Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-29 / 24. szám

\ / N­­­ÁI­V­I­LAO NÉPSZAVA I­T T 2024. január 29., hétfő I O Félnek, hogy elveszítik Amerikát • INTERJÚ „A demokráciánk túl fogja élni Trum­pot” - mondta a Népszavának adott interjújában Graham Wilson, a Bostoni Egyetem politológus professzora. Ukrajna esetében azonban attól tart, hogy Trump beváltaná ígéretét, és megadásra szólítaná fel Kijevet. MOSOLYGÓ MIKLÓS A tudósítások szerint idén vis­­­szafogott érdeklődés övezte a New Hampshire-i előválasztást. Ön, aki ebben az államban él, mit tapasztalt? Idén csak a felét kaptuk meg a versengésnek, hiszen a demokra­ta párt hivatalosan nem rendezett előválasztást az államban. Kér­ték is New Hampshire vezetését, hogy halasszák el egy hónappal az eseményt. A New Hampshire-iek azonban nyakas emberek, alkot­mányba foglalták, hogy az itt ren­dezett előválasztásnak meg kell előznie minden más államét. Ha rajtuk múlna, akár karácsony előtt is megrendeznék, csak hogy ők le­gyenek elsők a sorban. Bár nem hi­vatalos kampány indult Joe Biden jelöléséért, ő nem szerepelt a sza­vazócédulán. A féloldalas esemény így vesztett megszokott hangulatá­ból. Ami a republikánus oldalt il­leti, a sok hó és a hideg miatt nem lehetett táblákat lengető lelkes ak­tivistákat látni, de a részvétel ma­gas volt. Csendesek, de elhivatot­tak voltak az előválasztáson részt vevő szavazók. A közösségi média berobbanásával a politikai kampányok már a virtuá­lis térben zajlanak. Van még szerepe a személyes ajtótól ajtóig vitt kam­pánynak? Nikki Haley nagyban támasz­kodott a New Hampshire-i kam­pánya során Chris Sununu re­publikánus kormányzóra, akinek családja régóta meghatározó erő a helyi politikában. Sununu egy régi vágású republikánus politikus, akit még a demokrata szavazók is racionálisan gondolkodó ember­nek tartanak. Ő a hagyományos menetrend szerint kampányolt Haley mellett. Ismerte az egyes településeken aktívan politizá­ló lakosokat, és bemutatta nekik a jelölt asszonyt. Trump bár tar­tott nagygyűléseket, de alig kam­pányolt személyesen az államban. Egyetértek önnel abban, hogy a politikai kampányok egyre inkább a közösségi média felé fordulnak, ami előrevetíti a mesterséges in­telligencia szerepét is. Erre egy példa: hamis profilról az MI által generált Joe Biden próbálta lebe­szélni a választókat az idei rész­vételről, mondván, hogy teljesen súlytalan eseményről van szó. Nikki Haley, aki mérsékelt konzer­vatív választ ad a trumpista populiz­­musra, vereséget szenvedett az első két előválasztáson. Igaza lenne Ron DeSantisnak, hogy a régi Republiká­nus Párt napjai leáldoztak? Nem vagyok benne biztos, hogy igaza van, mindenesetre figyelem­re méltó, milyen erős befolyásra tett szert Trump a Republikánus Párton belül. New Hampshire-ben az exit poll felmérésekből kiderül, hogy Haley támogatóinak jelen­tős része olyan független szavazó, aki többnyire republikánus oldal­ra voksol. Ezzel szemben a magu­kat republikánusnak vallók köré­ben Trump támogatása elsöprő volt. New Hampshire sok tekin­tetben egy ideális helyszínt je­lentett Haley számára, hiszen a szabályok lehetővé tették a füg­getlenek szavazását is az elővá­lasztáson. Ilyenek voltak a New Hampshire-i Egyetem és a Boros­tyán-ligát erősítő Dartmouth Col­lege