Népszava, 2023. november (150. évfolyam, 255-279. szám)

2023-11-21 / 271. szám

REFLEKTOR/BELFÖLD____________________________________________________________________________ Szekszárd bukott, talán „felsőbb parancsra” TÉTLENSÉG­­ Szekszárd nagy vesztese a Modern Városok Prog­ram leállításának - mondta lapunk­nak Bomba Gábor, a városi közgyű­lés ellenzéki pártokat integráló Éljen Szekszárd! (ÉSZ) frakciójá­nak vezetője. Igaz, amíg működött a program, sem volt igazán hoza­­déka, hiszen nem valósultak meg a turisztikai célú beruházások, a kalandpark és a szabadidőközpont, nem épült meg az új sportcsarnok, és elmaradt a távhős házak korsze­rűsítése. Mindezt a kormánypárti városvezetés impotenciájával ma­gyarázta az ÉSZ frakcióvezetője. Az MVP meghirdetésekor a Fi­­desz-KDNP irányította a várost, s bár 2019-ben az ÉSZ nyerte a hely­­hatósági választást, a fideszes pol­gármester, Ács Rezső megőrizte a helyét, és a koronavírus miatt 2020 tavaszán elrendelt rendkívüli álla­pot idején a polgármester irányí­totta a várost, így a fejlesztésekről is Ács és csapata dönthetett. Nem tették, elkéstek a beruházások elő­készítésével, ezért a tervekből nem valósult meg szinte semmi. Ebben annak is szerepe lehetett, hogy Ács egy gyógyíthatatlan betegség miatt szinte munkaképtelenné vált, de lemondani nem akart. Idén május­ban a fideszes és az ellenzéki képvi­selők összefogtak, és eltávolították posztjáról Ácsot, ám a városvezető felmentése nem hozhatott érdemi változást az MVP-s fejlesztésekben. Ugyanakkor Bomba Gábor azt is el­képzelhetőnek tartja, hogy „felsőbb parancsra” volt tehetetlen a város­­vezetés, mivel nem is volt pénz a programra. Csak beszélt róla a mi­niszterelnök, de nem tudott forrást kihasítani a meghirdetett célokra a költségvetésből, így a program nagy része csak kampányígéret volt, és porhintés. N­É­PSZ­AVA Bomba Gábor: A program nagy része csak kam­pányígéret volt, és porhintés Torzó nem maradhat, de rengeteg kérdés igen Megkerestük az Építési és Köz­lekedési Minisztériumot milyen feltételrendszer alapján dönt majd Lázár János, mely beruhá­zások folytatódhatnak, illetve mi lesz a sorsa a most leállított pro­jekteknek. - Torzó nem maradhat, a megkezdett beruházások vagy azok egyes kivitelezési szakaszai természetesen befejeződnek, de az új fejlesztések a jövőben már a szakminisztériumok programal­kotása után az új, az állami építési beruházások rendjéről szóló tör­vény hatálya alatt valósulhatnak majd meg - válaszolta a Nép­szavának a tárca sajtóosztálya, amely annyit elárult ugyan, hogy több, mint 2353 milliárd forint támogatást fizetett ki eddig az állam az MVP keretében, ám az nem derült ki, milyen szempontok alapján dől el, mely beruházások élik túl a kormányrendeletet. A jogszabály értelmezése amúgy a legtöbb településen komoly problémákat okozott, hiszen nem tisztázott, mi számít teszem azt megkezdett projektnek; például egy lezárult közbeszerzési eljárás vagy egy támogatói szerződés már futó beruházást jelent, vagy csak a ténylegesen elkezdett épít­kezéseket lehet majd folytatni? 