Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-29 / 24. szám
\ / NAIVI LAO NÉPSZAVA I ~7 2024. január 29., hétfő I / Kijev nem vinné el a pénzünket BŐVÍTÉS Csak jelentéktelen mértékben változtatna Magyarország nettó kedvezményezett költségvetési * , IpA helyzetén, ha Ukrajna az Európai Unió tagjává válna, derül ki a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet j0s* Ví 1 jgp .j hamarosan megjelenő tanulmányából. v. J HALMAI KATALIN BRÜSSZEL A szakértők azt vizsgálták, hogy Ukrajna csatlakozása milyen hosszú távú következményekkel járna az Unió és tagállamai gazdaságára, költségvetési helyzetére. Megállapításuk szerint az ukrán tagsággal járó terhek nem befolyásolnák számottevően a közös büdzsé jelenlegi nettó haszonélvezőinek pozícióját, így Magyarországét sem. Az Orbán-kormány ennek az ellenkezőjét állítja, megalapozott számításokkal azonban nem hozakodott elő. Az EU országai tavaly decemberben határozták el, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat a kelet-európai országgal. A folyamat várhatóan több évig fog tartani. Ezalatt a közös büdzsé szabályai feltehetően változni fognak, de mivel nem tudni, hogyan, a Bruegel elemzői a jelenlegi szabályokat vették alapul, amikor megbecsülték, Ukrajna taggá válása mennyibe kerülne az közösségnek. Számításaink szerint a mostani feltételek mellett hét éven át, vagyis a hosszú távú büdzsé keretein belül, körülbelül 136 milliárd euróba kerülne az ukrán csatlakozás az alap forgatókönyv szerint, ennyi lenne annak a közösségi költségvetésre gyakorolt nettó hatása. Ez tartalmazza az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást, a magasabb adminisztrációs kiadásokat, és azt az összeget, amennyivel kevesebbet kapnának emiatt a jelenlegi tagállamok a brüsszeli büdzséből. Az EU átlagánál jóval fejletlenebb ország felvétele azzal jár, hogy csökken a közösség átlagos egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI), így a „régi EU” egyes lemaradott régiói följebb kerülnek a fejlettségi ranglétrán és kevesebb kohéziós támogatásra tarthatnak igényt - magyarázta lapunknak Darvas Zsolt, a Bruegel vezető munkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője. Az ukrán csatlakozás hét évre vonatkozó 136 milliárd eurós költsége évente 19,5 milliárd eurót jelent. Ez az uniós GDP 0,13 százaléka, ami a kutatók véleménye szerint kezelhető összeg. Becsléseik alapján a kelet- és közép-európai térségben az uniós támogatások egyetlen nettó haszonélvezője sem fog csak emiatt nettó befizetővé válni, azaz többet befizetni a közös kasszába, mint amennyit kivesz onnan. Magyarország sem, amely jelenleg nagyjából a GDP-je 2,5 százalékának megfelelő pénzügyi forrást kap Brüsszelből (nettó értelemben, azaz ennyivel több a közös kasszából kapott pénz annál, mint amit Magyarország befizet oda), és ennél csak 0,13 százalékponttal kevesebb, azaz 2,4 százalék támogatáshoz jutna, ha a jelenleg háborúban álló ország bekerülne a tagok közé. A GDP 2,5 százalékáról 2,4 százalékára csökkenés persze nem elhanyagolható összeg, de mégis eltörpül az előző hétéves költségvetés után bekövetkezett csökkenés mellett: 2014-2020 között hazánk körülbelül a GDP 4 százalékának megfelelő összeget kapott, s ez 2,5 százalékra csökkent a 2021-2028-as költségvetésben. A kutatóintézet szakértői egy alternatív forgatókönyvet is felvázoltak a csatlakozásra: számításaik szerint ha Ukrajna területe, gazdasági teljesítménye és lakossága is egyötödével csökkenne a háború következményeként, akkor