porhintés. NÉPSZAVA Bomba Gábor: A program nagy része csak kampányígéret volt, és porhintés Torzó nem maradhat, de rengeteg kérdés igen Megkerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot milyen feltételrendszer alapján dönt majd Lázár János, mely beruházások folytatódhatnak, illetve mi lesz a sorsa a most leállított projekteknek. - Torzó nem maradhat, a megkezdett beruházások vagy azok egyes kivitelezési szakaszai természetesen befejeződnek, de az új fejlesztések a jövőben már a szakminisztériumok programalkotása után az új, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alatt valósulhatnak majd meg - válaszolta a Népszavának a tárca sajtóosztálya, amely annyit elárult ugyan, hogy több, mint 2353 milliárd forint támogatást fizetett ki eddig az állam az MVP keretében, ám az nem derült ki, milyen szempontok alapján dől el, mely beruházások élik túl a kormányrendeletet. A jogszabály értelmezése amúgy a legtöbb településen komoly problémákat okozott, hiszen nem tisztázott, mi számít teszem azt megkezdett projektnek; például egy lezárult közbeszerzési eljárás vagy egy támogatói szerződés már futó beruházást jelent, vagy csak a ténylegesen elkezdett építkezéseket lehet majd folytatni? 2023. november 21., kedd I 3 Egyre több lesz az ellátatlan körzet CSALÁDBARÁT A védőnői szolgálat államosítás utáni leépülése folytatódik - tudta meg a Népszava. A régiók ötödét helyettesítéssel látják el, miközben sok helyen gyermekorvos sincs. SZALAI ANNA „Sok minden állhat az öt hónapos tarnazsadányi kislány halála mögött, ennek feltárása a nyomozó hatóságok feladata” - ennyit válaszolt a védőnő szerepére vonatkozó kérdéseinkre Szalainé B Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője. Bár azt nem tagadta, aligha segítette a családot a helyzet megoldásában, hogy állandó házi gyermekorvos nélküli körzetben a védőnő is helyettesként dolgozhatott, így meg kellett osztania magát a saját körzete és a rábízott másik között. Márpedig sok helyen hetente alig 10 óra jut egy körzetre. „Minden anyukának, várandós kismamának és kisgyereknek joga van a minőségi védőnői ellátáshoz. Ezt az esélyegyenlőséget azonban ma nem tudja biztosítani rendszer. Nagy a mozgás, de jelenleg 277 területi és további 50 iskolai védőnői állás betöltetlen. Ez önmagában 714 feladatellátási helyet érint, de ennél jóval több helyen oldják meg a feladatot helyettesítéssel” - fogalmazott Szalainé Boglárka. „A csaknem 5000 védőnői körzetből nagyjából 650-ben helyettesként dolgozik a védőnő. Az üres állások mellett ugyanis a gyesen és tartósan távol lévők feladatait is a szomszédos körzetből érkező kollégák látják el” - magyarázta a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) nyilvános nyilvántartásainak ismeretében Szalainé, aki szerint a nagyszámú helyettesítés önmagában is nehéz helyzetet teremt, hiszen egy-egy körzetben 200, de akár 350 gondozott gyermek, várandós is lehet. Erre terhelődik rá a helyettesített körzet összes feladata. Felmérések alapján a dolgozó védőnők ötöde, tehát nagyjából 1000 védőnő helyettesít (a betöltetlen vagy tartósan távol lévő kolléga körzetét esetenként 2 vagy 3 védőnő látja el megosztva). Mivel az osztott figyelem a saját körzetét is hátrányosan érinti, az mondható, hogy 2500-3000 feladatellátási helyen nem jut a gondozottakra megfelelő mennyiségű idő és figyelem. A NEAK összesen 10 000 feladatellátási helyet tart nyilván, így az ellátottak 25-30 százalékának sérül az egyenlő ellátáshoz való joga. A védőnői szolgálatok júliusi államosítása előtt ezt általában úgy oldották meg, hogy a védőnő félállásban, azaz napi négy órában fizetése 50 százalékáért helyettesített az egyébként ellátatlan körzetben. Ez azért ritkán jelentett folyamatosan napi 12 órás munkarendet, hiszen az nem teljesíthető hosszú távon, többnyire egyik és