2023. november 21., kedd I 3 Egyre több lesz az ellátatlan körzet CSALÁDBARÁT A védőnői szolgálat államosítás utáni leépülése folytatódik - tudta meg a Népszava. A régiók ötödét helyettesítéssel látják el, miközben sok helyen gyermekorvos sincs. SZALAI ANNA „Sok minden állhat az öt hónapos tarnazsadányi kislány halála mö­gött, ennek feltárása a nyomozó hatóságok feladata” - ennyit vála­szolt a védőnő szerepére vonatkozó kérdéseinkre Szalainé B Boglárka, a Független Egészségügyi Szak­­szervezet védőnői alapszervezeté­nek vezetője. Bár azt nem tagadta, aligha segítette a családot a helyzet megoldásában, hogy állandó házi gyermekorvos nélküli körzetben a védőnő is helyettesként dolgoz­hatott, így meg kellett osztania magát a saját körzete és a rábízott másik között. Márpedig sok helyen hetente alig 10 óra jut egy körzet­re. „Minden anyukának, várandós kismamának és kisgyereknek joga van a minőségi védőnői ellátáshoz. Ezt az esélyegyenlőséget azonban ma nem tudja biztosítani rendszer. Nagy a mozgás, de jelenleg 277 te­rületi és további 50 iskolai védőnői állás betöltetlen. Ez önmagában 714 feladatellátási helyet érint, de ennél jóval több helyen oldják meg a feladatot helyettesítéssel” - fo­galmazott Szalainé­­ Boglárka. „A csaknem 5000 védőnői kör­zetből nagyjából 650-ben helyet­tesként dolgozik a védőnő. Az üres állások mellett ugyanis a gyesen és tartósan távol lévők feladatait is a szomszédos körzetből érkező kollégák látják el” - magyarázta a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosí­tási Alapkezelő) nyilvános nyilván­tartásainak ismeretében Szalainé, aki szerint a nagyszámú helyette­sítés önmagában is nehéz helyzetet teremt, hiszen egy-egy körzetben 200, de akár 350 gondozott­­ gyer­mek, várandós­­ is lehet. Erre ter­helődik rá a helyettesített körzet összes feladata. Felmérések alap­ján a dolgozó védőnők ötöde, tehát nagyjából 1000 védőnő helyettesít (a betöltetlen vagy tartósan távol lévő kolléga körzetét esetenként 2 vagy 3 védőnő látja el megoszt­va). Mivel az osztott figyelem a sa­ját körzetét is hátrányosan érinti, az mondható, hogy 2500-3000 fel­adatellátási helyen nem jut a gon­dozottakra megfelelő mennyiségű idő és figyelem. A NEAK összesen 10 000 feladatellátási helyet tart nyilván, így az ellátottak 25-30 szá­zalékának sérül az egyenlő ellátás­hoz való joga. A védőnői szolgálatok júliusi ál­lamosítása előtt ezt általában úgy oldották meg, hogy a védőnő félál­lásban, azaz napi négy órában fize­tése 50 százalékáért helyettesített az egyébként ellátatlan körzetben. Ez azért ritkán jelentett folyama­tosan napi 12 órás munkarendet, hiszen az nem teljesíthető hos­­­szú távon, többnyire egyik és má­sik helyen is időkedvezményt kap­tak, vagyis itt is, ott is lecsíptek kicsit a munkaidőből, hogy mind­két körzetben a gyermekek szá­mára is megfelelő időpontban tud­janak jelen lenni. A helyettesített körzetben ez jobbára eddig is csak arra volt elég, hogy a szigorúan kö­telezőket - védőoltásokhoz kap­csolódó adminisztráció és szerve­zés, státuszvizsgálatok, kismamák ellátása, illetve az újszülöttek láto­gatása - elvégezzék, családlátoga­tásokra már kevés idő maradt, ad­minisztrációra is jobbára csak az este. Az államosítás után tovább rom­lott a helyzet. A kórházakkal az ál­lami átvétel után júliusban aláírt munkaszerződések többségében szerepelt az a