az EU költségvetésében jelentkező költség 110 milliárd euróra rúgna, ami a GDP Magyarország, amely jelenleg nettó értelemben a GDP je 2,5 százalékának megfelelő pénzügyi forráshoz jut Brüsszelből, csak 0,13 százalékponttal kevesebb támogatáshoz jutna, ha Ukrajna bekerülne a tagok közé, arányában 0,1 százalék. Tehát bármelyik forgatókönyv valósulna is meg, érdemben nem befolyásolná egyik nettó kedvezményezett, így Magyarország pozícióját sem. A 2004-es csatlakozás bizonyította, hogy nemcsak a közvetlen költségvetési hatásokat kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a csatlakozás mennyivel növeli a régi tagállamok gazdasági lehetőségeit és költségvetési bevételeit. A nyugati országok jelentős hasznot húztak abból, hogy a magyar, a lengyel és a többi piac gyorsan bővült, fejlődött. Ugyanez várható Ukrajna esetében, ahol az újjáépítés eleve gyors növekedési lehetőséget rejt - érvelt Darvas Zsolt, miért nem csak az EU-s kasszából kiáramló pénzt kell mérlegre tenni. - Ha egy alacsonyabb jövedelmű ország uniós pénzt kap, az nem vész el teljesen az EU27-ek számára. Több különböző csatornán visszaáramolhat a tagállamokhoz, megjelenik a költségvetésükben és hizlalja a magáncégek nyereségét. Ha az Európai Unió fejlesztési támogatást ad Ukrajnának, az abból megvalósuló projektek egy részét uniós vállalatok fogják kivitelezni. E vállalatok hazai bázisán - azaz például Németországban, Ausztriában, Lengyelországban - így nő a foglalkoztatás és az adóbevétel. És mivel az uniós pénz hozzájárul az ukrán piac bővüléséhez, a gazdaság növekedéséhez, az EU-s vállalkozások több terméket és szolgáltatást tudnak ott eladni, megnövelve termelésüket, foglalkoztatásukat, nyereségüket és így az adóbevételeket is. Ha ezeket a hatásokat figyelembe vesszük, az Ukrajnának a közösből kifizetett összeg nettó hatása az EU27-ek nemzeti költségvetéseire számottevően kisebb lesz - fogalmazott a Népszavának a Bruegel és a Budapesti Corvinus Egyetem szakértője. TANULMÁNY DARVAS ZSOLT, a brüsszeli Breugel intézet vezető munkatársa szerint az ukrán tagsággal járó terhek nem befolyásolnák számottevően a közös büdzsé nettó haszonélvezőinek pozícióját . A várhatóan évekig tartó ukrán csatlakozási tárgyalásokat Olha Sztefanyisina miniszterelnök-helyettes készíti elő o<oz Lukasenko rezsimje egyre kegyetlenebb DIKTATÚRA Az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte Alekszandr Lukasenko rezsimjének legújabb megtorló intézkedéseit. Múlt héten ugyanis Fehéroroszországban elemzőket, politológusokat és közgazdászokat, illetve sokak hozzátartozóit a nemzetbiztonság veszélyeztetése vádjával hurcoltak meg. Az új megtorlási hullám időzítése nem véletlen. Februárban tartják Belaruszban az első országos választásokat - parlamentit és helyhatóságit egyszerre - Lukasenko 2020- as vitatott újraválasztása óta. Mint ismert, az elcsalt elnökválasztás utáni ellenzéki tiltakozó mozgalmat gyakorlatilag vérbe fojtotta a rezsim elnyomó gépezete, majd sorra ítélte börtönbüntetésre vagy kényszerítette száműzetésbe a másként gondolkodókat. A 31 éve hatalom lévő diktátor annak ellenére bebiztosítja magát a mostani voksolásra, hogy a hatalom teljes mértékben az ő és szűk köre kezében összpontosul. A hatóságok múlt csütörtökön indítottak vizsgálatot egy 24 fős, külföldön élő csoport ellen. A vádlottak társadalomtudósok, politikai elemzők, közgazdászok, valamint a 2020-as elcsalt elnökválasztás valódi győztese, Szvetlána Tyihanovszkaja emigrációban élő