másik helyen is időkedvezményt kaptak, vagyis itt is, ott is lecsíptek kicsit a munkaidőből, hogy mindkét körzetben a gyermekek számára is megfelelő időpontban tudjanak jelen lenni. A helyettesített körzetben ez jobbára eddig is csak arra volt elég, hogy a szigorúan kötelezőket - védőoltásokhoz kapcsolódó adminisztráció és szervezés, státuszvizsgálatok, kismamák ellátása, illetve az újszülöttek látogatása - elvégezzék, családlátogatásokra már kevés idő maradt, adminisztrációra is jobbára csak az este. Az államosítás után tovább romlott a helyzet. A kórházakkal az állami átvétel után júliusban aláírt munkaszerződések többségében szerepelt az a kitétel, hogy szeptember 30-ig felülvizsgálják a kontraktust. Ez sok helyen meg is történt, vagy most zajlik. Az általános tapasztalat szerint a fix bérelemek nem változnak, ellenben a helyettesítésre jó néhány helyen új elszámolást állítanak be: a korábbi heti 20 óra, vagyis félállás helyett csak 10 órát számolnak el. Ennyi idő alatt kellene megoldani mindent. Mert ha baj van, elsőnek a védőnőt veszik elő, hogy megfelelően látta-e el például a gyermekvédelmi jelzőrendszeri feladatait. Különösen igaz ez olyan helyekre, mint például Tarnazsadány, ahol nincs gyerekorvos - magyarázta a szakember. A helyettesítési óraszám csökkentésével párhuzamosan erősen visszahúzták az ezért járó díjazást is: több megyében a havi bér 12,5 százalékát fizetik azért, hogy a védőnő a vállára vegyen egy ellátatlan körzetet. Az már csak hab a tortán, hogy például üzemanyagköltség-térítés sincs, így ennek a kevés pénznek a nagy részét is elfurikázzák a települések között ingázva. A védőnői szolgálatokat átvevő kórházak számára a jelentős megtakarítást jelentő „jó gyakorlat” futótűzként terjed országszerte. Ám ennek nagy ára van. Aligha meglepő módon egyre többen adják vissza a helyettesített körzeteket. Havi 50 ezerért senki nem veszi a nyakába 100-150 gyerek, kismama ellátását, így egyre több lesz a teljességgel ellátatlan körzet - mutatott rá Szalainé Boglárka, aki maga is védőnő. Minden anyukának, várandós kismamának és kisgyereknek joga van a minőségi védőnői ellátáshoz. Ezt az esélyegyenlőséget azonban ma nem tudja biztosítani rendszer - véli a szakember 10 óra sok helyen ennyi is alig jut hetente egy körzetre . NYTALAN SZALAINÉ P. BOGLÁRKA: Havi 50 ezerért senki nem veszi a nyakába 100- 150 gyerek, kismama ellátását o_n £ Oin Nincs elem a vérnyomásmérőbe, vécépapír sincs A körzetekben maximálisan ellátható gondozottak száma egyébként 20 éve változatlan, holott sok helyen meg kellene bontani a körzetet. A hatályos finanszírozási szabályok miatt a szolgáltatónak az az előnyös, ha a körzetek maximumon dübörögnek, így marad a túlterheltség. Az elmúlt években ugyanis a csökkenő védőnői létszám mellett még több feladatot kell ellátni: megduplázódott a kötelező oltások és státuszvizsgálatok száma, egyre több a veszélyeztetett vagy valamilyen okból fokozott gondozásra szoruló gyermek, jóval nagyobb az adminisztrációs teher, és sokkal nagyobb hangsúlyt kap az időigényes mentálhigiénés munka is, mint korábban. Erre jött rá az államosítás, amelynek gyerekbetegségeit még mindig nem sikerült kinőni, sőt úgy tűnik, állandósulnak az anyagellátási gondok nincs elem a vérnyomásmérőbe, nincs tintapatron a nyomtatóba, sőt helyenként vécépapír se jut, és a fűtés is valaki jóindulatán múlik. A védőnők mindezek ellenére bíznak benne, hogy a jövő évi béremelés anyagi javulást hoz, és vonzóvá teszi a védőnői pályát a fiataloknak és a pályaelhagyóknak is. Különösen fontos ez azokon a településeken, ahol betöltetlenek a háziorvosi állások, hiszen itt az egészség őre csak a védőnő tette hozzá az érdekvédő. Megkérdeztük a védőnői szolgálat szakmai felügyeletét ellátó Országos Kórházi Főigazgatóságot is, ám lapzártánkig nem válaszoltak,