Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-13 / 11. szám

2 I ______________________________________________REFLEKTOR Mini-Dubai: a több is kevés RÁKOSRENDEZŐ Rövid idő alatt milliárdokkal romlott a kormány pozíciója az arab befektetővel folytatott alkuban - erre utal a két megállapodástervezet közötti különbség. SZALAI ANNA A kormányzat számára kedvezőtlen módon változhattak a Rákosrende­ző 130 hektáros területére álmodott mini-Dubaj városnegyed felépíté­sének feltételei. Ezt jelzik legalábbis a lapunk birtokába került korábbi és a napokban hivatalosan közzé­tett megállapodástervezet közötti különbségek. Az első tervezetben amelyről már korábban írtunk a kormány 600 millió euró (228 milliárd forint) értékű közlekedési beruházás megvalósítását vállalta. A kabinet két felüljáró megépítését, vasúti fejlesztést és az M1-es metró, a kisföldalatti meghosszabbítását vállalta. Cserébe az Egyesült Arab Emírségek (EAE) azt ígérte, hogy az általa kijelölt jogalany 5 milliárd euró (1900 milliárd forint) értékű beruházást valósít meg. A Külgazdasági és Külügymi­nisztérium által csütörtökön köz­zétett tervezet szerint azonban a magyar kormány „legalább 800 millió EUR (304 milliárd forint) becsült összeg erejéig” biztosít for­rásokat a felüljárók megépítésére, a vasúti fejlesztésre, a metró meg­hosszabbítására, valamint kerék­pár- és gyalogosutakra. Ez mintegy 76 milliárd forinttal több, mint ami az első tervezetben állt. Ráadásul korábban nem szereplő új elemként került be a tervezetbe a „vasúti pálya befedése arra alkal­mas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen”. Bár Lázár Já­nos közlekedési és építési miniszter a projekt decemberi bejelentése­kor megemlítette, az első változat­ban még nem volt benne a reptéri gyorsvasút odavezetése sem, a mos­taniban viszont az szerepel: köz­vetlen kapcsolatot biztosítanak az új rákosrendezői vasútállomás és Ferihegy között. Lázár egyébként a bejelentéskor azt mondta, hogy a magyar állam egymilliárd eurós (380 milliárd forint) fejlesztési ter­vet készít elő, amelyben a repülőtéri gyorsvasút nincs is benne. Az is új elem, és ezt még a tár­cavezető sem említette korábban, hogy a beruházás során elkészülő ingatlanok - amiket a szöveg nem korlátoz lakásokra - 5 százalékos adókulccsal legyenek értékesíthe­tők. (Az új lakások után jelenleg 5 százalék áfát kell fizetni, ám az erre vonatkozó jogszabály lejárt volna a nemzetközi megállapodás 15 éves időtartama alatt, ráadásul csak la­kóingatlanra vonatkozik, irodák­ra, kereskedelmi célú ingatlanokra nem.) Az EAB ehhez képest egyet­len fillérrel sem ígér többet, mint korábban, sőt a tervezetben már csak annyi szerepel, hogy „ösztönzi a kijelölt jogalanyt” 5 milliárd euró összegű beruházás megvalósítá­sára. Mindkét dokumentumban sze­repel, hogy a projektet kiemelt ál­lami beruházássá nyilvánítja a kor­mány, amellyel kiemeli az általános építés­szabályozási körből a beru­házást. Ez erősen gyengíti az önkor­mányzatok érdekérvényesítő ere­jét. Lázár korábban azt mondta: a fővárosi önkormányzattal és a ke­rületekkel a nemzetközi szerződés aláírása után egyeztet. „A megjelent megállapodáster­vezet több kérdést vett fel, mint amennyire választ ad. Világosan lát­ni, hogy a befektető mit kap a ma­gyar adófizetők pénzéből, de nem látni, hogy mit ad ezért cserébe. Az állam számos, az önkormányzatok által támogatott közcélú beruhá­zást vállal, súlyos százmilliárdokat érő, hatalmas városközponti terü­letet ad át, de arról semmi nem de­rül ki, hogy mit építene a befektető” mondta Karácsony Gergely a pén­teki kihelyezett kabinetülés utáni sajtótájékoztatón, ahol az érintett városrészek, a XIII., a XIV. és XV. ke­rület polgármesterei is részt vettek. A repülőtéri gyorsvasút ideve­­zetése miatt egy alapvetően turisz­tikai beruházás képe rajzolódik ki, ami semmiképpen nem szolgálná Budapest érdekeit a főpolgármes­ter szerint, aki polgármester társa­ival egyetértésben erősen kevesli a kormány közcélú beruházásokra szánt keretét. Ez az összeg legfel­jebb a Szegedi úti közúti felüljáró és kisföldalatti meghosszabbítására elég - mondta. Másrészt többször is hangsúlyozta: a földalatti meg­hosszabbításának csak akkor van értelme, ha ezzel párhuzamosan megújul a meglévő vonal, új meg­állók épülnek például a Városliget mellett, valamint lecserélik az el­öregedett járműállományt. Utóbbi beszerzését már az idén el kellene indítani - ennek problémájáról ko­rábban részletesen írtunk. Túl „lazának” tartja a megállapo­dástervezetet Tóth József XIII. ke­rületi