magasan képzett diákjai is, akik protestszavazatot adhattak le Haley-re, miközben a novemberi elnökválasztáson minden bizon­­nyal a demokratákat fogják támo­gatni. Ezenfelül az államban nem erős a vallásos jobboldal, az em­berek mérsékelt nézeteket val­lanak olyan kérdésekben, mint az abortusz. Hasonlóan kedvező együttállás legközelebb csak jóval később, Michiganben lesz Haley számára. A Trump-párti szavazók kétharmada szerint Biden csalással nyert 2020- ban. Jelentős részük bizalmatlan a szövetségi kormánnyal szemben. Mi lehet ennek az oka? Az amerikai politikai tradíció végső soron a függetlenségre ve­zethető vissza, így minden korban bizalmatlanság övezte a kormány tevékenységét. Számos példát talá­lunk az elitek elutasítására az ame­rikai történelemben. Az 1820-as években Andrew Jackson elnök politikájának szerves részét ké­pezte a gondolat, miszerint nincs szükség szakemberekre a sikeres kormányzáshoz, helyette a hét­köznapi embereket kell bevonni a kormány munkájába. Hogy miért erősödött most fel ez a jelenség? Trump törzsszavazói leszakadó­ban vannak gazdasági és társadal­mi státuszukat tekintve is. Elfe­ledkeztek róluk, átnéznek rajtuk, ezt érzik, hiszen a munkahelyük Mexikóba és Kínába vándorolt, ez megerősíti ellenszenvüket a wa­shingtoni kormánnyal szemben. Az evangéliumi keresztények külö­nösen lojálisak Trumphoz. Hogyan tudta megigézni őket egy erkölcsileg bukott, templomot csak kívülről látó politikus? Hadd gondoljam tovább a kér­dését. Egyes felmérések rámutat­ A Bostoni Egye­tem Politológia Tanszékén tanító professzor szakterülete az amerikai belpo­litika, összeha­sonlító politika­­tudomány és a politikai életben megjelenő érdekcsoportok vizsgálatá­­nak, hogy Trump támogatása azon evangéliumi hitűek között a leg­erősebb, akik nem járnak temp­lomba. Ezeknek az embereknek ködös elképzelésük van a vallásról, talán ha többet járnának templom­ba, akkor közelebbi fogalmaik len­nének a rászorulók és elnyomot­tak felemelésének fontosságáról. Szerintem inkább arról van itt szó és ez nyilvánvalóvá vált a lakóhe­lyem szerinti szavazásnál­­, hogy számos olyan fehér munkásosz­tálybeli szavazó van, aki sértettsé­get érez a liberálisokkal szemben, amiért azok lenézik őt. Trump­­ra adott voksukkal fejezik ki, hogy az ő kultúrájuk is tiszteletet érde­mel. De konkrétabban válaszolva a kérdésére, bizonyára úgy gondol­hatják, hogy Isten útjai kifürkész­­hetetlenek, és néha eszközül gyar­ló embereket választ, mint tette azt Dávid vagy Saul király eseté­ben. A társadalom egy része úgy érzi, éppen elveszíti Amerikát, mert a társadalom olyan irány­ba változik, amely számára nem­­kívánatos. Egyik aspektusa ennek az LMBTQ-jogok, az abortusz egy másik. Az illegális bevándorlás is érzékeny kérdés számukra, ugyan­is olyan emberek tömegeiről van szó, akik nem fehérek. Trump migrációs politikája a több­ségi társadalom számára vonzó, de jelentős tábora van például a Floridá­ban élő kubai közösségekben is. Ho­gyan képes elnyerni látszólag szem­ben álló csoportok bizalmát? Fontos látni, hogy a latino sza­vazók nem alkotnak egységes blokkot. Említette a kubai közös­séget, ők hagyományosan repub­likánus párti szavazók, hiszen a demokrata kormányzatok kesz­tyűs kézzel bántak a Castro-re­­zsimmel. Ugyanakkor