Népszava, 2023. december (150. évfolyam, 280-303. szám)

2023-12-01 / 280. szám

2 I 2023. december 1., péntek __________________________________________________________________________________________________REFLEKTOR „Legyen értelme felkelni reggel” RÁSZORULOK Több száz hátrányos helyzetű ember kap új esélyt a munkára, mert a jövőben könnyebben hozhatnak létre szociális farmokat civil szervezetek, önkormányzatok, szolgáltatók. DOBOS JUDIT - Az ötmillió lakosú Norvégiában több mint 1100 szociális farm mű­ködik, míg a tízmilliós Magyaror­szágon ez a szám jóval tíz alatt van, de ha a hosszú távon is életképes, s nem csak pályázattól pályázatig létező ilyen vállalkozásokat tekint­jük, akkor voltaképpen hármat találunk az egész országban: Mis­kolcon a Baráthegyi Majorságot, Komáromban a Kemence Egyesü­let farmját, Szabadszálláson pedig a Strázsa-tanyát - sorolta Jakubinyi László, a miskolci Szimbiózis Ala­pítvány vezetője. Az általuk húsz évvel ezelőtt létrehozott, lapunk­ban korábban többször is bemuta­tott majorság volt az első szociális farm Magyarországon. A szociális farmok olyan, társadalmi felada­tokat is betöltő, nem feltétlenül nyereségérdekelt mezőgazdasági vállalkozások, amelyek hátrányos helyzetű célcsoportok - fogyatéko­sok, egészségkárosodottak, szenve­délybetegek, idősek, börtönvisel­tek, hajléktalanok - tagjai számára biztosítanak rendszeres aktív mun­kalehetőséget, ezzel is hozzájárulva a vidék megtartó erejének növelé­séhez. A Baráthegyi Majorság volt az első, és a sok viszontagság ellené­re ma is működik, folyamatosan fejlődik. Jelenleg száz dolgozónak biztosít munkát, akik közül 82 fo­gyatékos vagy megváltozott munka­­képességű személy. Ők a kertészetben, a konyhán, az állattartó telepi részen, a sajtüzem­ben, a gyümölcsfeldolgozóban, az asztalos-, fazekas- és kézművesmű­helyekben, vagy a vendégváró-tu­risztikai egységekben tevékenyked­nek az öthektáros, sokak által csak „falu a városban” helyként emlege­tett birtokon, Miskolc határában. Az alapító felidézte: az elmúlt két évtizedben számos megkeresés ér­kezett az alapítványhoz, mások is szerettek volna hasonló majorságot indítani, de a legtöbben feladták, látva, hogy ennek legnagyobb aka­dálya a hazai jogi környezet. A szo­ciális farm fogalma eddig voltaképp hiányzott a törvényekből, s csak úgy tudtak az ilyen jellegű szervezetek működni és termelési egységeket létrehozni, ha a legszigorúbb élel­miszer-biztonsági szabályoknak megfeleltek. Mi kénytelenek voltunk befek­tetni ötvenmillió forintot, hogy a több mint rigorózus előírásokat be­tartva beindíthassuk a sajtüzemün­ket, s azt a napi harminc liter tejet feldolgozhassuk, amelyet a kecs­kéink adnak. A készterméket csak vákuumozva, akkurátusan felcím­kézve vihetjük ki a Búza téri piacra. A mellettünk lévő pultnál pedig ott áll mondjuk egy őstermelő, akinek A rendelet bevezeté­sével egy­szerűsített formában, a nagy családi gazdaságok mintájára jöhetnek létre speciá­lis közösségi gazdálkodó majorságok, nem kellett nagyobb összeget köl­tenie egy üzemre, kis túlzással elég, ha reggeli után lesöpri az asztalt, és megkezdheti a napi 100-200 liter tej feldolgozását, majd mindenféle cso­magolás nélkül kiteheti a terméket a piaci asztalra - panaszolta. Eddig ha egy szociális intéz­ményben a terápiás vagy fejlesztő foglalkoztatás keretében megter­melték a salátát vagy a tojást, azt valójában nem ehették meg hiva­talosan helyben, s nem is adhatták el, mert a szigorú élelmiszer-biz­tonsági követelmények ezt nem tet­ték lehetővé, a közösségi gazdálko­dás fogalma pedig hiányzott a hazai jogrendből. A miskolciak már közel húsz éve lobbiznak, hogy ez meg­változzon, s úgy tűnik, mostanra sikerrel jártak: november közepén Nagy István agrárminiszter a Face­­book-oldalán jelentette be, hogy az Európai Uniós „rugalmassági ren­delkezések adta lehetőséget kihasz­nálva” minisztériumi rendeletben könnyítik meg a kis mennyiségű, helyi élelmiszer-előállítás és -érté­kesítés higiéniai feltételeit, így már nemcsak természetes személy vé­gezhet kistermelői élelmiszer-elő­állítást, hanem a szociális farmok is. Pár nappal később a rendelet megjelent a Magyar Közlönyben is, amelyben leszögezik, hogy „a vé­dett foglalkoztatást nyújtó akkre­ditált munkáltatók vagy a fejlesztő foglalkoztatást biztosító szolgálta­tók is végezhetnek kistermelői te­vékenységet”. - A napokban néztem meg: az első megkeresést ez ügyben még 2004-ben írtam, s azóta is legalább kétszáz további olyan levél ment minisztériumhoz, kamarához, tör­vényhozókhoz, amelyben sürget­tük a változást - idézte fel Jakubinyi László. Szavai szerint a hátrányos helyzetű