polgármester, mivel a befek­tető terveiről semmi nem derül ki. A kerület számára a Szegedi úti felül­járó megépítése a legfontosabb, er­ről már 2020-ban döntött a kor­mány. A kiviteli terveknek 2023-ra kellett volna elkészülniük. A Fővá­rosi Közgyűlés által decemberben elfogadott feltételgyűjteménybe a XIII. kerület által támasztott igé­nyeket is belefoglalták, a felüljáró mellett 9 másik elvárást is támasz­tottak a projekttel kapcsolatban. A minisztériumtól egyelőre nem ér­kezett megkeresés a kerülethez, de a Szegedi úti felüljáróról folyama­tos az egyeztetés. Tóth József sze­rint életet kellene lehelni a Fővá­rosi Közfejlesztések Tanácsába, amely korábban a kormány és a vá­ros közötti híd szerepét töltötte be. Az új városnegyedről való véle­ménynyilvánítás legjobb formája a tárgyalóasztal - jelentette ki Ka­rácsony Gergely, aki szerint helyi népszavazásra nem igazán ad lehe­tőséget a kormány által választott jogi konstrukció. Bár azt hozzátet­te, hogy a kormány által választott zárt körű versenyeztetés egy jól működő jogállamban fel se merül­ne. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Belgrádban hasonló konstrukció­ban épült fel egy új negyed, amely­nek rossz példájából remélhetőleg tanul a magyar kormány. A főváros felé egyelőre nem érkezett formá­lis megkeresés az ügyben. A projek­tet koordináló bizottságban szerin­te mindenképpen helyet kell adni az érintett önkormányzatoknak. m­a A mostani tervek szerint 60-65 hektárt építenének be, a maradék 25-30 hek­táron pedig létrejönne Budapest új, egyben leg­modernebb közparkja ÖQ<Mz­- rS 1,3 millió négyzetméterből 300-350 ezer négyzetméterre van szüksége a kötöttpályás közlekedésnek, és 900 ezer négyzetméter hasznosítását kezdhetik meg magáncélok érdekében Horváth Csaba zuglói, Tóth József XIII. kerületi polgármester Karácsony Gergely fő­polgármester, Cserdiné Né­meth Angéla, a XV. kerület vezetője és Balogh Samu, a főpolgár­mester kabi­netfőnöke Zugló kezdi meg a tárgyalást Lázárral TŰZSZÜNET Napokon belül tárgyalóasztalhoz ül Lázár János minisztériuma és a zuglói önkor­mányzat, az erről szóló egyeztetés már tavaly, a kerület kezdeménye­zésére megkezdődött - válaszolta a Népszava kérdésére Horváth Csa­ba, Zugló polgármestere. A politi­kai ellentéteteket most felülírhat­ják a gazdasági érdekek - vélekedik a politikus, aki szerint egy működő­képes városnegyed létrehozása és a hiányzó közlekedési kapcsolatok megteremtése a kormány számára is fontos. Három éve folynak már erről állítólag tárgyalások, de köz­műegyeztetés még egy sem volt. Több ezer milliárd forint értékű állami vagy NER-projekt valósult meg az elmúlt években Zuglóban, gondoljunk csak a Városliget be­építésére, amely Horváth szerint elfogadható kompromisszum, a kormányzati negyeddé alakuló Bosnyák téri projektre vagy éppen a Dürer-kertre. A zuglói polgár­­mester nyitottságot érzékel a mi­nisztérium részéről, és több esélyt lát a tárgyalóasztal mellett való megegyezésre, mintha erővel lép­nének fel. Az előzetes témaegyez­tetéskor például a minisztérium egyáltalán nem utasította el a né­gyes metró meghosszabbításáról, illetve a földalatti új állomásokkal való kiegészítéséről szóló gondo­latát. Horváth szerint a kormány számára is világos kell legyen, hogy a földalatti nem lesz elegendő az új negyed közlekedési igényeinek kiszolgálására. A négyes metrót el kell vinni legalább a Bosnyák térig, de még jobb lenne Újpalotáig. Nem cél, hogy elvaduljon a viszony Rá­kosrendező ügyében, hiszen akkor még kevesebb beleszólásunk lesz - összegzett Horváth Csaba. SZALAI ANNA '<2 Q<z'< oo Gúzsba köt a szerződés Gyakorlatilag felmondhatatlan gazdasági együttműködési meg­állapodás aláírásához kér parla­menti jóváhagyást a kormány. A Külgazdasági és Külügyminiszté­rium által csütörtökön közzétett tervezet szerint az Egyesült Arab Emírségekkel (EAE) kötendő, 15 évre szóló kontraktust hat hóna­pos határidővel felmondhatják a felek. Csakhogy a felmondás nem érinti a már megkezdett projek­teket, az aláírt kötelezettségvál­lalásokat, megbízásokat, szerző­déseket, de még a munkaterveket sem az adott megállapodások lezárásáig. Kivéve persze, ha a felek erről másként döntenek, így egy jelenlegitől eltérő összetételű kormány később hiába döntene úgy, hogy eláll a közös ingatlan­­fejlesztéstől, a jelen megállapo­dás nyomán indult beruházáso­kat befejezik. Mindezek fényében még fontosabb, hogy olyan város­negyed épüljön Rákosrendezőn, amely nem csupán turisztikai lát­ványosságként, de a város szer­ves részeként működik.

Next