ellenzéki vezetőhöz kötődő tisztviselők. A belarusz nyomozóbizottság azt állítja, a vizsgálatok célkeresztjébe került személyek „aktívan részt vettek a nemzetbiztonság aláásására irányuló romboló tevékenység koncepciójának kidolgozásában és végrehajtásában” - közölte a Reuters hírügynökség. A vádemelést megelőző nyomozás részeként azonban razziák és letartóztatások sora történt, a Viasna (Tavasz) emberi jogi csoport adatai szerint legalább 157 embert vettek őrizetbe és hallgattak ki. Zömében volt politikai foglyokat és az ő, valamint az emigráns ellenzékiek hozzátartozóit, családtagjait. Sokakat szabadon engedtek, vagy kisebb bűncselekmények miatt vádat emeltek ellenük, de néhányukat szélsőségesség népszerűsítésével vádolták meg. Hogy pontosan hányan kerültek ez utóbbi kategóriába, pontos adatokat a Viasna sem tudott még közölni. Márpedig ez a vád az egyik legsúlyosabb Putyin leghűebb követőjének diktatúrájában. Az elemzők és szakértők elleni vádemelésről a Litvániában élő Tyihanovszkaja is beszámolt közösségi oldalán. Az X-en (korábbi Twitter) közzétett bejegyzésében a belarusz ellenzék vezetője azt írta: „A legújabb megtorlási hullám a rezsim bosszúja azokon, akik szeretik hazánkat és valódi kiutat keresnek a diktátor által kreált fehéroroszországi politikai válságból.” Tyihanovszkaja egy tavaly decemberi interjúban a külföldi ügynöknek nyilvánított orosz ellenzéki portálnak, a The Moscow Timesnak azt mondta, Lukasenko rezsimje kegyetlen, ugyanakkor igen sebezhető is, s ebből eredően „kegyetlensége egyre szélsőségesebbé válik”. Az ellenzéki politikus nyilatkozatát megelőző napon is a belarusz rendőrség országszerte házkutatást tartott ellenzéki aktivisták, főképp Tyihanovszkaja csapatának tagjai és az emigrációban működő ellenzéki Koordinációs Tanács támogatóinak lakásaiban. Az érintettek lakásait szétdúlták, családtagjaikat őrizetbe vették, vagyonukat lefoglalták. Tyihanovszkaja már ekkor azt mondta, hogy szerinte ez a decemberi razzia volt a kezdete Lukasenko 2024-es választási kampányának. Feltevése beigazolódott, múlt héten következett az újabb megfélemlítés és megtorlás. 2023 szeptemberében az ENSZ emberi jogi jelentése is elítélte a fehéroroszországi civil társadalom szisztematikus elnyomását. A jelentés kiemelte, hogy az elnyomás szinte teljesen felszámolta a fehérorosz civil társadalmat, emberek ezreit hurcolták meg koholt bűncselekmények ürügyén. A dokumentum szerint Belaruszban 3300 személyt vádoltak meg szélsőségességgel, s a 2020-as elnökválasztás óta 3750 embert ítéltek börtönbüntetésre hamis vádakkal. A fehérorosz börtönökben máig legalább 1500 politikai fogoly raboskodik embertelen körülmények között, akik kínzásoknak és pszichológiai erőszaknak vannak kitéve. Több mint 670 újságírót ítéltek el az elcsalt elnökválasztás óta és 1600 civil szervezetet számoltak fel. Az ENSZ-jelentés kiemelten bírálta azt a tavalyi törvénymódosítást is, ami lehetővé tette a Lukasenko-rezsim számára, hogy a külföldre menekült, szélsőségességgel megvádolt személyek állampolgárságát visszavonják. Kitért arra is, hogy a független és ellenzéki médiát felszámolták, szélsőséges szervezeteknek nyilvánították, az akadémiai és véleményszabadságot is teljességgel felszámolták, még az elemi és középiskolai oktatás is ideológiai kontroll alá került. GÁL MÁRIA Szvetlána Tyihanovszkaja emigráns ellenzéki vezető szerint az újabb megtorlások a februári belarusz választások kampányának részét képezik ír z<£ o< <ÖO £ LU o e) z zO z>2