emberek aktív bevonása az értékteremtő, termelő tevékenysé­gekbe biztosítja számukra azt, ami sokunk számára evidens: legyen ér­telme felkelni reggel. Lobbimunká­juk és a rendelet megszületésének legnagyobb társadalmi hatása, hogy mostantól bárki számára elérhető­vé teszi ezt a lehetőséget, mivel jó­val egyszerűbb lesz létrehozni a szo­ciális farmokat. így megoldódik az a probléma, amivel a fogyatékos, haj­léktalan, szenvedélybeteg és más hátrányos helyzetű személyek fog­lalkoztatását segítő szervezetek ed­dig szembesültek, vagyis hogy csak drága élelmiszeripari beruházások­kal tudtak értékteremtő agráralapú munkahelyeket létrehozni a célcso­portjuk számára. A rendelet beve­zetésével egyszerűsített formában, a nagy családi gazdaságok mintájá­ra jöhetnek létre speciális közösségi gazdálkodó majorságok. Ráadásul jövőre ehhez még pénzt is igényelhetnek, amikor megnyílik a Vidékfejlesztési együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesz­téséért pályázat, amelynek kere­tében két évre akár 500 ezer eurós támogatást is lehet kapni szociális farmok létrehozására, így várható­an a következő években több tucat új szociális farm jön létre, amelyek több száz hátrányos helyzetű dol­gozót foglalkoztathatnak. Jakubinyi László, aki a Magyar Szociális Farm Szövetség elnöke is, ehhez lapunk­nak hozzáfűzte: igyekeznek meg­akadályozni a pénz „lenyúlását”, s az ügyeskedést, ami hazánkban az uniós pénzek felhasználását olykor jellemzi, vagyis nem lesz elég, ha va­laki havonta egyszer „kihajtja a haj­léktalanokat a földekre, lefotózza őket, aztán szélnek ereszti a csapa­tot”. A szövetség létrehozott és beje­gyeztetett egy olyan tanúsító védje­gyet, amelyet a valóban működő és a megfogalmazott céloknak megfe­lelő szerveződések kaphatnak meg. Az uniós pályázatok elbírálásánál előnyt jelent majd, ha valaki ilyen­nel rendelkezik, illetve ha enélkül nyeri el a pénzt, a pályázati félidejé­ig, azaz egy éven belül kötelező lesz megszereznie, másképp nem jut hozzá az adott összeghez. A Baráthegyi Majorság volt az első szociális farm itthon, ma is működik, száz dolgozó­nak biztosít munkát, akik közül 82 fo­gyatékos vagy megváltozott munkaképes­ségű személy 19 éve oo £ o­oa lobbiznak azért, hogy könnyebb legyen szociális farmokat létrehozni, 2023- ban sikerült elérniük céljaikat Már könnyí­tett szabá­lyok szerint készülhet a mozzarella a szociális farmon Elszánt lobbista KITARTÓ Jakubinyi László 1990-es évek elején, még Erdélyben a hozott létre fogyatékosok számá­ra egy szervezetet, majd 1991-ben az angliai Botton Village-ben volt tanulmányúton: ez egy olyan szo­ciális farm, ahol közel 300 ember él és gazdálkodik, s közösség tagjai­nak fele fogyatékos személy. Majd egy évtizeddel később, 1999-ben Magyarországon, Miskolcon élet­re hívta a Szimbiózis Alapítványt, 2000-ben pedig elindult a Baráthe­gyi Majorság. Az alapító már akkor azt szerette volna, hogy ne csak az általa vezetett farm, hanem egy or­szágos­ régiós szociálisfarm-hálózat jöjjön létre. Az igazi áttörést ebben a folyamatban egy 2015-ben, szá­mos szakértő, kutató és egyetem bevonásával készült 300 oldalas kiadvány jelentette, amelynek meg­születését a norvég Civil Alap bizto­sította. Ez a tanulmány indította el a Magyar Szociális Farm Szövetség létrehozását és a védjegyük, tanú­sítványuk bejegyzését is. Végül 32 évnyi szociálisfarm-terepmunkával a háttérben, közel húsz év lobbi­munkájának eredményeként szüle­tett meg 2023-ban a jogszabály, ami első lépésként jogilag is elismeri Magyarországon a szociális formo­kat, és bárki számára lehetővé teszi a közösségi gazdálkodás egyszerű­sített formában történő elindítását. DOBOS JUDIT Jakubinyi László kitartó munkává kitaposta mások előtt az utat Menekültek a farmokon A szabadszállási Strázsa tanyán egy olyan szociális szövetkezet, illetve farm működik, ahol első­sorban hátrányos helyzetű állás­keresők és inaktívak munkahely­­teremtését, foglalkoztatását, valamint képzését és oktatását te­remtik meg, és lehetőséget nyúj­tanak fogyatékkal élők számára is a munkavégzéshez. Ennek jegyé­ben fogadtak be olyan, Ukrajnából menekült családokat is, ahol vagy a gyerek, vagy az anya fogyaték­kal él, s biztosítják számukra nem­csak a lakhatást, hanem a mun­kavégzést is. Ausztriában, Bécs külvárosában öt idős apáca foga­dott be a kolostorukhoz tartozó birtokra szír menekülteket, akik értenek a földműveléshez - ez egyfajta „win-win" helyzetet te­remtett, hiszen a környéken már egyre kevesebb a mezőgazda­ságban hadra fogható munkaerőt találtak, miközben az otthonukat kényszerűségből hátrahagyók is menedékre leltek a kolostorban.

Next