érdekes lát­ni, hogy a Nevadában élő mexikói származású szavazóknál is növek­szik a Trump­ tábora. Azt gondo­lom, hogy emögött elsősorban gaz­„Meghök­kentő látni, hogy azok a politikusok, akik koráb­ban elítélték Trumpot, most nem találnak ki­fogásolniva­­lót a szemé­lyében” dasági okokat kell keresni, amik felülírják az etnikai hovatartozást is. Igaz, hogy Trump sokszor sér­tő kifejezésekkel illette a latino ki­sebbséget, mégis úgy látszik, a gaz­dasági érdekek felülírják az etnikai hovatartozást. Trump utalt arra, hogy győzelme után fegyverként használná az igaz­ságügyi minisztérium és az FBI hiva­talát politikai ellenfelei ellen. Vannak eszközök a megállítására? Tényleg aggasztóak azok a kije­lentések, amiket Trump tett. Jog­gal vetődik fel egyesekben, hogy félteni kell tőle a demokráciát az Egyesült Államokban. A kulcskér­dés mégis az, hogy lesz-e egy olyan összetételű kongresszus Washing­tonban, amely szembe mer száll­ni vele, ahogy ez nem történt meg az elmúlt hónapokban. Azon is sok múlik majd, hogy a demokra­ták meg tudják-e őrizni a többsé­güket a szenátusban, ami nem lesz könnyű feladat. Az általunk ismert amerikai demokratikus rendszer alapját a fékek és ellensúlyok kell hogy képezzék, ezekbe kell vet­nünk a bizalmunkat. A kongres­­­szus és bíróságok is gátolhatják Trumpot autokratikus tervei meg­valósításában. Ugyanakkor tény, hogy az elnöki hatalom igen széles körű, és nem mindegy, hogy élnek vagy visszaélnek vele. A polarizált amerikai társadalom­ban a szembenállás alapját az eltérő kulturális értékrend jelenti. Egyesek szerint ez polgárháborúvá szélesed­het. Egyetért velük? Egyes jól értesült szakértők va­lóban ezt állítják, de nem értek egyet velük. Az egyik fő gátja a po­litikai erőszak kirobbanásának a törések jellegében keresendő. Ezek nem köthetőek régiókhoz, ahogy az a 19. századi polgárhá­borúban volt, hanem országszer­te jelentkeznek. A nagy kérdés, hogy egy republikánusok által irá­nyított kongresszus behódol-e Trump akaratának. Megdöbbentő látni, hogy azok a közéleti szemé­lyiségek, akik korábban elítélték Trumpot, mára nem találnak ki­fogásolnivalót a személyében. És persze ott van a legfelsőbb bíróság is mint végső védvonal a diktatú­ra felé vezető úton. Kétségtelenül vannak olyan bírók a testületben, akik megadnának mindent, amit Trump kér. Másrészről John Ro­berts bíró, a taláros testület elnöke kellően elkötelezett a jogállamiság ügye mellett, hogy visszaverje az intézmények elleni támadásokat. Az amerikai demokrácia túl fog­ja élni Trumpot, de már az is meg­döbbentő, hogy ez egyáltalán fel­merül egy beszélgetésben. Tíz éve ez elképzelhetetlen lett volna. Milyen hatással lenne Trump győzel­me Ukrajna és Izrael helyzetére? Szélsőséges hatást várok. Uk­rajna esetében Trump beváltaná ígéretét, és 24 óra alatt befejezné a háborút Ukrajnában azzal, hogy megszüntetné az ország segélyezé­sét, megadásra szólítaná fel Kije­vet, ez pedig egyet jelentene a meg­szállt területek átadásával. Izrael ezzel szemben minden támogatást megkapna és teljes menlevelet kapna Trumptól Gáza ügyében. BOSTON UNIVERSITY Initiative on Cities 111 .I 1 j rED STA rAL SER­­im -I ín­ GRAHAM K. WILSON A profes­­­szor szerint a társadalom leszakadóban lévő tagjai re­­vansot kérnek a z Ozz> O C

Next