kitétel, hogy szep­tember 30-ig felülvizsgálják a kontraktust. Ez sok helyen meg is történt, vagy most zajlik. Az általá­nos tapasztalat szerint a fix bérele­mek nem változnak, ellenben a he­lyettesítésre jó néhány helyen új elszámolást állítanak be: a korábbi heti 20 óra, vagyis félállás helyett csak 10 órát számolnak el. Ennyi idő alatt kellene megoldani min­dent. Mert ha baj van, elsőnek a vé­dőnőt veszik elő, hogy megfelelően látta-e el például a gyermekvédel­mi jelzőrendszeri feladatait. Külö­nösen igaz ez olyan helyekre, mint például Tarnazsadány, ahol nincs gyerekorvos - magyarázta a szak­ember. A helyettesítési óraszám csök­kentésével párhuzamosan erő­sen visszahúzták az ezért járó dí­jazást is: több megyében a havi bér 12,5 százalékát fizetik azért, hogy a védőnő a vállára vegyen egy ellá­tatlan körzetet. Az már csak hab a tortán, hogy például üzemanyag­költség-térítés sincs, így ennek a kevés pénznek a nagy részét is elfu­­rikázzák a települések között ingáz­va. A védőnői szolgálatokat átvevő kórházak számára a jelentős meg­takarítást jelentő „jó gyakorlat” fu­tótűzként terjed országszerte. Ám ennek nagy ára van. Aligha meglepő módon egyre többen adják vissza a helyettesített körzeteket. Havi 50 ezerért senki nem veszi a nyakába 100-150 gyerek, kismama ellátását, így egyre több lesz a teljességgel el­látatlan körzet - mutatott rá Szalai­né­­ Boglárka, aki maga is védőnő. Minden anyukának, várandós kismamának és kisgyerek­nek joga van a minőségi védőnői ellá­táshoz. Ezt az esélyegyenlő­séget azonban ma nem tudja biztosítani rendszer - véli a szakember 10 óra sok helyen ennyi is alig jut hetente egy körzetre . NYTALAN SZALAINÉ P. BOGLÁRKA: Havi 50 ezerért senki nem veszi a nyakába 100- 150 gyerek, kis­mama ellátását o­_n £ Oin Nincs elem a vérnyomásmérőbe, vécépapír sincs A körzetekben maximálisan ellátható gondozottak száma egyébként 20 éve változatlan, holott sok helyen meg kellene bontani a körzetet. A hatályos finanszíro­zási szabályok miatt a szolgáltatónak az az előnyös, ha a körzetek maximumon dübörögnek, így marad a túl­terheltség. Az elmúlt években ugyanis a csökkenő vé­dőnői létszám mellett még több feladatot kell ellátni: megduplázódott a kötelező oltások és státuszvizsgá­latok száma, egyre több a veszélyeztetett vagy valami­lyen okból fokozott gondozásra szoruló gyermek, jóval nagyobb az adminisztrációs teher, és sokkal nagyobb hangsúlyt kap az időigényes mentálhigiénés munka is, mint korábban. Erre jött rá az államosítás, amelynek gyerekbetegségeit még mindig nem sikerült kinőni, sőt úgy tűnik, állandósulnak az anyagellátási gondok nincs elem a vérnyomásmérőbe, nincs tintapatron a nyomtatóba, sőt helyenként vécépapír se jut, és a fűtés is valaki jóindulatán múlik. A védőnők mindezek elle­nére bíznak benne, hogy a jövő évi béremelés anyagi javulást hoz, és vonzóvá teszi a védőnői pályát a fia­taloknak és a pályaelhagyóknak is. Különösen fontos ez azokon a településeken, ahol betöltetlenek a házi­orvosi állások, hiszen itt az egészség őre csak a védőnő tette hozzá az érdekvédő. Megkérdeztük a védőnői szolgálat szakmai felügyeletét ellátó Országos Kórházi Főigazgatóságot is, ám lapzártánkig nem válaszoltak,

Next